Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Lassanként országszerte beborul az ég, majd felszakadozik a felhőzet, hosszabb-rövidebi) időszakokra mindenütt kisüt a nap. A délnyugati, majd északnyugati szél időnként élénk, a Dunántúlon néha erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 10—15 fok között várható. ___________________ Y ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP RÁCS-KISKUN MKOTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évi. 257. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 1. péntek Kiiiöntudósítónk londoni telexjelentése Népfrontértekezlet Kiskunfélegyházán (3. oldal) Elmozdul-e a „fagypontról” a tüzelőellátás? (3. oldal) Sport (7. oldal) A VÁROSFELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi megemlékezés Kecskeméten 1944. október 31-re, a város fel- szabadulásának napjára emlékezett tegnap Kecskemét. Délelőtt megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet, délután pedig a városháza dísztermében tartott együttes ülést a városi tanács, a városi pártbizottság és a népfront- bizpttság. A Himnusz után Vándor/! László József Attila-verset mondott, majd Maczelka Ferenc és Sajti Péter kamarazenéje következett. Dr. Mező Mihály a kecskeméti tanács elnöke a megjelentek között külön is köszöntötte Viktor Konsztantyinov alezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg egyik magasabb egységének képviselőjét, majd Papesch László, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A felszabadulás óta eltelt 41 esztendőt, Kecskemét látványos fejlődését méltató szónoklat után dr. Mező Mihály átadta a Kecskemét városért kitüntetéseket. A tanács döntése értelmében 191'5-toein a Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközép- iskola — képviseletében Ro'mány Pálné igazgató vette át az elismerést —, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Horváth János, a „fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója részesült a megtisztelő kitüntetésben. • A díszterem első sorában azok, akik kitüntetést vettek át. A tanácsok fennállásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozott Fehér Sándor tanácstagnak, a Hazafias Népfront Kecskeméti városi Bizottsága elnökének, az építésügyi és városfejlesztési miniszter pedig Juhász Istvánnak, a tanács nyugdíjba vonuló főmérnökének adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést — ezeket is az ünnepi megemlékezésen adták át. A kitüntetettek nevében Tohai László kért szót, köszönetében kifejezve' meggyőződését, hogy „Kecskeméten, mert szép város, könnyű lokálpatriótának lenni”, majd a Kodály iskola diákjai kórusműsorral kedveskedtek az ünnepi ülés résztvevőinek, A megemlékezés az együttesen elénekelt Szózat hangjaival zárult. B. J. ERDÉSZETI KUTATÁSOK Gyorsan növő nemesnyár a Duna—Tisza közén Tegnap Kecskeméten az Erdészeti Tudományos Intézet Duna— Tisza közi Kísérleti Állomásának központjában tartotta ülését a megyei Tudományos Koordinációs Szakbizottság, dr. Balázs Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának elnökletével. A bizottság tagjai meghallgatták a megyei erdészeti kutatásokról szóló beszámolót, amelyet dr. Walter Ferenc, a kísérleti állomás igazgatója tartott. Elmondta, hogyan alakult ki a jelenlegi kutatóbázis. Az ÉRTI kecskeméti alközpontja csaknem két évtizedes tevékenysége alatt jelentős szerepet töltött be a megye országosan is kiemelkedő erdősítési munkájának tudományos megalapozásában. A kísérleti feladatok közül kiemelte a gyorsan növő nemesnyár- íajták meghonosítására, a korszerű termesztési technológiák bevezetésére tett erőfeszítéseket. Foglalkoznak a gépesítés fontosabb témaköreivel is. A kutatások kiterjedt kísérleti területek hálózatára épülnek. Ezek száma 160—170 között ingadozik, összterületük 220—230 hektár között változik. Legnagyobb részük a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén helyezkedik el, de végeznek kutatásokat állami gazdaságokban és mező- gazdasági termelőszövetkezetekben is. Az utóbbiak közül érdemes kiemelni a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezetet, ahol nyárfatermesztési fajtaösszehasonlító kisérleteket folytatnak. Az igazgató előadását Tóth József igazgatóhelyettes egészítette ki. Elmondta, hogy a Duna—Tisza közén továbbra is uralkodó fafaj az akác, amelyből jelenleg hazánkban több van, mint egész Európában. Rédei Károly, tudományos munkatárs, aki főleg a faállomány összetételével foglalkozik, szintén értékes adatokkal kerekítette ki' dr. Walter Ferenc előadását. A szakbizottság a továbbiakban a felszabadulás évfordulójára meghirdetett társadalomtudományi pályázatot értékelte. A pályadíjakat a közeljövőben adják át. Ezután a szakbizottság folyóiratának, a Tudományos Szemle 2. számának tartalmáról határoztak. Tekintettel a nagy érdeklődésre, nagyobb formátumban, tartalmasabb kiadásban jelentetik meg, mint az első számot. Végezetül a kutatástámogatási kérelmekről döntöttek. K. S. HALASTÓL BAJÁIG Változó földgázszolgáltatás Hetvenháromezer új fogyasztót kapcsoltak be a vezetékes gázszolgáltatásba a VI. ötéves terv idején a DÉ- GÁZ működési területét képező három megyében. Ez a bővülés —, valamint a más fűtési módról való áttérés — a gázfogyasztás jelentős növekedését is eredményezte. A két évvel korábbinál kétszáz- millió köbméterrel több gázt használtak fel az idén Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyében. Ez a tény, valamint a gazdaságos, takarékos energiafelhasználás igénye megköveteli, hogy a kedvező adottságok mellett kitermelhető gázt ne hagyják kár- baveszni. Azt is el kell juttatni a felhasználókhoz. Akkor is, ha annak alacsonyabb a fűtőértéke. (Folytatás a 2. oldalon.) Craxi kormánya „meg sem szűnt” Francesco Cossiga olasz köz- társasági elnök csütörtökön elutasította a Craxi-kormány október 17-én benyújtott lemondását, és az ötpárti koalíciót az olasz parlament két háza elé visszautalta. Az utóbbi napok fordulatot hoztak azzal, hogy Craxi — aki az új kormány megalakítására megbízást kapott — sikeresen tárgyalt a koalíciós pártokkal. Tárgyalásai eredményeként az öt párt gyakorlatilag „újrafogalmazta” az olasz külpolitika fő irányvonalait, vagyis az eddig követett elveket pontosította, konkrétabb formába öntötte. Craxi ezek után kereste fel Cossiga államfőt, és tájékoztatta őt a fejleményekről, Craxi korábbi kormánya így „meg sem szűnt”. Üj kormányalakítás helyett csak annyi történik, hogy a parlament két háza bizalmi szavazást rendez az újraforgalmazott külpolitikai okmány tartalmáról. Kádár János a brit fővárosban tárgyai • / Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a brit kormány meghívására hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett. Kíséretében van Várkonyi Péter külügyminiszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács László, az 'MSZMP külügyi és Karvalics László, a KB agitá- ciós és propagandaosztályának helyettes vezetője, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete, aki Londonban csa^akozott a kísérethez. A magyar különrepülőgép délelőtt 11 óra után néhány perccel szállt le a londoni Heathrow repülőtérre, ahol katonai tiszteletadással fogadták a párt főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját. Kádár János szívélyes kézfogással köszöntötte a vendéglátók képviseletében üdvözlésére megjelent Malcolm Rifkind külügyi államminisztert és Peter William Unwint, Nagy-Britannia budapesti nagykövetét, majd a kíséret tagjaival együtt elhaladt a brit királyi légierő díszőrségének sorfala között. A repülőtéri fogadtatás után a magyar vendégek és a társaságukban lévő személyiségek szállásukra — a sok évszázados, közkedvelt óriáspark déli peremén álló Hyde Park Hotelbe hajtattak. (Folytatás a 2. oldalon.) • Kádár Jánost a repülőtéren Malcolm Rifkind külügyminisztérium! államtitkár üdvözölte. TUDOMÁNYOS VÁNDORGYŰLÉS SZEGEDEN E rdei Ferenc születésének közelgő 75. évfordulója tiszteletére a Magyar Szociológiai Társaság, a Politikatudományi Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat háromnapos vándorgyűlése kezdődött meg tegnap Szegeden. A résztvevőket Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese köszöntötte, s arról szólt, hogy Erdei Ferenc, a tudós és politikus életpályájának elemzése egyúttal mai társadalmi problémáinkkal való szembesítésre is alkalmas lehet. Ezért tűztek két olyan témát a vándorgyűlés napirendjére, mely napjaink valóságisime- retének kulcskérdése. Az egyik a településszerkezet és a közigazgatás modernizációja, a másik a kelet-közép-európai régió fejlődési problémái, a társadalmi megismerés dilemmái Erdei Ferenc munkásságában. A vándorgyűlés megnyitójában Széntpéteri István, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára Erdei Ferenc vezetővé válásának folyamatát, a személyiségfejlődést elemezte a makói hagymás-közösség és a társadalmi struktúra koordinátarendszerében. A nyitó plenáris ülés előadója Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének igazgatója volt, előadásának címe: Az elméletalkotó és politikus (adalékok Erdei Ferenc portréjához). Referátumának bevezető részében hangsúlyozta, hogy Erdei nagyívű életpályája, politikusi tevékenysége és tudományos munkássága feljogosít arra, hogy az emlékezés ne rituális ünnep, hanem tárgyszerű elemzés, az értékeket és kérdőjeleket egyaránt fölvető tudományos program legyen. Huszár Tibor arra vállalkozott, hogy az életmű csomópontjaiban szembesítse Erdei politikusi, és elméletalkotói tevékenységét. Ezen aspektus összefüggéseit, kölcsönhatásait vizsgálta eredeti periodizáció alapján. Folytonosság és megszakítottság egységeként jellemezte Erdei. Ferenc kétszálú életpályáját, melynek ,lényege a magyar parasztság emancipálásáért folytatott közéleti küzdelem és a hazai szociológia tudományának megteremtése — állapította meg Huszár Tibor. A tudományos konferencia nyitónapjának munkájában részt vett Benke Valéria, az MSZMP KB tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, és Győri Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. A tanácskozás délután szekcióülésekkel folytatódott. A településszerkezet és a közigazgatás modernizációja témájú program vitavezetője Engedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutató Központjának igazgatója volt. Ebben a szekcióban tartott előadást Romány Pál kandidátus, az MTA Agrártörténeti Bizottságának elnöke, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Kulcsár Kálmán töltötte be a vitavezető tisztét a másik szekcióban, melynek témája a kelet-köz.ép-európai régió fejlődési problémái, a társadalmi megismerés dilemmái Erdei Ferenc munkásságában. Ma, a tudományos program második napján folytatódnak a szekcióviták, majd délután plenáris üléssel fejeződik be a vándorgyűlés. A résztvevők holnap kirándulásra mennek, Makón megkoszorúzzák Erdei Ferenc sírját, majd ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. Tandi Lajos Édesebb, mint tavaly Befejezték a cukorrépa betakarítását a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. Az idén 200 hektáron termelték * fontos ipari növényt. Körülbelül 30 munkanap alatt sikerült felszedni. A szárak idő miatt a répák kisebbek ugyan a szokásosnál, de a minőség jó. általában meghaladta » 17 cukorfokot. (Pásztor Zoltán felvétele) Valamikor, nem is olyan régen, hegyeket hordtak hajón Dél-Amerikából Európába. Tették ezt azért, hogy a guanóval, az értékes madár- melléktermékkel” feljavítsák, visszaadják a földek termőképességét, Később a kémikusok, vegyészek jóvoltából feleslegessé vált ez, mert a kontinensünkön is fellelhető alapanyagokból j jó minőségű műtrágyát sikerült készíteni. Hosszadalmas lenne bizonyítani: a kemikáliák térhódítása sokkal hozzájárult, hogy napjaink mezőgazdasága idáig fejlődhetett. Tudjuk, hogy az idei év nem úgy sikerült, ahogy azt januárban terveztük. Azt azonban senki nem tudja pontosan, hogy például a búza miért fizetett kevesebbet: az időjárás, a pusztító gombák vagy a hiányos tápanyagellátás miatt? Sokan vannak, akik erről a kérdés- csoportról úgy vélekednek: az első helyen a tápanyag hiánya szerepel. Jó lenne — kedvezőtlen időjárás esetén — legalább ideális műtrágyaadagokkal serkenteni a növényt terveink megvalósítása érdekében. De nézzük a tényeket. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson már befejeződött a mezőgazdaságilag hasznosított területek másodszori talajvizsgálata. Az elmúlt 6—8 évet átfogó adatok meglehetősen zord képet mutatnak. Néhány kivételtől eltekintve jelentősen csökkent — nem kevés helyen harmadára — a talajok tápanyagtartalma. A több mint 100 ezer hektáron termesztett búza jó — helyesebben rossz — példa erre. A tavaly termett szem hektáronként még 374 kilogramm műtrágya-hatóanyagtól „hízhatott”; az idei már csak 349 kilogrammtól. (Ne feledjük, két rekSrdév után következett 1985!) Jövőre még rosszabb lesz a tápanyaghelyzet, hiszen a kecskeméti Agrokernél a korábbi években „beállt" megrendelés-állományból —140— 150 ezer hatóanyagtonna — eddig 25 ezer tonnát visszamondták a gazdaságok. Az indokló levelekből kitűnik az ok, a pénzügyi helyzetük. Matematikailag érthető: kevés a pénz, hát faragjuk lejjebb a költségeket. Viszont igaz az is, hogy kevesebből több nem, vagy csak nagyon ritkán lesz. Különösen akkor, amikor az olcsóbb mütrágyázási időszakban viszonylag jól feltöltött talajainkat lassan kimerítjük. Ott talán még veszélyesebb ez a gondolkodás, ahol a talajadottságok kedvezőek, és a meglevő szaktudást, gépeket, berendezéseket akarják alacsonyabb „fordulatra” állítani, mondván, csökkentjük a költségeket. Igaz, hogy ezzel a termés nem nő, de a fajlagos gazdasági mutatók nem Ilátják kárát. És a fö\d potenciális termőképessége? Az ágazat irányítói, a megyei Agroker is, fizetési könnyítéssel siettek a műtrágyát vásárlók megsegítésére. Ennek következménye, hogy pótlólag 4500 tonnát rendeltek. Mindez — s az, hogy utólag már nincs értelme műtrágyázni — a termelők figyelmébe ajánlható. Viszont a korábbiakban elemzett tény, s hogy országosan évről évre csökken a felhasznált tápanyag, már döntést hozó körökre tartozik ... Czauner Péter Erdei Ferenc munkássága és öröksége Kevesebből többet?