Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évf. 230. szám ■ Ára: 1,80 Ft gv $3m4 A HÉTEN TERJESZTIK ELŐ Üj szovjet javaslatok Genfben AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. október 1. kedd Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormányzat jó előre igyekszik csökkenteni azoknak az új javaslatoknak a jelentőségét, amelyeket a Szovjetunió terjeszt elő e héten a két ország között Géniben folytatódó leszerelési tanácskozáson. Kenneth Adelman, a Fegyverzetellenőrzési és. Leszerelési Hivatal elnöke az NBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában azt mondotta, hogy ezek a javaslatok várhatóan „egyoldalúak” lesznek, „meg akarják őrizni a szovjet fölényt” a hadászati fegyverek terén és ugyanakkor még akarják gátolni az Egyesült Államokat a „hadászati védelmi kezdeményezés”'— az űrfegyverkezési (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK BÁCS-KISKUN MEGYEI CSOPORTJA Fejlesztési koncepció a termelés növelésére Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Busáik ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét^ és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a. nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelem- bevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990 közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program követ- kézetes megvalósítását. Halaszt(Folytatás a 2. oldalon.") Tegnap a Szikrai Állami Gazdaság központjában ülést tartott az országgyűlési képviselők Báes- kiskun megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Romány Pál, a megyei pánthizottság első titkára. Gaborják József, a megyei tanács- tervosztályának vezetője Bács-Kiskun megye VII. ötéves tervkoncepciójáról, illetve azokról a termelésit növelő fejlesztési elképzelésekről adott tájékoztatást. amelyek megvalósulása iTű- lönősen fontos. Bács-Kiskun megyében nagy szükség van a gépipar olyan fejlesztésére. amelynek eredményeként javul a mezőgazdasági, ezen belül a kertészeti gépellátás is. A Mezőgép gyárai, az Április 4. Gépipari Művek, a SZIM kecskeméti gyára a jövőben úgy tud a követelményeknek megfelelni, ha új, korszerű gépeket, berendezéseket állít a termelésbe. A mezőgazdaság növénytermesztési ágazatában a magasabb gabona-termésátlag elérése, valamint az ipari növények vetés- területének növelése a cél. A szőlő- és gyümölcstelepek rekonstrukciója, az öntözéssel kapcsolatos problémák megoldása szintén a feladatok között szerepel, A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésén belül elsősorban új utak. tárolók kialakítása, va-» lamint a termékek megfelelő szállításának megoldása szükséges. A következő ötéves terv koncepciójában több élelmiszerfeldolgozó üzem — közöttük a fél- egyházi vágóhíd — rekonstrukciója, valamint a termelő infrastruktúra, nevezetesen a közlekedés, hírközlés fejlesztése is szerepel. A tájékoztató után a tervkoncepcióval, illetve választókerüle• Gaborják József tájékoztatja az országgyűlési képviselők megyei csoportját. (Pásztor Zoltán felvétele) tűk fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatiban dr. Korom Mihály, dr. Tóth Antal, Kiss István, Mo- ravcsik Ferenc, Tóth István, dr. Sztrapák Ferenc, dr. Horváth László, dr. Kósa Antal, Tóth Istvánná, dr. Mátyus Gábor országgyűlési képviselők tettek fel kérdéseket. Második napirendi pontként Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi ozsitályának vezetője az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról adott tájékoztatást. Ezt követően az országgyűlési képviselők megyei csoporja az őszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos feladatokat beszélte meg. T. L. A DIADALMAS SZÁMÍTÁSTECHNIKA Stúdiót és ügyfélszolgálati irodát avattak • Mit tudnak a gépek az új ügyfél- szolgálati irodában? (Straszer András felvétele) Jellemző egy településre, hogy mine büszke tanácselnöke. Azt mondta hétfőn délelőtt háromnegyed tizenegykor a Tudomány és Technika Házában — érdemes az időpontot megjegyezni, várostör- téneti érvényű ügyről van szó — dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácselnöke, hogy a megyeszékhely valamennyi általános iskolájában vian már számítógép. Helyi szándékból. elhatározásból! Belterületiekben és nagyobb tanyaiakban egyaránt. Jellemző 'az alkalom is: a BÁCS-BIT mikroszámítóaépes oktatási stúdió megnyitására gyülekeztek párt- és tanácsi vezetők, értelmiségi szervezetek irányítói, leendő ügyfelek, érdeklődők, főiskolai igazgatók, TIT- és MTESZ- vezetők. Stílusosan színes monitorok tudatták, hogy a Rákóczi út 2-es számú épületben működő ú.i stúdió milyen szolgáltatásokkal várja a kecskemétieket, környékbelieket. Dr. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettes e köszöntötte a különleges alkalomra meghívottakat, többek közölt dr. Kondricz Józsefet, a SZÜV vezérigazgatóját, dr. Fehér Jánost. a MTESZ főtitkárhelyettesét, dr Kissné Csányi Anikót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Elmondta: megyed Vállalatok segítő támogatásával a MTESZ, a SZÜV és a TIT társulásában jött létre, azzal a céllal, hogy a felnőtt korosztály korszerű informatikai, szervezési, vezetési és számítás- technikai ismeretek iránti igényét kielégítse. Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese méltatta ezt követően a kezdeményezést, maid Dénes László, a stúdió vezetője ismertette a Tudomány és Technika Háza földszintjén. a volt műszaki könyvtár helyén kialakított intézmény terveit. Vállalati és intézményvezetőket, számítástechnikai szakembereket, felhasználókat, művelődőket várnak ' a modem, szemre is tetszetős, jól felszerelt stúdióba. Már eddig négy tanfolyamot szerveztek. ió eredménnyel. Legalább tucatnyit ajánlanak, ami a stúdió rugalmasságát, gyors alkalmazkodóképességét is bizonyítja. Foglalkoznak rendszerek adaptációjával (alkalmazásával), - táv- adatfeldolgozással. adott feladatra programcsomag készítésével. Felkereshetik a szaktanácsra várók a BÁCS-BIT stúdióját, bérelhetnek C—64-es vagy M08X mikroszámítógépet vállalatok és egyének. Újszerű és napjainkra jellemző a stúdiót fenntartó szövetkezési. együttműködési forma. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — minit ügyintéző — fogja össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a MTESZ közreműködésével dolgozó gazdasági társulást. Még most bontakozik ki a Horváth Döme utca új arculatai, de — szinte elsőként — tegnap a kora délutáni órákban megnyílt 3 KSH—SZÜV Kecskeméti Számítóközpont Computer—-M ügyfél- szolgálati irodája. Dr. Kondricz József, a SZÜV vezérigazgatója jelentette bei hogy vidéken nincs hasonló vállalkozás, tehát Bác5-- Kiskun ezúttal is úttörő szerepre vállalkozott. Részletesen ismertette elgondolásaikat, terveiket, majd Bartal Imre irodavezető mutatta be a szépen kialakított irodát, modern berendezését. L ettner László, a SZÜV kecskeméti igazgatója emléklapokat adott át az iroda tervezőinek, a kivitelező Dutép Vállalat több. dolgozójának. Ritka öröm: Kecskemét két nagyon fontos intézménnyel gazdagodott szeptember utolsó napián. \ II. N. SIKERES VOLT A HÉT VÉGI RAKODÁS Tíz százalékkal több vagont ürítettek ki A megyei szállítási bizottság múlt hét eleji felhívása jó visszhangra talált. Mint korábban hírül adtuk, a fuvaroztatók, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények ugyanolyan jól felkészülték a hét végi rakodásra, mint a fuvarozók, a MÁV és a Volán. A három nap eredménye a vártnál is nagyobb sikert hozott, ugyanis a fuvaroztatók a tervezettnél 10 százalékkal több kocsit raktak ki. Mint a MÁV Szegedi Igazgatóságán megtudtuk, péntek déltől vasárnap délig 1142 rakott vasúti kocsi érkezett a fuvaroztatók címére, s 928-at határidőn bélül kiürítettek. Nagyon jól rakodott Kecskeméten a Dutép Vállalat, amelynek brigádjai szombaton és vasárnap 103 vagont szabadítottak meg terhétől. Hasonlóan jónak mondható a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat rakodási készsége; dolgozói 19 kocsit ürítettek ki. Jártunk Jászszentlászlón, ahol szombaton délután 5 vagon műtrágyát, 2—2 vagon deszkát és répaszeletet, egy vagon rönkfát raktak át tehergépkocsira, ugyanakkor feladtak 2 vagon almát csehszlovák exportra. Annák ellenére, hogy az akció jól sikerült, akadt késedelmes vagonkiürítés is. Hatvanhárom vasúti kocsi 840 óra késést szem vedett, amiért 41 ezer 500 forint kocsiálláspénzt fizettek ki. Ebből 10 vagonnal a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, 2—2 vagonnal a dávodi Augusztus 20. és a fülöpszállási Vörös Csillag téesz maradt el. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is késett, bár a címükre érkezett 3 vagont könnyű lett volna kirakni, ugyanis azokon pótkocsik érkeztek. A szombat és vasárnap krónikájához tartozik, hogy csupán Kecskemét két vasútállomásán 110 vagont raktak meg, 64-et exportra küldtek. A megyeszékhelyen rakodók közül kiemelkedik a Fémmunkás Vállalat gyára, ahonnan 45 vagon exportárut küldtek a Szovjetunióba a hét végén. —s —r Múltunk életközeiben Soha nem feledhető élmény marad számomra az a néhány tétova lépés, amit mint hirtelen városba csöppent, tanulni vágyó falusi fiatal az egyik múzeum csendes termeiben tettem meg. Kövek, viseleti tárgyak, használati eszközök, elsárgult papírok együttesen meséltek a régenvolt időkről kifogyhatatlanul, egy minden szépre, tudásra szomjas, féligkész felnőttnek. Utólag bevallom, hogy akkoriban még kicsit félénken, kicsit értetlenül és igancsak tájékozatlanul azt gondoltam az ilyesfajta intézményekről, hogy azok a kivételes szellemi képességű emberek számára lehetnek csupán igazi otthonok. Azóta rájöttem, mennyire rosszul ítéltem meg a múzeumok társadalmi-történelmi, közművelődési szerepét. Bács-Kiskunban a múzeumi hálózat látogatóinak száma 1980-bdn valamivel több, mint 160 ezer volt, ami négy esztendő alatt csaknem megduplázódott, mutatják a tavalyi statisztikai adatok. Ez a tény szoros összefüggésben van azzal, hogy szélesedett a múlt emlékeit őrző és feldolgozó intézményhálózat is. Hol van az az idő, amikor egy-egy lelkes lokálpatrióta — Baján például Mickolczi Ferenc, Félegyházán Szalay Gyula, Mezősi Károly, Kecskeméten Ka- da Elek, majd a tudós Szabó Kálmán — örülhetett valamilyen aprócska előrelépésnek, ami a gyűjtést és a feldolgozást illeti. Mindez érthetően most jut eszembe, amikor a múzeumi és műemléki hónap rendezvény- sorozatai országszerte elkezdődtek. A mostani múzeumi és műemléki hónap rangját Bács-Kiskunbgn növeli — és nyilván az érdeklődésre is kihat —, hogy felavatják Baján a Nagy István Képtárat, Szalkszentmártonban közszemlére tárják a Petőfi-kutatás újabb eredményeit, Kiskunfélegyházán pedig a Jászkunság összehangolt kutatásáról tanácskoznak majd a szakemberek. Azonban ismételten meg kell említeni — az ünneprontás szándéka nélkül — néhány oltfan tényt is, mely ma még gondot, fejtörést okoz múzeumi berkekben. Ezek közé sorolható, hogy nehéz eldönteni: hol végződik a helyi gyűjtemény, a tájház stb., és hol kezdődik valójában a minden szempontból — jogilag, törvényesen, szakmailag is — elfogadható „igazi" múzeum? Mert amennyire örülni lehet annak, hogy ezek száma egyre több lesz, annyira ad okot az aggódásra a szakszerű gyűjtés, rendezés, feldolgozás és népszerűsítés esetleges hiánya, A szakemberek egész sora azon fáradozik, miként lehetne minden szempontból megfelelő helyzetet teremteni. S ha valaki ■ veszi a fáradságot, és legalább futó pillantást vet a néhány évtizeddel ezelőtti helyzetre, de akár az elmúlt évekére is, akkor hamar nagyobb lesz a megelégedése, mint az aggódása. Az új szerzemények növekvő mennyisége, a kiterjedt régészeti kutatások eredménye, a néprajzgyűjtés és folkrólkutatás sikere, a publikációs lehetőségek bővülése egyaránt azt blzonyítja-pél- dázza, hogy a lelkes, összehangolt munka révén múltunk etfyre inkább életközeibe kerül, kerülhet — az emberek gazdagodására. Varga Mihály ÉPÍTÉSZETI NAPOK ’85 Kiállítás az Agrober munkáiból A Magyar Építőművészek Szövetsége kecskeméti csoportjának szervezésében tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kiállítással vette kezdetét az idei építészeti napok rendezvénysorozata. Borbély Lajos megyei főépítész á szép számú érdeklődő előtt rövid megnyitó beszédet mondott. Hangsúlyozta: az építészet azon túl, hogy fontos környezetalakító tényező, egyben a láltás- és gondoí- kodáskultúra részbeni meghatározóid is. '.Ezután a megyei főépítész átadta a szót Müller Lászlónak, a MÉM főosztályvezetőjének, aki az Agrober (Mezőgazdasági Tervező és Beruházó Vállalat) Bács- Kiskun megyei kirendeltségének legszebb munkáiról készült színes fényképekből és makettből álló kiállításit ajánlottal a résztvevők figyelmébe. Elmondta, hogy az építészek körében hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy a mezőgazdasági épületek önálló műfaji megjelenésének van-e létjogosultsága. A szakma képviselői (Folytatás a 2. oldalon.)