Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

8 • PETŐFI NÉPE # 1985. november 7. i KÖZÖSSÉGI LAKÓTELEP Látványnak sem utolsó: körös-körül, amed­dig a szem ellát, félkész vagy már befejezés előtt álló pirostéglás családi házak, a falakon, tetőkön sürgölődő építkezők — többségük még innen a harmincon. Kiskunhalas legfris­sebb osztásán, az Április 4. kertvárosban já­runk. Kalauzom Mester Sándor, a városi Szükség szülte ötlet A házbelső jó beosztású, s to­vább variálható — a gyerekszo­ba például idővel, ha szükség lesz rá, kettéosztható —, barát­ságosan berendezett. Itt kezdjük a beszélgetést. — Egyre gyakoribb, hogy a KISZ hasónló vállalkozásokba fog. Itt milyen szükség szülte az ötletet, s miért éppen a hagyo­mányos építkezési mód mellett döntöttetek? — Rengetegen ikerestek meg bennünket, lakásgondjukkal — mondja Szabó Endre —, s el­kezdtük törni a fejünket, hogyan lehetne rajtuk segíteni. Mindösz- szs kilenc szolgálati férőhely volt a városban-, OTP-lakások ál­talunk elosztható tíz százaléka is alig nyomott valamit a latban, akkoriban kevés ilyen ház épült. Azt, is tudtuk: új állami lakások sem várhatók, összedugtuk a fe­jünket, s Juhász Sándorral, az OTP fiiókvezetőjével arra a kö­vetkeztetésre jutottunk; a leg­gyorsabban, legolcsóbban kivihe­tő megoldás a hagyományos épít­kezés. Ö megígérte, hogy ehhez a pénzintézet minden lehetséges támogatásit megad. így is lett, már a telkeket is részletre lehe­tett vásárolni, s azután végig jó partnerek voltunk. Nem mon­dom, ebben a felhőtlen együtt­működésben szerepe lehetett an­nak is, hogy Juhász Sanyi ko­rábban városi-járási KISZ-itiitkár volt, s így a mi szemszögünkből is tudja látni a dolgokat. Tervezés és szervezés — Milyen út vezetett az ötlet­től az első kapavágásig? — Irigyen kaptunk tervcsoma­gokat a KISZ KB-tól, de rá kel­lett jönnünk, ezek itt nem alkal­mazhatók. Az átültetés hét— nyolcezerbe került volna, ezt na- gyiOm soknak találtuk. Végül Papp Illés él Deák Róbert ké­szítette el a terveket, lakásonként körülbelül kétezerért. A tanács kijelölt kétszáz új telket a kert­városban:, ebbőll mi választhattuk ki azt a területet, ahova a KISZ- lakásckiat szántuk. Az alap,szer­vezeteken keresztül toboroztuk a jelentkezőket. Kiderült, az igény KISZ-építkezés Kiskunhalason jóval nagyobb, mint gondoltuk: eleinte húsz—huszonöt lakást terveztünk, végül hetvenhat lett belőle. Az építkezőket — a KISZ- alapszervezetek véleménye alap­ján — mi jelöltük ki. Mi tartot­tuk a kapcsolatot az OTP-vel, a tanács műszaki osztályával — így sokkal gyorsabban' ment az ügy­intézés, miint ha a fiatalok egyen­ként szaladgálnak a papírokkal. Mi szerveztük meg az ötös cso­portokat — a lakások egy része társasházi rendszerben épül —, ügyelve arra,, hogy egy-egy blokkba minél több olyan szak­ember kerüljön, aki az építkezés során kamatoztatja tudását. Fi­gyelembe vettük természetesen az egyéni kívánságokat is. Nyolc­vanhárom őszén foghattunk az alapozáshoz. Januárban Mester Sanyi vette át tőlem a staféta­botot. — Ott is volt — szól közbe a házigazda. — Minden komolyabb munkából kivette a részét — ná­lunk, baráti alapon! Soha jobb segédmunkást! — Mennyit tudtatok megtaka­rítani az ilyen „segédmunkások” alkalmazásával? — Azt szinte ki sem lehet szá­mítaná. Magunk végeztük — szak­ember irányításával persze — az alapozást, falazást, födémkészí­tést, a belső burkolásit, ablak-, ajtóbeállítást, meg még sok min­dent. Ha mindezt nem számítjuk, kilenicszázbetvenezer körül van a lakás ára. De ebből az indu­láskor csak körülbelül kétszázezer forint készpénzre volt szükség. — Mekkora a lakás alapterü- lete? — A lakótér száznégy négyzet- méter. Könnyű kiszámítani: a négyzetméterenkénti ár jóval alatta van a megyei átlagnak! Egymást segítve — Nekem már nem sok mun­kám volt ezzel — veszi át a szót a jelenlegi KISZ-fitkár —, az építkezés beindult. Igaz, néha fél­napokig a telefonon (ültem, mert jöttek hozzám az építkezők, se­gítsünk már csempét vagy éppen cserepet szerezni. Jónéhány kere­sőt é? kínálót is sikerült össze­hoznunk a csoporton belül De ők maguk is »óikat; segítettek egy­másnak. Anyaggal, szerszámmal, információval, mit hol lehetett éppen kapni. Egyszer voltunk komoly bajban: még a tél beáll­ta előtt be akartuk rakni a> nyí­lászárókat, hogy belül a hideg­ben is lehessen folytatni a mun­kát. De megfelelő ablakokat, aj­tókat — elfogadható áron — se­hol nem kaptunk. Ekkor a helyi faipari vállalat elvállalta, hogy soronkívül, gyári áron elkészíti nekünk a nyílászárókat. Nagyon jól jött a segítségük! — Ügy beszélsz, mintha te is az építkezők között lettél vol­na... — Gondolom, hasonlóan alakul a többi KISZ-es lakás építési költsége is. — Biztosan. Itt mindenki így, kalákában csinálta és csinálja. Hétvégeken olyan ez a városrész, mint egy zsongó méhkas. Jönnek a rokonok, barátok, vagy éppen az új szomszédok „ma én segí­tek neked, holnap te nekem” ala­pon. — Ennek a költségcsökkentésen túl van egy másik, szerintem nem kevésbé fontos előnye is — viszi tovább a gondolatot Mesiter Sándor. — Azok, akik az építke­zés során jó társak tudtak lenni, nem lehetnek rossz szomszédok a beköltözés után sem. Vagyis, a KISZ talán abbam is tudott egy ki csitt segíteni, hagy egy igazi közösségi ifjúsági lakótelep jöj­jön létre itt, Kiskunhalason, Szabó Klára Szakszervezet a nagyközségben Érdekképviseleti feladatok Dunapatajon Kongresszusra készül hazánkban a szakszervezeti mozga­lom. Az előkészületek során szeptember elején a munkahe­lyeken bizalmiakra és főbizalmiakra voksolt a tagság, majd megválasztották a szakszervezeti bizottságokat, és a bizalmi testületeket. A napokban zajlanak az ágazati bizottságok kül­döttértekezletei. Érthető tehát, hogy ebben az időszakban kü­lönösen az érdeklődés központjába került országszerte a szak- szervezet. Ez alkalommal Dunapatajon Nagy Jenőt, a Petőfi Termelőszövetkezet tmk-vezetőjét, energetikusát, a szövetke­zet szakszervezeti titkárát —, aki egyben ellátja a nagyközség szakmaközi titkári teendőit is — kértük rövid beszélgetésre. KISZ-bizottság titkára és Szabó Endre, aki őt megelőzően töltötte be ezt a tisztséget. Ce­menthalmok, betonkeverők között evickélünk el Endréék lakásáig: itt már muskátli virít az ablakokban, meg a ház előtti kiskertben. Ott­honuk a KISZ-lakásépítési akciója keretében épült. — Milyen helyet foglal el Du- napataj életében a szakszervezeti mozgalom? — A nagyközség politikai éle­tének jelentős alkotó eleme a szakszervezet, amely szoros mun­kakapcsolatban áll a heflyii párt-, állami és KISZ-szervezettel. Du- napaitajon hat ágazatban 330 szakszervezeti tagot tömörít. Hét fős szakmaközi bizottságunk ezeknek az ágazatoknak az ér­dekképviseleti munkáját hivatott segíteni. A közelmúltban lezaj­lott szakszervezeti csoportülések, amelyeken a bizalmiakat megvá­lasztották, sok helyütt jó lehető­séget nyújtottak arra, hogy a ta­gok elmondják munkahelyi prob­lémáikat. Így volt ez nálunk is. Munkahelyemen, a Petőfi Tsz- ben a tagság a jövedelmezőbb tevékenységek fejlesztését kérte a vezetéstől. Gazdaságunkban a növénytermesztés mellett főleg cipőfelsőrészt készítenek az asz- szonyok az Alföldi Cipőgyárnak. Tagságunk a jövedelmezőbb talp­gyártás bevezetését és a jobb munkakörülmények megteremté­sét szorgalmazta. A most induló, több mint kétmilliós beruházás ezeket az igényeket hivatott ki­elégíteni. Visszatérő gond nagy­községünkben, hogy kevés a pe­dagógus. A tanács nem tud. meg­felelő minőségű szolgálata lakast ajánllani az ide pályázó végzős Lalátoknak. Ezért évek óta ké­pesítés nélküli pedagógusok fog­lalkoztatására kényszerül. Ezt nemcsak a tanárok, hanem a munkahelyeken, a szülők is fel­vetették a szakszervezeti csoport- üléseiken. — Az alapszervezeti választá­sokat követően most folynak a megyei küldöttértekezletek. ' Mi­lyen útravalót visznek magukkal Dunapataj küldöttei ezekre az értekezletekre? — Nagyközségünk dolgozóit mind a hat ágazatunkban képvi­seli küldött az értekezleteken. Tolmácsolni fogják a tagság vé­leményét, tapasztalatait. Bizonyá­ra ezeken a fórumokon is szóba kerül a bérek kérdése, amely az élelmiszeriparban jelentkezett ná­lunk legélesebben. A KAGE Pap­rika- és Konzervgyárának dolgo­zói a termelők és a feldolgozók közötti kapcsolatok javítását sür­getik. Ez érthető, hiszen a fűszer­paprika feldolgozásánál egyre kevesebb a munka az alapanyag hiánya miatt. Legtöbb helyen, a dolgozók szeretnének közelebb kerülni a gazdasági vezetéshez. Várják, hogy a tervek előkészí­tése során jobban támaszkodja­nak a véleményükre. — Lassan letelik egy ötéves ciklus. Milyen feladatok várnak Önökre a következő időszakban? — A közelmúltban többször fel­merült már, hogy az Üj Elet Termelőszövetkezetben is megér­tek a szakszervezeti aliapszerve- ze.t létrehozásához a feltételek. Egyik fő'feladatunk, hogy a ME- DGSZ megyei bizottságával kar­öltve segítsük ezt a munkát. A másik lényeges teendőnk, hogy összegezzük az elmúlt évek ta­pasztalatait, Alapvetően fontos, hogy a bizalmiak megfelelően képviseljék a tagságot. Minden munkahelyi sajátosságot figye­lembe kell venniük tevékenysé­gük során. Sok új választott tisztségviselőnk van. Feladataik, jogaik megismertetésében komoly szerepe van az SZMT által szer­vezett képzéseknek, továbbképzé­seknek. Emellett azonban számí­tunk a munkahelyek, s a régi tisztségviselők támogatására. Szükség van minden segítségre, hiszen a szakszervezeti aktivis­táknak egyre szerteágazóbbak, fe­lelősségteljesebbek a feladataik. Gaál Béla NEGYEDSZÁZAD A SZÖVETKEZET ÉLÉN Tintaceruzától a számológépig Jelesre vizsgáztak A Volán 9-es Számú Vállalat bajai üzemigaz­gatója, Böröcz Pál a következő levelet kapta a minap a Volán 15-ös Számú Vállalat szakszer­vezeti bizottságától: „Kedves üzemigazgató elvtárs! Ezúton fejezzük ki köszönetünket Nyéki László autóbuszvezetünk és a vállalat szakszervezeti bizottsága nevében az önök Kun Béla szocialista brigádjának. A brigád október közepén Balatonfüzfön, dolgozónk lakásának bontási munkálataiban rendkívül nagy segítséget nyújtott.” A Kun Béla nevét viselő szocialista brigád ti­zenöt éve alakult. Tagjai esztergályosok, laka­tosok és autóvillamossági szerelők. A szocialista brigádok hármas jelszavát tartalommal töltötték meg, és ezért többször szerezték meg az arany­koszorús jelvényt, és egyszer a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. A balatonfűzfői akciót is ők kezdeményezték. Ribár Ferenc esztergályos, a kis kollektíva vezetője kereste fel az üzemigaz­gatót, s előállt a kéréssel: — Egy mikrobuszt kérünk szombatra, mert egy autóbuszvezetőnek Balatonfüzfön a földren­gés következtében megrongálódott a háza, s mi elhatároztuk, hogy segítünk a bontásban . . . Az üzemigazgató szó nélkül aláírta az enge­délyt, a brigád azon a szombati napon felkere­kedett, s egy nap alatt lebontották a házat. Ha­zatérve a brigádvezető ismét felkereste az üzem- igazgatót, s elmondta, vállalták, hogy a ház fel­építésében is segítenek. Kérdésemre Ribár Ferenc elmondta: Már ko­rábban elhatároztuk, hogy tovább folytatjuk a kongresszusi munkaversenyt. Újításokkal, . jobb munkával tesszük lehetővé, hogy járműveink mindig üzembiztosak legyenek. Mindezek mel­lett felajánlottuk azt is, hogy a természeti csa­pás sújtotta társunkat megsegítjük. A munkásszolidaritás szép példáját adta a Vo­lán 9-es Számú Vállalat bajai üzemegységének Kun Béla szocialista brigádja. Munkából, em­berségből jelesre vizsgáztak. Gémes Gábor A FŐDÍJ: EGY-EGY PRIMO Barátom: a számítógép Vetélkedő általános és középiskolásoknak Lapunk október 31-i, csütötöki számában közöl­tük számítástechnikai vetélkedőnk első fordulójá­nak feladatait. A megoldások postára adásának ha­tárideje tegnap járt le, s már jó néhány levél meg is érkezett szerkesztőségünkbe. Ezúttal a helyes vá­laszokat közöljük (terjedelmi okokból a kérdések nélkül, melyek megtalálhatók 31-i számunkban). A beérkezett megfejtések értékeléséről jövő csütörtö­kön adunk majd tájékoztatást. AZ ELSŐ FORDULÓ MEGFEJTÉSEI: Altalanos iskolások 1. Az első sor parancs, így a gép a kocsi vissza jel be­gépelése után rögtön végrehajtja, míg a második sor utasítás, amely csak akkor kerül végrehajtás­ra, ha a program futása erre a sorra vezérlődik. 2. A BASIC szó a „Beginner’s All Purpose Simbo- lic Instruction Cod” (kezdők általános célú szim­bolikus utasításkódja) rövidítése. 3. Mert a Basic interpreter lefoglalja a többi terü­letet. 4. 127 a legnagyobb, 1 byté-on ábrázolható előjeles egész szám. 5. 4*2*6*255=18300 karakter tárolható maximum az adott tömbben. KÖZÉPISKOLASOK 1. A program soron következő utasításának címét tartalmazza. 2. Az indirekt címzésnél az utasítás címrészében egy újabb cím áll, mely cím tartalma adja meg az operandus értékét. Indexelt címzés esetén pe­dig az utasítás címrészéhez hozzá kell adni az indexregiszter tartalmát, így kapjuk meg az uta­sítás operandusának címét. # 3. Több program egyidőben való futtatásának mód­szere. 4. A 20 sorban hiányzik egy nyitó zárójel az RND(0)-ban a 0 elől. Az előbbi hiba kijavítá­sa után még mindig szemantikus hiba is van. Ugyanis a példában, a 30-as sorban a PEEK standard függvénynek negatív argomemtuma is lehet, ami nem megengedett a C—64-en. 5. Csak a (—32 768. 001953, 32 767.999 994) inter­vallumban ekvivalens a két program. (Tizedes­jegyekben géptípusonként lehet eltérés.) Az adott intervallumon kívüli x-ekre az első program hi­bát jelez, mert az egész típusú változó —32 768, 32 737 tartományon értelmezett. A vetélkedő második fordulójának feladatait no­vember 14-i, csütörtöki Lapszámunkban közöljük! „Az első megbeszélés 1960. december 22-én volt. 'Ekkor határoztuk meg, melyik táblán kezdjük a 'munkát. A tizenkilenc tagú vezetőség úgy döntött: az F—6-os lesz az, ahol közösen dolgoznak a foga­tok. De itt van pontosan minden leírva...” — mondta Kun László, a dunaszentbenedeki Üj Haj­nal Tsz elnöke. (Az egyik szekrény mélyéről vastag fekete kötet kerül elő. A már történelmi dokumentumnak szá­mító sárguló jegyzőkönyv tanúsága szerint: 1960. december 20-án Dunaszentbenedeken megalakult az Új Hajnál Termelőszövetkezet. 314 aláírás. Egy ki­vételével mind tintaceruzás. A göcsörtös, majdnem papírt tépő sorok megelevenednek. Negyedszázada, egymás kezéből átvett tintaceruzával, 314-en tettek a jövőbe vetett hitükről tanúbizonyságot.) „Mára az alapító tagokból kevesen maradtunk. Utoljára 1981-ben számoltuk össze a törzsgárdata- •gokat, akkor még harmincötén voltunk.” (Űjabb jegyzőkönyvbe a 35 név némelyike mellé, pont vagy „pipa” kerül. Néhány másodperc múlva ■kiderül, ma az alapítótagok közül tizenöten dolgoz­nak a szövetkezetben.) „Az első két és fél esztendőben a községi tanács udvarán egy háromszor négy méteres ideiglenes he­lyiség volt az iroda. Egy hosszú asztal körül ültünk, ott, ahol éppen hely volt. De akkor inkább a határt jártuk. A vezetőségi ülésekre főleg késő este, éj­szaka jutott idő. Nagy nap volt a szövetkezet életé­ben, amikor 1961 őszén megérkezett az első trak­tor, vagy amikor 1964-iben végre egy telepre került az állatállomány. Az első évben 10 forint 80 fillért fizettünk egy munkaegységre, öt esztendővel később már 43,10-et. A sorsfordulót 1968. január 1-e hoz­ta. Ekkor ugyanis három szomszédos: az uszódi, a ■foktői és a dunaszentbenedeki szövetkezetben át­tértünk a havidíjas és pénzbeni fizetésre.” (Ezen a vidéken, a Kalocsa mögötti Duna-zugban nagy az összetartás. A szomszédos községeket a kö­zös sors, a rokonság láncolta szorosra. A változtatáso­kat csak — mai szóval — térségi összefogással le­hetett végrehajtani.) „Amikor kezdetben vezetőt, elnököt kellett vá­lasztani, nem ment könnyen, mert itt csak parasz­tok voltak, akiknek szakértelmét portájuk, saját gazdaságuk, földjük bizonyította. Apám jól gaz­dálkodó parasztember volt. A három testvér közül én léptem a nyomába. Hat elemit végeztem, azután jött a munka. A hetediket, nyolcadikat 1960-iban tet­tem le. Tovább is tanultaim, előbb képesített, majd mérlegképes könyvelő lettem. A könyv' kisgyermek korom óta állandó társam. Így sikerült tudásomat állandóan gyarapítani”. (— Csavaroseszű, higgadt, de konok ember — tartják róla kollégái. — Meggyőzően, halkan be­szél, munkatársaival közvetlen, a magyarázkodások­kal nem elégszik meg.) „Munkastílusomhoz hozzátartozik, hogy a szö­vetkezet életében meghatározó intézkedést, egyedül nem hozok. Megfelelő tájékozódás, előkészítő mun­ka után kellő időben tudatom a tervről a tagságot. Idáig a legtöbb ellenszavazat, amit kaptam, hét volt. Mit várok a munkatársaimtól? Legyen szava­hihető, mondja meg a rosszat is. Magunk között nincs miért szépíteni, a dolgokét elhallgatni. Mostanában nem megy túl jól a szövetkezetnek. Az idei eredmé­nyünk 3 millió forint körüli lesz. Ezt véleményem szerint meg lehetne duplázni. ” (Sokat járt — nyitott szemmel — külföldön, ahon­nan mindig hozott ötletet. Életét azonban Duna­szentbenedeken kívül elképzelni sem tudja. Lányát, aki néhány év múlva jogászdiplomát kap, fiát, aki a szövetkezet egyik gépkocsivezetője, a község sze­retettre nevelte. Pályája érdekes, tanulságos. Azon kevés szövetkezeti vezetők közé tartozik, akik az alsó vonalban maradva képesek voltak lépést tar­tani az elmúlt negyedszázadban szocialista mező- gazdaságunk fejlődésével.) ! Czauner Péter Nem lehetnek rossz szomszédok...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom