Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma eitig: Főként délen és keleten várható erős felhősödéi, valamint havazás. A keleties szél napközben megélénkül, néhol megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 fok körül várható. ▼ilác prolktArjai, egyesüljetek! PETŐFI NÉPE > " V ... a HUMP BÁC8-IISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 278. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 27. szerda \j\AW Összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Kedden Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A napirend elfogadása után Mihail Gorbacsov terjesztette a küldöttek elé azt a javaslatot, hogy erősítsék meg tisztségében Nyikolaj Rizskovot, akit a Legfelsőbb Tanács Elnöksége az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Nyikolaj Tyihonov utódjaként a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevezett ki. Beszédében Gorbacsov szólt a Szovjetunió kormánya előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak az eddiginél is erőteljesebben kell törekedni az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a tudományos-műszaki haladás kibontakoztatására. Ez utóbbi a szovjet népgazdaság intenzívebbé tételének és hatékonysága növelésének fő forrása. A kormány másik feladataként említette a népgazdasági tervezés tökéletesítését, a kiegyensúlyozott és komplex, valamennyi ágazatot érintő fejlődés biztosítását, a pénzügyi rendszer erősítését. Rámutatott arra, hogy a Minisztertanács, miközben külön-külön is törődik minden egyes ágazat problémáival, a legnagyobb figyelmet a népgazdaság egészének sorsát meghatározó problémáknak kell hogy szentelje. Különösen törődnie kell azzal, hogy zökkenőktől mentes legyen a különböző ágazatok együttműködése, s jobban kihasználják az e területen még meglévő tartalékokat. A Minisztertanács feladatai közé tartozik a gazdaság állami irányításának tökéletesítése is — mutatott rá Mihail Gorbacsov. — A központi tervezés mechanizmusának erősítésével párhuzamosan gondoskodni kell az irányítás közgazdasági módszereinek szélesebb körű elterjesztéséről, a vállalatok és a helyi szervek kez(Folytatás a 2. oldalon.) Segítség a nőknek, a családoknak BEFEJEZŐDÖTT AZ EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Tovább vinni a békét szolgáló gondolatokat Hat hétig tartó tanácskozássorozat után tegnap a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az Európai Kulturális Fórum, összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a Helsinki Záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai ; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséggel összefüggő területeken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A részt vevő államok kulturális életének vezető képviselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő kulturális személyiségek számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két- és többoldalú kulturális együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sorrendben Franciaország, Nagy-Britan- nia, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország, Bulgária, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez. Végül a magyar küldöttség ne(Tolytatii « 2. oldalon.) A Magyar Nők Országos Tanácsa Duschek Lajosné elnökletével tegnap ülést tartott a Parlament Vadásztermében. A tanácskozáson Havasi Ferenc, az MSZMP Poli- tilktajL Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tikára időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a nőtanács tagjait. A vitában felszólalók szükségesnek vélték, hogy a következő tervidőszakban megfelelő szabályozókkal is segítsék elő a műszaki fejlesztést szorgalmazták a minőségi munka, az alkotó ember jobb társadalmi megbecsülését. Rámutattak: a ' munkaerő-átcsoportosítás, szakmai átképzés a vállalatoknál a nőket erőteljesebben érinti, — ezért ágazatonként részletesen szükséges elemezni a női munkavállalók helyzetét és időiben megteremteni átképzésük lehetőségét. Fontos lenne az is. hogy az állami szerveik, vállalatok; tekintsék át: miként alkal(Folytatás a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1985. november 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1985. november 26-án Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A párt- bizottság ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt főtitkárhelyettese. A testület ülésén meghívott volt Hetényi István pénzügyminiszter, Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, több minisztériumi és országos szerv felelős munkatársa, továbbá ott voltak a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és a városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztség- viselői, valamint osztályvezetői, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei főügyészség vezetői, Kecskemét város pártbizottságának tikárai és tanácsának elnöke. I. A testület Romány Pál előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette a Központi Bizottság 1985. november 12-i üléséről szóló tájékoztatót. II. A megyei pártbizottság Sza- kolczai Pál megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Bács-Kiskun megye VI. ötéves gazdasági és területfejlesztési tervének várható teljesítéséről szóló jelentést, valamint kiegészítésekkel elfogadta a VII. ötéves tervidőszak társadalmi, gazdasági fejlesztésének fő irányaira vonatkozó javaslatot. A testület úgy határozott, hogy az írásos előterjesztést és a határozatot teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza a Petőfi Népében. Németh Károly látogatása Megyénkből a nagyvilágba Régebben megyénket elsősorban mezőgazdasági termékeiről ismerték. Az utóbbi években a különböző ipari gyártmányok is öregbítik hírnevét itthon — és ami különösen fontos most — külföldön is. Elsősorban a gépipar jeleskedett az idén, jelentősen növelte kivitelét. Ebben sokat segített a Mezőgép Vállalat gabonasilóival elnyert világbanki tender éppúgy, mint az Április 4. Gépipari Művek atomerőművi berendezései, vagy az ipari szövetkezetek kicsi, de fontos tételei. Mindent összeadva, az év első három negyede biztató képet mutat. A rubelelszámolású export 2,2 milliárd, a tőkés kivitel értéke pedig eléri a 3,3 milliárd forintot. Az előbbi három százalékkal több, az utóbbi 7,4 százalékkal haladja meg a tavalyi háromnegyedéves eladást. Képösszeállításunk a 4. oldalon. A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek egyre bonyolultabb, értékesebb berendeléseket gyárt. Termelésűk felét m különböző atomerőművek alkatrészei teszik ki. Az idén a tőkés exportjuk is háromszor annyi lesz, mint a tavalyi. A kukorica már a tárolókban, a cukorrépa a gyárakban BETAKARÍTÁSI HELYZETKÉP November utolsó hetére befejeződött az idei betakarítási szezon. Nem zárnak könnyű évet a mezőgazdasági üzemek, mert tovább folytatódott a szárazság, emit a legtöbb növény megérzett. Még a havazás előtt a cukorrépa és a kukorica kombájnolásának legvégére értek. Idén Bács- Kiskun megyében a nagyüzemek 93 ezer 724 hektáron -takarítottak be kukoricát. A tengeri vetésterülete évről évre kismértékben csökkent, ami összefügg — tájékoztattak a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán — a növény romló közgazda- sági pozíciójával. Háromezer-öt- Száztizenhat hektáron állitottalk elő hibrid vetőmagot. A hosszú száraz ősz tulajdonképpen kedvezett a kukorica betakarításának, hiszen így a szem lábon veszthette el nedvessége zömét; a tárolóba csak 13 százalék nedvességtartalmú kukorica kerülhet. Tonnánként egy térfogatszázalék vízzel való csökkentéshez átlagosan 1,2 liter gázolaj kell. Tehát azokban a gazdaságokban, ahol vártak, jól jártak: számottevő mennyiségű energiát, pénzt takarítottak meg. Más volt a helyzet a gázüzemű szárítókkal rendelkező gazdaságokban, ott ugyanis sietni kellett, hiszen november 1-től a nagyfogyasztók más díjszabás szerint, vagyis drágábban kapják a gázt. A cukorrépát 6404 hektáron szedték fel. Ez a terület nagyságrendben az előző évekéhez hasonlóan alakult. Míg a száraz ősz a kukoricának kedvezett, a cukorrépának nem. Törtek a gépek, szakadtak a láncok. Az apróbb gyökerek -mégis a földben maradtak A csapadék hiánya érződött a betakarított termény meny- nyiségén. Ezt némileg ellensúlyozta az átlagosnál másfél százalékkal magasabb cukortartalom. (Folytatás a 2. oldalon.) * A solti Kossuth Tsz-ben a kukorica betakarításával jól számoltak. Dolgoztak a november 7-i hármas ünnepen is, így még a havazás előtt az olajtüzelésű Sirokkó szárítójukba kerülhetett 326 hektár kukorica termése. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt főtitkárhelyettese 1985. november 25-én Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendéget a megyei pártbizottságon Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a párt- bizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről, az itt élő emberek munkájáról, életéről. A megbeszélésen részt vett dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke, és dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára is. Németh Károly november 26- án részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság soros ülésén. Tegnap az MSZMP főtitkárhelyettese felkereste a Kecskeméti Konzervgyárat, ahol a csaknem kétmilliárd forint termelési értéket előállító, 1800 személyes kollektíva munkájáról, terveiről Hantos József igazgató és Dajka Jánosné, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta. A bébiételüzem, valamint az exportgyártósorok munkájának megtekintése után a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetbe látogatott Németh Károly, ahol dr. Kósa Antal elnök tájékoztatta a közös gazdaság tevékenységéről, eredményeiről. A párt főtitkárhelyettese a késő esti órákban visszautazott Budapestre. EZÚTTAL HARMADSZOR Építészeti triennálé Baján Építészet és társadalom — e fogalompár jegyében rendezték meg a harmadik bajai építészeti triennálét. A két napig tartó rendezvénysorozat meghivottjai, mintegy másfélszázan — közöttük Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Borvendég Béla, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és Gazsó Béla, a megyei pártbizottság munkatársa — tegnap délelőtt 11 órakor foglalták el helyüket a városi tanács dísztermében. Barna György tan ácséi nőik-helyettes köszöntője után Jantner Antal mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban utalt arra, hogy az építészet és a társadalom kapcsolatában ma különösen dinamikus elem az utóbbi, amennyiben az érdeklődés homlokterébe állította — mégpedig igen kritikus megvilágításban — az építészet eddigi gyakorlatát. Főként az 1971-ben megalkotott országos településhálózat-fejlesztési koncepciót bírálják, mert sokan e dokumentumnak tulajdonítják a fejlődés egyre kiáltóbb ellentmondásait, a fejlesztési eszközök egyenetlen elosztását, a kisebb települések népességének csökkenését, egyes falvak teljes elsorvadását. Mindezek olyan problémák, amelyekkel kormányzati szinten is szembe kellett nézni, s ezt az esztendő elején meg is tette az országgyűlés. A településfejlesztési elképzelések módosításai közül kiemelte a hierarchikus modell háttérbe szorítását, s hogy ezzel egyidejűleg kívánatos célként fogalmazódott meg a különböző nagyságú települések egyenrangúságon alapuló együttműködése. E folyamatot kívánja segíteni a helyi tanácsoknak adott nagyobb önállóság. Igaz, hogy mindezt olyan időszakban kezdik gyakorolni, amikor a beruházásokra fordítható pénz kevés, ám ennek is van előnye: alaposabban megfontolhatják a fejlesztési elképzeléseket, amit korábban bizony sok helyütt elmulasztottak. Ezután dr. Kincses Ferenc, Baja tanácselnöke szólt a város építészeti terveiről, gondjairól, hangsúlyozva: igen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fejlesztési terveket széles körű társadalmi vitában, minden értékes javaslat gondos mérlegelése után alakítsák döntéssé. A következő előadó — dr. Megy- gyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa — arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajátos magyar építészet fontos része e nép kultúrájának, s hogy az értékes hagyományok birtokba vétele sürgető kötelessége az építészek társadalmának. A tanácskozás délután e témák megvitatásával folytatódott. Ma a vízparti városok városrendészeti és építészeti kérdéseivel foglalkoznak a résztvevők. K. J. • üzemlátogatáson a Kecskeméti Konzervgyárban.
