Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

i m PETŐFI NÉPE O 1985. október 30. Alkotás és megújulás „A technikai , és társadalmi haladás által támasztott kö­vetelményekkel összhangbdn, növeljjik a szellemi foglalkoz- tatottságáak szakképzettségét, politikai aktivitását... Tö­rekedjünk arra, hogy Bács- K is kun megye minél több al­kotó otthonává váljon" — ol­vasható a megyei pártértekez­let, határozatában. Az MSZMP XIII. kongresszusának határo­zatában pedig ez áll: „A vál­lalatokat és ,a műszaki szak­embereket ösztönözzük job­ban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák lés munkaszer­vezési módszerek bevezeté­sére”. Ezekből a mondatokból kitűnik: napjainkban min­den korábbinál nagyobb fel­adat áll az alkotó, értékterem­tő ember előtt, akiről azt mondjuk, hogy kreatív (vagy­is gondolkodó, ötleteket kita­láló), vagy innovatív (az öt­leteket a gyakorlatba átülte­ti, megvalósítja); | egyesekre mind a kettő jellemző. Az egész gazdaságunk dina- mizációjához, gyorsabb fej­lődéséhez szükséges az innová­ció. Ez a gazdasági teljesítő- képesség növelésének legerő­sebb motorja, ami a kreatív tulajdonságokkal rendelke­ző, felelősséget is vállaló mű­szaki-gazdasági szakemberek nélkül aligha lehet /működöké- pes. A lehetőséget, a mozgás­teret ia gazdaság t( irányítási és szabályozórendszerével), vala­mint a vállalati keret adja, az a hely, ahol vállalkozó szel­lemű (a kockázati elemektől el nem zárkózó) a vezetés, vagy pedig konzervatív és az új ki­bontakozását megakadályozza. Nem általános \még E felis­merés: a vállalatok sikereit, fennmaradását jobban veszé­lyezteti a régi, elavult terme­lés ,konzerválása. mint az in­nováció kockázata. Uralkodik még a „szaki-szemlélet” is: megbütyköljük, zsirozgatjuk (karbantartják) a húszéves gé­pet, azzal még llehet termel­ni. Mindezt iahelyett, hogy kreatív és innovatív emberek segítségével új konstruktív alkotásra ösztönöznének, olyanra, ami <energiában ki­sebb fogyasztású, teljesítmé­nye, minősége több, jobb az előzőnél: a gép erkölcsi el­használódása a fejlődést, ha­ladást ne akadályozza. A minőségi változást ered­ményező. és .erre irányuló mű­szaki-gazdasági akciókat ;ne­vezhetjük tehát innováció­nak: az újra, jobbra, hatéko­nyabbra törekvést. Ez kell. hogy jellemezze |a korszerű vállalati tevékenységet és stra­tégiát, ennek íkell tükröződnie a makroszintű, népgazdaságirá- nyítási-szabályozási rendszer­ben, s a módszerekben is, ahogyan a párthatározatok su­gallják. Milyen ez a folyamat? Az ötlettől a gyakorlati megvaló­sításig a lehetőségek, feltéte­lek megvannak-e? Noha a po­litikai ösztönzés egyértelmű, a mindennapi gyakorlatban a buktatók, gátak és akadályok sorozatával találkozunk. Leg­előbb a fejlesztésiforrás-hiányt említhetjük. Pénz ihiányá­ban a legjobb tervek kerülnek asztalfiókok ■ mélyére. Bár van már innovációs alap, ex­portfejlesztő hitel, az álla­mi támogatások egy részével NINCS TÖBB LEÉGÉS? Az igazi fázisor .Mottó,: Roppant egyszerű, mint minden nagyszerű dolog Azok az olvasók, akik valame­lyest járatosak az elektromos gé­pek üzemeltetésében, jól tudják, milyen kellemetlenségeket okoz­hat egy fáziskimaradás. Ilyenkor a háromfázisú villanymotor két fázissal jár, ami néhány perc alatt a motor leégéséhez vezethét. Sajnos, a tapasztalatok szerint az ezt megelőzni hivatott hőkiol- dók nem működnek kellő bizton­sággal. A kár sokkal nagyobb is lehet, mint a motor újratekercsel- tetésének költsége, hiszen a be­rendezések termeléskieséséből adódó veszteség ennél rendszerint jóval tetemesebb. A motor leégése kész „leégés" például egy virágkertésznek, ha emiatt három napig nem tud lo­csolni vagy fűteni. Sokan próbál­koztak már egy olyan készülék megszerkesztésével, ami fáziski- maíadás esetén a motort automa­tikusan lekapcsolja, és így meg­védi a károsodástól. Az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok igen vegyesek, nem beszélve a forga­lomban lévő berendezések borsos áráról. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1985. januári számában szerepelt Gajdácsi Jó­zsef kecskeméti elektronikai mű­szerész kisiparos neve, aki, úgy tűnik, megtalálta a széles körben elterjeszthető, végleges megoldást. — Mi okozza a fáziskimaradást? — Ez lehet az áramszolgáltató kezelésében lévő hálózat hibája, de adódhat a felhasználó felügye­lete alá tartozó biztosító kiolva­dásából, vagy egy kapcsoló érint­kezőjének nem megfelelő kontak­tusából is. ­— Mióta foglalkozik a probléma megoldásával? — Érettségi után tekercselőként dolgoztam, s azt tapasztaltam, hogy rengeteg a leégett motor. So­kat törtem a fejem a megoldáson, míg 1982-ben beadtam az ötletet a Találmányi Hivatalhoz. — Ezt megelőzően nyilván szé­lesítette szakmai ismereteit. — Több szakmából több bizo­nyítványom és mesterlevelem van. — Hogyan működik a készü­lék? — A lényeg a Szabadalmi Köz­lönyben olvasható. , E sorok Írójának (aki végzett néhány elektrotechnikai stúdiu­mot) módjában volt megismer*- kedni ezzel, s annyit mondhat: roppant egyszerű, mint minden nagyszerű dolog. — Mennyibe kerül egy ilyen ké­szülék? — Én ezer forintért adok egyet, míg a televízióban nemrég be­mutatott hasonló célú berendezés ára kilencezer forint. — A legfontosabb kérdés még hátravan. Mi bizonyítja, hogy az ön megoldása valóban megfelel a követelményeknek? — A matkópusztai általános iskola vízellátását biztosító szi­vattyú motorja félévenként két­szer leégett. Mióta felszereltem hozzájuk a készüléket, ilyen hiba nem fordult elő. Hasonló a hely­zet Szeri István katonatelepi kis­termelőnél. Sikeresen próbálta ki találmányomat a Kecskeméti Konzervgyár, s rendelt már a Nógrád megyei Vendéglátó Vál­lalat és a balatonszárszói ÁFÉSZ is. A készülék különösen hasznos lehet egy húsboltban. A hálózati fáziskimaradás általában nem tart sokáig, de akár a motor ég le, vagy a hőkioldó kapcsol ki, péntek estétől hétfő reggelig tönkremehet százezer forint ér­tékű áru. Ha alkalmazzák a ta­lálmányomat, az ilyen eseteket elkerülhetik. Ha viszont a hibát üzemeltetői hanyagság okozza, akkor a készülék csak a motort védi meg, a húst nem. A jeles szakember — hogy magam is meggyőződhessem ta­lálmányának üzembiztonságáról —, Liget utca 2. szám alatti mű­helyében bekapcsol előttem egy háromfázisú motort. Akármelyik biztosítót csavarom ki, az abban a pillanatban megáll! Bálái F. István ugyancsak az új eljárások be­vezetését segítik. Mindez nem elég. ha a vállalatok fejleszté­si forrásai szőkék, s emellett még ai innováció nagy kocká­zatát extra /nyereséggel nem képes elismertetni a vállalat. Jó esetben az extra nyereséget az állam elvonja, rosszabb esetben a vizsgálatok halma­za szakad az ilyen vállalkozó egységekre. Az innovátorok kedvét szegi a vállalat veze­tőinek helytelen magatartá­sa is. Az új bevezetésének egyik belső kockázata, hogy legtöbb­ször időszakos termelésvisz- szaeséssel jár. S ha a vezető türelmetlen, ,söt még „kamé­leon-típusú” is —, ami azt je­lenti: a feladat befejezésekor nem az eredetileg vázolt és egyeztetett-, szempontok sze­rint értékeli a munkát, ha­nem újabb követelmények­kel áll /elő, mert úgymond ,.ő is okosodott” — végképp elve­szíti alkotó munkatársait. Tennivaló — a gyakorlat­ban, szemléletben, /hozzáál­lásban — még rendkívül sok. Napjaink szlogenjét: ahhoz, hogy helyben tudjunk marad­ni, nagyon ,gyorsan kell sza­ladni, manapság a gazdasági élet minden területén komo­lyan kell vennünk. A lépés­váltás érdekében (szükséges, az emberi (szellemi) erőforrás kihasználása, és a cselekvő­készség útjának szabaddá tétele. Bár egy vígjátékcím szerint „az ész bajjal jár”, va­lójában az értetlenség a bajok okozója. Elenyésző még a jó példa — de •azt reméljük, gyarapodik. Csabai István EGYEDÜLÁLLÓ MÓDSZER Hatvannégy méteres „szendvics” Foktőn Ahogy a legtöbb rácspa- dozatos sertéstelepen, úgy a foktői Béke Termelőszövet­kezet évenként 5500 állatot felnevelő hizlaldájában is gondot okozott a hígtrágya elhelyezése. Természetesen az eredetileg kialakított tech­nológia számolt ezzel, ezért szippantókocsikkal gyűjtöt­ték össze a keletkező szerves anyagot. Annyira azonban nem volt tökéletes ez a mód­szer, hogy javítani, változ­tatni ne lehessen rajta. Több­kevesebb sikerrel az ilyen te­lepeken azért megtalálták a trágya elhelyezésének — a környezetet kevésbé szennye­ző — módját. Hiába azonban a sok ötlet, egyik sem hozott végleges, megnyugtató meg­oldást.- Foktőn két éve nagy fába vág­ták a fejszéjüket. A megoldást dr. Gaáz Ferenctöl, a budapesti Agrober fejlesztési főmérnöké­től kapták. „Szendvics” szűri, méghozzá 64 méter átmérőjű, az ülepítő medencékből nyert hí- gabb levet. A másfél esztendeje működő beruházásról a szövetkezet köz­pontjában beszélgettünk Juhász Lajos elnökkel, helyettesével, András Sándorral, aki ellátja a főállattenyésztői teendőket is, és Boros Sándor építésvezetővel. — Évente 40. ezer köbméter szerves anyag képződik a sertés­telepünkön — kezdte András Sándor. — Ennek megnyugtató „eltüntetése” tetemes költségeket rótt a szövetkezetre. 1983-ban újabb szippantókocsik és erőgé­• Évente 5500 hízót nevelnek a foktői termelőszövetkezetben. Fekete András hizlalásvezető bemutatta, a trágyával mi dolguk van az ólak­ban dolgozóknak. pék vásárlása vált időszerűvé. Mi azonban valami tartósabb megoldást szerettünk volna a trágya „feldolgozására” találni. — Ekkor kerültünk kapcsolat­ba dr. Gaáz Ferenccel — vette át a szót Juhász Lajos —, akinek volt egy találmánya, amelynek lényege, hogy az ülepítés után a hígabb koncentrációjú trágyale­vet egy speciális összetételű föld- halomra, szendvicsre kell szóró­fejjel öntözni. Ez megszűri, majd a rajta átszivárgó nedvességet dréncsövekkel összegyűjtjük és egy négyezer köbméteres tároló­ba vezetjük. A kísérleti üzemel­tetés után megállapítható, hogy több mint 90 százalékos tisztasá­gú vizet kapunk. Ez kiváló és főleg olcsó öntözővíz. Így a te­lep környékén évente 16—20 ezer köbméter vízzel, 40 hektá­ron tudjuk pótolni az égből ér­kező kevéske nedvességet. A módszer további előnye, hogy „HALADUNK TOVÁBB!” Nagyüzem a keceli kisüzemben évente 20 ezer köbméter szilárd, szerves trágyát is kapunk. Arról nem is beszélve, hogy így egy­általán nem szennyezzük a kör­nyezetet, és ami végképp nem megvetendő: az egész rendszer egy gomb megnyomásával mű­ködtethető. Szemben a korábbi módszerrel, amikor csak a trá­gya elszállítása 4—6 dolgozónak adott egész napos munkát. Boros Sándor az építés költsé­geiről beszélt, miközben András Sándor az anyagkönyvelőkhöz ment, hogy a megtérülés idejét pontosan kiszámolja. — Ez a beruházás összesen négymillió forintba került. Ma már bizton állíthatom, hogy a feléből is lel tudnánk építeni. A kísérleti üzemeltetés befejező­dött. Jelenleg a szendvics szer­kezetén módosítunk, mert az egyik fele megsüllyedt, de a be­rendezés néhány hét múlva is­mét működik. Időközben elkészült a számí­tás is. Ha ezt a rendszert össze­vetjük a korábbival, akkor az ötödik esztendőtől már évente 200 ezer forint hasznot hoz a szövetkezetnek. Érdekességnek számit. hogy a világon ez az első ilyen rend­szerű telep. Czauner Péler Van új a nap alatt! — több­szörösen igaz ez Pintér József keceli, ipari robotokat, > talál­mányokat és speciális célgépeket kivitelező . kisiparósnál. Műhe­lyét egy Nap utcai házban talá­lom. Mint ötszakmás — mester­vizsgázott lakatos, minősített he­gesztő, általános gépi forgácsoló, autószerelő, valamint autóvil­lamossági műszerész —, olyasmi­re vállalkozik, ami messze túl­nő a hagyományos kisipar kere­tein, s egyedülálló az országban. Bennem is új benyomást kelt. amit ebben a „nagyüzemi kis üzemben” a negyvenéves Pintér József hat bedolgozó segítségé­vel és tizenhét alkalmazottal. Kameraállványok készítésével kezdte Az innováció friss hajtása az üzem, ötvenmillió forint értékű­re felfejlesztett gépparkjával. Van itt nagyfrekvenciás villa­moskemence, amelyhez külön transzformátorállomást épített a DÉMÁSZ. NC-vezérlésű gépet használnak a nagy pontosságú fúrásokhoz. Mikroprocesszoros szerszámgépek, ultrahangos vizs­gáló-, másutt speciális hegesztő- készülék. A raktárban drága ne­mesfém .alkatrészek. Videobe- rendezések és számítógépek az itteni szakemberek „segítőtár­sai”. S ha már a felkészültségnél tartunk, tegyük hozzá, hogy az ország két — mikropontosságú — digitáljs kijelzőkészüléke kö­zül az egyik a Miskolci Nehéz­ipari és Műszaki Egyetemé, a másik pedig a keceli kisiparosé. Az első kisiparos az országban, aki innovációs fejlesztésre lehe­tőséget kapott, amit igyekszik a népgazdaság javára kamatoztatni. — Hogyan indult ezen a pá­lyán? — A tv-nél kezdtem — em­lékszik a nyolcvanas évek elejé­re —, ahol kameraállványokat készítettem, távvezérlésű mik­rofonokkal, pár százezer forintos megrendelésre. Ez volt a „belé­pőm” a későbbi, nagy értékű munkákhoz. Milliós beruházásokkal folytatta- Pintérék azóta negyven célgé­pet és robotot alakítottak ki, hogy ebből jelentős importmeg­takarítása származott az ország­nak. Vácott, a FORTE részére ötmillió forintért fénycsőfojtó automata gépsort gyártottak. Ugyanott egy másik megbízást is kaptak. Olyan berendezést kel­lett készíteniük és üzembe he­lyezniük, amellyel a FORTE az addigi négy helyett hat színből és jobb minőségben állíthatja elő színes filmjeit. A Budapesti Közlekedési Vállalat autóbusz­futóműveinek javításához való féksort (betétfúró-, persely- és fékpofasajtoló célgépeket) ötmil­lió forintért szintén a keceli kis­iparos és munkatársai készítik el. Ennek a befejezésénél tar­tanak, akárcsak a miskolci Digép Vállalat . szivattyúgyártása gépe­sítésének. A borsodi ipari köz­pontban a szivattyúkat korábban kétszáz ember kézzel szerelte. Miután átadják az új, programo­zott, mikroprocesszoros vezérlé­sű gépsort, csak két-ihárom dol­gozóra lesz szükség a szóban for­gó gyártási területen. Ötször olcsóbban! Végéhez közeledik egy tavaly novemberben kezdett székes- fehérvári beruházás is annak eredményeként, hogy a keceli mester vállalta az Alba Regia Gyár egyik üzeme berendezései­nek elkészítését. Az ott dolgozók betanítása ugyancsak az ő fel­adata. Kiszámították: a beruhá­zás így, keceli vállalkozásban, • Pintér József (bal oldalt) munkatársaival egy újabb konstrukció elkészítésén dolgozik. (Pásztor Zoltán felvétele) ötször kevesebbe kerül, mintha ugyanezt külföldi kivitelező vé­gezte volna. „ön adjon feladatot — megter­vezem, kivitelezem.” Ezt olva­som Pintér József irodájában, egy színes tabló címfelirataként. A képösszeállítás az elmúlt négy­öt év munkáinak szemléltetése. Betekintést ad annak az alkotói tevékenységnek az eredményeibe, amelyben a sokoldalúan képzett és az új iránt fogékony, keceli kisiparos húsz vállalattal és ki­vitelezővel, összesen száz em­berrel tart kapcsolatot feladatai­nak teljesítéséhez. Bérmunká­ban dolgozik számára a Kiskő­rösi Ipari Szövetkezet, a Keceli Vegyesipari Szövetkezet és a Sző­lőfürt Szakszövetkezet gépmű­helye. Segíti a Kisipari Termel­tető Vállalat, a KIOSZ megyei és helyi szervezete, és az Innovációs Iroda is. Az utóbbi — elsőként az ország kisiparosai közül — kezdettől fogva támogatja Pin­tér József tevékenységét. Nem­régiben szüksége volt hárommil­lió forintra a beruházási kivite­lezésekhez. A pénzt az iroda hu­szonnégy órán belül átutalta szá­mára. Á címzett pedig eddig száz­millió forint értékű megrendelés­nek tett eleget, 26 millió forint személyes bevétellel 1 Ismét működik az etázsprés Szenvedélye az újítás. Nincs olyan gépe, amelyen ne végzett volna szerkezeti változtatást. Ha valahol nem boldogulnak egy nehezebb problémával, hozzáfor­dulnak. Ez történt a MIRKÖZ Szövetkezet csongrádi üzemegy­ségében. A 60 tonnás etázsprést a tervezők „eltervezték”. A prés­lap beszorult. Emiatt hónapokig állt a gép, késtek a hűtőládák habszigetelésével. Égető gond­jukon a keceli kisiparos segí­tett. Prizmás vezetéssel megol­dotta, hogy a hidraulikus mun­kahengerek — s a préslap — ne szoruljanak be. Kisiparos — de mégsem kis­iparos. Több annál, ötleteket ho­zó, egyben-másban vitába is szálló szakemberek: professzo­rok, egyetemi tanárok, mérnö­kök és tervezők mindennapos látogatói a Nap utcai üzemnek. Tapasztalatokkal jönnek, tapasz­talatokkal távoznak. Nincs meg­állás. Pezseg az élet. — Haladunk tovább! — így búcsúzik Pintér József, mielőtt Japánba repülne, hogy látókörét bővítve, újabb ismereteket sze­rezzen a célgépek gyártásáról és a találmányok hasznosításáról. Meggyőződése: előbb-utóbb ne­künk is foglalkozni kell a japá­nok világszínvonalú módszerei­vel. ö megpróbálja ... Kohl Antal Megvalósított gépészeti ötletek A mezőgazdasági gépeket sok­féle szemponlból megvizsgál­ják, kipróbálják, mielőtt elhagy­ják a gyáraikat. Azonban a leg­főbb próbahely a termelés. Itt a legkisebb konstrukciós hiba is előtérbe kerül. Gyakran egy rossz csavanelhelyezés, egy helytele­nül megválasztott lemezvastag- ’ság miatt alig használhatók egyes gépek. A bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezetben találtaik né­hány jó megoldást.^ Pálfi Béla, az erögépüzem vezetője elmondta, hogy, milyen gépeken hajtottak végre módosításokat. Az SPC vetőgópnek üzem köz­ben eltörtek az alkatrészei. Má­sik típusú gépről vetőtartályt sze­reltek rá, és a vetőelemeket egy hidromotor segítségével hajtot­ták meg. Így használhatóbb. Egy NDK gyártmányú kombájnnak a ferde felhordóját is átalakítot­ták. Vagy .például az egyik MTZ— 80-as differenciálzárját az ed­digi mechanikusról légdugaty- tyúsra szerelték át. Most egy teljesítménymérőn dolgoznak. Ez traktorokra, erő­gépekre felszerelve méri a mun­kában eltöltött időt. Eddig nem volt ilyen műszer. Ehhez még a teljesítménytáblázatot is el kell készítenünk. L. Sz. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom