Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A HAZAFIAS NÉPFRONT BÁCS-KISKUN MEGYEI ÉRTEKEZLETE PETŐFI NÉPE c- 'i' /Z . AK MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 276 szám Ára! 1,80 Ft 1985. november 25. hétfő Vállalati jövedelem­szabályozás Hogyan támogatjuk a szelek ti v fejlesztést? (4. oldal) BODÓCS ISTVÁN EMLÉKEZETE T alálkozás a Halley- üstökössel 1910-ben (5. oldal) A szocialista közösség a jelenkor tekintélyes ereje Prayda-cikk a prágai találkozóról A Varsói Szerződés tagállamai felső szintű vezetőinek prágai ta­lálkozója ismét bizonyította, hogy a szocialista közösséghez tartozó államok együttműködése dina­mikusan és gyümölcsözően fejlő­dik — állapítja meg a Pravda va­sárnapi cikke. A találkozó újra megerősítette — mutat rá a lap —, hogy a szocialista közösség ál­lamainak kommunista és munkás­pártjai következetesen arra tö­rekszenek: országaik mind haté­konyabban, közös akciókkal lép­jenek fel a világpolitikában. E pártok szerint a szocialista közös­ség összeíorrottságától, a testvéri államok céltudatos és egyeztetett erőfeszítéseitől nagymérteikben függ az egész világ sorsa, az em­beri civilizáció jövője. Ennek kapcsán a Pravda idézi az SZKP új szerkesztésű prog­ramtervezetét; eszerint a szocia­lista közösség a jelenkor tekinté­lyes ereje, amely nélkül nem le­het megoldani a világpolitika egyetlen kérdését sem. A testvéri szocialista országok álhatatosan és következetesen azon fáradoznak, hogy megvaló­sítsák azokat a halaszthatatlan intézkedéseket, amelyek a katonai szembenállás szintjének csök­kentéséhez vezetnének, s ugyan­így törekszenek arra, hogy Euró­pát a béke földrészévé változtas­sák. A Pravda a továbbiakban em­lékeztet arra a kezdeményezésre, amelyet az NDK és Csehszlová­kia kormányai javasoltak az NSZK kabinetjének: Európában hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes övezetet. E javaslat meg­valósítása nemcsak e .térség hely­zetét javítaná meg, ahol hatalmas fegyveres erőket vontak össze a legkorszerűbb fegyverekkel, ha­nem gyakorlati lépés is lenne ab­ban az irányban, hogy az egész világon betiltsák a vegyi fegyve­reket — írja a Pravda. A szocializmus pozícióinak erő­sítéséhez és az európai folyamat továbbfejlesztéséhez járul hozzá a testvéri országok által közösen előkészített komplex programter­vezet, amely a KGST-tagorszá- gok 2000-ig szóló tudományos-mű­szaki haladásáról szól. • Pénteken késő délután • torony már a lábán állt, • daru csak biztosított. A cserére — duplájára nőtt a víztároló teljesítménye —, a megnövekedett víz­fogyasztás miatt került sor. Szeleczkl László és test­vére Szeleczki Imre, valamint Surman László egy emelő segítségével lassan forgatja helyére a hldro- g lóbuszt. • A régi torony a főidőn. Az új szerelésének egyik legutolsó munkafázisa, amit Sielecakl László végez, a lehorgonyzó«. VÍZTORONY jászszentlászlón Duplájára nőtt a teljesítmény Jászszentlászlón csütörtökön és pénteken a szen­záció a víztorony állítása volt, A 18 tonnás monst­rum már hetekkel korábban — két részben — Bácsalmásról megérkezett. Eddig ugyanis ott a Kos- suth-parkban „teljesített szolgálatot”. Jászszentlászlón, a szerelést végző lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet hidroglóbusz-szerviz izemének szakemberei apró darabokra szedték. Az elhasználódott alkatrészeket kicserélték, majd csü­törtökön reggeli amikor megérkezett a 80 tonna te­herbírású autódaru, előbb a 23 méter magas lába. aratort, utána az ezüstösen csillogó gömböt emelték a helyére. A községi vízellátást nem szineteltették, mert a ..bekötést” úgy végezték, hogy a hálózat nyomás allatt maradt, és a szerelés idején két napig a hid­roforok szolgáltatták a tizet. A víztorony-szerelők elmondták, hogy nem is a jászszentlászlói volt a nehezebb munka, hanem a bácsalmási, ott ugyanis évszázados fák közül keltett, azok megsértése nél­kül „kioperálni” a HG—100-as típusú hídroglóbuszt. A császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben napi 50 hektáros teljesítményű berendezéssel egy megkezdték a lucerna vegyszeres gyomirtását. A hét alatt befejezik a munkát. (Pásztor Zoltán felvétele) Erősödött a mozgalom, bővült cselekvési köre ötéves munka összegzésére ült össze szombaton Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Házában a Bács-Kiskun megyei népfrontértekezlet. A küldöttek megvitatták a beszámolót, majd megválasztották a népfront megyei elnökségét, a tiszt­ségviselőket, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának me­gyei tagjait és a VIII. kongresszus küldötteit. A Himnusz és Kalász Márton: Hazám című versének elhangzá­sa után — amelyet Szente Krisz­tina, a Bányai Júlia Gimnázium diákja adott elő —, dr. Dobos László, a népfront megyei elnöke köszöntötte a jelenlevőket, a ko­rábban megtartott 186 körzeti, községi és városi értekezlet több mint 260 küldöttét, a társadalmi és tömegszervezetek, az egyházak képviselőit, az elnökség tagjait — köztük Pozsgay Imrét, a HNF OT főtitkárát és Romany Pált, a megyei pártbizottság első titká­rát —, valamint a mozgalom min­den aktivistáját. A résztvevők megemlékeztek az előző népfront- értekezlet óta elhunyt bizottsági tagokról, majd az elfogadott na­pirendnek megfelelően Farkas Jó­zsef megyei népfronttitkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. A POLITIKAI EGYSÉG SZILÁRDÍTÁSA — NEMZETI ÉRDEK Farkas József vitaindítója A beszámoló, melyet a megyei bizottság is megvitatott, tömören ad számot az ötéves munkáról, a megyében dolgozó 186 helyi nép­frontbizottság tevékenységéről. Megállapítható, hogy erősödött a mozgalom, bővült cselekvési kö­re, aktívahálózata. Tovább erősí­tette kapcsolatait a népfrontba tömörült társadalmi és tömeg­szervezetekkel, melyekkel a cik­lus során új megállapodásokban rögzítette az együttműködés elve­it — mondta az előadó bevezető­ben, majd az 1985-ös év megha­tározó politikai eseményeinek — az MSZMP XIII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója — számbavétele után a párt szövetségi politikájáról szólt; és minden becsületes állampol­gárnak, bármi legyen is a foglal­kozása, világnézete, életkora vagy anyanyelve. A gyakorlatban ez az egység együttműködést jelent a társadalmi osztályok és rétegek, a vallásos és nem vallásos embe­rek, a párttagok és pártonkívüli- ek között. Együttműködést az egyenjogú és egyenrangú állam­polgárok között a teljes, kölcsönös bizalom szellemében. Ehhez adott és ad közéleti lehetőséget, keretet és terepet a Hazafias Népfront, a maga kialakult . fó­rumrendszerével. Demokratizmus és önterékenység — A népfront a szövetségi po­litika keretében megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkozik a nemzeti egység erősítésével, meg­újításával. Az év fontos közéleti eseményeinek egyik tanulsága, hogy a párt és a közvélemény egyaránt a társadalom politikai egységében látja eredményeink és további fejlődésünk legfőbb forrását, ezért megőrzését, erősí­tését nemzeti érdeknek tekinti. Érdeke ez az egység az országnak A szocialista demokrácia a la­kóterületen is megköveteli a mozgalomtól a rendszeres és ala­pos tájékoztatást. Lakosságunk elvárja, hogy a helyi vezetők kör­zeti és falugyűléseken adjanak számot a tervek teljesítéséről, is­mertessék, vitassák meg az új célkitűzéseket, elgondolásokat. Ez erősíti a demokráciát, elősegí­ti a tervek elfogadását és moz­gósít a megvalósításra. 1985 az új választási törvény * bevezetésének éve. A népfront választási felhívása, amely a párt XIII. kongresszusának ha­tározatában megfogalmazottakat nemzeti programmá emelte, me­gyénk egész lakosságát mozgósí­tani tudta. Megmutatkozott ez a tanácstagi és országgyűlési kép- . viselői választások sikeres elő­készítésében, lefolytatásában. A (Folytatás a 3. oldalon.) HOSSZŰHEGYI SZŐLŐTERMESZTÉSI ÉS BORÁSZATI RENDSZER Kirekeszteni az ágazat válságát Idén zárja fennállása első évtizedét a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát gesztorságában működő szőlészeti és bo­rászati rendszer. Az eddig eltelt tíz esztendőt Sümegi Tibor rendszerigazgató két főbb időszakra bontotta. Az első évekre a dinamikus területi és mennyiségi felfutás volt a jellemző. Míg a másodikra esett a közös telepítések zöme és a techno­lógia finomítása. Az elkövetkező esztendőkben pedig az újon­nan termőre fordult ültetvényekkel sikerül elérniük az erede­ti célkitűzést: a termelés biztonságát. Az igazgató beszélt az eddigi terméseredményekről. A rendszer első esztendejét — akkor még csak a környező hat üzem tarto­zott a tagok közé — hektáronkén­ti 4,8 tonnás átlagterméssel zárta. Ennél az idei eredmény gyengébb volt. Az alföldi üzemek átlaga nem érte el a négy tonnát. Míg a lényegesen jobb természeti kö­rülmények között gazdálkodó du­nántúli szövetkezetekben a szüret után hektáronként 15 tonnát is meghaladó átlagot mértek. Egyébként eddig a legjobb esz­tendőnek az 1982-es és az 1983-as számít. Ekkor a rendszer átlag­termése hektáronként 7,1 tonnás volt. A kombinát vezetői a rendszer létrehozásával kívánták hosszú távon biztosítani a borászati fel­dolgozóüzem alapanyagigényét. A rekonstrukciós és új telepíté­sek során éppen ezért a minőségi bort adó fajtákat részesítették előnyben. A tíz esztendő terület- fejlesztési eredményeként nap­jainkban 22 gazdaság már 3776 hektár korszerű szőlőtáblán szü­retelhet. Az utóbbi időszakban sokan vitatják ennek az ágazatnak a jövedelmezőségét. Az új és jó faj­taösszetételű ültetvényekkel ren­delkező gazdaságokban ez a gond nem jelentkezik ilyen élesen. Kü­lönösen ott mérhető a régi és kor­szerű közötti különbség. ahol mindkettő megtalálható. Ilyennek hozható például a bátaszéki Bú­zakalász, a hajósi József Attila, illetve az aparhandi termelőszö­vetkezet. i A tervidőszak-forduló küszöbén beszélgettünk a közeljövőre szóló elképzelésekről is. Első helyen a költségek csökkentése szerepel. Érdekességként megemlíthető, hogy a rendszer partnergazdasá­gainak úgynevezett hektáronkén­ti korrigált termelési költsége 1978-ban 24 ezer 300 forint volt. Tavaly ez az összeg már megha­ladta az 59 ezer 600 forintot. A fajlagos hozamok emelkedésével a súlyra vetített költség igaz emelkedett, de nem ilyen mérték­ben: 6290 forintról, 10 ezer 31 fo­rintra. Ebben az időszakban a fel- vásárlási átlagár kilogrammon­ként 7 forintról csak 10 forintra növekedett. Beszédes számok ezek, mert tendenciájukban utalnak arra, hogy a jövedelmezőség ja­vítása főleg a költségek csökken­tésétől várható. Ezért a rendszer tagjai szeren­cséseknek számítanak, hiszen a gesztor kombinát a teljes körű sző­lőfeldolgozáson túl az ültetvény­tervezés, a talajjavítás mellett szaporítóanyag-ellátással is fog­lalkozik. A jövőben pedig, ahogy Sümegi Tibor elmondta, a közös anyagi kockázatvállalással szo­rosabbá fűzik a kapcsolatokat az érdekeltségi körükhöz tartozó gazdaságokkal. €z. P.' Korszerű talajművelés Császártöltésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom