Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

m. IDŐJÁRÁS Várható IdSJirAi ma estig: Folyta­tódik a nyárlasan meleg, túlnyomóan derült Idd. A déli, délnyugati aaél napkósben, főleg • Dunántúlon megélénkül. Hajnalban néhány he­lyen átmenetileg kOd alakul ki. A legmagasabb nappali hőmérsék­let pénteken **—» fok MiOtt várható. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Suharto elnök hazánk vendége annwmi' i AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 221. szám Ára: 1*80 Ft 1985. szeptember 20. péntek Kádár János a Párttörténeti Intézetben ÍMÉ Wmmm Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára — Radics Katalinnak, a KB tudományos, ‘közoktatási és kulturális osztálya ve­hetőjének kíséretében — csütörtökön délután az MSZMP KB Párt- történeti Intézetébe látogatott. A vendégeiket Huszár István, a KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Sipos Levente, az intézet pártalapszervezetének titkára, valamint Szűcs Istvánná, a KB tagja, az V. kerületi pártbizottság első titkára fogadta. Kádár János megtekintette a könyvtárat és az archívumot, ahol Vértes Róbert és Szűcs László ismertette az intézet e két fontos részlegének tevékenységét. A párt főtitkára ezután a Párttörténeti Intézet igazgatóságának tagjaival és vezető kutatókkal találkozott. Huszár István adott tájékoztatást az intézet munkájáról. Sipos Levente a pártalapszervezet munkájáról, Szabó Ágnes és Uiibán Károly történészek szakterületükről tájékoztatták az MSZMP fő. titkárát. Kádár János, miután megköszönte a fogadtatást és a tájékoztatást, elismerően szólt a hazai és a nemzetközi tudományos életben tekin­télynek örvendő intézet munkájáról.' A felszólalásokhoz kapcsolódva kiemelte a munkásmozgalom történetével foglalkozó kutatások nagy jelentőségét hangsúlyozta a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom gazdag tapasztalatainak gyakorlati fontosságát, és további si­kereket kívánt az intézet egész kollektívájának felelősségteljes mun­kájukhoz. (MTI) Losonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének meghívására csütörtö­kön hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett Suharto, az Indonéz Köztársaság elnöke. Útjára elkí­sérte felesége Tien Suharto is. Suharto elnököt és a kíséretében lévő személyiségeket a Ferihegyen Losonczi Pál és felesége, Várkonyt Péter külügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter üdvö­zölte. Ezután a vendégek és ven­déglátóik gépkocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtat­tak. Az Országház előtt az Indonéz Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság zászlóival díszített téren a díszmotorosok kíséreté­ben érkező Suharto elnököt ka­tonai tiszteletadással fogadták. A téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A Losoncéi Pál társaságában érkező indonéz elnököt és kísé­retének tagjait Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Czinege Lajos, á Miniszter­tanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint az állami és a társa­dalmi élet számos más vezető képviselője fogadta. Az indonéz államfő hivatalos programja délután tiszteletadás­sal folytatódott: Suharto elnök a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezután az Országház Delegá- ciós termében megkezdődtek a magas szintű magyar—indonéz tárgyalások. Az MSZMP főtitkára a Szovjetunióba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának meghívásá­ra a közeli napokban ba­ráti munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. (MTI) MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYVEZETŐK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA Iskolai önállóság, demokratizmus Ezt követően a városházát, a Kodáiy-tskolát, a Szórakaténusz Játékműhelyt és Múzeumot, va­lamint a Magyar Naiv Művészek Múzeumát keresték fel a tanács­kozásra érkezett vendégek. Délután Gazsó Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes a közok­tatás irányításának továbbfej­lesztésében, a VII. ötéves terv előkészítésében napirenden lévő tennivalókról, illetve a nevelési­oktatási intézmények belső éle­tének, működésének javításáról, önállóságuk perspektíváiról tar­tott előadást. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az iskolai de­mokratizmus továbbfejlesztése, az intézmények, a pedagógusok önállóságának, öntevékenységé­nek kibontakoztatása ma a leg­időszerűbb oktatáspolitikai fel­adat, hiszen az oktatási rendszer fejlesztése, az oktató-nevelő mun­ka hatékonyságának növelése nagymértékben függ az iskola megújulási képességétől. Mindez a társadalmi, állami irányítás­ban érvényesülő demokratizálási folyamattal összhangban való­sulhat meg, érvényesítve az is­kola specifikumait. A szakmailag önállóvá váló iskola természet­szerűleg más típusú irányítói A magyar tárgyalócsoportot Losonczi Pál vezeti. ^ Suharto elnök áll az Indonéz Köztársaság tárgyalóküldöttsé­gének élén. A rövid plenáris találkozón a két államfő méltatta a látogatás jelentőségét és kifejezte meg­győződését, hogy a mostani tár­gyalások, a széles körű vélemény- csere lehetővé teszik egymás helyzetének, nézeteinek még jobb megismerését, és hozzájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez, kü­lönösen gazdasági téren. Ezt követően Losonczi Pál dol­gozószobájában négyszemközt tárgyalt Suharto elnökkel. A szívélyes légkörű találkozón át­tekintették a magyar—indonéz kapcsolatok fontosabb kérdése­it, fejlesztésük lehetőségeit, és ismételten megerősítették szán­dékukat az együttműködés erő­sítésére. Czinege Lajos Sudharmono miniszterrel folytatott megbe­szélést, amelyen részt vett Vár- konyi Péter és Moohtar Kusu- maatmadja is. Veress Péter és Johannes Su- marlin- a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fej­lesztéséről tárgyalt. Este Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Suharto elnök és felesége tiszteletére a Parla­ment Vadász-termében. A dísz­vacsorán a magyar és az indonéz államfő pohárköszöntőt mon­dott. LÁZÁR GYÖRGY SAJTÓÉRTEKEZLETE Tárgyalások / a magyar—japán gazdasági kapcsolatok erősítéséért TOKIO A legbefolyásosabb japán gaz­dasági szervezeteik vezetői teg­nap ebédet adtak Lázár György tiszteletére. A tulajdonképpeni „házigazda” Ivata Kazuo, a Ja­pán—magyar Gazdasági Klub japán társelnöke volt, aki a szi­getországi üzleti élet legtekinté­lyesebb képviselőinek nevében meleg hangú beszédben köszön­tötte a Minisztertanács elnökét. Mindenekelőtt annak jelentősé­gét emelte ki, hogy Lázár György személyében az első magyar mi­niszterelnököt üdvözölhetik Ja­pánban. Ivata Kazuo úgy értékelte, hogy a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés1 terén az elmúlt időszak­ban sikerült előrelépni. Ugyan­akkor meggyőződését fejezte ki, hogy Lázár György mostani lá­togatása nyomán további ered­ményeket lehet elérni mind a gazdasági, mind pedig a japán— magyar politikai és kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Lázár György — miután kö­szöntötte a szigetországi üzleti élet vezető képviselőit — hang­súlyozta, hogy hazánk minden téren, különösképpen a gazdaság területén érdekelt a Japánnal való kapcsolatok szorosabbra fű­zésében. A Minisztertanács elnö­ke utalt arra, hogy Magyaror­szág a gazdasági fejlődés meg­gyorsításának új szakasza előtt áll, olyan fejlesztési program megvalósítására törekszik, amely széles lehetőségeket kínál a ja-, pán bekapcsolódásra. Az ebédet megelőzően Lázár György szálláshelyén fogadta Murata Keidzsiro külkereskedel­mi és ipari minisztert. Ugyancsak a délelőtti program keretében Lázár György a tokiói elektromos művek villamosener- getikai múzeumában tett látoga­tást. Lázár György kora délután a japán nemzeti sajtóklubban saj­tóértekezletet tartott. „Az együttműködés szándéka kölcsönös” „Tárgyalásaim Nakaszone Ja- szuhiróval tartalmasak és hasz­(Folytatás a 2. oldalon.) A KONGRESSZUSI KÉSZÜLŐDÉS JEGYÉBEN Ülésezett a népfront megyei bizottsága magatartást és stílust igényel, ugyanakkor ki kell építeni egy olyan — az eddigi irányítási gya­korlattól sokban eltérő — diffe­renciált, befolyásoló és ellenőr­ző eszközrendszert is, amely megfelelő mozgásteret, garanciá­kat teremt az intézményi önálló­ság érvényesítéséhez. Az előadást élénk vita követ­te. Ezután Miklóstelepre, a Ma- thiász Emlékházba látogattak a tanácskozás résztvevői. Ma Kalocsára utaznak a me­gyei tanácsok művelődési osz­tályvezetői, ahol többek között megtekintik az érseki könyvtá­rat, a Sch offer Múzeumot, a por­celánfestő-üzemet és Prokop Pé­ter festőművész gyűjteményes kiállítását. Kalocsa kulturális életéről a városi pártbizottság vezetői tájékoztatják a vendége­ket. K. E. Nemrég hallottam a történe­tet. Egy anya mesélte. Vak fiával nyaralni ment a ten­gerhez. A parton hqtalmas sziklameredély volt, innen ug­rottak a fürdőzők a vízbe. Az anya kérte kamaszfiát, hogy ugorjék be 6 is. Csodálatos érzés, mintha repülne a ten­ger meleg, simogató, mint az anyakéz — biztatta a gyere­ket. A fiú félt. Noha jó úszó volt, nem mert ugrani, fiiszén nem látta a mélységet, a tá­volságot föld és víz között, el­rugaszkodni a biztonságos ta­lajtól a sötét semmin át, iszo­nyattal töltötte el. Az anya nyugtatta a gyereket, hogy várni fogja őt a vízben. Baj nem érheti, hiszen ő az édes­anyja, majd vigyáz rá. És fölvezették a vak fiút a szikla tetejére. Az édesanyja várta őt a tenger ben. Sokáig állt a fiú a szikla szélén, egyszercsak karjait széttárta, „ el rugaszkodott a földtől, és az iszonyú ismeret­len felé fejest ugrott. Micsoda bizalom, s micsoda hit. Milyen megrendítő példá­zata a gyermek—anya kapcso­latnak. De vajon jellemző ez ko­runkban? Vajon általános szülő-gyerek, felnőtt—gyerek között ez a biztonságérzetet adó hit? Csonttá soványodott apró testeket, éhenpusztult kis­gyerekeket mutat a televízió. Tíz-, sőt hatéves prostituált kislányokat, hatalmas csillo­gó, láztól kimerült gyermek­szemeket, s mi felnőttek, akik arcunkhoz emelhetnénk a vi­lágot, mi felnőttek, akik en­ni, inni adhatnánk a gyere­keknek, ruhát, cipőt gyógy­szert vehetnénk nekik, ta­níthatnánk, képezhetnénk őket, mi megteszünk-e értük mindent lelkiismeretünk, és kultúránk parancsa szerint? Fegyverkezés, terrorizmus, merényletek sora. Tekinté­lyek meggyalázása és elpusz­títása. Vandalizmus, háború és viszályok. Hitek, bizalmak lerombolása. Hát sohasem ta­nul az emberiség saját gyalá­zatából? Féltem a gyerekeket, az esendőket és ártatlanokat Etió­piában, Bangladesben, Brazí­liában, és mindenütt a vilá­gon. Féltem őket, mert em­ber vagyok. ''Szeretem őket, mert anya vagyok. Minden éhezőben az én kisfiam éhes, minden beteg kisgyerekben az én kisfiam lázas, minden meg­gyötörtben az én gyermekem sir. Mert az anyaság egyete­mes. És ettől egyetemes. Félek. Félek, mert egyszer ugrásra biztatom a fiamat, és nem mer ugrani. Mert nem bízik bennem. Félek, hogy az én fiam hitét is széttöri a vi­lág. Félek, hogy egyszercsak nem ugrik le egyetlen gyer­mek sem kinyújtott karjaink Tegnap ülést tartott a Haza­fias Népfront megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett Ra- dó Györgyné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársa. Farkas József, a népfront me­gyei titkára az elmúlt időszak fontos belpolitikai eseményét ele­mezve az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagválasztások ta­pasztalatait összegezte, majd elő­terjesztette az elnökség által el­fogadott javaslatot a népfront­testületek újjáválasztásának elő­készítésére és lebonyolítására. Mint ismeretes a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa a közel­múltban állást foglalt a mozga­lom VIII. kongresszusának ez év december 13-ra történő összehí­vásáról. A népfrontmozgalom testületéinek demokratikus új­jáválasztja lényegében máris megkezdődött. Először a község­körzeti, a városkörzeti és községi népfrontbizottságokat választják újjá, majd a városokban, a fővá­rosi kerületekben, ezt követően a megyékben és Budapesten jön­nek létre az új testületek. A választásoknál érvényesülő demokratizmus fontos tényező­je, hogy minden bizottságot az alsóbb szintű népfrontfórumok választanak meg. A bizottságok tagjainak kétharmadát az al­sóbb szintű tanácskozásokon, egy- harmadát pedig a népfrontmoz­galomban részt vevő politikai, társadalmi, érdekvédelmi szer­vek azonos szinten tevékenykedő testületéi választják meg. Ezáltal lehetővé válik, hogy a népfront­ban együttműködő szervek, szer­vezetek és mozgalmak tényleges részvétele, szerepe megnöveked­jen, s erősödjön a népfront össz­társadalmi jellege. A további sl- keres munka érdekében arra is szükség van, hogy az állampol­gárok minél nagyobb aktivitással vegyenek részt a választásra ösz- szehívott részfalugyűlésen, la­közé a szikláról, mert elvesz­tették bizalmukat a felnőtt világban. S ha az így lesz, nem Föld a föld tovább, csupán termő­talaj. Ma, szeptember 20-án, a gyermekek világnapján meg­győződéssel vallom: Szoro­sabban kell fognunk egymás kezét. Kiáltanunk kell ren­dért, nyugalomért. Hangunkat nem nyelhetik el a brüsszeli stadion üvöltései, a repülőte­rek pokolgépeinek robbaná­sai, az utcai harcok fegyver- ropogásai. Kiáltanunk kell gyermekeinknek békességért, tisztaságért, kegyelemért. Hogy ne essenek kétségbe. Hogy ne nyúljanak kábítószer után, hogy ne dobják el maguktól az életüket, melyet mi adtunk nekik, hogy visszaszerezhes­sék példaképeiket, melyek nélkül tétovák és magányo­sak, hogy kezükbe ne gyilkos szerszámokat vegyenek, s ne forduljon ember az ember ellen, hogy gyermekeink ismét elhiggyék szavainkat. Erő ss Ágota kő területi gyűlésen, illetve fa­lugyűlésen és városi népfrontér­tekezleteken, s a legalkalmasabb­nak tartott személyeket válasz­szák meg az elkövetkező öt esz­tendőre . a népfrontbizottságok tagjainak. Az országgyűlési és tanácstag választások során is bebizonyosodott, hogy sokan al­kalmasak a közéleti tevékenység­re és szívesen vállalnak társadal­mi megbízatással járó feladato­kat. Remélhető, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül is minél (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött az élelmiszeripari közgazdászok szemináriuma • A közgazdász-kutatók a Kecskeméti Konzervgyár munkájával lg megismerkedtek. Mint korábban hírt adtunk róla. Lakiteleken a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság kísér­leti állomásán magyar és hat szocialista országból érkezett ku­tató közgazdászok tanácskoznak, A több napos szeminárium teg­nap üzemlátogatásokkal ért vé­get. Dr. Balogh Sándortól, az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet igaz­gatóhelyettesétől. a szeminárium szervezőjétől kértem informá­ciót a Laki teleken folytatott munkáról. Megtudtam, ez volt az első alkalom, hogy ilyen hét­oldalú tanácskozáson találkoz­tak azok — a szovjet, csehszlo­vák. NDK-beli. jugoszláv, len­gyel. bolgár és magyar — köz­gazdászkutatók, akik az élelmi­szeripar belső iparági szerkeze­tét, fejlettségét, színvonalát vizs­gálják. Korábban csupán két, esetleg mint tavaly, a lengyel- országi Poswietne-ben háromol­dalú találkozóra került sor. Ked­den és szerdán a résztvevők ha­zájuk élelmiszeriparának sajá­tosságait mutatták -be. így, a konzultációk alkalmá­val tágabb értelemben is lehető­ség nyílt az eszmecserére. A né­hol már bevált jő gyakorlatnak számító, másutt még csak kö­vetendő. perspektivikusnak vélt ötlet útvesztőire is felhívták egymás figyelmét? Az előadások anyagát a kiegészítésekkel, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársai összesítik. Ezt a munkát három fő téma köré cső. (Folytatás a 2. oldalon.) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom