Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
1985. október 5. • PETŐFI NÉPE • I Miért volt szükség az autóbuszvonalak megváltoztatására? Lapunkban egyre-másra jelennek meg a közlemények a kecskeméti helyi járatú autóbuszok megváltozott vonaláról és közlekedésük sűrűségéről. Olvasóink közül jónéhányan nem értették, hogy miért kellett ezeket a módosításokat bevezetni. Ezért felkerestük Kovács Ferencet, a Volán 9-es számú Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesét, az utazóközönség tájékoztatása érdekében válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mi indokolta az autóbuszvonalak módosítását? — A megyeszékhely tömegközlekedését vállalatunk folyamatosan korszerűsíti, az erre a célra készült tanulmányterv alapján, tanácsi szervek jóváhagyásával. A fejlesztési tervek között szerepelt a Széchenyivárosban a Március 15. utca és az Akadémia körút által határolt terület egy részének, illetve a Március 15. utcától az északi lakóterület tömegközlekedésének javítása. Október 6-tól a 14-es, valamint a 22-es járat útvonala a következőképpen módosul: A 14-es a szé- chenyivárosi alközpontból a Nyíri út—Március 15. utca—Irinyi utca—Lugossy István utca irányban haladva éri el a Széchenyi teret. Onnan ugyanezen az útvonalon jön vissza. Az autóbuszok az új útvonalon a Március 15. és az Irinyi utcán mindkét irányban két-két helyen állnak meg. A 22- es járat a széchenyivárosi alközpontból indul, de a Lánchíd utca helyett a Március 15. utcán közlekedik. Visszafelé az új megyei kórház teher portai megállója után az Akadémia körút—Irinyi utca— Március 15. utca útvonalon éri el a széchenyivárosi alközpontot. — A módosítás valós lakossági igényeket elégít ki? — Igen. A jelenlegi vonalhálózat kialakítását az tette lehetővé, hogy a Március 15. utca és a Nyíri út hiányzó szakasza elkészült. A 14-es és a 22-es járat eddigi vonalvezetése ideiglenes jellegű volt, amelynél az igényeket vettük figyelembe, a végleges vonal kialakítása a lakosság nagyobb részét érinti, s érdekét szolgálja. A 14-es autóbusz sűrűbb közlekedtetése minőségileg is változást jelent, de csökken az úgynevezett „rágyaloglás” távolsága is. A 14-es autóbusz nem érinti az E5-ös utat, az ottlakók hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Erről mi a véleménye? — A módosítás látszólag hátrányosan érinti az E5-ös út mellett lévő házak lakóit, de ez nem így van. Éppen az ő érdekükben sűrítették a 10-es vonalon közlekedő autóbuszokat. Munkanapokon 4.45 órától 22.25 óráig, szabad- és munkaszüneti napokon pedig 5.15 órától 22.15 óráig félóránként közlekednek a járatok. A közeljövőben a 10-es autóbusz szabadidő-sportpark mellőli megállóját a lakóházakhoz helyezzük át, ezzel csökkentjük a baleseti veszélyt és a „rágyaloglási” távolságot. A tömegközlekedés javítása érdekében több csuklós autóbuszt állítunk forgalomba. A 14-es vonalon egyébként az eddiginél eggyel több csuklós autóbuszt közlekedtetünk — mondta befejezésül Kovács Ferenc igazgatóhelyettes. Gémes Gábor Takarékos gépi mosószer A hazai gyártók közül elsőként az Egyesült Vegyiművekben készítettek folyékony, fékezett hab- zású gépi mosószert. Újdonságukból, az energiatakarékos Ultra mosószerből próbaképpen 10 ezer flakonra valót állítottak elő, ezt a mennyiséget piackutatásra használják fel, gyártásáról a fogyasztók véleménye alapján döntenek majd. A folyékony mosószer előállításához jóval kevesebb energiára van szükség, mintha azt por alakban hoznák forgalomba, mert a porlasztás jelentős mennyiségű fűtőanyagot emészt fel. Felhasználása is gazdaságosabb, mert az új termék olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek révén 40 fokos vízben is ugyanolyan tisztára lehet mosni a ruhát, mint más mosószerekkel ennél jóval magasabb hőfokon. A hagyományos, por alakú készítményekhez képest összességében csaknem feleannyi energia elegendő a folyékony mosószer előállításához és felhasználásához. A mostani minden korábbi bizalmiválasztásnál jobban foglalkoztatja a szakszervezeti tagokat Baján, a Finomposztó Vállalatnál. A megváltozott voksolási rend, a titkos szavazás, a kettős jelölés élénkíti az érdeklődést. — Vállalatunknál az 1884 szakszervezeti tag 67 bizalmit választhat magának. Ebből hat esetben két jelölt pályázhatott egy helyre — sorolja az adatokat Némethné Sikari Gabriella, a szakszervezeti bizottság munkatársa. Pár alkalommal a kettős jelöltek között éles verseny alakult ki. Egyszer pedig megegyezett a szavazatok száma, és ismételni kellett. Kazinczi Ferencnél javasolnám, a fonodából, ha egy most megválasztott bizalmiról akar írni. De nézzünk be menetközben Szabó Mária technikushoz. ö a fonodaiak főbizalmija. Két szavazattal — Érdekesen alakult Kazincziné megválasztása — meséli a főbizalmi. — Az ő 30 fős kollektívájában is kettős jelölés volt. A titkos szavazás eredményeként végül Kazincziné két plusz szavazattal megelőzte kolléganőjét. Munkatársai tisztelik, becsülik. Amolyan univerzális szövőnő. Tud dolgozni Szelfaktoron és gyűrűs fonógépen is. Mindenütt kiemelkedő teljesítményekre képes. A szakszervezeti munkája során sokat tesz a többiekért, Nem gyakori vendég az irodán, mert egy sor tennivalót önállóan elvégez. Gépzúgás, páradús levegő fogad a ikártolt fonodában. Érdekes, „sétáló” gépóriás köti le a figyelmemet. A berendezés több mint húsz méter hosz- szan nyúlik el a csarnok vége felé. Megszámlálhatatlanul sok apró oirsó sorakozik rajta. A gép nagy része látszólag ötletszerűen meglódul, s arrább gurul több mint másfél métert. A mozgás azonban csak a külső szemlélőnek váratlan. Kezelője, Kazinczi Ferencné érzi a ritmust: együtt indul vele, mintha összenőttek volna. — Ez a Szelfaktor — kiabálja túl a masinák zakatolását Kazincziné. — Kevés helyen láthat ilyet az országban. Vannak sokkal modernebbek, de ez nem kényes, mindenféle anyagot fel lehet rajta dolgozni. Az első munkahely A mester és a meós közös irodájában folytatjuk a beszélgetést. Ide már csak szűrve érkezik a csarnok zaja. A fonónő elmerengve idézi fel a múltat: — Ez az első munkahelyem. Hatvanhárom tavaszán jöttem ide dolgozni. Nyolc éve választottak meg először szakszervezeti bizalminak. Nem mindig hálás ez a feladat. Előfordult már, hogy nem tudtam beutalót szerezni az egyik munkatársamnak és megsértődött. A mozgóbérek elosztását követően sem biztos, hogy mindenki meg van elégedje a boríték tartalmával. Ez az árnyékos oldal, de örömet okoz, ha segíteni tudok. Ha sikerül elintéznem valakinek a segélykérelmét, vagy az utazási kedvezményét. Két éve kiharcoltam, hogy a durva, meleg köpenyek helyett otthonkát kapjanak az asszonyok. Higgye el, ebben a meleg, magas páratartalmú ' ' - ^ ^ A ^ .. >- ht-y? Vt Pálmonostori útépítők A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet az elmúlt évek során igen sokat tett a község belterületi útjai szilárd burkolatának elkészítéséért. Tavaly például a Dózsa György utcában építettek 800 méteres betonutat és ezt a tevékenységüket az idén is folytatják. A Dózsa György úton újalbb 500 méterrel növelik a burkolt utat, s a Gyapjas Pál utcában megkezdték egy 1100 méteres betonút építését. Képeink ott készültek. csarnokban ez sem mindegy. Lehet, hogy csekélységnek tűnnek ezek a dolgok, de ilyen apróságok is befolyásolják egy munkahely hangulatát. Az utolsó mondatoknál már ki-kipillant az ablakon a gépek felé. Látszik, folytatná munkáját. A teljesítmény őt nem szorítja, hiszen minden hónapban túlteljesítik a száz százalékot. Csupán hozzászokott a tempós munkához. Nem tartóztatom hát. Búcsúzunk. Az ajtóban Horváth Józseffel váltják egymást. A mester nagy, olajos kulcsot rak a szerszámos ládába, miután megjavított egy gépet. Mit mond a választó ? — Nagyon rendes asszony — néz a távozó után. — Bár titkos volt a szavazás, mégis elárulhatom: én őt választottam. Már harmincöt esztendeje vagyok a cégnél, s igazán jól ismerek mindenkit. Nem tudnék nála alkalmasabbat ajánlani a bizalmi posztra a műszakból. Tavaly, mikor a lánya férjhez ment, és a megsokasodott családi feladatok miatt le akart mondani, én is azok közé tartoztam, akik lebeszélték erről. Nagyon örültünk, hogy végül továbbra is vállalta. Igaz, akkor kicsit be kellett nekünk is segíteni, de megérte. Azonnal intézkedik, ha nem stimmel az éjszakai pótlék, vagy a túlórapénz. De odafigyel anra is, hogy az asszonyok használják a füldugót, saját egészségük védelmében. Mindenkivel megtalálja a megfelelő hangot. Persze nemcsak én vagyok jó véleménnyel Kazinczinéról. Ez már a harmadik alkalom, hogy őt választotta bizalmijának a kollektíva. Ez is bizonyítja, hogy továbbra is megbízunk benne. Gaál Béla TÉVHITEK ÉS A VALÓSÁG TENNI MÁSOKÉRT A fonoda bizalmija • Kazinczi Ferencné. (Opauszky László felvételei) Nemzetközi szimpózium az egyensúlyzavarokról Geotermikus energia Az emberi szervezet egyensúlyzavarairól nemzetközi szimpózium kezdődőit tegnap Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termében. A kétnapos tanácskozást — amelyet a szemészeti, idegggyó- gyászati, idegsebészeti és fül-orr- gégészefii tudományos társaságok egyensúlyzavarokkal foglalkozó .szekciója rendezett — ár. Bodó György, a konferencia elnöke nyitotta meg. A továbbiakban referátumok hangzottak el élettani, kórélettani, szemészeti, halló-, illetve egyensúlyszervi kérdésekről,. Ezit követően dr. Ribári Ottó, a Magyar Fül-Orr-Gége Orvosok Tudományos Egyesületének elnöke díszoklevelet nyújitott át dr. Michel Portmann francia és dr. Friedrich Oeken NDK-beli professzornak. A tudományos tanácskozáson három szekcióban (több minit 110 előadás hangzik el. A mintegy 150 külföldi ép hazai szakember a továbbiakban véleményt cserél az emberi szervezet térben való tájékozódásával, egyensúlyának megtartásával kapcsolatos problémákról. Foglalkoznak az érzékszervi és idegrendszeri zavarok diagnosztizálásának és kezelésének legújabb eredményeivel. Különös figyelmet szentelnek az egyensúly felborulásával járó vegetatív idegrendszeri jelenségeknek, Valamint az új kutatási irányok értékelésének. A nemzetközi szimpóziummal párhuzamosan — 9 hazai és külföldi cég részvételével — kiállítás nyílt, amelyen különböző gyógyszereket, optikai és halló- készülékeket, valamint az egyensúlyszerv ingerlésével kapcsolatos műszereket mutatnak be. A München melletti kempingben pénzért adja az automata a meleg vizet. No, nem megfizethetetlen, ám a magyar turistának legalábbis szokatlan, hogy egy-egy márkát kell leszurkolni a reggeli-esti zuhanyért. Ügyelnek a vízre. Nem. nfem is pusztán a vízre: a meleg vízre! A meleg víz ugyanis energiát hordoz, nem is keveset. Mivel a vizet jobbára más energiahordozókkal melegítik, amelyek köztudottan nem olcsók, érthető a takarékosság. Vatjon megfordítva hogyan áll a dolog? Vajon a föld mélyéből forrón feltörő vizekkel mi. magyarok miként bánunk? Hiszen hévizeink. mindenki tudja, bőségesek, és — ibár ezt talán kevesebben tudják —. még nagyobbak tartalékaink. Ám, hogy tíz ember közül kilencnek, ha e téma szóba jön, eleve a gyógyfürdők jutnak eszébe, az aligha véletlen. A termálvíz hasznosításának minden más próbálkozása — a nem lebecsülendő eredmények mellett is — messze elmaradt az ország lehetőségeitől. Kivált’ az energetikai felhasználás, avagy a komplex hasznosítás. : Óriási hőkészletek IS HÜ IHtHil i yl--- - ' . 1 S,!c|f ,'; Közismert, hogy a föld iméhe itt a Kárpát-medencében — a természet különös geológiai játéka folytán — jóval melegebb a világátlagnál. Míg a Föld más tájain átlagosan 33 métert kell lefelé haladni ahhoz, hogy a hőmérséklet egy Celsius-fokkal nőjön a rétegekben, nálunk mindössze 18 métert. Ami azzal egyenértékű, hogy példáiul a Szeged környéki mélyfúrásokban, úgy két-három- ezer méter körül már 100—140 Gelsdus-fok a hőmérséklet. Ha tehát a mélyben sok helyütt feliellhető víztároló rétegekből ezt a meleg vizet (vagy csupán a hőt) felszínre juttatjuk, jelentős meny- nyiségű energiát nyerhetünk. Gsakhát végiül is menyit? Nob, a hozzáértők véleménye éppen ebben eltérő. Mert igaz. Magyarország geotermikus energiakincsének feltérképezése világviszonylatban is iának mondható; meglehetősen sok mélyfúrásból rengeteg geológiád, hidrogeológiai adat gyűlt össze; mégis aligha túlzott a szerénység amikor a szakemberek készletbecslésnek nevezik számításaikat. Ami szerint az optimisták, így Boldizsár Tibor egyetemi tanár, (aki több mint évtizede sürgeti, hogy jobban aknázzuk ki különleges geotermikus adottságainkat) nemzetközileg elfogadott számítási módszerrel számolva úgy találta, hogy Magyar- ország geotermikus energiakészlete három kilométernyi mélység- határiig 1260 milliárd (!) tonna kőolaj elégetésekor képződő melegmennyiséggel egyenlő. (Hasonló eredményre jutott a közelmúltban a Magyar Szénhidrogén- ipari- Kutató-Fejlesztő Intézetben egy, a készleteket felmérő munkacsoport is — a meglepően nagy számot tehát aligha vélhettük megalapozatlannak.) Az óvatosabb becslések viszont ennek csak hatodára-tizedére teszik a készletet. Am,i bizonytalanság ugyan meglehetősen nagynak tűnhet, a vita azonban inkább akadémiai jellegű. Abban ugyanis kivétel nélkül mindenki egyetért, hogy a készletek messze nagyobbak. semmint jelenlegi gazdasági lehetőségeink közepette — akár évtizedekre előretekintve is — képesek lennénk hasznosítani. Elhanyagolt kutak Hogyan állunk hát Végül is? Az érintett minisztériumok és főhatóságok által az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közelmúltban jóváhagyott koncepciója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által készített tanulmány sízerint az ország területének 40 százalékán feltárt óriási geotermikus energiamennyiség, óvatos becslés szerint is legalább száz éven át egymillió tonna fűtőolaj hőegyenértékének megfelelő geotermikus energiatermelést tesz lehetővé. Ez mintegy ötszöröse -annak, amit a ma rendelkezésre álló termálkutak képesek — lennének — adni. A feltételes módot az indokolja, hogy az országban jelenleg 180 nagy energiájú geotermikus kút létezik, ezék évente kétszázezer tcimna olajat helyettesíthetnének, ha rendben lennének. Ma azonban csak energiájuk felét hasznosítjuk, mert a kutak 70—80 százaléka elhanyagolt, a (karbantartás esetleges, vagy egyáltalán nincs, a kutak így kevesebbet termelnek a lehetségesnél, a meleg víz jelentős része felhasználatlanul elfolyik. Azt sem lehet tudni pontosan, mennyi a hasznosított energia, mennyi a termelés, ment nincs mérés, röviden: nincs geotermikus energiagazdálkodás. Nemcsak arról van szó tehát, hogy az említett évi 1 millió tonna kőolaj (a hazai olajtermelés fele!) helyettesítéséhez további mintegy 1000 geotermikus kutat kellene fúrni, hanem a már meglevőiket is rendbe kellene tenni, vizük hőenergiája hasznosítását megoldani, a szénhidrogénre fúrt, meddő, de meleg vizet adni képes kutakat termelésbe állítani, vizük fel- használásáról gondoskodni; és így tovább. i Látható tehát: 'ha a geotermikus energia nem is maga a megváltás. részesedése a hazai energiaellátásból akkora lehetne, ameily mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Mert igaz ugyan, a termálvíz hője nem szállítható, csak helyben használható, és nem is ingyen energia- forrás. A kutak fúrása, karbantartása, a felszíni berendezések, a fűtő- (esetileg hűtő-) rendszerek kiépítése, a folyamatos üzemeltetés bizony egyáltalán nem olcsó. Olyannyira nem, hogy ma — bármily meglepőnek tűnhet is —, többe kerül egy ugyanannyi hőt adó, geotermikus energiára alapozott létesítmény, mint egy hasonló, ám kőolajjal viagy földgázzal „üzemelő”. Legalábbis ami a beruházási költségeket illeti. Igaz ugyan, a geotermikus létesítmény, a többletköltséggel együtt, mintegy két év alatt megtérül, de köztudott: immár évtizede e beruházásokra bizony nehezebben jut pénz. Komplex hasznosítást Hogy ez az ellentmondás azért feloldható, arra szerencsére akad már néhány példa. Az utóbbi években létrehoztak néhány kifejezetten korszerűnek mondható geotermikus rendszert, amelyekkel megoldották a termálvíz hőjének komplex, többlépcsős hasznosítását: a kutak 90 fok-Celsius körüli hőmérsékletű vizét több, úgynevezett hőlépcsőben hasznosítják. Előbb lakások, munkahelyek fűtésére, majd állattartó telepek, növényházaik melegítésére, terményszárításra, melegvíz-szolgáltatásra, majd fürdésre. Sőt a komplexitás még növelhető téli— nyári felhasználás közofíT különbségtétellel, hogy a hasznosítás ne csak szezonális legyen. Ma azonban még nem ez a jellemző. Az évente kitermelt, mintegy 170 millió köbméterre becsült hévíz háromnegyedét egy hőfokon hasznosítják, ez meglehetősen csökkenti gazdaságosságukat. Mindemellett az utóbbi években születtek kezdeményezések a helyzet megváltoztatására. (Bács- Kiskunban egy hónapja alakult bizottság a termálvizek átfogó hasznosítására.) Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság e tárgyban készült tanulmánya két éve összefoglalta mind a műszaki, mind a gazdasági teendőket. Az Ipari Minisztérium koordinálásával létrejött egy bizottság, amely a legkülönbözőbb területek hozzáértő szakembereiből áll. Ügy tűnik tehát, lassanként világossá válik, jelen gazdasági lehetőségeink közepette mit is lehet. mit is kell tenni. Hogy legyen geotermikus energiagazdálkodás. Hogy a Föld méhének elérhető hőkincse felszínre jusson, s hogy ne folyjon él hévizünk hiába, miközben néhány száz kilométerre tőlünk egy meleg zuhany árát is keményen meg kell fizetni. Trömböczky Péter
