Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

1985. október 9. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖRÖMÜNK, GONDUNK. JELENÜNK, JÖVŐNK Hozzászólás a XIV. tokaji írótáborozásról megjelent beszámolóhoz az ifjúság Dolgoznak a cukorgyárak Esőt várnak a répaszedők Országszerte nagy erővel dolgoznak a cukorrépa betakarításán. A gyárakba folyamatosan érkeznek a szállítmányok a földekről. A hazai cukoripar va­lamennyi üzeme, már fogadja az alapanyagot; utol­jára indult a petőházi gyár, amely a többi üzemhez hasonlóan, október második hetében, immár szin­tén teljes kapacitással termel. Nem mindennapi nehézséggel jár a földeken a répa felszedése. Hetek óta hiányzik az eső, és így túlságosan felszikkadt a talaj. A szédőgépeket ala­posan igénybe veszi a száraz föld, a szokottnál jó­val többször törnek a szerkezetek, gyakrabban áll­nak a szedőgépek a javítás miatt. Ennek ellenére késedelem nélkül szedik fel a répát, amely közvet­lenül a gyárakba kerül. A répa prizmákba rakását, ezt az ideiglenes tárolási módot, jelenleg még nem­igen alkalmazzák. Az idő túlságosan meleg ahhoz, hogy veszteség nélkül tárolhassák a gumókat a ké­sőbbi feldolgozásig. A prizmás tárolás október 15. után lesz általános. A hideg éjszakák és a meleg nappalok kedvezően alakították az érés utolsó szakaszában a répa cu­kortartalmát. Amennyiben esős időszak következ­ne, úgy sokat javulnának a szedés feltételei, ám a cukortartalom már nem emelkedne tovább. A répa súlya azonban még októberben is nőne, mivel a gu­mók sejtjei felvennék a vizet. Mindent egybevetve: esőre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaságok köny- nyebben hozzájuthassanak a földben jelenleg elég­gé nehezen „megközelíthető” répához. A cukoripar és a mezőgazdasági partnerek egyez­tetett programmal készültek fel a szezonra. Az ok­tóberi szárazságban jelenleg mindenekelőtt ott te­szik ütemesebbé a répa szedését, ahol viszonylag lazább szerkezetű a talaj. Megszépült a dusnoki parókia A Petőfi Népe hasábjain ol­vastam, hogy Tokajban a nyáron írótábort rendeztek, melyen az írók mellett szociológusok, köz­életi vezetők az ifjúság helyzetét elemezték. Bár a beszámoló — gondolom terjedelmi korlátok miatt — rövid ahhoz, hogy teljes betekintést kapjunk az idei vi­tákról, az azonban kiderül, hogy a résztvevők néhány probléma­kört kiragadva igencsak sötét ké­pet festettek ifjúságunk jelené­nek, jövőjének — tagadhatatlanul — nem felhőtlen egére. Dicséretes, hogy társadalomtu­dományi kutatások, ezen belül az ifjúságkutatás — mint egy for­mát, ide sorolom az írótáborozást is — az utóbbi esztendőkben fel­lendült. E fejlődést az elmúlt évek változó gazdasági, társadalmi, po­litikai feltételeinek hatására meg­jelenő új tendenciák kibontako­zása, a társadalomirányítás szük­ségletei, a megismerés igénye hoz­ta létre. Gondolom, az írótábor­ban is egy-egy kérdés alapos elemzése e téren lehet jelentős. „Gondunk: az ifjúság?” teszi fel a cikk címében a szerző a kérdést. Nem. Vannak társadalmi, gazdasági stb. jellegű gondjaink, melynek részesei, esetenként szen­vedő alanyai is a fiatalok. Én a címet átfogalmaznám: örömünk, gondunk, jelenünk, jövőnk: az if­júság. A társadalomban együtt élő generációk közül — nemcsak elméleti szinten, hanem gyakor­latias megközelítésben is — ki­emelt figyelmet érdemel, s kell, hogy kapjon az ifjúság: erényei­vel, eredményeivel, gondjaival, problémáival együtt. Nem csu­pán számarányára tekintettel, sokkal inkább azért, mert az if­júság sajátos szociológiai, pszi­chológiai, tudati jellemzőkkel ren­delkező társadalmi csoport, jólle­het, nem önálló, még kevésbé egységes, sőt sok szempontból na­gyon is differenciált. Nem rendelkezik önálló politi­kai nézetekkel, nincs önmaga által termelt ideológiája, azonban vannak a felnőtt társadalomtól átvett, az ifjúság prizmáján át­szűrt és felerősített eszméi (ese­tenként téveszméi). Sajátos ideo­lógiai elképzelései vannak, az át­vett ideológiákat „ifjúsági” mó­don szervezi, a társadalomban ható eszméket örökíti át magának a társadalom intézményrendsze­JH V & Wf 5 | g&ggggggjg Kutató diákok köre Pécsett ' ' ' . _ ' ' _ , ' , ''S x A kiemelkedően tehetséges kö­zépiskolás diákok szakmai fejlő­déséhez új szervezeti keretet te­remtett a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága: a kutató diákok kö­rét. Az érdeklődő szellemű fia­talok olyan munkatémákat vá­laszthatnak, amelyek egyrészt rá­épülnek az iskolai tantárgyakra, másrészt kapcsolódnak az akadé­miai kutatási területeihez. Az MTA és a KISZ között 1985. jú­nius 3-án, létrejött szerződés ja­vasolta, hogy a területi akadé­miai bizottságok és KlSZ-bizott- ságok külön is kössenek együtt­működési megállapodást. A Pécsi Akadémiai Bizottság és a KISZ Baranya megyei bi­zottsága megállapodott, hogy öt fő területen — matematikában, fizikában, földrajzban, irodalom­ban és szociológiában — szerve­zik meg a kutató diákok körét, mégpedig a gimnáziumok és a szakközépiskolák III—IV. osztá­lyos tanulói számára. A PAB ha­táskörébe négy dél-dunántúli me­gye tartozik, ennek megfelelően a Baranya megyei KISZ is négy megye — Baranya, Somogy, Tol­na és Zala — tanulóifjúságának nevében működik együtt az aka­démiai szervezettel. A következő hetekben alakul­nak meg a kutatókörök, vezetésü­ket a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában részt vevő magas ké­pesítésű szakemberek vállalják. Természetesen a Pécsen kívül élő és tanuló diákok is bekapcsolód­hatnak a körök munkájába, ha egyébként megfelelnek a feltéte­leknek, az utazási költségeiket megtérítik. A diákok munkájuk eredményével — egyénileg vagy kollektíván — pályázaton vehet­nek részt, dolgozataikat a PAB szakemberei bírálják el és a leg­jobbakat tovább küldik az orszá­gos pályázatra. rének, valamint az ifjúsági moz­galmak, és napjainkban egyre na­gyobb igényként jelentkező spon­tán csoportosulási formák segít­ségével. S hogy ezt milyen élet­korban, milyen hatásokkal, mi­lyen értékek szerint, milyen cél érdekében használja fel — ez ha­tározza meg politikai alapállását és aktivitását. Az ifjúság társadalmi jellegze­tességei, és a jövőt meghatározó szerepe jelentős módon befolyá­solja a generációs változásban, mint folyamatban alkalmazható és követendő (követhető) politi­kai magatartást. Azt is figyelem­be kell venni, hogy az egymást követő nemzedékek társadalmi ta­pasztalatai és élményei, cselek­vésük lehetőségei, okai markáns különbségeket mutatnak. Nem csak arról kell szólnunk, hogy az if jóság formálásában, szo­cializációjában részt vevő intéz­mények mit nem tettek meg az ifjúságért — mint a vitaindító­ban olvashattuk —, arról 6em fe­ledkezhetünk meg, hogy mit tet­tünk, mit értünk el eddig e té­ren, milyen lehetőségeket terem­tettünk. A másik oldalról arra is rá kell mutatni, mit tett az ifjú­ság a társadalom fejlődéséért — ezáltal önmagáért is. Hogy csak néhány megyebeli témát említsek: a kecskeméti if­júsági garzonházak, a kiskőrösi, kalocsai, kiskunhalasi lakáshoz jutási törekvések, a bajai Pető- fi-sziget ifjúság szigetévé történő fejlesztése, az elmúlt évek úttö­rőtábor-fejlesztései, a kecskeméti Üttörő- és Ifjúsági Otthon, a nyel­vi és úttörőtáborok szervezése, a kiskőrösi ifjúsági centrum, a tár­sadalmi összefogással épült gyer­mekintézmények, tornacsarno­kok, és még sorolhatnám. Mindemellett a fejlődésből eredő, újabban jelentkező gondok feltárását célzó feladatokról sem feledkezhetünk meg. De ezek megoldása is csak közösen, közös elveken és akarattal, az ifjúság és felnőtt nemzedék együttes erő­feszítésével valósulhat meg. Ügy vélem, a kölcsönhatásokra mind­azoknak oda kell figyelniük, akik az ifjúsággal kapcsolatos gondo­kat felvetik. Nem tagadható — nem is tagadja senki —, hogy a cikkben megfogalmazott problé­mák léteznének. Általánosításukat azonban túlzónak tartom, („ön­magában az elemi élet reprodu­kálása is teljes leterheltséget je­lent, szocializációra sem elegen­dő idő, sem energia nem ma­Tegnap megjelent az Impulzus, az új műszaki, társadalmi lap első száma. A 64 oldalas újság ezután kéthetente jelenik meg* széleskörű’ tájékoztatást nyújtva a hazai és a nemzetközi techni­kai újdonságokról. Az első számban Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese rész­Ez év júniusában, este 10 óra körül, idegenek zörgettek az egyik Orgovány környéki tanya abla­kán. A két óvodáskorú gyermeké­vel már alvó családból a feleség nyitotta ki — résnyire — az ajtót, hogy megtudja, ki az. Amikor meglátott két ittas férfit, csukta volna befelé, de az idősebb hívat­lan „vendég” a küszöb és az ajtó közé tette a lábát, majd öccsével együtt benyomult a lakásba. Ami ezután következett, az már „vadnyugati” történet: a még ágyban fekvő férjet a nyilvánvaló erőfölényben levő férfiak több­ször megütötték, kényszerítették, hogy a magukkal hozott borból igyon. Mindezt a síró gyerekek előtt. A betolakodók közül — előze­tes megállapodásuk értelmében — az idősebb az udvarra vonszolta a feleséget, ahol kezeit hátracsa­varva erőszakkal közösült vele. rád.”?!) Túlzónak, mert a kiraga­dott példák — véleményem sze­rint — nem általánosíthatók az egész magyar ifjúságra; egy-egy csoportjára, mikrostruktúrájára igen, más-más csoportjára alig­ha. Napjainkban a társadalom irá­nyítása, az ifjúságot nevelő, be­folyásoló, az ifjúsággal kapcso­latban levő intézmények, testüle­tek, szervezetek és személyek, de maga az ifjúság (a maga módján) keresi a politikai aktivitás, a tár­sadalom intézményrendszerébe történő aktívabb, tudatosabb (esetleg spontán) integrálódás na­gyobb lehetőségét. És amikor az ifjúságról, gondjairól, törekvései­ről beszélünk, a feltáró munkán túl e kereséshez, de még inkább a „megtaláláshoz” nyújthatnak segítséget — jelen esetben az író­tábor résztvevői is. A tokaji vitáról szóló cikk ol­vasásakor némi kétely is felme­rült bennem: vajon nem késtek-e el kissé a tábor résztvevői. Az ifjúsággal kapcsolatosan ott fel­vetett gondok — melyek már 1984-ben az MSZMP KB október 9-i állásfoglalását megelőző szé­leskörű vitákban, magában az állásfoglalásban is igen pontosan megfogalmazódtak, és folyamato­san születnek a megoldásra irá­nyuló intézkedések — a társada­lomirányítás számára monda­nak-e újat? Vajon a háromnapos tanácskozás a gondok ismételt felvetésén túl milyen reális ja­vaslatokat tudott megfogalmazni az ifjúságpolitika felelős szervei részére? Kikristályosodtak-e azok a feladatok is, melyekkel a részt­vevőknek a maguk munkaterüle­tén kell tenniük az ifjúságért? Ügy gondolom, hogy ezen író­tábori vita a párt állásfoglalása előtt, ahhoz alapanyagot szolgál­tatva lett volna célszerű. Az idén pedig már arról eshetett volna szó, hogy az állásfoglalás szelle­mében a végrehajtás terén mit tapasztaltak, megfogalmazód­tak-e minden szinten a konkrét ifjúságpolitikai feladatok, és azok megvalósulása a kívánt és lehet­séges módon történik-e. Így kaphatna visszajelzést a társa­dalom az intézkedések hatásáról, s szerezhetnének a kutatók — je­len esetben az írótábor résztve­vői — gyakorlati tapasztalatokat további munkájukhoz. letes cikkben foglalkozik a mű­szaki értelmiség helyzetével. Az esszé-rovatban Bognár József akadémikus a műszaki fejlődés gazdasági alapjait elemzi. Az új lap bármely postahiva­talban előfizethető, illetve az újságárusoknál megvásárolható. Ára 16,50 forinít. Ezalatt odabent a fiatalabb vi­gyázott arra, nehogy a féri a hit­vese segítségére siessen. Utána szerepet cseréltek. Ám ezután sem hagyták el a lakást, hanem kávét főzettek maguknak, s amikor a féri fel akart öltözni, egyikük ököllel úgy megütötte, hogy fel­repedt a szemhéja. Hajnali 4 óra­kor arra kényszerítették az asz- szonyt, hogy kísérje ki őket. A kaDuban aztán mindketten isimét erőszakkal közösültek vele. s tá­vozóban még életveszélyesen meg­fenyegették, nehogy eszükbe jus­son a dolgot a rendőrségen jelen­teni. Szerencsére a házaspár nem ijedt meg, így a rendőrség a be­jelentéstől számított néhány órán belül elfogta a tetteseket. A té­nyékhez tartozik még. hogy a leg­közelebbi lakott lanya körülbelül egy kilométerre volt és a vádlot­takhoz képest mindkét sértett rendkívül gyenge fizikumú. Kistamás István római katoli­kus plébános nagyon kedvesen fogadott a dusnoki parókián. A már ilyenkor szokásos udvarias- sági formaságokon túljutva em­lítettem meg, hogyan találtam a plébániára. „Azít mondták a falu­beliek, keressem a község leg­szebb épületét, az a parókia.” — Ez azért túlzás — hárította el szerényen a dicséretet a Fok­tőről származó fiatal pap. — Az alapozáshoz 1981-ben kezdtünk, s egy év múlva már beköltöz­hettünk. Az építkezés 3 millió fo­rintba került, de valóban szép­re, praktikusra sikerült. Kérés nélkül sorolta, mi min­den kapott helyet az új épület­ben. Iroda és két lakás — a plébánosé és a kápláné — kony­ha, ebédlő, tanácsterem, vendég- szóba, raktár, garázs, társalkodó, játékterem, olvasászaba. A paró­kia építésének teljes befejezését erre az évre teszik, ugyanis az idén készült el a kerítés. — Az építkezéshez szükséges A Bács-Kiskun megyei Bíróság a 22 éves, erőszakos cselekmény miatt már büntetett. Radics Gyu­lát», és testvérét a 21 éves, bűn­tetten előéletű Radics Bélát töb­bek által elkövetett erőszakos kö­zösülés bűntette, magánlaksértés bűntette, személyi szabadság meg­sértésének bűntette, valamint al­jas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt 12. illet­ve 10 évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s hosz- szabb időre mindkettőjüket eltil­totta a közügyek gyakorlásától. A vádlottak és a védőik enyhí­tésért fellebbeztek, az ítélet tehát még nem jogierős. Mivel a közelmúltban hasonló súlyos bűncselekményről tudósí­tott a Petőfi Népe, felmerülhet a kérdés: ennyire elszaporodtak ezek az esetek? A válasz: nem az esetek száma növekszik, inkább az elkövetés módja változik: egy­re durvább. Ehhez tudni kell, hogy az erőszakos nemi bűncse­lekmények többségét alkalmi is­meretség után, vagy kihalt helyen magányos nőt megtámadva köve­tik el. A konkrét ügyekben vi­anyagiakat — kétmillió forintot — a hívek teremtették elő, rá­adásul egymilliós társadalmi munkát is elvégeztek. A legbo­nyolultabb szakmunkán is a község iparosai dolgoztak... — A dolog úgy kezdődött, hogy a. templomban a szentmisén meg­hirdettük az építkezést. Az em­berek szívesen jöttek, hiszen a plébánia a községé, tulajdonkép­pen ez is közintézmény. Azt ter­mészetesnek tartottam, hogy a termelőszövetkezetektől, a dusno­ki Munkás—Paraszttól és.a faj- Szi Kék Dunától is kértem se­gítséget. Nem is zárkóztak el a fuvarigények, a szállítószalag kölcsönzése elől. Én nagyon fon­tosnak tartom, s büszke is va­gyok rá, hogy sem egyházi, sem állami támogatást nem vettünk igénybe, sőt, külföldről sem kap­tunk pénzadományt. Ami itt van, az a dusnoki egyházközség tag­jainak keze munkája. Már említettem, Kistamás Ist­ván plébános fiatal ember. 1974 szont bizonyos elkövetői réteg el­szántságának növekedéséről van szó. hiszen mi másra utalna az. hogy éjszaka, magánlakásba be­hatolva szinte a férj szeme láb tára erőszakolják meg a feleségét? A bűnüldöző, igazságszolgálta­tó szerveknek — a folyamat meg­állítása érdekében — gyorsan és keményen kellett reagálniuk. Szigorú vagy enyhe vol*-e a büntetés? Ilyen ügyek hallatán sokan minimálisan életfogytig tartó szabadságvesztést tartaná­nak indokoltnak. De akkor meg kell kérdezni, mi legyen például a gyilkosokkal? Jogállamban az igazságszolgáltatást nem lehet ér­zelmi, hangulati alapokra helyez­ni. A büntetés kiszabása nagyon bonyolult, nagyon komoly dolog, s mindenképpen figyelembe kell venni a büntetési célokat, a sú­lyosbító és enyhítő körülménye­ket. Az ismertetett esetre vetítve mindezeket: a büntetés célia ket­tős. Egyrészt a tettes, másrészt a társadalom valamennyi tagjának visszatartása a bűncselekmények elkövetésétől. Ha egyszerre több bűncselekmény miatt történik a felelősségre vonás, a szankciót a legsúlyosabbra vonatkozó bünte­óta él a községben, ahol nemcsak papi hivatását teljesíti, de részt vállal a község sportéletében is. — Az ifjúsági labdarúgócsapat edzője vagyok, nemrégiben még magam is futballoztam a községi csapatban. Ez a tevékenység ösz- szefér hivatásommal, a hívők akaratával. Szeretem a fiatalokat, czént is rendeztük be a parókia udvarát játszótérnek, no meg ezért is rendeztük be a parókia megelőzzük a közlekedési balese­teket. A dusnoki emberek bíznak bennem, mert »megismertek. Na­gyon jó, korrekt a kapcsolatom a község párt-, tanácsi és tár­sadalmi vezetőivel, ezt a kölcsö­nös bizalom és segítségnyújtás határozza meg őszintén szurko­lok a közös gazdaságnak az ered­ményekért, a jó, a szorgos mun­kára buzdítom a híveket a szó­székről és magánbeszélgetésekkor egyaránt... Á község vezetői megerősítet­ték a plébános szavait. Gémes Gábor Kelendő exportcikk a vöröshagyma A száraz, napos idő kedvez a hagymatenmesztőknek; nagy erők­kel szedik — elsősorban a Makó környéki földekről — a magról vetett, érett vöröshagymát. Lehe­tőség szerint gyorsítják a munkát annál is inkább, mert exportra is szállítanak belőle. A HUNGAROFRUCT az idén az elmúlt évekhez képest na­gyobb mennyiséget adott el fő­ként Ausztriába és az NS2K-,ba. Így már szeptemberre elérte a tervezett kivitelt, 20 ezer tonna ■hagymát értékesített, s az év vé­géig további 10 ezer tonna eladá­sára van kilátás. A kitűnő minő­ségű idei termésből első alkalom­mal a Szovjetunió is rendelt na­gyobb mennyiséget, mintegy 3 ezer tonnát. Jelenleg naponta 20 vagon vöröshagymát indítanak útnak külföldre. A HUNGARO­FRUCT felmérte a lehetőségieket, s úgy ítélte meg: a nyári időszak­ban viszonylag kevesebb termés­sel jelentkeznek más ország hagy­matermesztői, mint ősszel. Mező­gazdasági partnereivel ezért ab­ban állapodott meg. hogy e hely­zetet kihasználva, a raktározás helyett nyáron a iföldiekről köz­vetlenül piacra szállítják a ter­mést. tési tétel alapján kell megállapí­tani. A többek által elkövetett erőszakos közösülés a Büntető Törvénykönyv szerint 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetlen előéletű, 21 éves Radics Béla tehát megkapta a törvényben előírt maximumot. A már büntetett előéletű és kezde­ményező szerepű Radics Gyula esetében a bíróság élt azzal a tör­vényi lehetőséggel, amely szerint több bűncselekmény együttes el­bírálása esetén a leg9Úlyosaibbra előírt büntetési tétel a felével fel­emelhető (példánkban maximum 15 évre), s a 10 évet még kettővel megtoldotta. (Megjegyzem: ez az ítélkezési gyakorlatban igen rit­kán fordul elő.) A két vádlott te­hát az aktív felnőtt életkor csak­nem 1/4-ét tölti fegyházban. ha a Legfelsőbb Bíróság helybenhagy­ja az első fokú ítéletet. Így — véleményem szerint —1 a kiszabott büntetés kellően szi­gorú. megfelel a jogpolitikai igé­nyeknek, s alkalmas arra, hogy az elkövetőkön kívül mások ked­vét is elvegye a hasonló csele­kedetektől. Dr. Konkoly Csaba megyei főügyészhelyettes KÉSZÜL A GÖNCI HORDÓ AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Aljas szándékú hívatlan vendégek Szigorú büntetést kaptak az orgoványi eröszakoskodók • Szüret tá­ján meg­élénkül a munka a ká­dárműhe­lyekben. Így van ez a Tokajban dolgozó Hu- dák család­nál is, ahol több mint harminc éve gyártják a hordókat, kádakat. A hegyaljai hagyomá­nyoknak megfele­lően leg­több a 100— 200—300 li­teres, illetve a 136 literes gönci hordó­ból készül. A képen: A bordódon­gákat a tűz melegével hajlítják. Érsek György megyei ifjúsági titkár Űj műszaki, társadalmi lap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom