Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

1985. október 10. • PETŐFI NÉPE • 3

A KISZ és az ifjúság

Hozzászólás a tokaji írótábor vitájához

A nyolcvanas évtized társadalmi, gazdasági változásainak szükségszerű velejárója az ifjúsággal való foglalkozás felerősödése. Az is természetes, hogy e kérdéssel mindazok foglalkoztak és foglalkoznak, akik felelősséget éreznek fejlődésünk távlatai iránt. Így, szerintem, mai helyzetünkben törvényszerű és örvendetes, hogy a társadalom irányításában elsődlegesen felelősséget viselő MSZMP és ennek ifjúsági, politikai szervezete mellett a hagyományokkal rendelkező tokaji írótábor is e kérdéskört - tűzte napirendre.

Nem vettem részt e tábor életében, véglegesített hivatalos állásfoglalásukat sem ismerem (merem remélni, hogy mi is megkapjuk). Így e tábor munkájához kapcsolódóan, a felvetett kérdéskörről kialakított véleményünket elsősorban a Petőfi Népében megjelent Hatvani Dániel-cikk, valamint az Élet és Irodalom október 4-i számában megjelent Molnár Zoltán által írt összefoglaló alapján fejtem ki. Meg kell tennem, mert ezekben a tájékoztatókban közölt egységes álláspontok némelyike (talán tömörségé miatt) a nem kellően tájékozott olvasóban téves képet alakíthat ki, elsősorban a politika intézményrendszerről.

Mind a párt, mind pedig a Kommunista Ifjúsági Szövetséi tevékenységében e réteg helyzetének, a vele kapcsolatos tennivalók meghatározásának tudományos eszközökkel történő vizsgálata 1970 után, 1981-ben erősödött fel újra (a KISZ X. kongresszusa), melynek egyik fontoí állomása volt a nyíregyházi tanácskozás (1983-ban), majd a folyamat 1984-ben „tetőzött” a Politikai Bizottság október 9-i állás- foglalását megelőző széles körű társadalmi vitában, és az együ legfontosabb eleme volt a pári XIII. kongresszusa munkájának is.

Mindezekben az eseményekben folyamatokban pontos és reális kép rajzolódott ki az 1980-as évtized ifjúságáról, helyzetéről, viszonyairól, társadalmi beilleszkedését kísérő eredményekről, a nem kívánatos jelenségekről, a vele kapcsolatos követelményekről, tennivalókról. Hadd emlékeztessek néhány fontos megállapí- tssrs.

1. Az 1980-as évek gazdaság változásaiban a szociális értelem ben vett ifjúsági réteg (tehát el sősorban . a 14—26 éves korosztály) egyés csoportjai "a gazdasági és társadalmi beilleszkedési tekintve a korábbi életpályákhoz viszonyítva relatíve rosszabb helyzetbe kerültek. Az ifjúság egyes csoportjairól van itt szó mert például a gazdaságirányításban tudatosan vállalt piac; mechanizmus törvényszerű diffe- i enciáló hatása e korosztály bel- SOJ^Lönbségeit is felerősítette.

obbek között ennek hatására is minőségi különbségek figyelhe- tok meg a család és az iskola változásaiban élő 14—18 éves diákság az értelmiségi hivatásra “* *»«*?» akaró főiskolások Mtemtstak, a más-más követelményekkel és anyagi alkotási

dők aSéJn^H- vndulá P^akez- dok, a csaladjuk első fészkét meg2“1 helyzet«

ozott. (És Itt nem szóltam olyan difference16 tényezőkről, mint a szülök anyagi ereje, a tanult szakma értéke, a másodlagos piacon történő „értékesítési” lehetőség stbt)

2. Ma már az is tisztázott kérdés, hogy aki az ifjúságról szól, az ifjúsággal kíván együttműködni, annak az előzőekben meghatározott, így nem minden esetben korhoz (harminc éven túl, akárhogy is szeretnénk, nem fiatal az ember), hanem inkább élethelyzethez kötött ifjúsággal, vagyis konkrét, sajátos helyzetben, sajátos érdekeket hordozó ifjúsági csoportokkal kell foglalkoznia.

3. Azokkal az ifjúsági csoportokkal kell tehát együttélnünk, amelyek:

a) Szoros kölcsönhatásban vannak társadalmi életünk különböző rétegeivel, viszonyainkkal;

b) Nem alá- és fölérendelt, hanem specifikus helyzetben levő, sajátos feladatokat is hordozó (például a jövő feladataira való felkészülés!) életünk meghatározó, egyenrangú tényezői. Tehát nem lehet vállon veregetve „le- öcsizni”, de az ifjúság előítéletmentes lendületét abszolutizálva függetleníteni, szabadjára engedni sem.

c) így nevelése is csak ebben a szimbiózisban meglevő, megfelelő cselekvési, cselekedtetési lehetőségeken keresztül történhet.

4. Mindezekből egyértelműen és logikusan következik:

a) Az MSZMP politikájának az alakításánál és e politika tömegbázisának a megteremtésénél e szociális csoport, belső tagozódásával együtt fontos tényező. Ügy is mint e szocialista társadalom jövőjének szubjektív megvalósítója, de úgy is, mint a kommunista párt utánpótlásának egyes- egyedüli forrása.

b) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mint a párt ifjúsági, politikai szervezete, éppen politikai státusából következően (hiszen végül is a politika nem más. mint érdekérvényesítés) törvényszerűen nem tekinthet el, és nem is tekint el az előzőekben körvonalazott konkrét, struktúráit ifjúságtól, és „csak” (ez nem mennyiségileg kevés, hanem minőségében más) politikai értelemben vállal és vállalhat felelősséget az ifjúsági munkáért, benne is elsősorban a párt döntéseinek kialakításában, ezek elfogadtatásában, a kommunista nevelésben.

c) Az ifjúság ügye az egész társadalom ügye. A meglevő társadalmi, politikai intézményrendszer tagjainak alapfunkcióiból adódó felelősségét az ifjúsággal kapcsolatban is érvényesíteni kell. Volt olyan időszak, hogy az ifjúsággal kapcsolatos ügyek mindegyikéért * a KISZ-t tették felelőssé.

A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek — itt, ebben a megyében is — a már előbb említett jellegéből adódóan (kommunista és politikai) meghatározott a viszonya és a felelőssége az ifjúság ügyei iránt.

Ha az ifjúság adott rétegében politikai kérdés a lakáskérdés (tartós hiánya azzá teszi), akkor nekünk alapvető feladatunk volt ennek az érdeknek az érvényesítése. Ügy is, mint akik a megfelelő döntést hozó mechanizmusokban az olcsó és elérhető lakás- építési és lakásgazdálkodási viszonyokért harcoltunk, kértünk és kaptunk jogokat, mint például a hároméves lakáshoz jutási programban, vagy a VII. ötéves terv prioritásainak a kialakításában. De mindezek mellett adott időszakban közvetlenül is részt vettünk feladatok megoldásában: a bajai szénporos téglaégető telep beindítása, KISZ-lakásépítő szövetkezések, szakmai tanácskozások. De ezek nem jelentették azt, hogy a KISZ-lakásépítő szervezet. magáért a lakásépítésért, lakásgazdálkodásért nem is akart, és nem is vállalhatott felelősséget.

Vagy'például: rosszak a diákturizmus feltételei. Mi ezt fontos kérdésként kezeljük, mert adott réteg életének meghatározó, vagy ha úgy tetszik, nevelési területe lehet. Felépítettünk egy kulcsosházat, de úgy tartjuk, hogy van az ezért a munkáért, mármint a turizmusért felelős intézmény.

Lehetne sorolni a példákat a kultúra, a közművelődés, a tanulás, a munkavállalói érdekvédelem stb. területén is. Mindegyikben fontos érvényesítendő ifjúsági érdekek vannak jelen, de a konkrét cselekvési, szervezeti feltételek megteremtésében mi nem vállalhatjuk át az alapfunkciót hordozók felelősségét, bár mindegyikében vannak konkrét kezdeményezéseink (például Vállalkozó Fiatalok Irodája, ifjúsági és diákcentrumok, Bajális programja, ifjúsági találkozók, szakmai versenyek, művészeti, számítástechnikai tábor, zenei táborok, konferenciák stb.). ^ _

Természetesen az előző konkrét akcióinkkal (amelyek nem takarják el egyéb hibáinkat) nem a megyei ifjúsági munka eredményeit akartam csupán bemutatni. De ha ezt bármely területen is konkrétan megnéznénk (tanácsi, vállalati), akkor jócskán találnánk ilyet. A vitában hozzászóló Váczi László által leírtak sem egyedüli, kunfehértói eredmények. Végezetül még egy fontos feladatról kívánok szólni, olyanról, amelynek megvalósulása, kiterjesztése megsokszorozhatja erőfeszítéseink eredményességét.

Mi is fontosnak tartjuk, hogy az állami, társadalmi szervezetek (szakszervezet, Hazafias Népfront, tudományos és szakmai szervezetek) mechanizmusában, vagy ezek mellett törvényes keretek között működő, önálló, az önkormányzati feltételekkel rendelkező ifjúsági tagozatokra, egyesülésekre van szükség, olyan ifjúsági struktúrákra, ahol minden fiatal megtalálhatja a neki megfelelő közéleti, szakmai, egyéb cselekvési lehetőséget. Nem a KISZ az egyedüli lehetőség még az iskolán belül, de vállalatokon, lakóterületen belül sem.

Én a vitában mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kívántam felvetni, bemutatni az if júsági szervezet, a politikai szervezetek véleményét és hozzáállását a témában felvetett kérdésekhez. Mi így értelmezzük a párt 1984. október 9-i állásfoglalásából adódó legfontosabb teendőket, dolgozunk ezen állásfoglalás téziseinek (nem mindegyiket említettem itt meg) a gyakorlatban való megvalósításáért. Ebben jószándékú együttműködőt, szövetségest keresünk minden, a realitásokat is számba- vevő emberben, szervezetben, ennek megfelelően hívjuk és fogadjuk a fiatal írókat is.

Gráner Gyula, a megyei KISZ-bizottság első titkára

KLUBOK, OLCSÓ ÉTTERMEK, HÉTKÖZI OTTHONOK

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a falun és a tanyákon élő öregek helyzetét. Főleg az alföldi tanyákon élők kerültek reflektorfénybe, hiszen több mint 100 ezer ember — közülük sok nyugdíjas — életkörülményéről van szó.

Szociálpolitika falun

Még sokan várnak

Egyre sürgetőbb az igény, hogy a legidősebbek és a legjobban rászorulók támogatásához összehangolják az állami, tanácsi erőket. kiegészítve a társadalom segítőkészségével. Jelenleg 830 ezer termelőszövetkezeti itag él az országban, 51 százalékuk ma már nyugdíjas vagy járulékos. Az egyik legnagyobb gond, hogy a támogatásukra is hivatott jóléti alapot csak» az aktív dolgozók után képezhetik, ez a TOT véleménye szerint méltánytailam. Különösen, ha, figyelembe ve&z- szü.k, hogy a szövetkezeti parasztok átlagos nyugdíja 2624 forint. A szolgálati időt ugyanis meghatározza az a tény, hogy hazánkban a szövetkezeti mozgalom csupán 25 éves múltra tekint vissza. Az adottságokból eredően kevés szogálati idővel, kis keresettel kerültek nyugdíjba sok tízezren. A tanácsi erőfeszítések eredményeképpen ma már a nyugdíjasok 24 százalékát tudják valamilyen támogatásban részesíleni. S bár a kormány a közelmúltban' külön keretből 10 milliót irányzott elő támogatásukra, sajnos még sokan várnak jogos igényük kielégítésére.

Terepjáróval a tanyákra

Különböző fórumokon haitároz- ták meg a legfontosabb célokat: minden városban olcsó étterem létesítése, a településeken klub, a .hétköznapi otthonok fejlesztése. A tanyasi öregek jobb ellátása és gondozása érdekében terepjárókat kell vásárolni. Sajnos,' egy bizonyos rendelet értelmében évekig kell várni, míg megkapják az engedélyit. Bács-Kiskun megyében például 38 terepjáró kérvénye „utazik” a bürokrácia útvesztőiben. Egy bélyegző, egy (megfelelő) aláírás és a mostani 9 tanya helyett sokkal többet tudnának ellátni. De azok a jogszabályok .. .

Békés megyei kezdeményezés, hogy a tanyai gondozásit végző szervek együttműködnek az

egészségügyi ügyelettel, használják az utóbbiak napközben kihasználatlan járműveit. De lehetne sorolni a jó kezdeményezéseket Győr-Soproniból, Veszprémből, Baranyából, Nógrádból... Közös jellemzőjük: bár szorgalmazzák az elavult jogszabályok megváltoztatásait, kezdeményezéseikkel igyekeznek enyhíteni a falusi nyugdíjasok gondjain. Talán egy javaslatot érdemes az érdekeltek figyelmébe ajánlani: a generációs lakások építését. Ezt nem tiltja jogszabály, tervezési és szemléleti kérdéseken múlik...

Nem csak beszélnek...

A két országos szervezet a közelmúltban közös állásfoglalást adott közzé. Ennek lényege: nem szabad bekerülni a mutatók és számok reménytelenségének labirintusába. Tudnii kell, kinek, hol, mikor mi a dolga. S ezt meg is kell követelni. A tennivalók egybevetése az egyik legfontosatJb feladat. Ügy tűnik, vidéken már nemcsak beszélnek a nyugdíjasok problémáiról, hanem a megoldást is keresik. S inkább ma> mint .. .holnapután.

Vadas László

Hosszú életűek Ukrajnában

A Kijevi Gerontológiai Intézet egyik fontos kutatási területe az aktív emberi élet meghosszabbításának kérdése. Az intézetet húsz évvel ezelőtt alapították, s az eltelt idő alatt az ország legnagyobb tudományos központja lett.

A gerontológiáit, az öregedési folyamatot vizsgáló tudományt az intézet szakemberei három részre osztják: Első az öregedés folyamatának megismerése éá tudatos befolyásolása. Második a társadalmi-higiéniai tényezők szerepének meghatározása az idő

• A fiziológiai laboratórium vezetője, Arnold Resetuk, az orvos- tudományok doktora ,a 84 éves Nyikolaj Vavrinyevics kováccsal beszélget, aki az ukrán Néprajzi Múzeumban dolgozik.

előtti öregedés megelőzésében. Harmadik a geriátria, a szervezet idős- és aggkori megbetegedéseinek sajátosságait kutató tudomány kérdései. Mindhárom terület út a sejtek titkainak megismeréséhez, kulcs az öregedési folyamat feltárásához.

i

Színes

Diszperzit

A Trinát Color zománcfestékhez hasonlóan a jövőben a Diszperzit falfestéket is különféle színekben, előre kikeverve vásárolhatják meg az érdeklődők. A Budalakk Festék- és Műgyantagyár falfestékét eddig csak a fehér alapszínben lehetett kapni, amit mindenki otthon színezett olyan árnyalatúvá, amilyenre szüksége volt. A Budalakk fővárosi és vidéki mintaboltjaiban új szolgáltatásként ezután a Diszperzit mosható festéket is kívánság szerint színezve adják át. a vásárlóknak. A választék igen nagy; több mint 200-féle, a Trinát Color árnyalataival megegyező színeket tartalmazó palettáról választhatják ki a vevők, hogy milyet is akarnak. Ez a bőséges kínálat lehetővé teszi, hogy az ajtók, az ablakok, a falak, a radiátorok, a külső vezetékek színei harmonikusan m illeszkedjenek egymáshoz, illetve a bútorokhoz, a szobák belső hangulatához.

