Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Főként az ország északi felé* ben növekszik meg Időnként erősen a felhőzet. Elsősorban északon várható eső, zápor, helyenként zi­vatar is kialakul. Az időnként élénk, változó Irányú szél fokoza­tosan északnyugatira fordul, országszerte megerősödik, gyakran lesznek viharos széllökések' Is. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 17—21 fok között alakul. Magyar—svájci külügyminiszteri tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AM MUMP BAca-KUKCN MMTII lUORIItAMAI NAPILAPJA Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására csütörtökön dél­ben hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügy­minisztere. A svájci diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendég­látója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezését kö­vetően, délután a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—svájci külügy­miniszteri tárgyalások. Először a két ország diplomáciájának ve­zetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk körben megbeszé­lést tartott. Ezután a külügymi­niszterek vezetésével a tárgyaló- csoportok áttekintették a nem­zetközi helyzet időszerű kérdése­it, valamint hazánk és a Svájci Államszövetség kapcsolatainak alakulását. MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE A békés Ázsiáéi Á Szovjetunióban nagyra értékelik és támogatják más ázsiai országok konstruktív békekezdeménye­zéseit is. Reméljük, hogy az ázsiai államok össze­fognak, s együttesén kidolgozzák az ázsiai, valamint a csendes-óceáni és indiai-óceáni térség biztonsá­gi problémáira vonatkozó közös, átfogó álláspont­jukat — mutat rá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára abban az üzenetében, amelyet a Haba­rovszkban megnyílt nemzetközi tanácskozás részt­vevőihez intézett. A tanácskozáson a japán militariz- mus feletti győzelem 40. évfordulójáról emlékeznek meg, s megvitatják az ázsiai és csendes-óceáni bé­kemozgalmak feladatait. A Szovjetunió már több konkrét javaslatot tett annak érdekében, hogy csökkenjen az ázsiai fe­szültség, felülkerekedjen a békés egymás mellett élés és a jószomszédi kapcsolatok fenntartásának szándéka, az ázsiai országok szuverenitásának köl­csönös tiszteletben tartása és az egymás belUgyei'be való be nem avatkozás politikája — mutatott rá Gorbacsov. Az üzenet emlékeztet, hogy az imperializmus mi­litarista körei agresszív politikát folytatnak az ázsiai és csendes-óceáni térségben; katonai és politikai konfrontációra törekszenek a szocialista ’és el nem kötelezett országokkal, ösztönzik Japán újrafelfegy- verzését, az agresszív szándékú Washington—Tokió— Szöul tömb létrehozását. E tervekkel áU szemben a Szovjetunió és a szo­cialista közösséghez tartozó más országok békesze­rető politikája, s az ázsiai népeknek az az egyre erőteljesebb vágya, hogy a kontinenst a béke és a biztonság, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés övezetévé változtassák. ' Ezt a célt szolgálja a Szovjetuniónak az a lépése is, hogy augusztus 6-tól, a hirosimai atombombá­zás évfordulójától kezdődően egyoldalúan morató­riumot hirdetett mindenféle nukleáris robbantásra. SÚLYOS KÁROK A SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN Gyors intézkedést várnak a gazdaságok XL. évf. 209. szám Ára: 1,80 Ft 1985. szeptember 6. péntek Várkonyi Péter este díszvacso­rát adott Pierre Aubert tisztele­tére. ,A téli fagyok következményei Kádár János és Pablo Gomez találkozója Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a KB székházában fogadta Pablo Gomezt, a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) KB főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghívásá­ra, küldöttség élén, hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást a két ország, a két párt életéről, tevékenysé­géről, az MSZMP és a PSUM idő­szerű feladatairól, hazai és nem­zetközi törekvéseiről. Kifejezték készségüket a két párt kapcso­latainak további elmélyítésére. Áttekintették a nemzetközi po­KECSKEMÉT, BAJA litika időszerű kérdéseit, külö­nös tekintettel az európai, vala­mint a közép-amerikai térség­re. Véleményt cseréltek a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről. Főiskolai tanévnyitó ünnepségek Megyénk öt felsőfokú oktatási intézménye közül kettőben — a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán és a Kecskeméti Úvónőképző Intézetben — teg­nap tartották, a bajai Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Főiskolán pe­dig ma rendezik meg a tanévnyi­tó ünnepséget. A GAMF-on az idén nappali tagozaton mintegy négyszáz, le­velezőn pedig száztizennégy hall­gató tanul. Közülük százötven­kettő, illetve harminchét most kezdi tanulmányait a patinás műszaki főiskolán. Immár ha­gyomány, hogy a tanévnyitó ün­nepségen kerítenek alkalmat ar­ra, hogy az előző tanévben leg­többet produkáló diákokat elis­merjék. Ezúttal három volt el­sőéves hallgató, Tschalamon Fe­renc, Tóth Döme Ákos és Szlama József kapott jutalmat az 1984/85- ös tanév országos műszaki főis­kolai, Hajós Györgyről elnevezett matematikaversenyén elért ki­magasló eredményéért. Egyben négy volt elsőst és öt volt má­sodikost ismertek el tavalyi ki­váló tanulmányi munkájukért. Ez alkalommal vehette át az intéz­mény negyvenkét dolgozója is a törzsgárdatagságért járó jel­vényt, oklevelet és pénzjutal­mat. A tanévnyitón részt vett Szabó Lajos, az Április 4. Gép­ipari Művek vezérigazgatója, a párt megyei végrehajtó bizott­ságának tagja. Ugyancsak tegnap gyülekeztek tanévnyitóra a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézet pedagógusai és hallgatói is. A nyolcszázötvenki- lenc diák közül négyszázkilen- cen nappalin, négyszázötvenen levelezőn tanulnak, a száznyolc­vannégy nappali tagozatos elsős közül ötvenen a hároméves integ­rált képzésben vesznek részt. A hallgatói létszám mintegy hat­vanhal növekedett a tavalyihoz képest, s .az idei az első tanév, amikor harmadéves diákjai van­nak az intézetnek. A hagyomá­nyokhoz híven ezúttal tettek es- ktjt az elsőéves óvónőhallgatók, s egyben nemes, követendő pél­daként állhatott előttük Kurcz Henrikné nyugalmazott óvónő, aki most vette át aranydiplomá­ját. I A bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskolán ma rendezik a tanévnyitót. A háromszázhuszon- kilenc nappali tagozatra jelent­kező közül százhetvenegy, a két­százharminc levelezőre pályázó közül pedig hatvankét fiatalt vet­tek föl. Az intézetben tanulók összlétszáma így a nappalin négy-. százhatvanegy, a levelezőn pedig kétszázhuszonkét fő. A diákok közül huszonnyolcán választot­ták a német, tízen a szerbhor- vát, harminchatan pedig az orosz speciális kollégiumot. A korábbi évekhez képest nö­vekedett a fiúk érdeklődése a ta­• Az ünnepélyes tanévnyitó résztvevői a Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskolán. (Méhes! Éva felvétele) nítói pálya iránt. Míg eddig éven­ként csak egy-két fiú jelentke­zett az intézménybe, az idén hu- szonhatan képviselik az erősebb nemet az elsősök között. A tan­évnyitón kapják meg megérde­melt jutalmukat azok a hallga­tók, akik tavaly kiválóan tanul­tak, illetve a legtöbbet tették a közösségért, s ez alkalommal ad­ják át az ötven, Hatvan, hatvan­öt és hetven éve végzett pedagó­gusoknak is díszdiplomájukat. H. K. E. sST Kis- és nagyüzemekben, hi­vatalokban, gazdaságokban bizalmiakat választanak e he­tekben országszerte. Többen és alaposabban foglalkoznak a a kiválasztás legkedvezőbb fel­tételeinek megteremtésével, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. A szakszervezetek ‘ csak a rátermett bizalmiak hálózatával teljesíthetik fel­adataikat. Sokasodó gondja­ink csökkentése, a termelés korszerűsítése elképzelhetet­len a munkás- és értelmiségi érdekeket körültekintően kép­viselő bizalmiak nélkül. Gyönyörű a hivatásuk, alig túlozható felelősségük. Olyan megbecsüléssel emle­gették hajdani munkásbará- taim a bizalmiak nevét, mint amilyen tartózkodó tisztelettel a művezetőkét. Nélkülük sem­mi sem történhetett az üzem­ben. Számíthattak segítségük­re, ha megakadtak a munkái­ban, családi bajokkal nyűg­• A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa mellett működő Szőlő és Borgazdasági Koordiná­ciós Bizottság soron következő ülését tegnap tartották Kecelen a Szőlőfürt Szakszövetkezetben. Csipkó Sándor, a szakszövetke­zet elnöke köszöntötte az ország minden megyéjéből érkezett szak­embereket. Elmondta, hogy kri­tikus helyzetben van a szőlőter­mesztés a téli fagyok miatt. Je­lentős területeken kipusztult az ültetvény, illetve a részlegeden károsodott tőkéken a tavaszi .vmegeredés” után a friss hajtá­sokat „elrúgták” a tőkék, mivel a tápanyagszállító rendszerük erő­sen károsodott, vagy a vízhiány, az aszály miatt nem tudták ne­velni a hajtásokat. Selejtezni kell — vagyis ki­szántani — ezeket a területeket, ami többletköltséget okoz, ugyan­akkor a lecsökkent terület és a hektáronkénti kisebb hozam mi­att bevételük erősen megcsap­pan. A veszteségek következté­ben a megyében több gazdaság pénzügyi stabilitása megingott. Bács-Kiskunban a mintegy 50 ezer hektár szőlőültetvényből 20 ezer hektárt ért fagykár. Ugyan­akkor telepíteni kellene a té­li tapasztalatokat hasznosítva, azokból a fajtákból, amelyek bír­ják a több napig tartó mínusz 25 fokos lehűlést is. Mert a sző­lő a Duna—Tisza közén olyan be­vételi forrást jelent, amelyből igen sok ember él itt, amiből a mezőgazdasági ágazat — a szö­vetkezetek — fejlesztéséhez szük­• A Kozma Pál és Füri József által előállított újabb szőlőfajták nem­csak télállóak, hanem jó minőségű bor is készíthető belőlük -— mondotta Bakacsi László a bemutatón. séges jövedelem nagy része szár­mazik. Most a téli fagykár miatt — amit még súlyosbított a to­vábbra sem enyhülő aszály — a termelési alapok rendültek meg a Kiskunságban, a Homokhátsá­gon. Képtelenek a szövetkezetek ta­karékossági, termelésszerkezet­módosítási, melléküzemág-fej­lesztő programokkal helyrebil­lenteni a gazdálkodás egyensú­lyát. A károk akkorák (a keceli szövetkezetben például 30 mil­lió forint), hogy központi, álla­mi intézkedéseket, segítségnyúj­tást igényelnek. A tegnapi tanácskozás napi­rendjén a várt intézkedések is­mertetése szerepelt, de dr. Per­esei János, a TOT főosztályveze­tője kénytelen volt azzal kezdeni előadását, hogy a Pénzügyminisz­térium és az illetékes állami szer­vek ezzel kapcsolatos döntése késik, s így marad a bizonytalan­ság légköre. Az országban eléri az ötrailliárd forintot a téli fagy okozta szőlőültetvénykár, amit már júniusban a MÉM illetéke­seivel közösen, részleteiben fel­tártak és elemeztek, ugyanak­kor megjelölték azt is, hogy mi­lyen állami segítségre lenne szük­sége az ágazatnak. Az említett összeg csupán erre az esztendőre ható veszteség, a következményekkel még nem is­(Folytatás a 2. oldalon.) SZÁZÖTVEN HELYETT HÚSZÁN Önálló vállalat lesz az EK A kalocsai gyáregysége • Az EKA kalocsai dolgozóinak keresete a jövőben a saját jó mun­kájuktól függ majd. lődtek. A bizalmi állt köze­lebb a kétkeziek szívéhez. Biz­tos tudás, hatalmi pozíció ala­pozta meg a művezető tekin­télyét, ' a bizalmi tisztség a társaktól kapta fényét. Marx sűrűn hivatkozott a mozgalom sikeréhez elengedhetetlen bi­zalomra. Marosán György azt kutatta a Népszava Könyvki­adó Fórum-sorozatában, hogy „honnan és mikor lép a forra­dalmi munkásmozgalomba ez a munkások által önkéntesen, demokratikusan mindenbe be­leszóló joggal kialakított mun­kásmozgalmi személy? A bi­zalom hívta életre, ez dobta az osztályharc színterére a mozgalom kezdeti időszaká­ban, majd a felszabadulás után." Hazánkban híven tükrözte szerepük a hatalom és a dol­gozó tömegek viszonyának alakulását. Nyilvánvaló: csak akkor gyökeresedhetnek meg, bon­takozhatnak ki az üzemi de­mokrácia különféle formái, ha minden szempontból alkal­mas emberek képviselik tár­saikat, kis közösségük érde­keit, továbbítják a vállalati, népgazdasági érdekeket. Egy időben mintha többre becsülték volna a társadalmi megbízatásokat befolyásolók az ügyesen, olykor fontoskod­va felszólalgatókat, a minde­nütt nyüzsgőket, mint azokat, akik tudásuk szüntelen gya­rapításával, tőlük telhetőén legjobb munkával szavaztak meghirdetett eszméinkre. Űjabb tapasztalatok táplálják a reményt: csak a jó, a szor­galmas szakemberek számít­hatnak bizalomra. Az érde­keltek természetesnek tartot­ták a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, hogy a fiatal Fekete Jánosnét kérjék föl érdekeik védelmére; a ki­tűnő szakmunkás országos el­sőséggel bizonyította tudását. Ugyanebben a gyárban for­gácsoló szakmunkásként, majd csoportvezetőként is megállta helyét a közszereplést — most a szakszervezeti bizottság el­nöke — bizalmiként kezdő szakmunkás, Gyenes István. Különösen fontos megyénk­ben a példamutatás, hiszen az üzemi dplgozók többsége el­sőgenerációs munkás; nem született az életszemléletet, magatartást formáló mun­káshagyományokba. A választás fontos szempont­jai közé sorolják a politikai, a kulturális fogékonyságot, ér­deklődést, mert közönyösektől, egykönyvűektöl, az önképzé­süket élhanyagolóktól nem sokat várhat a közönség. An­nál többet a felelősen „min­denbe beleszólóktól”. A Hel­véciái Állami Gazdaság egyik bizalmija az almaexport mi­nőségét, javító intézkedéseket javasolt. A Bácshús szállító- részlegének egyik bizalmija a vidéki átvevőhelyek munka­körülményeinek jobbítását harcolta ki. Az olyanok sike-- re kívánatos, mint a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­latnál dolgozó bizalmié, aki­nek a törzsgárdatagság elis­merésével kapcsolatos javas­latát a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa is megtárgyal­ja. Heltal Nándor / Bács-Kiskun megye iparát még ma is jórészt Budapestről* irányított üzemek képviselik. A hazai általános helyzet szerint a vidéki munkások szakmai hozzá­értésben utolérték fővárosi kol­légáikat, ám fizetésük kevesebb, s szociális ellátottságuk színvo­nala sem éri el budapesti tár­saikét. Gyakori panasz, hogy a fejlesztésre szánt összegeket a 'központ üzemei használják fel, a főváros határán túliak nem ré­szesülnek abból az általuk meg­termelt nyereség arányában. Ez nem ismeretlen megyénk üzemeinek dolgozói előtt sem. Az utóbbi időben azonban jelen­tős változások tapasztalhatók, a gyárak, gyáregységek sorra ön­állósodnak, vidéki székhelyű ipar- vállalatként folytatják tevékeny­ségüket. Az Elektromos Készülé­kek és Anyagok Gyára kalocsai gyáregységének is sikerült kivív­nia függetlenségét, a jövő év ja­nuár elsejétől saját lábára állva gazdálkodik. — Az 1985. március 21-i mun­kásgyűlésünkön döntöttünk úgy, ' hogy az Ipari Minisztérium félé­kezdeményezni fogjuk gyáregy­ségünk önálló vállalattá szerve­zését — tájékoztatott Kormos Miklós gyáregységvezető. — Üzemünk 650 dolgozót foglalkoz­tat, éves árbevételünk 530 millió forint körül van, ebből a nyere­ség mintegy 46 millió. Ugyanez (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom