Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

«í'íCSKí-v IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Nyugat felöl megnövekszik a felhőzet, és már kevés lesz a napsütés. Többfelé lehet kisebb eső. A szél északira fordul és a Dunántúlon helyenként megerősödik. Lehűlés várható. Délután 15 és 20 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma ér véget a Jugoszláv Szo­cialista Ifjúsági Szövetség dele­gációjának háromnapos Bács- Kiskun megyei látogatása. Janity Milán, a SZISZ vajdasági elnök­ségének elnöke, Zotovity Rado­mir és Fiser Zlatko, a szervezet munkatársai hétfőn a kiskunha­lasi fiatalok mozgalmi munkájá­val, a város gazdaságával, kultu­rális életével ismerkedtek. Teg­nap délelőtt Kecskeméten fogad­ta a küldöttséget Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. A szívé­lyes légkörű eszmecserén részt vett Gráner Gyula, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkára. A vajdasági vendégek beszámoltak itt-tartózkodásuk ed­digi eredményeiről, a KISZ és a jugoszláv ifjúsági szervezet to­vábbi együttműködésének legfőbb Célkitűzéseiről. Utóbbiak között említették a hasonló gondok — mint például a pályakezdők el­helyezkedési, lakáshoz jutási ne­hézségei — megoldási módozatai­ról való tapasztalatcseréket. Egyetértettek abban, hogy a fia­OKTÓBER 9. Postai világnap Az ember általában naponta kétszer a megszokott mozdu­lattal kinyitja odahaza a le­vélszekrényét.. Reggel az újsá­got veszi ki, este megnézi: ér­kezett-e levele, üdvözlőlapja, vagy értesítő csomagról, pén­zesutalványról. S nem is igen gondolkozik azon, hogy a kül­demény miként jutott el hoz­zá — akár a szomszéd faluból, akár távoli világrészből. Akkor már jobban eltöp­reng, ha egy fontos üzenetet, táviratot késve kap meg. S bár az ügyfélnek nem vigasz, a postának nem mentség, de tény: Bács-Kiskun megyében az elmúlt évben 25,6 millió le­velet, postautalványt, csoma­got és táviratot kézbesítettek a postások, s 57 millió napila­pot, folyóiratot juttattak el az előfizetőkhöz. Hatalmas mennyiség ez, amelyre a Szegedi Postaigaz­gatósághoz tartozó Duna—Ti­sza közén 131 postahivatalban 1696 postaforgalmi dolgozó jut. Ebben természetesen nincse­nek benne a távközléssel fog­lalkozók, akik az ágazaton be­lül más területért felelősek, s megvan a saját világnapjuk. Október 9-e, a postai világ­nap azonban a 111 évvel ez­előtti esemény emlékét idézi, mikor is 1874-ben e napon ír­ták alá 23 ország, köztük hazánk képviselői az Álta­lános Posta Egyesület lét­rehozását rögzítő nemzet­közi szerződést. Amely — az országok közötti postafor­galmi kapcsolatok bővülése hozta szükségszerűségként — meghatározta a nemzetközi postaszolgálat lebonyolításá­nak egységes szabályait és jogelveit. A szervezet a postaforgalom növekedésével fokozatosan kiterjesztette működését a Föld egész területére. 1978- ban új nevet választott — Egyetemes Postaegyesület —, s az ENSZ szakosított szerveként ma már 168 tagországot tö­mörít. V. T. KECSKEMÉTEN: LEMEZKIÁLLÍTÁS, FILMBEMUTATÓ Díszelőadás az Operában A SZOUIETi w: KULTÚR^ NAPJAI FÍ985X.8-14 AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 237. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 9. szerda Vajdasági vendégek Bács-Kiskunban talok helyzetének lényeges válto­zása elsősorban a gazdasági élet javulásától várható, ebben viszont nagy feladat vár magára az if­júságra. ' . Ugyancsak a délelőtt folyamán tekintették át a két megyei ifjú­sági szervezet képviselői a követ­kező időszak konkrét együttmű­ködési formáit, lehetőségeit. Szám­ba vették a kapcsolatok hagyo­mányos területeit, s egyeztették a jövő évi közös programokat. Folytatódik egyebek mellett az úttörők, amatőr művészek csere­táboroztatása, továbbfejlesztik az építőtábori csereakciókat, s fel­újítják az azonos ágazatban dol­gozó fiatal szakemberek tapasz­talatcseréit. A vajdasági küldöttek tegnap délután kecskeméti városnézésen vettek részt, majd Kerekegyházá­ra látogattak, ahol megtekintettek egy háztáji gazdaságot. Ma a kis­kunfélegyházi KISZ-esek munká­jával ismerkednek, melynek ke­retében baráti összejövetelen ta­lálkoznak az Alföldi Cipőgyár fiataljaival. Immár negyedik alkalommal rendezik meg .ha­zánkban, október 8. és 14. között, a Szovjet Kultú­ra Napjait. A baráti ország kulturális életét, mű­vészeti alkotásait reprezentáló eseménysorozatról tegnap — a szovjet kulturális delegáció részvételé­vel — sajtótájékoztatót tartottak a Vigadóban. A tájékoztatón, amelyet Köpeczi Béla művelődési mi­niszter nyitott meg, Vaszilij Szeröv, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese szólt a két ország egy­re bővülő kapcsolatainak jelentőségéről, és ismer­tette a hazánk 17 városában zajló kulturális prog­ram kiemelkedő eseményeit. Az idei rendezvények alkalmával neves együtte­sekkel, alkotó- és előadóművészekkel, a szovjet kul­túra és művészet legfrissebb produkcióival ismer­kedhet meg a magyar közönség. Könyvkiállításokat, fotótárlatokat, kerámia- és grafikai bemutatókat, népművészeti és építészeti tár­latokat rendeznek Budapesten és vidéken, tegnap nyílt például Alkotói számvetés címmel képzőmű­vészeti kiállítás a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában, ahol 57 szovjet művész mintegy 70 festmé­nnyé, grafikája, szobra látható. Számos találkozót szerveznek szovjet és magyar írók, zeneművészek, festő- és építőművészek, filmalkotók és színházi szakemberek között, s immár hagyományosan meg­rendezik a szovjet filmek fesztiválját. A sajtótájékoztatón különös érdeklődés övezte egyebek mellett a Moszkvai Lenini Komszomol Szín­ház nemzeti színházbeli vendégjátékát, a Juno és Avosz című kétrészes modern operát. A kérdésekre válaszolva Mark Zaharov rendező elmondta, hogy színházuk alapvető célkitűzése minél sokoldalúbb repertoár összeállítása, amelyben — a szovjet közön­• A szovjet művészek a sajtótájékoztatón. ség zenés műfaj iránti megnövekedett igényének megfelelően — a zenés darabok is helyet kapnak. Utóbbi kísérleteik egyike a bonyolult felépítésű Ju­no és Avosz, amelynek zenéjét a népszerű fiatal komponista, Alekszej Ribnyikov szerezte, szövegíró­ja pedig nem más, mint Andrej Voznyeszenszkij. A Szépművészeti Múzeumban nyíló Szkiták aranya című kiállítás — amely a leningrádi Ermitázs gyűj­teményébe tartozó 130 remekművet tárja közszem­lére — a maga nemében egyedülálló. Az ásatások, ahol e nagyértékű tárgyakat lelték, még a XVIII. század elején Péter cár idejében kezdődtek, s szá­zadunk harmincas éveitől váltak rendszeressé. A remekeket egyébként nem szívesen viszik ki az Er- mitázsból, a magyarországi Szovjet Kultúra Napjai az első alkalom, hogy a tárgyak átlépték az ország­határt. A 17 város egyike, ahol a rendezvények zajlanak, Kecskemét. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban ma délelőtt 11 órakor nyílik a szovjet hang­lemezkiállítás, csütörtökön pedig délután háromkor az Otthon moziban tartják Elem Klimov Jöjj és lásd című, moszkvai nagydíjas filmjének díszbemu­tatóját. A Szovjet Kultúra Napjaira Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, szovjet kulturális miniszternek a vezetésével küldöttség ér­kezett hazánkba. A Szovjet Kultúra Napjainak rendezvénysoroza- * tát a Magyar Állami Operaházban díszelőadással nyitották meg. Ünnepi beszédet mondott Pjotr Gye- micsev és Csehák Judit miniszterelnök-helyettes. Űj rendelők Császártöltésen • Császártöltésen kilencmillió forintért a lakosság összefogá­sával új rendelőintézetet építet­tek. Itt kapott helyet két körzeti rendelő, fogászat, a védőnő és a sok utazást megtakarító kis la­boratórium. Az emeleten két szol­gálati lakás is készül, november 7-re az egész együttest átadják. A rendelőket már üzembe he­lyezték, megkezdődött a gyógyí­tás és a laborban is' folyik a munka. (Pásztor Zoltán felv.) Társadalmi összefogással VÍZÜGYI OKTATÓBÁZIS BAJÁN Tíz vízügyi szakközépiskola működik az országban, igazgató­ik — a gyakorlati oktatás színte­réül szolgáló bázisüzemek kép­viselőivel együtt — Baján tartot­tak országos értekezletet a na­pokban. A több mint félszáz résztvevő — az Országos Vízügyi Hivatal vezető beosztású képviselőivel együtt — a technikusképzés re­formjával, az öt esztendeig tartó oktatási forma bevezetésével kapcsolatos teendőket tekintette át. S nem véletlen, hogy éppen Baján, a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola rendezésében: az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei ekkor ad­ták át az intézmény oktatási bá­zisát — a vízgazdálkodási, föld­mérési, anyagvizsgálati, gépésze­ti és laboratóriumi tevékenység gyakorlásának helyet adó épüle­tet — a Duna-híd közvetlen szomszédságában. Régi hiányt pótol ez a mint­egy 3 millió forintos intézmény. Bár a bajai szakközépiskolát az elsők között alapították 23 esz­tendővel ezelőtt, a legutóbbi időkben már ez maradt az egyet­len, amelyikben a gyakorlati ok­tatás feltételei hiányosak voltak. Igaz, az intézmény vezetői — amint azt Szentjóbi Szabó Tibor igazgató elmondta — kihasznál­tak minden alkalmat, amely a szakmai gyakorlathoz közelebb vihette a növendékeket. Jelen voltak például azokon az építke­zéseken, amelyeken valamilyen különleges eljárást — például cö- löpös alapozást alkalmaztak, vagy amikor vízkárelhárítási gyakor­lat folyt a Dunán. Ám ezek a lát­ványosságok nem pótolhatták a gépekkel jól felszerelt műhelye­ket, a műszerekkel bőven ellá­tott laboratóriumokat, amelyek­nek a kialakítására remek lehe­tőség nyílik majd az épületben. Lehetőség, mert az Alsó-duna­völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Dunámén ti Regionális Vízgaz­dálkodási Vállalat, a Vízgazdál­kodási Intézet, a kiskőrösi víz­ügyi társulat anyagi támogatásá­val, valamint a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola taná­rainak és diákjainak több ezer órás társadalmi munkája révén tető alá került épület berende­zése még a jövő feladata, ami további társadalmi összefogást kíván. K. J. A mezőgazdaságban dolgo­zóknak ősszel megsokasodnak a tennivalóik. Betakarítják a termést, vetéssel alapozzák a következő esztendőt. Ilyenkor 2,8 millió hektáron szedik a kukoricát, a burgonyát, a cu­korrépát, a napraforgót, elő­készítik a vetéshez a talajt, majd ott forognak a vetőgé­pek. Néhány hét alatt 20—22 millió tonna terményt szállí­tanak magtárba, majorba, megközelítően ennyi vetőma­got, műtrágyát, szerves trá­gyát mozgatnak ellentétes irányba, összesen mintegy 45 millió tonna árut szállítanak a gazdaságok. Rendkívül nagy teher ez a gazdaságokban dolgozóknak, aprólékos szervező munkát kí­ván mindenkitől. Óvakodnunk kell a hibáktól is, hiszen né­hány hét alatt egész esztendei fáradozásuk válhat semmivé; mert hiába sorakoznak vastag csövek a kukorica szárán, ha figyelmetlenségből vagy más emberi hibából nem kerülhet­nek a magtárba. S hiába is kerülnek oda, ha túlságosan magas a termelés költsége, mert így elmarad a várt ha­szon. A gazdaságok a termelés jö- veWelmezőségének javításában érdekeltek, s a betakarítás si­kere ezt számottevően befo­lyásolhatja. Ilyenkor gyorsan növekednek a költségek, hi­szen sokba kerül a traktorok, kombájnok munkája, magas a szárítás és a szállítás költsége. Az ősz az egész esztendőben a legenergiaigényesebb évszak. A takarékosság szabályainak betartása mindenkinek közös érdeke, ami persze soha nem hagyható figyelmen kívül, leg­feljebb a pénzügyileg nehe­zebb időkben nagyobb hang­súlyt kap. Túlzásba azonban semmikor nem vihető, mert könnyen pazarlássá válhat. A pazarló takarékosságnak az idén is több jelét tapasztal­hatjuk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a szokásosnál kevesebb jó minőségű és ter­mőképességű vetőmagot vásá­roltak a gazdaságok, helyette saját termesztésű, s általában gyengébb termőképességű sza­porítóanyagot szórnak a föld­be. Visszamondták korábbi műtrágya-megrendeléseiket is, összesem mintegy 60 ezer ton­na hatóanyag hiányzik a föl­dekről a tervezetthez képest. Ennek csak egyetlen következ­ménye lehet: a kisebb termés. Bizonyára pontosan tudták ezt a szakemberek akkor is, ami­kor vásárlásaikat korlátozták, vagy a megrendelt hatóanya­got lemondták. Tudták, de sok helyütt nem tehettek másként. A műtrágyázás fékezése pe­össaehlyfák a Varsói Szerződés mi imiji maiimul Jin na* wiffnnfT~~iaimmiiraTi'iaiiiri rríirrrrr tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését Az előzetes megállapodás­nak megfelelően ez év ok­tóber második felében Szó­fiában tartják a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének so­ron következő ülését. (MTI) Olasz hajó a terroristák fogságában Palesztin fegyveresek egy cso­portja tegnap este a hatalmába kerítette a 24 000 tonnás Achille Lauro nevű olasz személyszállító hajót. Úgy tudják, az Achille Laurón 104 turista és 350 főnyi személyzet tartózkodott, amikor az osztag megtámadta a személy­zetet. Az Achille Lauro olasz hajót elrabló kommandó tagjai közöl­ték: megölik az amerikai és a brit állampolgárságú utasokat, ha a nyugat-európai kormányok nem gyakorolnak nyomást Izraelre. A hajórablók a Palesztin Felszaba- dítási Front tagjainak vallják magukat, és 50, Izraelben fogva tartott palesztin szabadon bocsá­tását követelték. • Tartusz szírai kikötő hatóságai délután megerősítették, hogy az Achille Lauro megközelítette a partot. A palesztin fegyveresek az olasz, a nyugatnémet, a brit nagy­követtel, valamint a Nemzetközi Vöröskereszttel akartak tárgyal­ni. Arafat, a PFSZ vb elnöke Craxi olasz kormányfőnek kül­dött üzenetében elítélte a terror­akciót. Értesülések szerint a fegyvere­sek megölték két túszukat. Az izraeli kormány összeült az ügy megvitatására. A tanácskozás után közölték, hogy eddig egyet­len érdekelt kormány sem kérte fel őket a hajórablók követelé­sének teljesítésére. Az olasz politikai vezetők a békés megoldás mellett foglaltak állást, bár készültségbe helyezték a katonai egységeket. Spadolini hadügyminiszter szerint csak vég­ső esetben jöhet szóba katonai megoldás. dig szinte kínálja magát. A földek termőképessége sokat javult az elmúlt évtizedekben, egyetlen esztendőre talán „ki­tartásuk” is van, s nem fize­tik számottevően kevesebb terméssel a hanyag gondosko­dást. Am hosszabb ideig nem zsarolhatók büntetlenül. Az utóbbi években viszont sok gazdaságban ezt teszik, hiszen a tápanyag-visszapótlás meny- nyisége nem, csak a termésát­lagok emelkedtek. 1982-ben például egy hektár mezőgaz­dasági területre jutó műtrá­gya-felhasználás 232 kilo­gramm volt, tavaly pedig 229 kilogramm. Ugyanebben az időben a búza hektáronkénti termésátlaga 4,3 tonna illetve 5,3 tonna volt. Az összehasonlítást lehetne folytatni más növényeknél és más időben egyaránt, a vég­eredmény azonos lenne: a táp­anyag-visszapótlás sok helyütt elmarad a növények igényei­től. Ez pedig hosszabb távon ellene mond a növénytermelé­si tervek teljesítésének. Más­képpen fogalmazva, ha nem változik a talajerő-visszapót­lás gyakorlata, le kell monda­ni a 15 millió tonnát meg­haladó gabonatermelési ter­vekről is. Ma még nincs veszélyhely­zetben a terv teljesíthetősége, ám a felhők már gyülekeznek a növénytermelés ege fölött. Szétoszlatásuk csak egyetlen módszerrel történhet: a ter­melési tényezők harmóniájá­nak megteremtésével. V. Farkas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom