Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

1985. szeptember 13. © PETŐFI NÉPE © 3

Még mostoha jószág a juh

A nagy juhtenyésztési hagyományokkal rendelkező országok .közé tartozunk. Már évszázadok óta egyik igen fontos haszonállatunk a juh. Visszatekintve az elmúlt pár évtized anyaju'hlét- számánaik alakulására, igen nagy hullámzások tapasztalhatók: 500 ezer és 2 millió között változott. 1976-tól 1982-ig az anyaszám töretlenül növekedett, majd stagnálás után ma már a csökkenés jellemző.

Megközelítőleg ugyanilyen változások tapasztalhatók a megye anyajuhszámának alakulásában is. Az utóbbi évek tendenciája a megyében különösen kedvezőtlen, mivel Bács-Kiskun területén á földrajzi elhelyezkedésből és környezeti adottságokból adódóan, megközelítőleg 30 ezer hektár olyan legelő található, aminek hasznosítása csak juhokkal oldható meg. 1984-es adatok alapján a megyében csaknem negyedmillió anyajuhot tartanak, ez az ország állományának 12 százaléka.

Exporttermékek

A legkeresettebb termék a bárányhús, melynek a dollárkiter- melési mutatója is kedvező. Sajnos, értékesítési nehézségek az elmúlt években mindig előfordultak, s ez a. termelői kedvet igen kedvezőtlenül befolyásolta. A gyapjú népgazdasági jelentősége jelenleg kisebb, mint a húsé. A hazai gyapjúszükséglet 50 százalékát termeli meg a juhászat, a többit valutáéit szerzi be a gyapjúfeldolgozó ipar. Az import helyettesítése és a hazai gyapjúipar igényeinek megfelelő minőségű gyapjú előállítása céljából tenyésztési programok folynak az állattenyésztő vállalatok szervezésében, de a gyapjú jelenlegi felvásárlási ára mellett ez a termék nem lehet versenyképes a hústermeléssel.

A tejtermelés elveszítette régi jelentőségét, mert a hagyományos kézi fejést — munkaerő hiányában — nem lehet megvalósítani. A juhtejtermékek iránti külföldi kereslet élénkülése óta, a tej átvételi árának emelése után az országban töhb megyében géppel fejik az anyajuhokat, sőt tejirányú keresztezésekkel szakosodás is tapasztalható. A megyében nagyobb volumenű tejtermelés nincs. Rendkívül nagy veszteséget jelentett, hogy a pecsenyebárányt nem tudták időben eladni. Ezek a bárányok elérték az 50—60 kilogrammos testsúlyt is, amikor takarmány- értékesítő képességük nagymértékben romlott. Az egy kilogramm súlygyarapodásra felhasznált abrak mennyisége elérte a

7—10 kilogrammot is a 4,7—5,3 kilogrammal szemben. Ez a helyzet is nagymértékben csökkentette a juhtenyésztési kedvet.

Az anyajuhszám csökkenése nem érzékelteti eléggé, hogy a juhászat milyen kedvezőtlen jövedelmezőségi feltételek között vegetál. A megye juhtartó gazdaságai 65—70 százalékának a juhágazata veszteséggel zárta az

1983-as, 1984-es gazdasági éveket. A veszteség mértéke néhol még a 800—1000 forintot is elérte anyánként.

Mivel a megye területén a juhtartó üzemek nagy része a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságok közé tartozik, különösen érzékenyek arra, hogy jelenleg nemhogy a bővített, de még az egyszerű újratermelési folyamathoz szükséges nyereséget sem tudják elérni.

Haszonbérleti szerződés

A juhtartást ezek az üzemek felszámolni nem tudják, mivel a selejtezési veszteséget pénzügyileg nem képesek elviselni. Ezért sok gazdaság a veszteség csökkentése, illetve nyereség elérése céljából a juhállományát haszonbérleti szerződés keretében magánszemélyeknek adta ki, évi 200—500 forint anyánként! bérleti díj fejében.

A kedvezőtlen jövedelmezőség következtében a törzskönyvezett apaállatok iránti kereslet minimálisra csökkent. így a törzstenyészetek többletráfordításai a kevés értékesített tenyészkos miatt nem térülnek meg.

Az ágazat hanyatlása, a termelői kedv csökkenése, az alacsony hozamok, a magas termelési költség, bizonytalan értékesítési lehetőség és az alacsony felvásárlási ár következménye.

A juhtartó üzemek 60—70 százaléka 4—5 évvel ezelőtt az évi egyszeri elletés helyett áttért a sűrített, kétévenként háromszori elletésre. Emiatt a takarmányozási költség és’ a munkabér megemelkedett. A hozamok viszont nem sokkal haladták meg az évi egyszeri elletéssel elérhető szintet. Évi egyszeri elletéssel ugyanis 90—100 százalékos a szaporulat, a sűrített elletéssel átlagosan 120 százalék. A többletköltségek mellett, az anyák nagyobb „leterhelése” miatt a gyapjúhozam is az átlagos 5 kilogramm mennyiségről 4,5 kilogrammra esett vissza. Az alacsony szaporulat a juhtartó épületek rossz állapotának is köszönhető. A hodályok fele nullára leírt, amire semmilyen fenntartást nem fordítanak.

A sok nehézség mellett igen sok üzemben a juhtenyésztés megfelelő értékelése, megítélése is sújtja az ágazatot. Ténylegesen fel sem merülő költségek terhelésével, irreális tömegtakar- mány-önköltségekkel, magas általános költségekkel az ágazat reális értékelését sem tudják elvégezni.

Elmaradt fejlesztések

A juhtenyésztés területén nem történt olyan nagy látványos központi támogatással végrehajtott program, mint a szarvasmarha-, vagy a sertéstenyésztési ágazatban. Ézért a juhászatok nagyrésze hagyományos, szétszórt, „egy hodály, egy falka, egy juhász” munkaszervezésben „üzemel”. Az ilyen tartási módnak kulcsfontosságú „szereplője” a juhász, a megfelelő szakértelmével. Ilyen juhászok még vannak, de számuk egyre csökken.

A nagyüzemi juhtenyésztés fellendítése, jövedelmezőbbé tétele érdekében a felsorolt gondok megoldása mellett a megfelelő támogatási rendszer kialakítása is szükségesnek látszik. Gyakorlati és elméleti szakemberek véleménye alapján nagyüzemben elkerülhetetlen a szakosítás. E cél elérése érdekében szükségesnek látszik, hogy a juhlegelők- kel rendelkező, gyenge adottságú termelőszövetkezetek, amelyek a szakosítást készletgazdálkodási problémák miatt nem tudják végrehajtani, kedvezményt, egyedi elbírálást kapjanak. Üj, állami támogatási rendszert kellene kialakítani a férőhelyek létrehozására, rekonstrukciójára, gyepfelújításra. A tenyésztési támogatás differenciáltan, termelési paraméterekhez kötve szolgálná legjobban a juhtenyésztés ügyét.

A teljes képhez feltétlenül meg kell említeni a kistermelői szektort, ahoí a megye anyajuhainak csaknem egyharmada található. A köztudatban élő mesés hasznokkal szemben az egyéni juhtartók nagy része is ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint a nagyüzem. Előnyük, hogy sokkal rugalmasabban, költségtakarékosakban tudják megoldani a takarmányozást, nincs általános költségük és a munkabér egy része nem jelentkezik költségként. Az egyéni juhtartók állományának minősége, hozamaik nagysága — egy-két kivételtől eltekintve — elmarad az átlagos színvonalú nagyüzemben tenyésztett juh okétól.

A felmerülő gondok megoldá- sával, az ágazat átlagos színvonalú jövedelmezőségének megteremtésével a megye területén nemcsak a szintentartás, hanem az állománynövekedés is bekövetkezhetne, amit a meglevő területek eltartóképessége indokolna.

Katona József juhtenyésztési főmérnök Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat

MINDENKIHEZ SZÓL A NÉPFRONT (II.)

Ott lenni

a dolgok sűrűjében

Napjainkban a népfrontmozgalom a közélet fontos tényezője, Társadalmi viták, szakmai fórumok szervezője országos témákban éppúgy, mint a helyben legfontosabbnak ítél|t ilyen természetű ügyekben. A népfront vezető testületéi a többi között részesei voltak hosszú itávú társadalompolitikai . koncepciók kialakításának, az 1983. évi III. törvény — az új választójogi törvény — előzetes vitájának és végleges formába öntésének, a településhálózat fejlesztésére vonatkozó korszerűsített koncepció kidolgozásának.

Táguló körök

A mozgalom elvárja, hogy valamennyi népfrontaktivista ott legyen ,a dolgok sűrűjében, ne szemlélőként, hanem kezdeményezőként, cselekvőként. A VII. kongresz- szus óta jelentősen tágult a mozgalmi munka köre. A te- pülésfejlesztés, a környezetvédelem, a honismeret és sok más, hagyományos feladatkörben is gazdagodott a helyi és területi bizottságok eszköztára. Melléjük olyan, a társadalmi ítélet nyomán előtérbe kerülő feladatok sorakoztak fel, mint a fogyasztói érdekvédelem, a család helyzete. szerepe, az egyesületalapítási törekvések erőteljes támogatása, s így tovább.

Az Országos Családvédelmi Tanács, a Vállalatvezetők Fóruma megszervezése mellett jelentős társadalmi visszhangot keltett a Fogyasztók Országos Tanácsa és helyi tanácsai megalakítása. Napjainkban már lassan eléri a kétszázat a fogyasztók helyi — kerületi, nagyközségi, városi, megyei — tanácsainak a száma. E .tanácsok szervezésében egyre rendszeresebbé válik a kisebb településeken is a fogyasztók fórumának megrendezése. A fogyasztók taná-, csai elemezték a bútorok előállításának, értékesítésének, javításának. minőségének helyzetét, s tapasztalataik összegzése ■ nyomán a két érintett tárca — az ipari és a belkereskedelmi — közös intézkedési tervet fogadott el a kedvezőtlen állapot megváltoztatására. A Fogyasztók Országos Tanácsa a népfront- fórumok nyomán javasolta már leállított téglagyárak ismételt üzembe helyezését...

A népfront kebelén belül tevékenykedő szövetségek fontosságára, súlyára ad támpontot, ha leírjuk: a nemzetiségi Takosság lélekszáma napjainkban 380 ezer az országban. Érthető tehát, ha a népflrontmozgalom nemzetiségi fórumok rendezésével, -a nemzetiségi kultúra kincseinek óvásával éppúgy foglalkozik, mint azzal, hogy a nemzetiségieknek kelfő képviselete legyen a népfrontbizottságokon túl a tanácsokban. más testületekben is.

Politikai küldetés

Kádár János, a pért főtit- kára. a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán, a Központi Bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőben így fogalmazott: a népfrontbizottságok

„számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és hatásosan dolgozni”. E nemes, nem titkolt politikai küldetés az alapja annak a népfromt_ törekvésnek, hogy a társadalom minden osztályában és rétegében bővüljön a közéletben Tesztvevők száma. Főként ott. olyan rétegekben, amelyekhez mások szinte egyáltalán nem fémek hozzá, elég itt utalni a cigánylakosságra, a kertbarátok, kistenyésztők egyesületeire.

Tények és veszélyek

Növelte, növeli a népfrontmozgalom súlyát, hogy a hetedik ötéves terv előkészítésében minden korábbinál nagyobb szerepet vállalt és kapott. A népfronttesületek alkotó részesei voltak a településfejlesztés hetedik ötéves tervidőszakra szóló megyei koncepciói kidolgozásának. Ez a mérleg egyik serpenyőjébe kerülhet. A másikba ugyanakkor olyan tények helyezhetők —, mint azok, például. hogy kevés a fiatal a testületi tag az aktivisták között, hogy évente 27—29 ezer házasság szűnik meg válás miatt és így tovább. Ezek a tények kellő választ várnak a mozgalomtól.

Amitől óvakodni kell: az előbb említett kellő reagálás nehogy leszűküljön a rendezvényekre. Hiszen a mozgalomban már tapasztalható a rendezvényközpontú gondolkodás veszélye. A lényeges az ügyek politikai tartalma, a közvetlen lakossági politikai munka. Ment a család intézményének erősítése is politikai feladat; sürgető társadalompolitikai teendő.

Mészáros Ottó

Következik: Szilárd elvek,

_

k

emény forintok.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: Az

ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (Űj megyei kórház.) T.:

20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822.

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek- és felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Ti- szaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 16). Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13.). Lakitelek: dr. Dudás E. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48/a. T.: 42-152). Orgovány: dr. Csarnay J. (Orgovány^ Haj- ma A. 30. T.: 25). Lajosmizse, La- dánybene: dr. Vágó A. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24).

Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: dr. Réthy A. (Szabad- Szállás, Dózsa u. 2. T.: 75). Kerekegyháza, Fülöpháza: dr. Ben- kő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340). Kunszentmik- lós, Kunadacs, Tass, Kunpeszér: dr. Farkas K. (Kunszentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: 155). Tiszakécske: dr. Danis L. (Tiszakécske, központi orvosi rendelő. T.: 41-261). \

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a

központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza,

Kilián Gy. u. 7. T.: 547. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszál- lási, bugaci betegeket. Ügyel: dr. Sebestyén P.—dr. Seres M.— dr. Both Zs.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

KISKUNHALASON a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötö- nyi, zsanai, kisszállási, kunfehértói és pirtói betegeket. Ügyel: dr. Dobos L.—dr. Katona M.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta, Rém, Mélykút: dr. Márai L. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Tompa, Kelebia: dr. Bartha

I. (Kelebia, Ady E. ü. 106. T.: 30).

KALOCSÁN a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedék, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Másiké, Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmát, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig'tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: '213-as mellék. URH-szoba: 219- es mellék.

Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.:

19). Szalkszenfcmárton, Dunave- cse, Apostag: dr. Bognár S. (Du- navecse. központi rendelő). Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Benedek G. (Dunapataj). Harta: dr. Jaksa J. ‘Dunapataj, Petőfi u.

14. T.: 17). Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10).

KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton

8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi és kas- ka'ntyúi betegeket. Ügyel: dr. Rúzsán P.—dr. Gyetvai Cs.

Kecel, Lmrehegy: dr. Dérer Á. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Solt- vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Szi- monidesz M. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21).

' Baján a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsiborsódí, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, sze- rémlei és vaskó ti betegeket.' Ügyel: dr. Tóth É.—dr. Ferenczy •P.—dr. Gulyás J.—dr. Lencsés Gy.—dr. Ábrahám Gy.—dr. Takács I.—dr. Bodor E.—dr. Horváth M.

BÁCSALMÁSON a rendelőintézetben a bácsalmási, bácssző- lősi,' tataházi, mátételkl, kunbajai, csikériai, madarasi és katy- mári lakosakat látják el. Ügyeletet tart: dr. Biacsi S.—dr. Morva L.

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabadság tér l 'a; Baja, -Tóth Kálmán tér 2.;

Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma. Béke u. 1/a.; Kalocsa. Széchenyi - lakótelep; Kiskörös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza. Attila u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kun- szentmiMós. Kálvíin tér 7.: Solt- vadkert. Ifjúság u. 2.; Tiszakécs- ke. Béke u. 132.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas. Kossuth u. 15—19.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás. Marx u. 36. T.: 106).

* KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Bozi R. (Kecskemet, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja. Bátmo- nostor. Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.). Ns- mesnádudvar, Sükösd. Érsekcsa- nád: dr. Punczmann T. (Baja. Kossuth u. 11/a. T.: 12-482). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a.). Felsőszentiván. Csávolv. Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Madaras. Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár. Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47). Hercegszántó, Dávod. Csátalja. Nagybaracska: dr. Z?uzsity J. (Csátalja. Damjanich u. 2.).

KALOCSAI "ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar L. u. 3. T.: 800), Tass. Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton. Rákóczi u. l.)> Solt, Dunaegyháza. Üjsolt. Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt. Lepke u.

4.), Harta, Dunatetétlen. Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta. Rákóczi u. 9.). Dunapataj. Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene- dek: ifj. dr. Babos L. (Dunapatai. Béke tér 3. T.: 75), Szakmár öreg- csertő. Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske. Marx u. 66. T.: 12). Fájsz,

Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos

I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög. Helvécia, Városföld: dr. Lakos K. (Kecskemét, Marx tér 4. T.:

23-941). Jakabszállás. Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás. Petőfi u. 26.). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyáirlőrinc. Sugár u. 16. T.: 21). Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse. Veréb u. 2/a. T.: 137). Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanács- köztársaság u. 6. T.: 41-027). Kerekegyháza. Kunbaracs. Ladány- bene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös. Vattay u. 1Ó.), Ágasegyháza, Fülöpháza. Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kun- szentmiklós. Kunpeszér. Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93). Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fülörazállás, Ady E. u.

2. T.: 19). Soltvadkert. Bocsa.

Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa. Tanács u. 3. T.: 11), Akasztó. Csengőd, Tabdi. Páhi, Soltszentimre. Kaskantyú: dr. Varga- J. (Csengőd, Dózsa. Gy. u. 51. T.: 61), Kecel, lmrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel. Temető u. 8.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL-* LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: eh-. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u.

3. T.: 61-389). Kiskunfélegyházi,

Gátér. Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza. Szegfű u. 2. T.: 62-455), Tiszaalpár. Lakitelek: dr. Berényi

F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 43). Kiskunmajsa, Kömpöc. Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa. Tanácsköztársaság u. 130. T.: 116). Jászszentlászló.

Szánk: dr. Mihala F. (Szánk. Árpád u. 28. T.: 16), Bugac. Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás. Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas. Kosevoj tér 5.- T: 11-241), Zsana. Harkakötöny. Pirtó. Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas. Schönherz Z. u, 5. T.: 11-070). Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma. Magyar L. u. 18.). Bprota,1 Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.). Mélykút. Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28). Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa. Szabadság tér 3. T.: 35). Bácsalmás. Csdkéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletich Gy. (Bácsalmás. Rákóczi u. 8.). Tataháza. Bácsalmás. Má- tételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás. Petőfi u. 48.).