Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT BÁCS-KISKUN MEGYEI ÉRTEKEZLETE

(Folytatás az 1. oldalról.)

népfrontbizottságok azóta is folyamatosan szervezik, segítik a választókerületekben a lakosság és a tanácstagok, képviselők rendszeres találkozóit. Javasoljuk helyi népfrontbizottságainknak, hogy még aktívabb kapcsolatot építsenek ki a tanácstagokkal, képviselőkkel, s vonják be a munkába a pótképviselöket, póttanácstagokat is.

A falugyűléseken a népfront és a tanács vezetői mindenütt részletes tájékoztatást adtak az elmúlt öt esztendő fejlődéséről, a

VI. ötéves terv teljesítéséről, s a következő tervidőszak előkészületeiről. A felszólalók nagy elismeréssel beszéltek azokról az erőfeszítésekről és eredményekről, amelyeket a VI. ötéves terv során megyénk lakossága elért, a gondok ellenére is. Ehhez hozzájárult az a társadalmi munka, amelyet a megye lakosai végeztek. Községeinkben, városainkban csak így jöhetett létre egyebek között a tervezett 320 helyett 440 általános és középiskolai tanterem, s gazdagodtak 2800 óvodai hellyel gyermekintézményeink, öt év alatt mintegy hatmilliárd forint értékű volt a társadalmi munka, s így a megyék közötti versenyben első helyezettként három alkalommal kaptuk meg a HNF Országos Tanácsának serlegét, egy alkalommal pedig az oklevelét. A társadalmi munka jelentős forintértéke mellett hasonlóan fontosnak ítéljük, hogy az emberek az együttes cselekvésen keresztül válnak közéleti munkásokká, ismerik meg azt a jó érzést, amelyet az utca, a körzet, a község közös ügyeiért való munkálkodás eredményez. A társadalmi munkára a jövő terveinek megvalósításában is támaszkodni kell, jobb szervezőmunkával feltárva a még meglevő tartalékokat.

Fiatalok, idősek, nők

A népírontbizottságok tevékenységének fontos területe az ifjúság körében végzett munka. Sajnos, ezen a téren a gondok növekedtek. Ezért feladatunk, hogy a helyi népfrontbizottságok teremtsék meg a feltételeit ifjúsági körök, klubok létrehozásának, és rendszeres találkozókon, fórumokon foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Így lehet őket megnyerni a mozgalomnak, a közéletnek, mert itt sem nélkülözhetjük az ifjúságot.

Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kapott tevékenységünkben a nőpolitikái munka. A kilencven nő- és rétegpolitikai munkabizottságban nagyon aktívan tevékenykednek a lakóterületi gondokat jól ismerő asszonyok, lányok. De a nők közéletben való részvétele még mindig nem kielégítő, jóllehet Bács-Kiskun megyében a népfronttitkárok hatvan százaléka, az elnökök mintegy tíz százaléka a nők közül kerül ki, s a választott -népírontbizottságok tagjai között 37-röl 42 százalékra nőtt a nők számaránya.

Mozgalmunk évtizedek óta nagy gondot fordít az idősebb nemzedék, a nyugdíjasok körében végzett munkára. A Társadalom az idősekért munkabizottságot más társadalmi szervekkel együtt hoztuk létre, s ezen akció keretében évről évre rendszeresen támogatjuk a rászorulókat. Az idősek közéleti, mozgalmi tapasztalatára továbbra is számítunk, közülük sokan választott tagként dolgoznak a népfrontbizottságokban.

Előtérben a család, az iskola

A népfrontnak eddig is jelentős feladata volt, s marad a jövőben is, az oktatáspolitikai munka fejlesztése. A pedagógiai munkabizottságoknak — a tanácsokkal, a szülői munkaközösségekkel közösen — még erőteljesebben kell segíteniük a család és az iskola kapcsolatát községekben, városokban egyaránt. A szülői munkaközösségek munkáját a nevelés tartalmi vonatkozásaiban is meg kell erősíteni. Űj feladataink közé tartozik a családi körök létrehozása, szervezése, és meg kell keresnünk a módját a családvédelmi tevékenység bővítésének.

A honismereti munka további szélesítését célozza, hogy a szakkörökbe minél több középiskolást és szakmunkásfiatalt vonunk be. Ezáltal erősödik a szülőföld sze- retete, jobban megismerik jelenünket, múltunkat, gazdagodó kulturális életünket. A nemzetiségi lakosság körében fontos a nemzetiségi kultúra megőrzése, a hagyományok ápolása, az anyanyelv oktatása. A nemzetiségieknek megfelelő számú képviselőjük van a helyi népfrontbizottságokban, de erősíteni kívánjuk munkakapcsolatunkat a nemzetiségi szövetségekkel is.

Mozgalmunknak továbbra is fontos területe a szabad idő hasznos eltöltésének elősegítése, szervezése. Ennek egyik formája, amely megyénkben mintegy 140 ezer családot érint, a kertészkedés, a ház körüli gazdaság művelése. A kertbarátkörök létrehozása megfelelően segítette a kistermelők tájékoztatását, s magát a termelést is.

Társadalmi érdek, hogy lakosságunk építse, szépítse és védje környezetét. Ennek a munkának eredményesebb folytatásához több fiatalt kell bevonni a környezetvédelmi őrségek munkájába.

Mozgalmunk 1982-ben hozta létre a fogyasztók érdekvédelmitársadalmi szerveit, a fogyasztók tanácsait. A megyei testület mellett minden városban és néhány nagyközségben is működik ilyen. Munkájukkal nagyban elősegítik a termelők és a fogyasztók találkozóit, tájékoztatják a lakosságot.

Szerteágazó feladatok

A népfrontmozgalomnak a jövőben is az eddigi sokirányú munkát kell végeznie, továbbra is eredményesen, a lehetőségeknek és az igényeknek megfelelően, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez. Közüggyé kívánjuk tenni a párt kongresz- szusi határozatainak megvalósítását, mozgósítani akarjuk lakosságunkat a VII. ötéves terv alapos, részletes megismerésére, és a végrehajtásban való közreműködésre. Ehhez az építő munkához békére van szükség. Megyénk lakossága a falugyűléseken, városkörzeti fórumokon kifejezte békeakaratát, s azt az elhatározottságát, hogy a békét nem csak óhajtja, hanem cselekvő közreműködéssel támogatja is — mondta végezetül Farkas József.

A BESZÁMOLÓ VITÁJA

A beszámolót követően megkezdődött a vita.

Elsőként DR. GAÁL ISTVÁN, a kalocsai városi népfrontbizottság elnöke kért szót. Egyetértőleg szólt arról, hogy a törvények meghozatalát már társadalmi vita előzi meg. Ezt azonban ki kellene terjeszteni egyéb rendeletekre is, sőt alkalmat adni az alulról kezdeményezett jogszabályok megalkotására. Erre a feladatra a népfrontmozgalom alkalmas is. Javasolta: az elavult jogszabályokat vizsgálják felül, a meglevőket viszont tartassák be mindenkivel! Az önkéntes jogkövetés a jogszabályok megismerése, a velük való azonosulás útján valósul meg. A népfront mindkettőt elősegítheti jogpropagandájában.

DOBÁK FERENCNÉ jászszent- lászlói népfronttitkár a helyi bizottság munkájáról szólt, majd felhívta a figyelmet: a népfrontmozgalom is segítsen, hogy a fiatalok megtalálják munkájukat, otthonukat a kis településeken. Mert városba kerülésük következtében csökkenhet a kistermelés, falun is nő a társadalmi gondoskodásra szoruló idősek száma, és további lakásgondok keletkeznek a városokban. A falun élők

eddig is az átlagosnál többet tettek az öröklött hátrányok felszámolásáért, jogos az igény, hogy az ellátás, szolgáltatás különbségeinek mérséklésére a központi támogatásból is többet kapjon az, aki maga is többet ad.

TÓTH SZÖLLÖS MIHÁLY kecskeméti evangélikus esperes rámutatott: az elmúlt öt év során erősödött a népfrontmozgalom és az egyház közti kapcsolat. A 35 esztendeje működő katolikus papi békebizottság után tavaly megalakult a többi feleke- zetet tömörítő egyházközi békebizottság. Jóllehet ők is dolgoztak korábban, de a bizottság most már szervezett formában kapcsolódik a mozgalomhoz, igazolva a népfrontpolitika elveit. Utalt ezen intézkedés, valamint hasonló témájú magas szintű tárgyalások kedvező külföldi visszhangjára, majd elmondta: a béke az egyház számára sem csupán any- nyi, hogy hallgassanak a fegyverek. Épp oly fontos az igazságosság is — társadalmi és gazdasági értelemben, az élet minden területén, családban, a hazában, országok és népek között.

SÁNTA FERENC bajai körzeti népfronttitkár a helyi gyakorlatot ismertette, amelyben szoros, napi munkakapcsolat van a körzeti népfrontbizottságok és lakó- területi pártszervezetek között. E népfrontszervek sok fontos, a lakosság nagy részét érintő témát megtárgyalnak. Ezután szólt a további munkáról, külön kiemelve azokat a területeket, ahol a népfront sajátos módszereivel, lehetőségeivel különösen eredményesen dolgozhat.

IVÁN ISTVÁNNÉ, a HNF megyei alelnöke a nők és az ifjúság körében végzett lakóterületi munka erősítését szorgalmazta. Megállapította: a népfront fórumain, munkabizottságaiban alkalmat és lehetőséget ad a nőknek a köz- szereplésre, akik bizonyítják, hogy jól el tudják látni megbízatásaikat, s egyre többen kerülnek vezető posztokra. De a lakosság körében is erős még a konzervativizmus, ezt igazolja a tanácsválasztásokon a megválasztott nők arányának csökkenése. Üj módszerekre, értelmes feladatokra van szükség, csakúgy, mint az ifjúság megnyeréséhez. Közelebb kell kerülni a lakóhelyeken a KISZ-en kívüli fiatalokhoz, hogy közülük is többen kapcsolódjanak be a mozgalmi munkába.

GRÁNER GYULA, a KISZ megyei bizottsága első titkára — utalva az előző hozzászólásra is

— megnyugtatónak tartotta, hogy a népfront jobban odafigyel a különböző társadalmi rétegekre, így az ifjúságra is. Amely önmagában tovább differenciálható, s csak egy része tartozik a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. A KISZ eredményei kézzelfoghatók

— lakásépítés, úttörőtáborok, ifjúsági házak, sportpályák létesítése, városszépítés —, de ezt csak társadalmi összefogással tudta elérni. A jövőben további fórumokat kell teremteni a fiatalok közéleti szerepléséhez, erősíteni az értékek megőrzését, átörökítését, s megteremteni a lakóterületi munka szervezeti feltételeit. Mindehhez azonban szükséges a korosztályok szövetsége is.

ÁBRAHÁM FURUS PIROSKA, a kdskunmajsai gyógypedagógiai iskola tanára a hátrányos

helyzetű emberek — mindenekelőtt a fiatalok — segítéséről, a társadalomra háruló feladatokról .beszélt. — Teremtsük meg a feltételeket törésmentes bekapcsolódásukhoz a felnőtt életbe mondta —, ne érezzék magukat másodrangú állampolgárnak. Mint a nagyközség tanácstagja közreadta tapasztalatait a településfejlesztés - eredményeiről és gondjairól, hangsúlyozva a feladatok rangsorolásának felelősségét.

F. TÓTH PÁL, a népfront megyei alelnöke a mozgalom béfce- és Ibarátsági, szolidaritási munkájáról, annak történelmi hagyományairól és jelenlegi felelősség- teljes, reszortokba nem szorítható feladatairól fejtette ki a véleményét. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az előre eltervezett és évente ismétlődő rendezvénysorozatok nem pótolhatják a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokra azonnal reagáló, a ( dolgok hátterét megvilágító, magyarázó ( kérdések feltevésére és vitára is lehetőséget adó eszmecseréket. Emlékeztetett arra, hogy ßz 1986-os esztendőt az ENSZ nemzetközi bé_ keévének nyilvánította, s ez ja legnagyobb felelősséget hárítja az emberiségre. Egy ’általános óha jnak adott hangot: „Legyen a béke az egész évtizednek, a XX. századnak és az új évezrednek is vezérlő csillaga, gyermekeink, unokáink félelem nélküli életének a biztosítéka”.

A szünet után elsőként |DOBOS- NÉ DR. PATY1 MÁRIA lépett az emelvényre. A kiskunfélegyházi inépfrontbizottság titkára arról számolt be az értekezletnek, hogy a (környezet véd elem területén jelentős előrelépést értek el a városban Legfontosabb feladatnak a szemléletformálást, a fiatalok ismereteinek bővítését tekintették. Javasolta, hogy a mozgalom kezdeményezzen még többet e területen, nyerje el a társadalom többségének cselekvő támogatását. A környezetünkért érzett felelősség váljon a közgondolkodás szerves részévé!

Ezután szólalt fel ROMANY PÁL, a megyei pártbizottság első titkára, aki az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd szólt a népfront és a párt kapcsolatáról. Ezt követően a magyarság, a haladás gondolatkörére tért át:

— A magyarsághoz elválaszthatatlanul tartozik e két fogalom: munka és haladás. Haladásunkat, szebb életünket csak jobb gazdasági munkával teremthetjük meg. S nem elég csak idehaza dolgozni. Ment Magyarország nem sziget, és ma már egy sziget sem függetlenítheti magát la körülötte, a világban történő eseményektől.

Magyarnak lenni, és ugyanakkor európainak is —, nem kis dolog. Mert történelmünkben voltak magyarok, akik másokat lebecsültek. Egyes magyarok álmokat kergették, és a sír szélére taszították az országot. S akadtak magyarok, akik a haladással szemben voltak rebellisek. A Hazafias Népfront a haladás érdekében dolgozik. A kommunisták ezt kérik, ezt várják, s erre kívánnak szövetkezni a népfronttal.

Ezután Romány Pál a társadalom új jelenségeiről és a megye gazdasági munkájáról szólt.

— Sok új jelenséggel találkozunk mostanában. Némelyiket erősíteni kell, másikaikkal . nem tudunk mit kezdeni iDe a fő: nem szabad megijedni, a demokráciához .ez is hozzátartozik. Foktőn leszavazták a Kalocsához való csatlakozást. A tanulságokat. le* hét majd elemezni, de tudomásul kell venni: a közösségnek ez volt a döntése.

Szaporodik az idősek száma. A megye foglalkozik is velük, de fel kell mérnünk, milyen teendőink lesznek. Rossz gyakorlat az, hogy sok helyen gyorsan leírják a nyugdíjast. Pedig lehetőséget kell adni hogy az idősek — az egyre képzettebb nyugdíjas generációk — kapcsolatban maradjanak a közélettel, a munkahely- 1-yeL

A népfront segíthet annak elfogadtatásában is, hogy a (munkahelyeken nagyobb lesz a cserélődés. S ha valaki más beosztásba kerül, ez nem azért van, mert sikkasztott A társadalom normális működéséhez nélkülözhetetlen ez á mozgás.

Fontos, hogy mind több emberrel legyünk szoros kontaktusban. Be kell vonnunk a munkába a pótképviselőket, póttanácstagokat, hiszen a választások megmutatták. hogy jelentős táboruk van. Figyeljünk a családra. Segítsen a nőknek a szolgáltatás, de

segít egy jó mosógép is, amelyik többet ér minden elvi határozatnál. Am ezeket a feladatokat helyben kell megoldani.

Igazítani kell gondolkodásunkon, cselekvésünkön — figyelve a megyei sajátosságokra is. Arra, hogy lakosságunk 7 százaléka nemzetiségi, arra, hogy milyen a településszerkezet nálunk, hányán élnek tanyán, s mit jelent ez. Nem könnyű időszak van mögöttünk. Sok minden történt, gyarapodtak értékeink, kórháztól iskoláig, köztéri szobroktól felújított templomig. Ügy gondoljuk, hogy a jövőben még (nagyobb lesz településeink saját ereje, s erre alapozzuk azt a bizakodásunkat, hogy a következő öt évben eredményeink a megyében, s az országban Is tovább gazdagodnak — mondta végezetül a megyei pártbizottság első titkára.

*

HAZAG LÁSZLÓ iskolaigazgató, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről beszélt. Az első fogyasztói tanácsok 1982-ben alakultak a megyében, számuk jelenleg tizenegy. Hároméves működésük során közéleti tényezővé

váltak e testületek, mivel széles lakossági háttérre támaszkodva mondanak véleményt, tesznek javaslatokat a kereskedelem és a szolgáltatás területén. Eredményesen léptek fel például az üzletek helyi igényekhez igazodó nyitvatartási rendjéért, vagy a garanciális és szavatossági ügyek előírásainak betartásáért. Egyre több településen jelentkezik az igény a helyi fogyasztói tanácsok megalakítására.

NAGY LÁSZLÓ kisiparos, a kecskeméti városi népfrontbizottság tagja a megye hétezerötszáz kisiparosának nevében szólt. Adatokkal támasztotta alá a beszámoló megállapítását, mely szerint „a kisiparosok társadalmi megbecsülése nőtt az elmúlt években". A lakossági szolgáltatások 56 százalékát, a lakáskarbantartás 85 százalékát végzik a mesteremberek, akik 1984- ben 1,8 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. Gondot jelent a viszonylag magas cserélődés és a falvakban működő iparosok számának rohamos csökkenése. A kistelepüléseken több támogatást kellene adni a szolgáltató ágazatban dolgozó mestereknek.

A KÖZÉLETI MUNKA ALKOTÓ POLITIZÁLÁS

Pozsgay Imre felszólalása

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte a megyei értekezlet résztvevőit, majd a népfrontmozgalom VIII. kongresszusa előtt álló feladatokról, az előkészületek eddigi tapasztalatairól szólt:

— Ha a Hazafias Népfrontról beszélünk, az első és legfontosabb kérdés: mi az értelme a népfront- munkának? Tud-e sajátos tartalmat vállalni egy ilyen átfogó, a nemzet összes ügyével foglalkozó mozgalom? Amit ma itt hallattunk bizonyítja, hogy a népfrontnak — túl közjogi szerepén — megvannak a maga sajátos, csak rá jellemző feladatai. A legalkalmasabb forma, hogy a különböző világnézetű emberek egy közös felfogás jegyében találkozzanak, szót értsenek egymással. Egymás .megértésére van alapunk. Több mint negyedszázada olyan korszak tart nálunk, melyben mindig sikerült megtalálni azt a közös mondanivalót, ami ösz- szeköt, szocialista nemzetté formál bennünket.

Ezután a főtitkár a mozgalom alapelveiről — a szocializmus igenléséről, a párt vezető szerepéről, a többi szocialista országhoz és a világ más népeihez fűződő egyenrangú, baráti kapcsolatokról — beszélt, majd így folytatta:

— Ezek az elvek a népfrontban teremtik meg a kapcsolatot tíz és fél millió magyar állampolgár között. Ám az egységhez hozzátartozik a sokféleség .is. A közösség úgy lesz erős a hétköznapokban, ha — elfogadva az alapelveket — mindent megvitatunk. Nincs jelentősége, hogy ezek kicsi vagy nagy, helyi vagy országos ügyek. Az a fontos, megvan-e a közösségi, politikai tartalmuk. Ha mindenki részt vesz a helyi, lokális kérdések megoldásában, ez elöbb-utóbb tágabb látóhatárú, nemzetépítő cselekvéssé válik.

A kongresszus feladatairól Pozsgay . Imre a következőket mondta:

— A VIII. kongresszuson nemcsak a vívmányainkat kell bemutatni, hanem az emberek gondjait, problémáit is. Mert ha ezeket nem látják viszont, a helyzet szépítgetésében, hamiskodásban marasztalnak el bennünket. A nehézségek elemzését is meg lehet azonban tenni úgy, hogy a különböző intézmények fejlődésére, a továbblépés lehetőségeire tesszük a hangsúlyt.

A demokrácia is ilyen — a kölcsönös magaitíartást formáló — intézmény. Kérdés, hogyan tudjuk a gyakorlatban alkalmazni az idevágó elveket. Azt vallom, inkább izzadjunk meg egy döntés meghozatallá előtt, teremtsük meg a lehetőséget, hogy minden érdek felszínre kerülhessen, minden nézet hangot kaphasson. Ha ezt elmulasztjuk, kiváltjuk a társadalom ellenkezését a végrehajtás folyamatában.

A Hazafias Népfront valódi közéleti színtér, és mindinkább az lesz, mert a népben levő realitások termelik ki a feltételrendszert, melyek között él és dolgozik. Formális ' rendezvénymozgalom helyett politikai mozgalomra van ma szükségünk. A nyílt, tartalmas beszéd világában magunk vesztegetnénk el a közreműködőket, ha nem szakítanánk a formalitásokkal, ha nem az alkotó politizálás felé vinnénk közéletünket.

Az elmondottakkal szerettem volna jelezni, hogy az eddigi értekezletekről érkezett információk szerint — melyeket ez a mai találkozó is megerősít — tartalmas, a szocialista nemzeti egységet szolgáló kongresszusra lehet számítani — fejezte be felszólalását a Hazafias Népfront főtitkára.

*

Ezután CSINOSAK VALÉRIA, a bácsalmási szerbhorvát nyelvet oktató óvoda fiatal óvónője az óvodai nyelvtanításról, a nemzetiségi kultúra ápolásának feladatairól beszélt. Mint mondta, tovább kell javítani a feltételeket. segíteni az e területen dolgozókat, hogy ne merüljenek feledésbe a hagyományok, s minél többen legyenek olyanok, mint a példaként felhozott anyuka, aki óvodás fiától tanulja újra a nemzetiségi nyelvet.

A hozzászólásra' jelentkezők közül IGLÓDI MIKLÓS kapott befejezésül szót. A Vöröskereszt megyei titkára a mozgalom öt- vennégyezres tagsága nevében köszöntötte az értekezletet, s az együttműködésről 'beszélt. Példákkal bizonyította, hogy a vöröskeresztes aktivisták tévé- kenyen kiveszik részüket a népfront feladataiból is — többek között az egészségnevelés, a hátrányos helyzetűek segítése, a családvédelem területén. Felszólalását, melyet az előzőekhez hasonlóan nagy tapssal fogadtak a résztvevők, azzal fejezte be: a jövőben váljék még szorosabbá a Vöröskereszt és a népfrontbizottságok együttműködése.

*

A vitában összesen 15-en szólaltak fel, kilencen pedig írásban nyújtották be felszólalásukat, melyet csatoltak az ülés jegyzőkönyvéhez. A vitát Farkas József foglalta össze, majd a népfront- értekezlet résztvevői elfogadták a beszámolót. Ezután megerősítették a korábban már megválasztott 94 tagú megyei népfrontbizottságot. Majd Iván Istvánná, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot az új elnökség tagjaira, a tisztségviselőkre, a munka- bizottságok vezetőire. A szavazás után a megyei népfrontbizottság elnöke ismét dr. Dobos László, titkára Farkas József lett.

A továbbiakban a népfront- értekezlet megválasztotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 11 Bács-Kiskun megyei tagját, a 37 kongresszusi küldöttet és a pénzügyi ellenőrzőbizottság tagjait.

Végezetül Pozsgay Imre átadta a HNF OT által alapított kitüntető emléklapot, a népfrontmozgalomban hosszú időn át eredményesen végzett munkáért. A kitüntetettek a következők: Bol- váry László, Dunavecse; dr. Cseh László, Kiskunfélegyháza; Cser- nák József, Kiskőrös, Fehér Sándor, Kecskemét, Hegedűs Istvánná, Kiskunmajsa, dr. Kárpáti Antal, Baja; Nagy Zoltánné, Orgo- vány, Solymosi Antalné, Hajós; Somogyvári Jakabné, Kunbaracs; Vincze Ferenc, Kiskunhalas.

A megyei népfrontértekezlet a Szózat hangjaival fejeződött be.

L. D.—V. T.

EGYÜTT DOLGOZUNK A HALADÁS ÉRDEKÉBEN

Romany Pál felszólalása