Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

\ PETŐFI NÉPE 1985. október 2. ZIMBABWE Pohárköszöntők a díszvacsorán A The Herald című hararei napilap keddi száma közölte a héttő esti díszvacsorán elhang­zott pohárköszöntőket. Banana államfőnek azt a 'kijelentését idézte a címben, hogy Zimbab­wének a szocialista, az egyenlő­ségen alapuló átalakulásra irá­nyuló erőfeszítéseit meg akar­ja torpedózni a dél-afrikai rend­szer, és az általa támogatott fegy­veres bandák. A zimbabwei államfő kijelen­tette: nagyon boldogok vagyunk és bátorítva érezzük magunkat, mert látjuk, hogy Magyarorszá­gon és más haladó országokban vannak barátaink, és igazi szö­vetségeseink ebben a közös harc­ban. Az ön látogatása Zimbab­wében és a mi térségünkben gyakorlati demonstrálása an­nak, hogy Magyarország támo­gat minket, és szolidáris velünk. Losonczi Pál pahárköszöntő- jében köszönetét mondott a szívélyes meghívásért, és a me­leg fogadtatásért. Átadta a ZA- NU (HF) Központi Bizottságá­nak, a zimbabwei kormánynak és népnek az MSZMP KB, az El­nöki Tanács és az egész magyar nép baráti üdvözletét, őszinte jókívánságait. A továbbiakban kijelentette: látogatásunk cél­ja, hogy erősítsük népeink ba­rátságát, fejlesszük együttmű­ködésünket az élet minden terü­letén népeink javára, a béke és a társadalmi haladás szolgá­latában. Meggyőződésem, hogy látogatásom, tárgyalásaink hoz­zájárulnak országaink együtt­működéséhez, újabb lehetősé­gek feltárásához és kapcsolataink gazdagításához. Ma érkezik Párizsba Mihail Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról.) időre van szükség a bizalmatlan­ság és a gyanakvás kialakult ' légkörének megváltoztatására. Megfelelő politikai akarat nél­kül nagyon nehéz a helyzet javí­tása. A jövő biztosításához az esz- telenség, a háború és a militariz- mus erőinek megfékezésére van szükség — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Hozzátette: az enyhü­lés sikerei olyan kedvező tapasz­talatot jelentenek, amelyek okot adnak a bizakodásra; a Helsin­kiben elfogadott Záródokumen­tum rendelkezéseinek követke­zetes betartása ismét javítaná a légkört Európában. A Szovjetunió mindent megtesz és meg fog tenni azért, hogy bé­kében éljen a világ más társa­dalmi rendszerű országaival. Ez vezérli külpolitikáját, a nemzet­közi problémák megoldásával kapcsolatos álláspontját. Mihail Gorbacsov ezt követően részletesen beszélt a Szovjetunió jelenlegi belpolitikai és gazda­sági helyzetéről, az elért sikerek­ről, az országot foglalkoztató gon­dokról. Leszögezte: a szovjet emberek a gazdaság, a társadalmi viszonyok, a demokrácia fejlesz­tését tartják legfontosabbnak. Ez határozza meg a Szovjetunió kül­politikai érdekeit: az országnak békére, szilárd nemzetközi hely­zetre van szüksége ahhoz, hogy a békés építőmunkára összponto­síthassa figyelmét, erőforrásait. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta: a Szovjetunió határozot­tan ellenzi a fegyverkezési haj­szát a Földön és annak kiterjesz­tését a világűrre. Meg kell állí­tani ezt a veszélyes folyamatot és azonnal a leszereléssel kell foglalkozni. A Szovjetunió ilyen értelemben cselekszik is. Gor­bacsov ismertette a legutóbbi egyoldalú szovjet kezdeményezé­seket és leszögezte: a Szovjetunió kész további radikális döntése­ket elfogadni a leszerelés terén. Ugyanakkor megállapította, hogy a szovjet kezdeményezések nem találtak viszonzásra. Az SZKP KB főtitkára vége­zetül kijelentette: bízik abban, hogy a francia államfővel sorra kerülő párbeszéde gyümölcsöző lesz. A Szovjetuniónak és Fran­ciaországnak lehetősége van arra, hogy jelentős mértékben hozzá­járuljon a népek kölcsönös meg­értéséhez és együttműködéséhez. Kiemelkedően fontos politikai eseménynek tekintik Moszkvában Mihail Gorbacsov ma kezdődő párizsi látogatását. Franciaország lesz az első tőkés állam, ahova az SZKP KB főtitkára megválasztá­sa óta ellátogat. Moszkvában jelentős gesztus­nak tartják ezt a lépést. Olyan­nak, ami azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió megkülönböztetett figyelmet szentel Franciaország­hoz fűződő kapcsolatainak. Az utazás jelentősége jóval meghaladja a kétoldalú kapcso­latok megszabta kereteket. Nagy­ságuk, nemzetközi súlyuk miatt a Szovjetunió és Franciaország kap­csolatai mindig is meghatározó szerepet játszottak a kelet—nyuga­ti kapcsolatok, az európai hely­zet alakulásában. E pozitív, a kapcsolatok romlása, a feszültség növekedése ellen ható befolyásoló szerep felerősödését várják most Moszkvában a látogatástól, amely­re igen kiélezett nemzetközi hely­zetben kerül sor. Franciaországban rendkívül nagy érdeklődés előzi meg Mihail Gorbacsov látogatását. Politikai és diplomáciai körökben úgy te­kintik, hogy az a szovjet—fran­cig csúcstalálkozók korábbi rend­szerességéhez való visszatérést jelzi. E látogatás jelentőségét külö­nösen fokozza az a tény — hang­súlyozzák Párizsban — hogy ar­ra a kelet—nyugati kapcsolatok jövendő alakulása szempontjá­ból fontos időszakban kerül sor; ezért a francia fővárosban arra számítanak, hogy a megbeszélé­seken a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdései mellett nagy helyet foglal majd el a vi­lágpolitikai helyzet áttekintése,- elsősorban annak megvizsgálása, hogyan lehetne elejét ‘ venni a fegyverkezési hajsza újabb foko­zásának. Ezen a téren kulcsfontosságú az amerikai űrfegyverkezési prog­ram (SDI) kérdése. Mint ismere­tes, a francia kormány elutasítot­ta e programban való részvételt, de ugyanakkor engedélyezi, hogy francia vállalatok bekapcsolód­hassanak abba. A L’Express kom­mentátora azt írta, hogy Mitter­rand elnök a Gorbacsovval foly­tatandó tárgyalásokon „kötéltán- cosi mutatványra" készül, s bár Franciaország fenntartásokkal vi­seltetik az SDI-vel szemben, az elnök el akarja kerülni azt, hogy ebben a kérdésben „objektív ér­telemben a Szovjetunió szövetsé­geseként” lépjen fel. A diplomáciai megfigyelők ar­ra is rámutatnak, hogy Washing­ton most leplezetlen nyomást gyakorol Párizsra. Reagan elnök a Le Figarónak adott nyilatkoza­tában egyrészt „nagyon hasznos­nak” nevezte Gorbacsov párizsi látogatását, másrészt kertelés nél­kül figyelmeztette a francia el­nököt: azt várja, hogy Mitterrand elnök a Gorbacsovval folytatan­dó tárgyalások során az „erős és egységes Nyugat” olyan bajnoká­nak fog bizonyulni, aki „nem táp­lál illúziókat” a Szovjetunió iránt. Az Elysée-palota egyelőre nem reagált Reagan e nem éppen dip­lomatikusnak nevezhető nyilat­kozatára. Elhunyt Sin Sándor Együttes ülés Genfben E héten már a második együttes ülést tartotta ma Genfben az atom- és.ür- fegyverzetekről folyó szovjet—amerikai tárgya­lásokon a két küldöttség A megbeszélések közép - pontjában a szovjet fél által előterjesztett új ja­vaslatok állnak. Viktor Karpov, a szov­jet küldöttség vezetője újságíróknak elmondta, hogy e javaslatok az ösz- szes, a genfi megbeszélé­sek tárgyát képező 'kérdés radikális megoldására vo­natkoznak, az egyenlőség és az egyenlő biztonság ('Iveinek figyelembevé­telével. Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) függesztése és más válaszintézke­dések leállítása, valamint a nuk­leáris robbantások meghatáro­zott időtartamra szóló morató­riuma. Ügy véljük, a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását nagyban elősegítené, ha az Egyesült Álla­mok hasonló lépésekkel viszonoz­ná a szovjet kezdeményezéseket. Hazánk a Varsói Szerződés tag­jaként, tevékenyen részt vesz a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési verseny megfé­kezését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó ja­vaslatok kidolgozásában és a megvalósításukra irányuló erő­feszítésekben. Európai ország lévén nemzet­közi törekvéseinkben kiemelt fi­gyelmet szentelünk a földrész bé­kéje és országai együttműködése kérdéseinek. Változatlanul vall­juk, hogy az enyhülés eredmé­nyeinek védelmét és az európai együttműködés elmélyítését va­lamennyi részt vevő állam a Hel­sinki Záróokmányban foglaltak kiegyensúlyozott megvalósításá­MAGYAR—MONGOL KÉZFOGÁS Eredményes évtizedek Húsz esztendeje. 1965. októ­ber 2-án írták alá a magyar— mongol barátsági és együtT- működési szerződést, amely azóta is iránytadó kétoldalú kapcsolatainkban. Akkor hatá­rozták el a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kormányközi bizottság létrehozását is. amely sikere­sen hangolja össze erőfeszíté­seinket. A szerződést a múlt év nyarán, államelnökünk mongo­llal látogatásakor megújítot­tuk. Két évtized távlatából el­mondhatjuk, hogy a szerződés gyümölcsözően -járult hozzá a két nép kapcsolataihoz, az élet minden területén. Gyakran ta­lálkozhatunk magyar szakem­berekkel. akik Mongóliában dolgoztak, kutatták a vizet a Góbi-sivatagban, feltárták az ország ásványi kincseit, s gyá­rakat létesítettek a pusztákon. Ázsia ' legnagyobb ilyenfajta üzeme a magyar szakemberek által épített szonginói biokom­binát, amelynek eredményes működéséhez ma is jelentős létszámú magyar csoport nyújt segítséget. Darhanban működik egy magyar alapítású, magyar szakértők által irányított hús­kombinát. Harhovinban ma­lom. Ulánbátorban pedig ru­hagyár létesült közreműködé­sünkkel. Mongólia népgazdasá­gában és kulturális életében sok olyan szakember dolgozik, aki Magyarországon szerzett képesítést. Országaink gazda­sági együttműködésében jelen­tős szerepe van a kétoldalú áruforgalomnak, amelynek ke­retében ritka ásványi alap­anyagokat, egyre növekvő mennyiségű gyapjút, bőrárut, hús- és halkonzervet kapunk Mongóliából. A tavaly aláírt új szerződés a két évtizedes együttműködés szilárd elvein, eredményein és tapasztalatain alapul, megfelel a két évtizedes fejlődésből fa­kadó új követelményeknek, és jól illeszkedik a KGST-orszá- gokkal az utóbbi évtizedben felújított hasonló barátsági és együttműködési szerződések sorába. A dokumentum a kö­vetkező húsz évre megújítja és tovább is fejleszti a követke­zetes politikai és ideológiai együttműködést a két ország, a két nép között. Az új szerződés ösztönzi az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szer­vezetek közötti közvetlen kap­csolatok bővítését, és előirá­nyozza a kulturális, tudomá­nyos, oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi együttműkö­dés elmélyítését. Elégedetten tekinthetünk vissza az évfordulón az elmúlt két évtized eredményeire, és joggal bízunk benne, hogy a következő évtizedekben to­vább fejlődik és erősödik a két nép testvéri együttműködése mindkét ország, az egész szo­cialista közösség, a béke ügye javára. Gáti István * A magyar vezetők táviratban üdvözölték a mongol vezetőket a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződés aláírásának huszadik évfordu lóián val képes a leghatékonyabban szolgálni. Jelentős fórumnak tart­juk a stockholmi konferenciát, amelynek fontos szerepe lehet az államok közötti bizalom erősíté­sében, az európai katonai szem­benállás szintjének és veszélyé­nek csökkentésében. Az ENSZ-ben és más fórumo­kon kifejtett leszerelési erőfeszí­tések ellenére változatlanul, sőt növekvő intenzitással folytatódik a fegyverkezési verseny. A nuk­leáris és más tömegpusztító fegy­verek újabb generációinak kifej­lesztése után reális veszélyként jelenik meg a fegyverkezési ver­senynek a világűrre történő ki- terjesztése. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben is van reá­lis esély a fegyverkezési verseny megfékezésére, az események me­netének gyökeres megváltoztatá­sára. Nagy jelentőségűnek tartjuk, üdvözöljük és támogatjuk a Szov­jetuniónak a közgyűlés mostani ülésszaka elé terjesztett javasla­tát, amely a világűr militarizálá- sának megakadályozását, annak békés, néni katonai jellegű hasz­nosítását célzó széles körű nem­zetközi együttműködés megva­lósítását kezdeményezi. Ügy véljük, hogy a kétoldalú tárgyalások mellett a leszerelési megállapodások kidolgozásával megbízott multilaterális fórum, a genfi leszerelési konferencia is lényeges szerepet játszhat. A nuk­leáris leszereléssel összefüggés­ben Magyarország nagy jelentő­séget tulajdonít az atomsorompó- szerződésnek, amelyet az elsők között írt alá és ratifikált. Az egész világ szempontjából nagy jelentősége lenne, ha a pusztító erejű fegyverkészleteket felhal­mozott európai kontinensen elő­reléphetnénk a fegyverzetellen­őrzés és a leszerelés terén. Föld­részünk fegyvermentesítésére irányuló minden pozitív törekvést üdvözlünk. Támogatjuk Cseh­szlovákiának és a Német Demok­ratikus Köztársaságnak az eu­rópai vegyifegyvermentes öve­zetre vonatkozó javaslatát, amely hatékonyan járulhatna hozzá a fegyverek e különösen kegyetlen fajtájának felszámolásához — mondta a magyar külügyminisz­ter. Az elmúlt egy évben nem ja­vult a helyzet a helyi és regio­nális válsággócokban, a kedve­zőtlen nemzetközi feltételek kö­zepette ezeken a területeken sincs jele a tényleges kibontakozásnak. Napjainkban a világgazdasá­got egyre súlyosbodó problémák terhelik, amelyek megoldásában jelentős szerep és felelősség há­rul az ENSZ-re és szakosított szervezeteire. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is síkraszáll az, államok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereske­delmi, gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolatok fejleszté­séért. Közös erőfeszítésekre van szük­ség a nemzetközi valutáris, pénz­ügyi rendszer zavarainak kikü­szöbölése, az élelmiszerek, a nyers­anyag- és energiaforrások éssze­rű hasznosítása, valamint a kör­nyezetvédelem terén. Az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójáról szóló megemléke­zéseknek Magyarország esetében külön jelentőséget ad az a tény, hogy hazánkat az Egyesült Nem­zetek Szervezete 30 évvel ezelőtt vette fel tagjai sorába. Ebből az alkalomból a magyar kormány kinyilvánította azon szándékát, hogy az ENSZ Alapokmánya szel­lemének megfelelően, a béke meg­őrzésére és a nemzetközi együtt­működés előmozdítására irányu­ló’ külpolitikájában a világszer­vezet fórumain is minden tőle telhetőt megtesz az egyetemes, béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a különböző tár­sadalmi rendszerekhez tartozó államok békés egymás mellett élésének megvalósítása érdeké­ben. A Magyar Népköztársaság a nyilatkozatban foglaltaknak meg­felelően folytatta külpolitikáját az elmúlt 30 esztendőben és eb­ben a szellemben szándékozik nemzetközi tevékenységét a jö­vőben is kifejteni — fejezte be felszólalását Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. KOMMANDÓ ÖNGYILKOS AKCIÓKRA Összecsapások Libanonban Libanon több körzetében ösz- szecsaipások robbantak ki a ha­zafias-baloldali szervezetek, és a különféle integrista csoportok között, s feszültségek támadtak a palesztin menekülttáborokban is az arafati politikát ellenzők és támogatók között. Nyugat- Bejrút szívében, a Hamran hét­főn rakétatámadást intéztek a Szíriái Nemzeti Szocialista Párt —' a tripoli harcok egyik résztvevője — képviselete ellen. Egy újabb csoport, a „bejrúti szabad forradalmárok” közölték, hogy mindezt figyelmeztetésül szánták a tripoli harcok azonna­li befejezését követelve, s han­goztatták: öngyilkos akciókra is hajlandó 60 fős kommandót alakítani a baloldali pártok elleni bosszúállásra. Tripolihan eközben változat­lan hevességgel folyik a küzde­lem, amelyben a Szíriához köze­li erők teret nyertek. Mindkét fél tömegesen vet be nehézfegyvere­két, ezért már házak százai vál­tak romhalmazzá, az ellátási helyzet a városban rekedt 200 ezer lakos számára kétségbeejtő. Rendőrségi források szerint az elmúlt 48 órában 120-an haltak meg, ennek másfélszerese a se­besültek száma. A város elzárt­sága és a kommunikációs kap­csolatok megszakadása miatt egyelőre lehetetlen valós képet kapni, de több jelentés szerint is erősítések énkeztek mindkét rélhez az éjszaka folyamán. Hosszan tartó, súlyos betegség következtében, életének 73. évé­ben, 1985. szeptember 29-én el­hunyt Sin Sándor, a munkásmoz­galom régi harcosa, a párt­nak 1931-től tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetett­je. Sin Sándor 1913. január 24-ón született Orosházán.. Ott tanulta ki a kőművesmesterséget, s ke­rült kapcsolatba a munkásmoz­galommal. Megjárta a Hortíhy- reakoió börtöneit, ahol gyakran fizikailag is bántalmazták, de eszméjében rendíthetetlen ma­radt. Hosszú éveket töltött ille­galitásban itthon és külföldön. A felszabadulást követően részt vállalt a kommunista párt meg­szervezésében Orosházán és Bu­dapesten. Járási párttitkárként és vállalati igazgatóként is dol­gozott. Kiskunhalason 1957-ben kezdeményezője és szervezője volt a munkásőrségnek. Ö lett a kiskunhalasi munkásőr-alakulat első parancsnoka. Munkásságát, elvhűségót számos kitüntetés­sel ismerték el. Sin Sándor temetése' 1985. ok­tóber 3-án, 11 órakor lesz Kis­kunhalason, a városi köztemető­ben. MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottsága Németh Károly megbeszélése Matti Ahdeval Németh Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkár- helyettese kedden délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházában megbeszélést folytatott Matti Ahdeval, a Finn Szociáldemok­rata Párt alelnókével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón foglalkoztak a nem­zetközi élet néhány időszerű kér­désével, különös tekintettel a fegyverkezési hajsza megféke­zésének lehetőségeire, áttekin­tették a magyar—finn kapcso­latok helyzetét, és megerősítették az MSZMP és az FSZDP közötti kapcsolatok fejlesztése iránti szándékukat. A találkozón jelen volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Magyar—szovjet járműipari megállapodás Kedden a MOGÜRT Külke­reskedelmi Vállalat- és a szovjet Avtoexport külkereskedelmi egyesülés vezetői Budapesten aláírták a jövő évre szóló jár­műipari megállapodást. Esze­rint 1986-ban a kölcsönös szállí­tások értéke csakúgy mint a leg­utóbbi években, meghaladja majd a 800 millió rubelt. A part­nerek tárgyalásokat folytattak a következő ötéves tervidőszak export-, illetve importtételei­ről is, egyeztették az igényeket, és a lehetőségeket. A most létrejött szerződés alap­ján a magyar járműipar a MO­GÜRT Külkereskedelmi Válla­lat közreműködésével 7600 kü­lönböző típusú Ikarus autóbuszt, 300 Tajga típusú, építkezéseknél használt munkáslakókocsit és jármű-, főleg autóbusz-pótalkat­részt szállít nagyobb tételben a szovjet Avtoexport megrendelé­sére. A Szovjetunióból 4400 ha­szonjármű érkezik, köztük .más­fél tonnás kis UAZ teherautók, IZS áruszállítók és RAF mikro­buszok. Ugyancsak a szovjet ex­porttételek között szerepelnek a nagy teljesítményű KAMAZ járművek, járműalkatrészek és Szkif személygépkocsi-utánfu­tók. . > A megállapodás alapján jövő­re 16 750 szovjet személygépko­csit hozunk be, köztük több mint 13 ezer Ladát, a többi Volga, Moszkvics és UAZ terepjáró. Az új tervezésű Ladák, a 2108-as tí­pusú mellsőkerék-meghajtású járművek behozatalára jövő­re még nem kerül sor. Mivel to­vább folynak a magyar és a szovjet vállalatok között a sze­mélygépkocsi-gyártási koope­ráció bővítéséről a tárgyalások, várható, hogy magyar részegysé­gekért a későbbiekben újabb La­da gépkocsik behozatalára ír­nak alá szerződést. A most aláírt szerződés magá­ban foglalja azt az 1000 Lada típusú gépkocsit is, amelyet még az idén terven felül szállít a szov­jet vállalat a MOGÜRT-nek Ika­rus buszokért. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es labdarúgó-mérkőzésen: Ferencváros—Békéscsaba 1—1 (0—0) VALUTA- (BANKIKOT- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1SS5. október 1-től 1-1* Fialnom Vét.ll Eladási árfolyam IN ofyiitro, forintban Angol font 6605.44 7014,02 Ausztrál dollár 33 41.36 354*8.26 Belgs frank 86,97 92.35 Dán korona 463,09 • 513,09 1'ínn márka «20.01 870,73 Francia frank 078,35 614,3.3 Görög drachma a) 33,73 37,93 Hollandi forint r366.6l 1663,31 Japán yen (1000) 218.1$ 231,69 Jugoszláv dinár 15.20 16-14 Kanadai dollár 3433,77 3646, L7 Kuvaiti dinár 13895,81 16879,03 Norvég korona 501,76 6128.36 NSZK márka 1765.74 1874,9« Olasz líra (1000) 26,12 27,74 Osztrák schilling 351.13 . 266,67 Portugál escudo 27,99 29,73 Spanyol peseta 28.06 .70,64 Svájci frank 2161,45 2295,13 Svéd korona 383.18 6M.38 USA dollár 47lK»,29 5008.0L Ecu (Közös Piac) 3912.31 4)134,31 a) vásárolható legmagasabb bankjagreimla«: Nt-an Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok ÉRVÉNYBENt J9S5. október l-től PÉNZNEM: Vásárolható bankjegy- címletek : árfolyam forintban Albán lek 283.00 Bolgár leva 20 1OT6J» Csehszlovák korona 500 222,00 KN1DK von­»10.42 Kubai peso 20 18Z8.80 Lengyel zloty 1000 22.33 Mongol tugrik 20 406,70 NDK márka 100 610,00 Román lel 100 170.00 Szovjet rubel M> 1770,00 vietnami dong­1044.50 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom