Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 271. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 26. kedd Ülést tart a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ma ülést tart Kecskeméten. A végrehajtó bizottság megtárgyalásra ja­vasolja a megye VI. ötéves tervének várható teljesíté­séről szóló jelentést, a VII. ötéves tervidőszak társa­dalmi, gazdasági, fejlesztése fő irányainak javaslatát, a képviselő- és tanácstagvá­lasztások politikai tapasz­talataival foglalkozó előter­jesztést, továbbá a megyei pártbizottság hatásköri lis­táját módosító javaslatot. Több kezdeményezést, korszerűbb vezetést sürget az élet A MÉSZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE A MÉSZÖV elnökségének dön­tése alapján Kecskeméten össze­hívták a fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetségének kül­döttközgyűlését. A szövetkezetek székházában tartott tegnapi ese­ményen mintegy 140 küldött kép­viselte a három ágazatot; az áfé- szeket, a takarék- és a lakásszö­vetkezeteket. Az elnökség beszá­molóját Erdélyi Ignác, a MÉ­SZÖV elnöke ismertette. Részletesen foglalkozott az áfé- szek gazdálkodását jellemző gon­dokkal. Rámutatott, hogy az elő­ző évekhez képest az idén némi javulás tapasztalható. A nyereség több mint 10 százalékkal nőtt, egy áfész veszteséges a megyé­ben. Ebben az évben már nagy­kereskedelmi tevékenységgel fog­lalkozó fogyasztási szövetkezet is van a hálózatban, a kiskőrösi. Több szövetkezetnél végre komo­lyabban foglalkoznak az érdekelt­ségi rendszer korszerűsítésével; örvendetes, hogy a mezőgazdasági termékfelvásárlás is szépen fej­lődött. Külön érdemes megemlíte­ni az Alföld Szövetkezeti Keres­kedelmi Vállalatot, amely a nö­vekvő konkurrencia ellenére fennállása óta legjobb eredmé­nyét éri el az idén. Ezek biztató jelek, azonban sajnos még nem meghatározóak. A szövetkezetek teljesítményei hullámzóak. A jobban működők eredménye sem volt elégséges ahhoz, hogy a me­gyét elmozdítsa az országos utol­só helyről. A későbbiekben arról szólt a beszámoló, hogy feltétlenül na­gyobb következetességre, hatá­rozottságra van szükség a veze­tésben. A mai körülmények már nem viselik el azt, hogy az ütkö­zések elkerülése végett szövetke­• A kecskeméti Alföld Szövetkezett Kereskedelmi Vállalat tovább bővítette szolgáltatását. Létrehozta a Videoton Márkaszervizt, ahol nemcsak televíziókat, hanem hifiberendezéseket és képmagnókat is javítanak. (Méhesl Éva felvételei zeteink olyan megoldásokat vá­lasszanak, amelyek veszteséggel zárulnak. Az igényeknek megfe­lelően dolgozni harcot is jelent, a döntéseket alaposan meg kell vi­tatni. Példaként hozta fel a MÉ­SZÖV elnöke, hogy a bolti kiske­reskedelemben képződő nyere­ség 2 százalékos növelése — eny- nyi tartalék biztosan van — 4 millió forintot jelentene. Ebben az esetben már nem mondhat­nánk, hogy a megye áfészei nye­reségszint szempontjából utolsók az országban. A fogyasztási szövetkezetek egyik legfontosabb feladata az eddig elért fejlődés számbavéte­le, a középtávú és az éves terv­ben meghatározott célok eléré­sének értékelése, a jövő évi és a VII. ötéves tervidőszaki teendők meghatározása. Mélyrehatóan ele­mezzék az eddig végzett munkát, reálisan nézzenek szembe a hi­bákkal. A következő esztendőben, de a VII. ötéves terv egész idő­szakában sem lesznek könnyeb­bek a gazdasági körülmények, sőt, bizonyos tekintetben szigo­rúbb követelményrendszerre kell felkészülni. A tervezőmunkához nélkülözhetetlen központi és me­gyei információk már részben is­mertek, a szövetség mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a vezetőket minél alaposabban in­formálják. A beszámolót követő vitában felszólalók önkritikusan értékel­ték saját szövetkezetük munká­ját. A SZÖVOSZ képviselője, dr. Fekete József főosztályvezető felhívta a figyelmet a még meg­lévő tartalékok feltárására. A szövetkezeti vezetők alkalmaz­kodjanak a változó körülmények­hez, bátrabban kezdeményezze­nek. Éljenek jobban azokkal a lehetőségekkel, amelyek növelik az anyagi érdekeltséget. Rugal­masabb vezetéssel, stílusváltás­sal gyorsabban juthatnak előre, hamarabb mozdulnak el a holt­pontról — hangsúlyozta. A vita tanulságait Erdélyi Ig­nác foglalta össze, majd a kül­döttközgyűlés elfogadta az el­nökség beszámolóját. K. 8. Egészségügyi textíliák Dunaegyházáról Könnyű és olcsó, úgyneve­zett „fies” technológiával ké­szült ragasztott-varrt textíliá- 'kat készítenek Dunaegyházán, a Lőrinci Textilipari Vállalat, va­lamint a helyi Haladás Termelő- szövetkezet közös beruházással létesült üzemében. A budapesti központú nagyvál­lalat — amelynek már nyolc éve működik részlege a Duna-parti községben — a nem szövött kel­mék legnagyobb hazai forgalma­zója. A gyártmányfejlesztési csoport a jól értékesíthető asztalte­rítők és pelenkabetétek után új­szerű termékcsaláddal bővítet­te kollekcióját. Olyan műtősru­hákat, köpenyeket és sapkákat terveztek, amelyek könnyen ke­zelhetők. higiénikusak, egysze­ri használat után eldohandók. Az első darabokat a Tétényi úti kór. házban próbálták ki, sikerrel. A viszkóz, és poliészter alapanyagú kelmékből lepedők, ágyneműgar­nitúrák előállítását is tervezik. A külföldön és hazánkban is már jó ideje ismert anyagokat egyéb­ként eddig importáltuk, tehát az új termékkel a gyártók valutát takarítanak meg az országnak. Nem titkolt tervük, hogy rövide­sen meg szeretnének jelenni a nemzetközi piacokon is. A nagy kereslet miatt bővíteni kellett a dunaegyházi üzemet. A fejlesztéshez partnerül ajánl­kozott a helyi közös gazdaság, melynek régi gondja a lányok és asszonyok folyamatos foglalkoz­tatása. Korábban próbálkoztak — nem is sikertelenül — hartal, dunavecsei és dunaföldvári gazdaságokkal együttműködni, de a helyi munkalehetőség a legvon­zóbb. A Haladás Tsz egy üresen álló raktárépületet korszerűsí. tett és adott át, a lőrinci vállalat a gépeket, a technológiát, a szak­embereket és az alapanyagot ad­ja. A csaknem egymilliós beru­házás harminc asszonynak te­remt folyamatos munkalehető­séget. F. P, J. TISZTÚJÍTÁS A MTESZ-NÉL A Műszaki és Természet- ; tudományi Egyesületek Bács- Kiskun megyei Szervezeté­nek huszonnégy tagegyesüle­tét (összesen csaknem hét és fél ezer fős tagságát) képvise­lő küldöttek az elmúlt öt évet értékelő és a jövő feladatait meghatározó értekezletére került sor tegnap Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Házában. Szendrey Sándor alelnök köszöntötte a mint­egy kétszáz küldöttet és a vendégeket, közöttük dr. Gaj- dócsi Istvánt, az Elnöki Ta­nács tagját, a megyei tanács elnökét, dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát, Princz Lászlót, a Szakszervezetek IVÍegyei Tanácsának titkárát. A szervezet munkájáról ki­adott jelentést Vágó Iván megyei titkár egészítette ki. Összegezte munkáját, meghatározta programját az értelmiség tudományos szervezete • Szendrey Sándor megnyitja a küldöttértekezletet. Egyebek között kiemelte, hogy a megyei szervezet két évtizedes tevékenysége során egyre több és jelentősebb feladatot oldott meg. Az egyesület tagjait a poli­tikai és gazdasági szervezetek be­vonják a döntés-előkészítő mun­kába, kikérik véleményűiket, és érzékeltetik: az alkotó értelmiség szerepe, felelőssége, és feladata megnőtt, az első helyre került a jövőbeni céljaink elérése szem­pontjából. A tudományos egye­sületek tagsága, a MTESZ szer­vezete olyan potenciális szellemi erőt képvisel, amelynek feltárása és kihasználása nélkülözhetet­len az ország és a megye gazda­ságdinamizálási elképzeléseinek teljesüléséhez, a műszaki-tech­nikai előrelépéshez. A megyei szervezet tagsága gyarapodott az elmúlt időszakban, Kalocsán és Kiskunhalason új helyi csoportok alakultak, kitel­jesedett a tudományos műhelyek közötti együttműködés, és emel­kedett az egyesületekben a szak­mai munka színvonala. Különbö­ző tanácskozásokon, szakmai ér­tekezleteken, kiállításokon, vagy éppen a tavaszi műszaki hetek és az őszi közgazdasági hónap ren­dezvényein cserélik ki tapaszta­lataikat, mutatják be eredményei­ket; van lehetőségük az új infor­mációk megszerzésére. A megye műszaki, természettudományi és közgazdasági értelmisége jól, alkotó módon hasznosította az évente 500—600 rendezvényen lá­tottakat, hallottakat, bár erkölcsi, anyagi elismerésük még koránt­sem a megkívánt szintű, de föl­felé ívelő, ami újabb ösztönzést ad kreativitásuk. innovációs készségük teljesebb kibontakoz­tatásához. (Folytatás a 2. oldalon.) • A résztvevők egy csoportja. (Straszer András felvételei) EMBERI TÉNYEZŐ, INFORMÁCIÓ, KÉPZÉS Közművelődési fórum A Magyar Népművelők Egyesületének Bács-Kiskun megyei Szer­vezete közművelődési fórumot rendezett tegnap délelőtt Kecskemé­ten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, a megyei pártbizottság illetékes szakembereinek, illetve a különböző közművelődési intézmé­nyek vezetőinek részvételével. Kelle György, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának os ztái yvezető-hel yettese egyebek mellett a művelődés és a gazda­ság viszonyáról, a népművelők társadalmi szerepéről, a közösségi formák és az emberi tényező je­lentőségéről szólt vitaindító elő­adásában. Milyen kapcsolódási pontok ta­lálhatók az új oktatási törvény és a közművelődés tendenciái kö­zött? Az utóbbi időben milyen változások figyelhetők meg a köz- művelődés társadalmi megítélésé­ben? Ebben milyen szerepet vál­laltnak a párttestületek? Hogyan ítélik meg az információk gyors és hiteles átadásának lehetőségét az intézmények és az állami, po­litikai szervezetek között? Milyen HÉTVÉGI RAKODÁS Az őszi csúcsforgalmi idényben eddig lebonyolított három hét. végi rakodási akció eredményei arra ösztönözték a MÁV vezér- igazgatóságát, és a megyei szállí­tási bizottságot, hogy ezt negyed­szer, ebben az évben utoljára no­vember 29-re, 30-ra és december 1-re ismét meghirdesse. Amikor a megyei szállítási bi­zottság titkársága megköszöni a hétvégi rakodásban részt vevő ipari, mezőgazdasági üzemek, vállalatok jól szervezett munká­ját, amely jelentősen segítette a szállítási feladatok végrehajtá­sát, az eddigi eredményekről ér­tékelést készít. A legjobban ra­kodó vállalatokat a megyei szál­lítási bizottság soron követke­lehetőségek vannak a kis intéz­ményekben dolgozó népművelők képzésére, továbbképzésére? — és hasonló kérdésekre kértek vá­laszt a tegnapi fórum résztvevői Kelle Györgytől, valamint Komá­romi Attilától, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának igazgatójá­tól és Horváth Kázmértól. a me­gyei pártbizottság munkatársától. <A közös gondok megbeszélése, a közös gondolkodás iránti igény hívta életre ezt a közművelődési fórumot, amelyen demokratikus légkörben vitatták meg a szakem­berek a különböző gazdasági, tár­sadalmi változásokkal összefüggő művelődéspolitikai jelenségeket, illetve a soronfeövetkező teendő­ket K. E. ző ülésén erkölcsi elismerésben részesíti. Mint eddig már három alka­lommal, az említett időpontban a MÁV vállalja, hogy értesítő szol­gálatát megerősíti, s más vonat­kozásban is a fuvaroztatók ren­delkezésére áll. A szállíttatok komplex brigádok megszerve­zésével, rakodó közösségek ki­alakításával, más vállalatokkal társulva, a hétvégi ügyeleti szol­gálatok, rakodólétszámok meg. erősítésével segíthetik elő az akció sikerét, eredményességét. Az a kérés, hogy a fuvaroztatók a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel támogassák a hét vé­(Folytatit a 2. oldalon.) Túszmentés — vérfürdővel KAIRÓ Vasárnap az esti órákban egy kommandóosztag, amely Egyip­tomból érkezett a nap folyamán a vallettai repülőtérre, kiszabadí­totta az Egyptair- Boeing—737-es utasszállító gépének utasait. A katonai beavatkozás azonban tragikusan nagy véráldozatokkal járt. A túszmentésre a máltai kor­mány adott felhatalmazást az egyiptomiaknak. A döntést Mál­ta azután hozta meg, hogy a géprablók — szemmel láthatólag — elkezdték halomra gyilkolni az utasokat, amiért követeléseiket — üzemanyagot kértek a tovább- repülésre — nem teljesítették. Hani Galal gépparancsnok nem tudhatta, hogy a gépeltérítők va­lóban gyilkoltak a fedélzeten, de távolról sem tartottak ott, ahol állították, hogy tartanak: a hét ember közül, akire rálőttek, a hírek szerint csak egy halt meg valójában, a többi — sebesülten — még túlélhette volna a borzal­makat. Így azonban az utasok többsége elpusztult. A gép, amely vasár­napra virradóra szállt fel Athén­ből Kairó felé, és Milosz görög sziget térségében került egy ter­rorista osztag hatalmába, vasár­nap délelőtt óta a vallettai légiki­kötő egyik elszigetelt övezetében várakozott. Néhány kilométernyi­re távolabb — máltai engedély- lyel — egyiptomi kommandóosz­tag várta a parancsokat. Ez a kommandó a nap folyamán érke­zett Vallettára a máltai kormány engedélyével, és sötétedés után támadott. A különítményesek begyako­rolt szokása szerint az egyiptomi katonák először berobbantották a Boeing—737-es két bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a géprablók az uta­sok és a személyzet ellen fordul­tak. Gránátokat robbantottak az utastérben, és lövöldöztek. (Folytatás a 2. oldalon.) : A siker ismétlésre serkent

Next

/
Oldalképek
Tartalom