A Diszperzit falfestékből az idén a tavalyinál 2 ezer tonnával többet, 10 ezer tonnát készítenek, s ezen belül az igényeknek megfelelően szállítják majd a festék új változatát. (MTI)

* HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ, JÓTÁLLÁSI JEGY

Tudnivalók a bútorvásárláshoz

Eltűnt a színről

Amikor 1083. augusztus 25-én bejelentés érkezett egy kecskeméti asszonytól arról, hogy őt valaki megtámadta és elszaladt a kézitáskájával, még viszonylag egyszerűnek látszott az ügy. Egy hónapi csönd után szeptember 29-én újabb támadás jelezte: visszatért a női táskára „utazó” rabló. Október 18-án a Báthori utcán egy asszony ismét áldozatául esett, öt is, mint előző sorstársait, valaki hátulról ütötte meg, s kezéből ki- csávarta a retiküiiét. Október

22-én a Vadász utcában egy pe- dagógusnő volt az újabb áldozat, de ő sem látta támadója arcát még a hangját sem hallatta. A táskát megszerezve a rabló azonnal távozott. November 2-án este 9 óra tájban egy hazafelé siető fiatalasszony a Madách utcában

lánynak néhány nappal később az orrcsontját is eltörte a támadó. Használható személyleírást egyik sértett sem tudott adni. így nem járhatott kézzelfogható eredménynyel a nyomozás. Aztán, mintha csak. elvágták volna, egycsapásra megszűntek a támadások, s a rabló nyom nélkül eltűnt a színről.

Másfél évvel később

A Petőfi Sándor utcából indult el idén augusztus 7-én este egy fiatal nő és sétált végig Kecskemét főterén. Elment a Szivárvány Áruház sarkánál, majd tovább, a Csemegebolt előtt, s az OTP-s ház Nagykőrösi utca felőli bejáratán lépett be az épületbe. Amikor a belső udvaron át odament a lifthez. valaki hátulról elkapta és vállárnál fogva a földre rántotta.

Ám a fiatal nő cipője megcsúszott, így hanyatt esett. Közben vi * szorít a támadó valami ruhadarabot takart a nő arcára, aki kétségbeesetten segítségért kezdett kiabálni. Szerencsére voltak a lépcsőházban, így gyorsan a közelibe ért a két idősebb hölgy. Egyikük hangosan kérdezte: „mit csinálnak itt?” Ekkor a támadó még egyet ütött majd a nő táskáját felkapva, futásnak eredt. A szemtanúk már csaik annyit láttáik, hogy egy magas fiatalember menekül.

Este 8 óráig dolgozott aznap és zárás után nyomban elindult haza a Bocskai utcába, a rabló következő áldozata, egy asszony. Hozzávetőlegesen 10 perccel múlhatott 8 óra, amikor gyorsan közeledő lépteiket hallott maga mögött. Félrehúzódott. hogy a sietős embernek ne állja útját. Csakhogy éppen ő volt a kiszemelt újabb áldozat. Pillanatok múlva már érezte is hátán az ütést. Az ösz- tönöisen védekező nő a férfit a földre rántotta. Közben nem esett ki az asszony kezéből a retikül. hanem a teste alá került. Egy arra járó idősödő férfi — ibár távolról — tanúja volt a pillanatok alatt lezajló jelenetnek, ígv sietett segítséget nyújtani. A rabló persze nem várta ezt meg, hanem gyorsan kereket oldott. Az asszony, ha csaik másodpercekre is, meglátta támadója arcát, s az is feltűnt neki. hogy a fiatalembernél volt egy nőd táska.

A már jól használható személyleírás birtokában a rendőrségnek igen hamar sikerült megtalálni a tettest, Papp Zsolt 22 éves kecskeméti fiatalembert. Legutóbb idén január 16-án szabadult másfél évi szabadságvesztés büntetéséből, amelyet a bíróság közveszélyes munkakerülés, lopás és súlyos testi sértés miatt szabott ki vele szemben.

Széttépett személyi igazolvány

Először 1982-ben tűnt fel a rendőröknek közveszélyes munkakerülőként. U.tána folytatta a sort lopással és súlyos testi sértéssel. Januári szabadulása után a Fémipari Szövetkezetben dolgozott két napot, aztán megelégelte.

Az augusztus 7-i újabb támadásokat megelőzően a KfTE-sport- pályán töltötte napjait, s más szállása nem lévén, ott is aludt egy bokorban. Amikor a rendőrség őrizetbe vette, előkerült a zsebéből a többi között két darab kitöltetlen totószelvény, amikről a rendőrség bebizonyította: rablásból származnak.

A bizonyítékok súlya alatt a kecskeméti rabló végül beismerő vallomást tett és elmondta azt is, hogy ő követte el az 1983-as bűncselekményeket. A 22 éves fiatalember abban biztos lehet: néhány évig nem lesz gondja,'Ihogy mihez kezdjen magával. De ez idő alatt akár felépítheti magában egy szebb jövőnek a képét ás, amelyben a becsületes munka kaphat főszerepet.

T. B.

Az újonnan megvásárolt bútoroknak elengedhetetlen kelléke a jótállási jegy, a használati-kezelési, illetve szerelési útmutató, a minőségtanúsítás, ezenkívül kárpitozott bútoroknál egy 20 x 20 centiméteres bevonóanyag-minta. Mindezt vásárláskor kapja meg a vevő, s a jótállási jegyen vagy a blokkon a kereskedőnek igazolnia kell, hogy a használati útmutatót valóban átadta. Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium közös rendelete írja elő, hogy a bútorokat a szükséges okmányokkal a gyártónak kell ellátnia, a kereskedelem pedig nem hozhatja ezek nélkül forgalomba. Ám — mint ezt a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakemberei a forgalomban levő termékek ellenőrzése során több ízben tapasztalták' * — gyakran előfordul, hogy az okmányok közül egyik-másik nem megfelelő vagy hiányos, esetenként hiányzik.

Az ellenőrök megállapították, hogy a legkevesebb a gond a jótállási jeggyel, azt gyakorlatilag minden vásárló megkapja. Jó néhány panasz forrása viszont, hogy néha hiányzik, vagy — ami gyakoribb — nem elég egyértelmű a használati-kezelési, illetve szerelési útmutató. Így az okmány nem ad segítséget a vásárlónak a bútor kezeléséhez, például, hogy szárazon vagy nedvesen tisztítható-e a fa és a kárpit, s ha a

bútor különböző részekből áll, mi a szerelés és az elemek beépítésének helyes sorrendje. A szakszerű használati-kezelési útmutató hiányában a bútor tulajdonosa esetleg önhibáján kívül kárt tesz az újonnan megvásárolt, többnyire nem is olcsó termékekben.

A minőségtanúsítás arról tájé— koztat, miilyen alapanyagból, milyen. segédanyagokkal, milyen felületkezeléssel készült a bútor, mekkora a mérete, ki gyártotta, milyen az osztályba sorolása, és meddig tart a szavatossági ideje. A minőségtanúsítás ezért támpontot ad a tulajdonosnak a bútor kezelését illetően, másrészt pedig tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyek az esetleges reklamációnál szükségesek.

Ha az előírt vásárlási okmányok bármelyike hiányzik a bútorról, a vevő nem köteles átvenni, s az ebből adódó anyagi következmények — például a szállítási költségek — a kereskedelmet terhelik. Előfordulhat, hogy a vevő éppen nem tartózkodik otthon, amikor a megvásárolt bútorát házhoz szállítják. Fontos azonban, hogy mielőbb ellenőrizze, megvannak-e az okmányok és kellékek, s ha nincsenek, mielőbb kérje, hogy az eladó pótolja a hiányokat. (MTI)

Rendőrkézen a kecskeméti rablótámadó

Lapunk 1983. december 17-i számában Rémhírek és ami mögöttük van címmel közöltünk beszélgetést Fekete József bűnügyi osztály- vezetővel. Az írás így kezdődött: „Hetek óta foglalkoztatja Kecske- mét város közvéleményét egy bűncselekmény-sorozat. Beszélnek az emberek szatíráéi, rablóbandáról, borotvával lányokat megsebesítő garázdákról, s ki tudja még milyen szörnyűségeket elkövető szemé- lyekról. Mi az igazság?..,” Nos, másfél év elteltével tisztázódottmin- den. A tettes kiszabadult egy másik bűncselekmény miatt rá kirótt, több mint egy évig tartó szabadságvesztes büntetéséből. De nézzük sorjában az eseményeket.

Ugyanígy járt. Egy középiskolás