Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 234. szám Ära: 1,80 Ft 1985. október 5. szombat _______________________________________________________Z __m. ___________:_______________________________,__ L osonczi Pál hazaérkezett afrikai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap haza­érkezett afrikai útjáról. Kíséretében volt Villányi Miklós mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Je­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kővári Péter kül­ügyminiszter-helyettes. KÉP HANG (5—6 oldal) A rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig • Jelenet Németh László II. József című drámájának tévé­játék-változatából. (Péntek, tv 1.: 20.00) Javítani kell a fűszerpaprika jövedelmezőségét ■ • • A tavalyinál is jobb a minőség A fűszerpaprika-termelés hely­zetét vitatták meg tegnap Kalo­csán a KAGE, valamint a ter­melés— feldolgozás—értékesítés láncolatában érdekeltek szervezé­sében megrendezett szakmai na­pon. Az ország minden részéből étkezett szakembereket Hegedűs Lajos, az agráripari egyesülés ta­nácsának elinöke köszöntötte, majd Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára megnyitó előadásában elmondta azokat, a gondokat, amelyek a termelési kedv csökkenését, és ennek következtében a kevesebb termékmennyiséget is okozták az elmúlit években. Az idén sem rózsás a helyzet, bár több lesz a termés, mint ta­valy és különösen a minőség ja­vult, de a tenmelés jövedelmező­ségében nem következett he szá­mottevő változás. A nagyüzemek­ből csaknem teljesen kiszorult e tájkörzet híres növénye, a háztá­jikban pediig vannak olyan ker­tészeti kultúrák, amelyek ugyan­csak sok kézi munkaerővel na­gyobb jövedelmet hoznak. Az el­múlt hónapokban kialakult belső ellátási nehézségek miatt igen jelentős kérdéssé nőtt a fűszer­paprika-termelés ügye, azonban sajnálatos, hogy gyakorlati lépé­sek nem történnek, ezt hiába sür­getik a termelők és a politikai vezetők. Már nem halogathatok tovább a jövedelemjavító lépé­sek: a forgalmi adó teljes eltör­lése, az exportértékesítés javítá­sa, a fölvásárlási ár növelése. Zsitvay Attila, a MÉM osztály­vezető-helyettese, a forgalmiadó­eltörlést nem tartotta megoldha­tónak, de elismerte, hogy lénye­gesen növelni kell a termőterüle­tet, mintegy 10 ezer hektárra, a hazai és exportlehetőségek telje­sítése érdekében. A fűszerpaprika-kutatás hely­zetéről, dr. Kapeüer Károly, a ZKI Fejlesztő Vállalat kalocsai kutató állomásának igazgatója szólt, majd dr. Lakatos Lajos, a KAGE igazgatója előadásában bi­zonyította, hogy a növény ver­senyképessége csökkent, ennek helyreállítása érdekében egyebek között szükségesnek tűnik a fű- szerpaprika szabadáras kategó­riába sorolása is. Hasonlóan vé­lekedett dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság gazdaság­politikai osztályának helyettes ve­zetője, aki még kifejtette, hogy a termelés csökkenése, egyéb helyi — foglalkoztatási, életszínvonal­beli — gondokat is okoz. Beke Ödön, a Monimpex vezérigazgató­helyettese vázolta az exportlehe­tőségeket, amelyek ugyancsak a termelés bővítésének szükséges­ségét igazolták. Forczek Dániel a harkakötönyi Egyesülés Téesz főmezőgazdásza a háztáji terme­lés bizonytalanságára, Fejes Gá­bor a miskei Március 15. Téesz elnöke az aktív piac- és külke­reskedelmi polititkára, dr. Hor­váth György az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatóhelyettese pedig a minő­ség javításának lehetőségére hív­ta fel a figyelmet. A tanácskozáson — mint há­rom éve folyamatosan — a gon­dokat, s a megoldás lehetőségeit sorakoztatták az előadók és hoz­zászólók, de ez kevés ahhoz, hogy valóban változás történjék, ehhez ugyanis cselekvésre lenne szük­ség. A szakmai napon ezt erősí­tették meg, amely a fajszi Kék Duna Téeszben üzemlátogatással ért véget. Cs. I. Gorbacsov és Mitterrand sajtóértekezlete Párizsban Mitterrand elnök és Mihail Gorbacsov pén­tek délelőtt újabb négyszemközti megbeszé­lésen találkozott, majd a két államférfi kö­zös sajtóértekezletet Tartott- Délután Mihail Gorbacsov a Párizs közelében fekvő Poissy- ban megtekintette a Peugeot gépkocsigyárat, majd a késő délutáni órákban Párizsban lá­togatást tett a Lenin-múzeumban, abban a házban, ahol Lenin 1909 és 1912 között la­kott. Este Mihail Gorbacsov a szovjet nagykö­vetségen vacsorán látta vendégül Mitterrand elnököt. Pénteken délelőtt az Elysée-palotában a francia és a szovjet külügyminiszter, Roland Dumas és Eduard Sevardnadze két gazda­sági-pénzügyi megállapodást írt alá. Az egyik meghosszabbítja a következő öt évre a kétoldalú árucsere-forgalmat szabályozó gazdasági együttműködési keretmegállapo­dást. A másik a kettős adóztatást kiküszö­bölő pénzügyi konvenció. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Francois Mitter­rand köztársasági elnök pénteki sajtóértekezletükön egyaránt hangsúlyozták, hogy megbeszélé­seik konstruktívak, tartalmasak és hasznosak voltak. Az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy az új szovjet javaslatok új helyzetet teremtettek, s arra hívta fel a francia, az angol vezetőket, hogy ennek fényében ők is újszerű módon közelítsék meg a nukleáris erőikről folytatandó tárgyalások kérdését. Pénteken délelőtt került sor a harmadik négyszemközti megbe­szélésre a köztársasági elnök és az SZKP KB főtitkára között, majd ezt követően közös sajtóér­tekezletet tartottak. Mitterrand elnök bevezető nyi­latkozatában elmondotta, hogy a megbeszélések középpontjában a leszerelés, s az európai és nem­zetközi biztonság kérdései álltak. Nagyon komoly és beható eszme­cserét folytattak, s ha voltak is egyes kérdésekben nézeteltéré­seik, a tárgyalások befejeztével az az érzése, hogy jó munkát vé­geztek. A szovjet javaslatokról szólva az elnök rámutatott: azok egy része az Egyesült Államoknak szól. Franciaország azt óhajtja, hogy az erről folytatandó szovjet —amerikai tárgyalások ered­ményre vezessenek, s olyan ész­szerű kompromisszum jöjjön lét­re, amely elfogadható mindkét fél számára és javára válik az egész világnak. Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország nem kíván részt venni az űrfegyverkezésben, s az a véleménye, hogy a nukleáris ♦ fegyverzetek lényeges csökken­tésében csak akkor lehet megálla­podni, ha lemondanak a világűr militarizálására irányuló tervek­ről. Ami azt a kérdést illeti, hogy Franciaország közvetlenül tár­gyaljon a Szovjetunióval a fran­(Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet leszerelési javaslatok világvisszhangja WASHINGTON Miközben az amerikai tömeg­tájékoztatás eszközei s a közvé­lemény igen nagy figyelmet szen­teltek Mihail Gorbacsov Párizs­ban elhangzott, a leszerelésre vo­natkozó konkrét szovjet javasla­tokat ismertető beszédének, ame­rikai részről mindent megtesz­nek, hogy kitérjenek az SZKP KB főtitkára javaslatainak érde­mi elemzése elől. Reagan elnök kitért a konkrét válasz elől, amikor az újságírók a szovjet tárgyalási ajánlat felől faggatták. „Ezt a tárgyalásokon részt vevő küldöttségeknek kell megvitatniok” — mondotta, bár kijelentette, hogy a javaslatban „vannak pozitív elemek”. Ezeket azonban — jelentette ki Reagan — a genfi szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalásokon kell tisz­tázni. Az elnök úgy tüntette fel a szovjet javaslatokat, hogy azok „változást jelentenek a Szovjetu­nió álláspontjában”. Reagan az újságíróknak vála­szolva ismét határozottan jelez­te, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó feladni űrfegyver­kezési programját, amelyet „ku­tatási” programnak minősített. PÁRIZS A péntek reggeli francia lapok vezető helyen ismertetik Mihail Gorbacsovnak a francia parla­mentben mondott beszédét, és szenzációsnak nevezik az új szov­jet javaslatokat. Még a rosszindu­latú kommentátorok is, akik „ke­lepcét” emlegetnek, elismerik, hogy e szovjet javaslatok nagy hatást gyakorolnak a közvéle­ményre, s nehéz helyzetbe hoz­zák Reagan elnököt, ha továbbra is görcsösen ragaszkodni akar űrfegyverkezési programjához. A L’Humanité vezércikkében arra szólítja fel a francia kor­mányt, hogy szálljon síkra a vi­lágűr militarizálásának megaka­dályozásáért, hogy elhárítsák a fegyverkezési verseny visszafor­díthatatlanná tételét, s a világűr­ben kizárólag békés célokat szol­gáló nemzetközi együttműködést alakítsanak ki. Franciaországnak, a Szovjetuniónak és a többi eu­rópai országnak közösen kell hoz­zájárulni ehhez — hangsúlyozza a lap. BONN Az NSZK-ban nagy érdeklődés­sel fogadták a Szovjetunió leg­újabb leszerelési kezdeményezé­seit. A pénteki nyugatnémet lapok inkább pozitív kicsengésű vissz­hangjából két mozzanat kínálko­zik kiemelésre. Először: a különböző pártállá­sú lapok nagyrészt egyetértettek abban, hogy a „Szovjetunió olyan gondolati és diplomáciai mozgé­konyságról tett tanúbizonyságot, amelyre a nyugat nem válaszol­hat puszta „nem”-mel (Stuttgar­ter Zeitung), „nem utasíthatja el egyszerű propagandaként” (Süd- kurier). Másodszor: a nyugatnémet saj­tó nagy többsége (General-An­zeiger, Süddeutsche Zeitung stb.) azt is kiemelte, hogy a Szovjetu­nió kész külön tárgyalni Francia- országgal és Nagy-Britanniával a közép-hatótávolságú fegyverek­ről. LONDON Az angol lapok nagyobbik ré­sze pénteken bizonyosra veszi, hogy a kormányt meghökkentette a Szovjetunió új leszerelési javas­latainak Nagy-Britanniára vo­natkozó része. Valamennyien nyugtázták, hogy válasz egyelőre nincs, a The Daily Telegraph azon­ban valószínűnek tartja, hogy marad a korábbi álláspont, amely rendre a szovjet—amerikai tár­gyalások kézzelfogható eredmé­nyéhez kötötte a brit nukleáris fegyverzet csökkentésének akár a mérlegelését is. Ez sem változtat természetesen azon, hogy új helyzet . van. A Szovjetunió eddig a bl'it és a francia nukleáris erőnek áz egver,- súlyképletbe való beszámítását követelte (az amerikai fegyverzet mellett), most azonban úgy tű­nik, lehetőséget lát külön, bilate­rális alapon való fegyverzetszint­szabályozásra is — vélte a Teleg­raph. TOKIÓ A Szovjetunió legújabb fegy­verkorlátozási javaslata javítja a légkört a közelgő szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előtt; a javas­lat több új elemet tartalmaz, és a szovjet fél rugalmasságáról ta­núskodik. A pénteki japán polgá­ri lapok mindenekelőtt erre kö­vetkeztettek a Mihail Gorbacsov által a francia parlamentben is­mertetett fegyverzetkorlátozási indítvánnyal foglalkozó írásaik­ban. Az Aszahi Simbun reményének adott hangot, hogy az SZKP KB főtitkára által bejelentettt javas­lat nyomán sikerül előrelépni a Genfben folyó szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokon. SZIKKADTAK A FÖLDEK, HIÁNYZIK A CSAPADÉK FONTOS A SZAKEMBEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSE lódjan a jövőben hosszabb’ távra programozott Jászkunság-kuta­táshoz. Ez alkalommal kerítettek sort arra is, hogy az immár tizenöt éve nyugdíjba vonullt Lükő Gá­bornak, akit két évtizednyi mun­kásság kötött Bács-Kiskun me­gyéhez a múzeumi hónap alkal­mából átadják a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. A kétnapos tanácskozás a ré­gészeti szekció előadásaival kez­dődött, amelyek egyebeik mellett a Hantos-széki kunok település- történetével, a kunok dél-alföldi történetéhez kapcsolódó régészeti adatok számbavételével, valamint azzal a kérdéssel foglalkoztak, vadon lehettek-e kun sírszobrok Magyarországon? A hallottakhoz szorosan kötődött a délutáni mú­zeumlátogatás a helyi Kiskun Múzeumban, ahol A kunok em­léke című kiállításon a kunok eredetének, vándorlásának, ősi kultúrájának bemutatása mellett a Magyarországra települt nép­csoport művelődéstörténeti emlé­keit és történeti sorsfordulóit reprezentáló tárgyak is a tárlók­ba kerültek. A látogatást a nyel­vészeti és néprajzi szekció elő­adásai követték. Terítékre kerül­(Folytatás a 2. oldalon.) • A tanácsko­zás szünetében a résztvevők múzeumi kiadványokat böngészhetnek. (Straszer András felvétele) J ászkunság-kutatók tanácskozása Félegyházán Tegnap délelőtt több mint fél­száz ‘kutató, levéltáros, muzeoló­gus jött össze Kiskunfélegyházán a Hazafias Népfront városi elő­adótermében A Jászkunság ku­tatása című tudományos konfe­renciára. Az egybegyűlteket Szta- nojev András, a városi pártbi­zottság első titkára üdvözölte, majd átadta a szót dr. Bánszky Bál megyei múzeumigazgatónak, aki megnyitó beszédében így ösz- szegezte a konferencia lényegét: — Az a cél vezet bennünket, hogy interdiszciplináris kutatást folytassunk a Jászság, a Kis- és Nagykunság múltjáról, jelenéről, és két-három évenként ismétlő­dő konferencián összegezzük a tapasztalatokat. A programban felsorakozó tudományágak — a régészet, néprajz, történelemkuta­tás, nyelvészet — mindhárom regionális terület kutaitottságát tükrözik, és, várhatóan megfogal­mazzák a további feladatokat is. Azt szeretnénk elérni, hogy e te­rülettel foglalkozó valamennyi szakterület és szakember ka peso­Előkészítik az őszi vetést Folyamatosan dolgozhatnak a földeken a betakarítógépek. a nyá­rias időjárás kedvez az őszi mun­kának. Az elmúlt évhez képest általában előbbre is tartanak a betakarítással, a termésnek átla­gosan 10—15 százalékkal nagyobb részét hozták le már a földekről. Ebben egyértelműen szerepe van a száraz időnek, és annak is, hogy a gazdaságok igen szervezetten foglalkoztatják az emberi munka­erőt és a gépeket. Az időnyereség azonban nem egyértelműen hasz­nos; négy-öt hete nem volt ki­adós csapadék, és ez bizony hát­rányokkal is jár. Komoly gondok mutatkoznak például a cukorrépa felszedésénél. Nagy erővel dolgoznak a gépek az őszi vetések előkészítésén. A traktorok kemény, száraz talaj­ban vontatják az ekéket, a szer­kezeteket alaposan próbára teszi a szikkadt föld. A búza vetésével már nemigen lehet késlekedni, a kalászos gabona tervezett vetés - területének eddig 10 százalékán került földibe a mag. A csapadék- hiány következtében a korábban elvetett magok egyelőre még elég­gé egyenetlenül keltek lei. A kombájnok a kukoricatáblákat járják. A napsütés kedvezett a fontos takarmánynövény utolsó • A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben ezekben • napokban 700 hektáron kerül rozs a földekbe. Ez a vetésterület csak­nem 200 hektárral nagyobb a tavalyinál. (Tóth Sándor felvétele) érési szakaszának, olyannyira, hogy még azokon a területeken is csaknem utolérte magát a kuko­rica. ahol a magas talajvíz, vagy a tavaszi elöntések miatt csak később kerülhetett földbe a vető­mag. A napraforgótáblákbam a napsütés szerencsésen fékezte a növényi betegségek elharapódzá­sát, é3 így az előzetesen számí­tottnál valamivel kisebb volt A betakarításnál adódó veszteség. iA szőlő sok helyein az aszály je­lét mutatja, a szemek íbetöipped- tek, és így gyorsítani kell a für­tök szedését. Az alma is elvárta volna az esőt az eJsjylt hetekben1,’ a hiányos csapadékellátfej Gokfcléí kedvezőtlenül befolyásolta a gyü­mölcs nagyságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom