Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évf. 230. szám ■ Ára: 1,80 Ft gv $3m4 A HÉTEN TERJESZTIK ELŐ Üj szovjet javaslatok Genfben AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. október 1. kedd Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormányzat jó előre igyekszik csökkenteni azoknak az új javaslatoknak a jelentőségét, amelyeket a Szov­jetunió terjeszt elő e héten a két ország között Géniben folytatódó leszerelési tanácskozáson. Ken­neth Adelman, a Fegyverzetel­lenőrzési és. Leszerelési Hivatal elnöke az NBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában azt mon­dotta, hogy ezek a javaslatok várhatóan „egyoldalúak” lesznek, „meg akarják őrizni a szovjet fölényt” a hadászati fegyverek terén és ugyanakkor még akar­ják gátolni az Egyesült Államo­kat a „hadászati védelmi kezde­ményezés”'— az űrfegyverkezési (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK BÁCS-KISKUN MEGYEI CSOPORTJA Fejlesztési koncepció a termelés növelésére Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án ba­ráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések so­rán a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építő­munkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végre­hajtásáról. Gustáv Busáik ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét^ és fejlesztésének le­hetőségeit. Véleménycserét folytattak a. nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kap­csolatok magas szintűek és tar­talmasak, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján sokolda­lúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szo­cialista fejlődéséhez. Megerő­sítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítot­tak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségé­nek és a termelés hatékonyságá­nak növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, esz­mei és szellemi értékeinek kibon­takoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok figyelem- bevételével. Megbeszéléseik során megkü­lönböztetett figyelmet fordítot­tak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövet­ségi Köztársaság közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990 kö­zötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinami­kus növelését teszi lehetővé. Köl­csönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korsze­rű formáinak további feltárásá­ban és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekez­letén elfogadott program követ- kézetes megvalósítását. Halaszt­(Folytatás a 2. oldalon.") Tegnap a Szikrai Állami Gaz­daság központjában ülést tartott az országgyűlési képviselők Báes- kiskun megyei csoportja. A ta­nácskozáson részt vett Romány Pál, a megyei pánthizottság első titkára. Gaborják József, a megyei ta­nács- tervosztályának vezetője Bács-Kiskun megye VII. ötéves tervkoncepciójáról, illetve azok­ról a termelésit növelő fejlesztési elképzelésekről adott tájékozta­tást. amelyek megvalósulása iTű- lönősen fontos. Bács-Kiskun megyében nagy szükség van a gépipar olyan fej­lesztésére. amelynek eredménye­ként javul a mezőgazdasági, ezen belül a kertészeti gépellátás is. A Mezőgép gyárai, az Április 4. Gépipari Művek, a SZIM kecs­keméti gyára a jövőben úgy tud a követelményeknek megfelelni, ha új, korszerű gépeket, beren­dezéseket állít a termelésbe. A mezőgazdaság növényter­mesztési ágazatában a magasabb gabona-termésátlag elérése, va­lamint az ipari növények vetés- területének növelése a cél. A szőlő- és gyümölcstelepek re­konstrukciója, az öntözéssel kap­csolatos problémák megoldása szintén a feladatok között szere­pel, A mezőgazdasági infrastruk­túra fejlesztésén belül elsősorban új utak. tárolók kialakítása, va-» lamint a termékek megfelelő szállításának megoldása szüksé­ges. A következő ötéves terv kon­cepciójában több élelmiszerfel­dolgozó üzem — közöttük a fél- egyházi vágóhíd — rekonstruk­ciója, valamint a termelő infra­struktúra, nevezetesen a közle­kedés, hírközlés fejlesztése is sze­repel. A tájékoztató után a tervkon­cepcióval, illetve választókerüle­• Gaborják József tájékoztatja az országgyűlési képviselők me­gyei csoportját. (Pásztor Zoltán felvétele) tűk fejlesztési lehetőségeivel kap­csolatiban dr. Korom Mihály, dr. Tóth Antal, Kiss István, Mo- ravcsik Ferenc, Tóth István, dr. Sztrapák Ferenc, dr. Horváth László, dr. Kósa Antal, Tóth Istvánná, dr. Mátyus Gábor or­szággyűlési képviselők tettek fel kérdéseket. Második napirendi pontként Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi ozsitályának vezetője az 1984. évi költségvetés végrehajtá­sáról adott tájékoztatást. Ezt követően az országgyűlési képviselők megyei csoporja az őszi ülésszak előkészítésével kap­csolatos feladatokat beszélte meg. T. L. A DIADALMAS SZÁMÍTÁSTECHNIKA Stúdiót és ügyfélszolgálati irodát avattak • Mit tudnak a gépek az új ügyfél- szolgálati irodában? (Straszer András felvétele) Jellemző egy településre, hogy mine büszke tanácselnöke. Azt mondta hétfőn délelőtt háromne­gyed tizenegykor a Tudomány és Technika Házában — érdemes az időpontot megjegyezni, várostör- téneti érvényű ügyről van szó — dr. Mező Mihály, Kecskemét ta­nácselnöke, hogy a megyeszékhely valamennyi általános iskolájában vian már számítógép. Helyi szán­dékból. elhatározásból! Belterü­letiekben és nagyobb tanyaiak­ban egyaránt. Jellemző 'az alkalom is: a BÁCS-BIT mikroszámítóaépes ok­tatási stúdió megnyitására gyüle­keztek párt- és tanácsi vezetők, értelmiségi szervezetek irányítói, leendő ügyfelek, érdeklődők, főis­kolai igazgatók, TIT- és MTESZ- vezetők. Stílusosan színes monitorok tu­datták, hogy a Rákóczi út 2-es számú épületben működő ú.i stú­dió milyen szolgáltatásokkal vár­ja a kecskemétieket, környékbe­lieket. Dr. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettes e köszöntötte a különleges alkalom­ra meghívottakat, többek közölt dr. Kondricz Józsefet, a SZÜV vezérigazgatóját, dr. Fehér Jánost. a MTESZ főtitkárhelyettesét, dr Kissné Csányi Anikót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. El­mondta: megyed Vállalatok segítő támogatásával a MTESZ, a SZÜV és a TIT társulásában jött létre, azzal a céllal, hogy a felnőtt kor­osztály korszerű informatikai, szervezési, vezetési és számítás- technikai ismeretek iránti igényét kielégítse. Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet­tese méltatta ezt követően a kez­deményezést, maid Dénes László, a stúdió vezetője ismertette a Tu­domány és Technika Háza föld­szintjén. a volt műszaki könyvtár helyén kialakított intézmény ter­veit. Vállalati és intézményvezetőket, számítástechnikai szakembereket, felhasználókat, művelődőket vár­nak ' a modem, szemre is tetsze­tős, jól felszerelt stúdióba. Már eddig négy tanfolyamot szervez­tek. ió eredménnyel. Legalább tu­catnyit ajánlanak, ami a stúdió rugalmasságát, gyors alkalmazko­dóképességét is bizonyítja. Foglalkoznak rendszerek adap­tációjával (alkalmazásával), - táv- adatfeldolgozással. adott feladat­ra programcsomag készítésével. Felkereshetik a szaktanácsra vá­rók a BÁCS-BIT stúdióját, bérel­hetnek C—64-es vagy M08X mik­roszámítógépet vállalatok és egyé­nek. Újszerű és napjainkra jellemző a stúdiót fenntartó szövetkezési. együttműködési forma. A Számí­tástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — minit ügyintéző — fog­ja össze a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat és a MTESZ közreműködésével dolgozó gazda­sági társulást. Még most bontakozik ki a Hor­váth Döme utca új arculatai, de — szinte elsőként — tegnap a ko­ra délutáni órákban megnyílt 3 KSH—SZÜV Kecskeméti Számí­tóközpont Computer—-M ügyfél- szolgálati irodája. Dr. Kondricz József, a SZÜV vezérigazgatója jelentette bei hogy vidéken nincs hasonló vállalkozás, tehát Bác5-- Kiskun ezúttal is úttörő szerepre vállalkozott. Részletesen ismertet­te elgondolásaikat, terveiket, majd Bartal Imre irodavezető mutatta be a szépen kialakított irodát, modern berendezését. L ettner László, a SZÜV kecskeméti igaz­gatója emléklapokat adott át az iroda tervezőinek, a kivitelező Dutép Vállalat több. dolgozójának. Ritka öröm: Kecskemét két na­gyon fontos intézménnyel gazda­godott szeptember utolsó napián. \ II. N. SIKERES VOLT A HÉT VÉGI RAKODÁS Tíz százalékkal több vagont ürítettek ki A megyei szállítási bizottság múlt hét eleji felhívása jó visszhang­ra talált. Mint korábban hírül adtuk, a fuvaroztatók, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények ugyanolyan jól felkészülték a hét végi rakodásra, mint a fuvarozók, a MÁV és a Volán. A három nap eredménye a vártnál is nagyobb sikert hozott, ugyanis a fuvarozta­tók a tervezettnél 10 százalékkal több kocsit raktak ki. Mint a MÁV Szegedi Igazgató­ságán megtudtuk, péntek dél­től vasárnap délig 1142 rakott vasúti kocsi érkezett a fuvaroz­tatók címére, s 928-at határidőn bélül kiürítettek. Nagyon jól ra­kodott Kecskeméten a Dutép Vállalat, amelynek brigádjai szombaton és vasárnap 103 va­gont szabadítottak meg terhé­től. Hasonlóan jónak mondható a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat rakodási készsége; dol­gozói 19 kocsit ürítettek ki. Jár­tunk Jászszentlászlón, ahol szom­baton délután 5 vagon műtrá­gyát, 2—2 vagon deszkát és ré­paszeletet, egy vagon rönkfát raktak át tehergépkocsira, ugyanakkor feladtak 2 vagon al­mát csehszlovák exportra. Annák ellenére, hogy az akció jól sikerült, akadt késedelmes vagonkiürítés is. Hatvanhárom vasúti kocsi 840 óra késést szem vedett, amiért 41 ezer 500 forint kocsiálláspénzt fizettek ki. Eb­ből 10 vagonnal a Bajai Mező­gazdasági Kombinát, 2—2 vagon­nal a dávodi Augusztus 20. és a fülöpszállási Vörös Csillag téesz maradt el. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is ké­sett, bár a címükre érkezett 3 vagont könnyű lett volna kirak­ni, ugyanis azokon pótkocsik ér­keztek. A szombat és vasárnap króni­kájához tartozik, hogy csupán Kecskemét két vasútállomásán 110 vagont raktak meg, 64-et ex­portra küldtek. A megyeszék­helyen rakodók közül kiemelke­dik a Fémmunkás Vállalat gyá­ra, ahonnan 45 vagon exportárut küldtek a Szovjetunióba a hét végén. —s —r Múltunk életközeiben Soha nem feledhető élmény marad számomra az a néhány tétova lépés, amit mint hirte­len városba csöppent, tanulni vágyó falusi fiatal az egyik múzeum csendes termeiben tettem meg. Kövek, viseleti tárgyak, használati eszközök, elsárgult papírok együttesen meséltek a régenvolt időkről kifogyhatatlanul, egy min­den szépre, tudásra szomjas, féligkész felnőttnek. Utólag bevallom, hogy akkoriban még kicsit félénken, kicsit értetle­nül és igancsak tájékozatla­nul azt gondoltam az ilyesfaj­ta intézményekről, hogy azok a kivételes szellemi képességű emberek számára lehetnek csupán igazi otthonok. Azóta rájöttem, mennyire rosszul ítéltem meg a mú­zeumok társadalmi-történel­mi, közművelődési szerepét. Bács-Kiskunban a múzeumi hálózat látogatóinak száma 1980-bdn valamivel több, mint 160 ezer volt, ami négy eszten­dő alatt csaknem megduplázó­dott, mutatják a tavalyi sta­tisztikai adatok. Ez a tény szoros összefüggésben van azzal, hogy szélesedett a múlt emlékeit őrző és feldolgozó intézményhálózat is. Hol van az az idő, amikor egy-egy lel­kes lokálpatrióta — Baján például Mickolczi Ferenc, Fél­egyházán Szalay Gyula, Me­zősi Károly, Kecskeméten Ka- da Elek, majd a tudós Szabó Kálmán — örülhetett valami­lyen aprócska előrelépésnek, ami a gyűjtést és a feldolgo­zást illeti. Mindez érthetően most jut eszembe, amikor a múzeumi és műemléki hónap rendezvény- sorozatai országszerte elkez­dődtek. A mostani múzeumi és műemléki hónap rangját Bács-Kiskunbgn növeli — és nyilván az érdeklődésre is kihat —, hogy felavatják Ba­ján a Nagy István Képtárat, Szalkszentmártonban közszem­lére tárják a Petőfi-kutatás újabb eredményeit, Kiskun­félegyházán pedig a Jászkun­ság összehangolt kutatásáról tanácskoznak majd a szakem­berek. Azonban ismételten meg kell említeni — az ünnepron­tás szándéka nélkül — néhány oltfan tényt is, mely ma még gondot, fejtörést okoz mú­zeumi berkekben. Ezek közé sorolható, hogy nehéz eldön­teni: hol végződik a helyi gyűjtemény, a tájház stb., és hol kezdődik valójában a minden szempontból — jogilag, törvényesen, szakmailag is — elfogadható „igazi" múze­um? Mert amennyire örülni lehet annak, hogy ezek száma egyre több lesz, annyira ad okot az aggódásra a szaksze­rű gyűjtés, rendezés, feldolgo­zás és népszerűsítés esetleges hiánya, A szakemberek egész sora azon fáradozik, miként lehet­ne minden szempontból meg­felelő helyzetet teremteni. S ha valaki ■ veszi a fáradságot, és legalább futó pillantást vet a néhány évtizeddel ezelőtti helyzetre, de akár az elmúlt évekére is, akkor hamar na­gyobb lesz a megelégedése, mint az aggódása. Az új szerzemé­nyek növekvő mennyisége, a kiterjedt régészeti kutatások eredménye, a néprajzgyűjtés és folkrólkutatás sikere, a pub­likációs lehetőségek bővülése egyaránt azt blzonyítja-pél- dázza, hogy a lelkes, össze­hangolt munka révén múl­tunk etfyre inkább életközei­be kerül, kerülhet — az em­berek gazdagodására. Varga Mihály ÉPÍTÉSZETI NAPOK ’85 Kiállítás az Agrober munkáiból A Magyar Építőművészek Szö­vetsége kecskeméti csoportjának szervezésében tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kiállítással vette kezdetét az idei építészeti napok rendezvénysorozata. Bor­bély Lajos megyei főépítész á szép számú érdeklődő előtt rövid megnyitó beszédet mondott. Hang­súlyozta: az építészet azon túl, hogy fontos környezetalakító té­nyező, egyben a láltás- és gondoí- kodáskultúra részbeni meghatáro­zóid is. '.Ezután a megyei főépítész át­adta a szót Müller Lászlónak, a MÉM főosztályvezetőjének, aki az Agrober (Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházó Vállalat) Bács- Kiskun megyei kirendeltségének legszebb munkáiról készült szí­nes fényképekből és makettből álló kiállításit ajánlottal a résztve­vők figyelmébe. Elmondta, hogy az építészek körében hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy a me­zőgazdasági épületek önálló mű­faji megjelenésének van-e létjo­gosultsága. A szakma képviselői (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom