Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
4 «I PETŐFI NÉPE 9 1985. október 24. A főbizalmi almolnár HITTEM ABBAN, HOGY JOBB LESZ Üj 'korában, a századelőn sem lehetett a mainál szebb a kalocsai Margit-malom. A hűen rekonstruált épület kiválóan illeszkedik a hangulatos városközponti környezetbe. Boromisza Tibor, a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kalocsai körzeti üzemének szakszervezeti főbizalmija ,jö házigazdaként vezet végig a megújult létesítményen. Kiválóan ismeri az üzem minden szegletét, hiszen ő a malom egyik váltó almolnára. — Ezerkilencszáznyolcban épüli, s hamarosan a város és a környék legnagyobb gabonaőrlő malma Tett — emlékezik a múltra Boromisza Tibor. — Az évek azonban eljártak a berendezések felett, a régi, szíj hajtásos rendszert, ami nemcsak elavult, hanem -balesetveszélyes is volt, ac kellett építeni modernebbre. A malomnak csak a külalakja maradt eredeti formájában. A gépi berendezéseket teljesen ki kellett cserélni. Belépünk az épületbe, az első szinti hengerpadra. A sorban felállított hengerszékek dübörögnek. Nagy méretű összeforgó vas hengerpárok őrlik a búzát. Ezen a szinten található a vezérlő terem is. Ide húzódunk be pár szóra. • — 1981 tavaszán állt le, és 1983 októberében indult újra itt a termelés — idézi fel a történteket az almolnár. — Már a leálláskor a megye legnagyobb malrpának számított a miénk, s így csak plusz műszakok szervezésével tudtuk előállítani a hiányzó lisztet. Átjártunk Jánoshalmára, majd Kunszentmiklós- ra az ottani malomba dolgozni. Mondanom sem kell, egyikünk sem lelkesedett érte. Elhallgat. A kapcsolótáblák zölden, pirosán fénylő lámpáira szegezi tekintetét, — Engem nem sokkal ezelőtt választottak meg szakszervezeti bizalminak — mondja. — Ugyanaz^ az ember voltam-, mint azelőtt, de a munkatársaim attól kezdve sok problémájukkal megkerestek. A legtöbb gond az állandó utazás miatt volt. Erre sokan panaszkodtak. Én mindig azt válaszoltam, hogy tureliem, mert megéri. Ha kész lesznek a munkák, szebb és jobb körülmények között dolgozhatunk. Érveltem azzal is, hogy ha a felújítás idején itt maradunk, .arra az időszakra 20—25 százalékkal csökken -a fizetésünk. Volt, akire ez hatott, de állítom, a leghatásosabb az volt, hogy magam is utaztam. Kilépünk a vezérlőteremből, s a falépcsőn egy emelettel feljebb a csőpadlásra kapaszkodunk. A fehér csöveken apró ajtócskák. Az egyiket látszólag találomra kinyitja, lisztmintát vesz és vizsgálhatni kezdi. Szinte csak maigának mondja: — Utaztam velük, s közben beszélgettünk. Persze jómagam ugyanabban a cipőben jártam. Én is távol dolgoztam a családitól, s mire estére hazaértem, már hulla fáradt voltam. Legtöbbször csak aludni láttam akkoriban a két gyereket. De hittem abban, hogy jobb lesz. A mintát félreteszi, s elindulunk a felső szintre: a szitapadlásra. Fölérve büszkén körbemutat a fényes, csillogó gépekre: — Látja? Megérte. Ma már az ország egyik legszebb malmában dolgozunk, s ezt tudják a többiek is. Évente 26 ezer tonna búzát őrölünk. Ez jó 30 százaléka a megye őrlési kapacitásának. Döntően finom- és kenyérlisztet, de speciális céllisztet is készítünk a KAGE és a konzervgyár részére. Ismét leereszkedünk az alsó szintre, a vezérlőterembe. A váltó almolnárnak ez a közvetlen munkahelye. A kapcsolótáblák lámpái és ábrái folyamatosan informálják a technológiai folyamatokról. Most minden re,nőben, megy: egyik lámpa sem villog. — Főbizalminak 1983-ban választottak meg — mondja. — Ettől kezdve több, mint száz dolgozót kell képviselnem. Ide tartoznak a solti raktártelepünk és a kalocsai silótelep dolgozói is. De nemcsak emiatt lett nehezebb a feladatom, öt bizalmi nk van, s az álltaluk felvetett problémákat is közvetítenem kell az üzem vezetőjének. Előfordult már, hogy nem egyezett a véleményünk, s vitatkoztunk. Nem mindig egyformán látjuk a dolgokat. Volt már nézetkülönbségünk a lakásépítési kölcsönök és a kiváló dolgozó címek odaítélése során is. A jellemző azonban nem a vita, hanem a közös munka. Az érdekképviselet mellett sok egyéb teendőm is akad: szerveztünk társadalmi munkát a brigád vezetők és a bizalmiak segítségével. Az épülő kalocsai tanuszoda építésének támogatására, melynek eredményeként tavaly és az idén, is ..2Q— 20 ezer forintot fizettünk be. A Komárom megyei társvállalatunk felhívására pedig tagonként 40—50 forintot fizetünk az OTP-be a földrengés okozta károk helyreállítására. Láthatja, sokféle tennivalóm van. Talán ezért is szeretem ezt a társadalmi megbízatást. Pedig nem könnyű. Vannak munkánkhoz útmutatások, de recept az nincs,, és nem is lehet. Beszélgetésünk végeztével a kapu, felé indulunk. Elhaladunk egy kisebb építési terület mellett: garázs és kézi raktár készül itt. A megújuló malom utolsó beruházása. A bejárathoz érve kezet nyújt, majd sietős léptekkel visszaindul munkatársai közé, akikkel, akikért dolgozik, Gaál Béla Ahol süpped a homok Kardos Feri ügyes ember hírében állt a tanyákon. Fúrt- faragott, elvégzett mindenféle asztalos- meg vasasmunkát, még a zárakhoz is értett. Legutóbb a felesége kerékpárjára szerelt fel gömbvasból négy kalitkát, amikben könnyebben lehetett a tejeskannákat szállítani. A tanyától aJcövesút melletti begyűjtőhelyig volt vagy öl kilométer, s a mély homokban gyakran kellett tolni is a kerékpárt: súlya van ám négy kanna tejnek! De hát valamit valamiért. Kardos Feri meg a felesége tudták, hogy mit vállalnak, amikor megvették a teheneket. Biztos pénz volt naponta az a tej, amit leadtak, érdemes volt érte dolgozni. Teréz egyik reggel valami miatt nem tudta elvinni a tejet, s az urát kérte meg rá. Az eleinte szabódott, röstellt a tejeskannákkal odaállni az asz- szonyok közé az útszélre, végül mégis engedett a kérő szónak. Este, vacsora előtt, Kardos- né megkérdezte az urát, hogy boldogult a tejjel. — Hát... nem is olyan könnyű azt a rengeteg tejet eltolni. — Ugye! — Néha tengelyig süppedt a kerék a homokban. — Az, az. Főleg ott az akácos táján. Feri nyelt egyet. — Ott én is elakadtam. Az asszony a vacsorával volt elfoglalva, nem ért rá tovább a tejszállítással foglalkozni, de Feri tíz perc múlva visszatért a dologra. — Hanem neked eleged lehet minden reggel. — Mit mondasz? — fordult feléje az asszony. — Mondom, megkínlódhatsz reggelenként a tejjel. — Ja! Már megszoktam. — Hát — vakarta meg Kardos Feri a tarkóját —, egyszeregyszer segíthetnék. — Micsoda? — Elvinném a tejet néha helyetted. Akár ... akár már holnap is. Kardosné kezében megállt a fakanál. A férjére nézett, és valamiféle jó érzés fogta el. Ilyen rendes az ura? Tíz év után is így törődik vele? Valamikor mindent megtett érte, de hogy még mindig ... Két hét óta hordta már Kardos Feri a tejet a felesége helyett, amikor özvegy Szalayné szólt az asszonynak, hogy jó lenne, ha az ura után nézne, mert az akácosnál sokáig szokott ücsörögni Halmos Marikával. Kardosnéval fordult egyet a világ. Este a férje elé állt. — No, aztán süpped-e még a homok az akácosnál? — Hú, de mennyire! — Ugye, néha meg is kell állni, mert nehéz a kerékpár? — Bizony ám! Püff! Az asszony se szó, se beszéd, végigvágott a férje arcán az odakészített fakanállal. Paff! Még egyszer. Puff! Harmadszor is. Kardos Feri azt sem tudta, mit tegyen. Visszaütni nem mert, nem vitte rá a lelkiismeret. Meg a dühös asszonynyal nem is tartotta jónak kikezdeni. Reggel nem mert a tejeskannáknak a közelébe sem menni. Arra gondolt, hogy vége a jó világnak. Hiába aranyos Halmos Marika, hiába van neki a leggömbölyűbb karja a tanyákon, hiába olyan formás, mindennek vége. Hanem a felesége, aki tegnap óta egy szót sem szólt hozzá, ráripakodott. — Irány a tejgyűjtő! A férfi megrettenve nézett a feleségére: az arca csupa kék meg zöld volt, mintha nekiszaladt volna a kukoricagórénak. Így menjen a tejesasszonyok közé? Így álljon Halmos Marika elé? — Hogy ... én? — dadogta. * — Ne félj, csak addig, amíg a bélyeg el nem múlik az arcodról. Aztán majd megint én járok a tejjel. Azzal otthagyta a kétségbeesett férfit, aki úgy állt a tanyaudvaron, mintha ö volna a gémeskút ágasfája. Még meg is sajnálta őt Teréz egy kicsit. Tóth Tibor BUGACON, A SZAKSZÖVETKEZETBEN Folytatják a kongresszusi munkaversenyt • Képünkön a Május 1. aranykoszorús szocialista brigád. Megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeiben dolgozó szocialista brigádok a párt XIII, kongresz- szusa tiszteletére indított munkaversenyt tovább folytatják. Ojabb és újabb vállalásokkal, munkasikerekkel fejezik ki egyetértésüket a párt politikájával. Bugacon az Aranykalász Szakszövetkezet gépműhelyének szocialista brigádvezetőjével, Tóth Józseffel beszélgettünk. — A szaíkszövekezet dolgozóinak egy harmada vesz részt a munkaverseny-mozgalomban. amelyhez tavasszal új lendületet adott a part XIII. kongresszusa — mondta a brigád irányítója. aki emellett a gépműhely vezetője és a KISZ-alapszervezet titkára is. — A kongresszus ideje alatt elhatároztuk. hogy tovább folytatjuk a munkaversenyt, s célul tűztük ki: ismét megszerezzük az arany brigádjelvényt. — Kongresszusi felajánlásaikat ezek szerint teljesítették? — Az év elején a gép- és autószerelők, az autóvillamossági szerelők', esztergályosok, traktorosok vállalták, hogy 45 tehergépkocsit, pótkocsit és erőgépet előkészítenek a műszaki szemlére. Emellett mezőgazdasági gépek, eszközök eseti, munkaidőn túli kijavítását is felajánlottuk. Ezeket az elképzeléseiket teljesítettük: a gépjárművek simán ,,átmentek” a vizsgán, összesen 120 órát dolgoztunk munkaidőn túl a gépjavításban. A brigád nyáron ügyeletet szervezett azzal a céllal, hogy aratáskor, a betakarításkor ne legyen gépállás miatt időkiesés. Az ő hibájukból nem állt a munka. Nyáron lehet igazán, építkezni. s a kollektíva a szabad dót jól hasznosította egymás segítésére. A gépműhelyből négy fiatal ebben az évben „rakott fészket”, teremtett új otthont. A brigád minden tagja ott sürgött-forgott az alapozásnál, a falak felhúzásánál. s természetesen a szakipari munkák elvégzésénél. Emellett jutott idejük a gépműhely környezetének parkosítására is. — Ősszel sem kevesebb a munkánk •— folytatta Tóth József. — Megkezdődött a gépjavítás. A műhelyben ismeretlen a lazítás. Ha valaki korábban végzi el a munkáját, segít a másiknak, az idősebbek átadják szakmai pasztalataikat a fiatalabbaknak. Korábban említettem, teljesítettük yállalásáinkat, s már a pótfelaiánláson dolgozunk: újabb tíz gépet készítünk fel műszaki vizsgára, a korábban vállalt 30 óra társadalmi muokát 10 órával megtoldottul:, az év végéig egv kommunista műszakot teljesítünk, s 100 forintot ajánlottunk fel fejenként a földrengés berhidai károsultjainak megsegítésére. Azt már Börcsök. András elnöktől tudtuk meg, hogy a Május 1. nevet viselő 30 tagú szocialista brigád megszerezte az arany brigád jelvényt. a TESZÖV kitüntetését a velejáró 10 ezer forinttal. Rajtuk kívül még hat kisebb kollektíva 140 tagja, több mint 4300 itársadalmd munkaórát dolgozott, közülük négy szerezte meg az arany brigádjelvényt, s kettő a szocialista címet. Gémes Gábor GYORS SEGÍTSÉG Á DEBRECENIEKNEK Műanyag termékek Lajosmizséről A lajosmizsei Béke Szakszövetkezet műanyag- feldolgozó üzemében negyvennégyen dolgoznak, s az idén 26 millió forinttal járulnak hozzá az árbevételhez. A napokban Mucha Józseftől, az üzem vezetőjétől érdeklődtünk az idei eredményekről. — Dolgozóink egyre nagyobb szakmai tapasztalatra tesznek szert, és kiváló minőségű termékeink iránt nem lanyhul a kereslet — mondta Mucha Jó« Nagy teljesítményű fröccsöntő gépen gyárt műanyag edényeket Dómján Péterné. (Opauszky László felvételei) zsef. — Állandó megrendelőink a hazai gyógyszergyárak, részükre különböző zárókupafcokat készítünk sok-sok milliót. Üvegszálas poliészterből gyártunk csarnokfedeleket, megrendelésünk ebből elegendő. A közelmúltban tűz volt a debreceni Gördülőcsapágy Művekben. A helyreállításhoz szükséges 700 négyzetméternyi felülvilágító csarnokfedelet soron kívül elkészítettük. Új termékeink között igen jelentős a Kemiikál Vállalatnak készülő műanyag edény; ebből 25 ezret gyártunk az Idén, az egy kilogrammosokból pedig százezret kell átadnunk a megrendelőnek. O. L. Számítógép istállóban Számítógépre bízta ezer legértékesebb tehenét a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet. A gép egyedenként „ismer” minden állatot, nyilvántartja mennyi abrakot fogyaszt, s azt is, hogyan hálálja meg a takarmányozást a tejhozamával. Számontartja, mikor jnelyik tehénnek milyen betegsége volt, mikor ellett utoljára, mikor várható a legközelebbi ivarzás, és mikor kell megkezdeni tejének elapasztását. Mindezek mellett jelzi a telepvezetők, az állatgondozók és az állatorvosok legsürgetőbb feladatait is. Fontos szerepe van a gépnek az állatok takarmányozásában is. Elektronikus informátora a tehenek nyakában lóg, és mindig pontosan jelzi neki, hogy az adott kódszámú állat melyik etetőbe állt be. A gép ilyenkor pillanatok alatt cselekszik: programozza az abrakadagot. VÁÉ V- BRAMAC Olcsón, gyorsan, korszerű anyagokkal építheti otthonát; ha az Alföldi Tüzép Bács, Békés és Csongrád megyei telepein most vásárol. AJÁNLATUNK: Váév Bramac betoncserép vásár reklámáron, a 22,— Ft-os árból 10 százalék engedmény, díjmentesen házhoz szállítva, lerakva az ország egész területére. Hőszigetelő íalazóamyagok, köztük a közkedvelt Uniform és Poroton téglák, kerámia födémbéléstestek darabonként 3,— Ft-tal olcsóbban, művi szállítással Békéscsabáról, Szentesről amíg a készlet tart. _________________________________________________ 2152 • Rostás István gépi szórással készíti a poliészter csarnokfed eleket. m Borom- isza Tibor a iiszt minőségét vizsgálja.
