Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 220. szám Áll! 1,80 Ft 1985. szeptember I». csütörtök Bács-Kiskunba látogattak az igazságügyi orvostani kongresszus résztvevői Tíznél több autóbusszal érkez­tek Bács-Kiskun megyei látoga­tásra tegnap a hazánkban ülé­sező Nemzetközi Igazságügyi Or­vosi és Szociális Orvostani Aka­démia kongresszusának résztve­vői. A vendégeket Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont nagytermében dr. Mező Mi­hály, a városi tanács elnöke tá­jékoztatta a megyeszékhely jele­néről, majd levetítették a Bács- Kiskun megyét bemutató filmet. Ezt követően a város nevezetes­ségéivel ismerkedtek a vendé­gek, orgonahangversenyt hall­gattak meg, s programjukban szerepelt még bugaci és lajosmi- zsei kirándulás is. A budapesti tanácskozásról dr. Somogyi Endre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rek­tora, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója — a kongresz- szus elnöke — elmondta, hogy a világ negyven országából érke­zett mintegy hatszáz szakember változatos tematikájú szakmai programon vesz részit. A három­évente mindig más-más ország­ban rendezendő kongresszuson idén a közlekedési orvostan, a balesetelhárítási, -védekezési módszerek, az öngyilkossági vizs­gálatok, a mérgezések, a szárma­zásmegállapítás kérdéseivel fog­lalkoznak. Előadások hangzanak el igazságügyi-elmeorvostani problémákról, a hirtelen halál megállapításáról, és ismertetnek érdekes, tanulságos eseteket is. A tanácskozás élénk vitafórum. Az eddig történtekhez hozzátar­tozik, hogy — a Magyarországon folyó szakmai munka elismeré­seként is — a kongresszus dr. Somogyi Endrét választotta a kö­vetkező három évre a nemzetkö­zi akadémia elnökének. V. T. Ma hazánkba érkezik Suharto elnök Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívá­sára szeptember 19-én hiva­talos látogatásra hazánkba éricezik Suharto, az Indonéz Köztársaság elnöke. (Az elnök életrajza a 2. olda­lon.) Ahol a Nap kél AX ENSZ Utat meghirdetett Nem- | zetkSzi Ifjúsági Év alkalmából ] Japánban egyebek mellett egy r nemzetközi Ifjúsági tábort Is szer­it vertek, mintegy negyven ország i fiataljainak részvételével. A köl­csönös tapasztalatszerzés, egy- i más kultúrájának megismerése a | béke ügyében való munkálkodás I közOs alapjainak megkeresése [ mellett Jutott IdO arra Is, bogy a | távol-keleti országgal ismerked- > jflnk, azzal a csodálatos, s szá­munkra rengeteg meglepetést tar- ; togató hellyel, amit hajdan úgy 9 azonosítottak: ahol a Nap kél. I Most kezdődő sorozatunkban ! Japánban szerzett élményeiről ! számol be munkatársunk. HUSZONHÁROM­EZREN HÁROM MŰSZAKBAN Konzervipari csúcsidény Teljes kapacitással dolgozik a konzervipar 16 gyára, most van a csúcsidény. Naponta 10—11 ezer tonna nyersanyagot fogadnak, kétszer annyit, mint az év más időszakában. Ezért az ágazat 23 ezer dolgozója három műszakban végzi a feldolgozást, de még így is szükség van kisegítő erőkre. Több helyen, így például Nagy­kőrösön, Debrecenben, Kecske­méten, Nyíregyházán középisko­lás diákok is részt vesznek a be­érkező termékek válogatásában, előkészítésében, vagy a csoma­golásban. A legnagyobb mennyiségű nyersanyag most a paradicsom és a paprika. Mivel érésük késett, s így egybeesik az alma- és a körteszezonnal, az üzemek igye­keznek a termés egy részét ide­iglenes tárolókban elhelyezni. El­sősorban paradicsomsűrítményt, lecsót és vegyes savanyúságot ál­lítanak elő a gyárak. Az idei termés zöldségfélékből — az uborka kivételével — meg­felelő, ezért a tavalyinál több zöldségkonzerv, lecsó, savanyúság jut majd hazai üzletekbe. EREDMÉNYES TÁRGYALÁSOKRÓL SZÁMOL BE A JAPÁN SAJTÓ Lázár György szerdai programja Lázár György szerdán helyi idő szerint kora délelőtt szállás­helyén, az Imperial Hotelben fo­gadta a Japán—Magyar Baráti Társaság vezetőit, köztük Kono Joheit, a társaság elnökét —aki egyben a Japánban kormányzó Liberális Demokrata Párttal koa­líciót alkotó Üj Liberális Klub elnöke is —, valamint Ikeda Cune- ót, a társaság főtitkárát. Az 1959- ben alakult Japán—Magyar Ba­ráti Társaság rendkívül aktív és eredményes munkát végez a ma­gyar kultúra szigetországi nép­szerűsítésében. A találkozón je­len volt Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár és Szarka Károly, hazánk tokiói nagyköve­te is. Helyi idő szerint szerdán dél­előtt Hirohito császár fogadta audencián a magyar kormány­főt, majd ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden részt vett a japán császári csa­lád több tagja. A vendégek kö­zött volt Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök és néhány más magas rangú hivatalos személyi­ség. A Hirohito császár által a japán császári palotában adott díszebéden részt vettek Lázár György hivatalos kíséretének tagjai is. A délutáni órákban Lázár György szálláshelyén fogadta Mu­• Lázár György és Hirohito japán császár a tokiói díszebéden. tata Keidzsiro külkereskedelmi és ipari minisztert, ezt követően pedig a japán—magyar parla­menti baráti csoport képviselőit. Az első magyar—japán minisz­terelnöki találkozón teljes volt az egyetértés a két ország közöt­ti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét illetően. A ma­(Folytatás a 2. oldalon.) KIKÉRIK A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYÉT Tanácsülés Kiskunfélegyházán „A város több évtizedes — egyes esetekben évszázados — történelmi lemaradását próbálta leküzdeni az elmúlt ötéves ter­vekben” — olvashatjuk abban az előterjesztésben, melyet a kiskun­félegyházi tanácstagok vehettek kézbe a tegnapi tanácsülés előtt. Ezúttal a továbblépésről a város következő fél évtizedes fejleszté­séről kellett állást foglalniuk. A VII. ötéves tervkoncepciót és a településfejlesztési hozzájárulás­ról készült javaslatot vitatták meg dr. Dobos Ferenc tanácsel­nök elnökletével. A tervjavaslat főbb célkitűzés spit Csanyi István pénzügyi osz­tályvezető terjesztette a testület elé. Évente mintegy 80—100 mil­lió forintot fordíthatnak város- fejlesztésre a félegyháziak. Eb­ből kell — okosan gazdálkodva — megvalósítani a legfontosabb feladatokat: lakást, középiskolai tantermeket építeni, javítani a közművelődés tárgyi feltételeit, bővíteni az úthálózatot, a szenny­víztisztítót, a vízmüvet. Az öt év során összesen 1000 —1100 lakás — ezen belül száz szociális bérlakás — 'felépülésé­vel számolnak. A város középis­koláit, figyelembe véve a várható igényeket, 24 tanteremmel sze­retnénk bővíteni. Ebből egyelőre tizenhat felépítése látszik meg­valósíthatónak. A kiemelt terv­célok között szerepel egy új mű­velődési otthon kialakítása, vagy a városközpontban lévő Korona- épület rekonstrukciójával vagy pedig teljesen új létesítménnyel. A vita során mindkét elképzelés mellett sorakoztattak fel érve­ket a hozzászólók. A II. számú vízműtelepet a biztonságos víz­ellátás, a tizenkét éve épült szennyvíztisztítót pedig a kör­nyezeti ártalmak csökkentése érdekében szükséges bővíteni. A tervjavaslat két változatban ké­szült el, az első szerint útépítés­re, a második szerint pedig a művelődési központra fordítaná­nak több pértzt. A vitában tizenketten mondtak véleményt, a tanácstagok mel­lett felszólalt a nyilvános ülés több más résztvevője, is, élve tanácskozási jogával. A hozzászó­lók megerősítették, ugyanakkor sok szemponttal bővítették is a tervjavaslatot. Több tanácstag is felhívta a figyelmet arra, hogy az útépítést össze kell hangolni a közműfejlesztés ütemével, mert máskülönben néhány év múlva az újonnan készült utakat fog­ják felbontani a csatornázás, gáz­vezetés miatt. Többen felvetették, hogy a tanács bocsásson ki köt­vényt a jelentős fejlesztési cé­lokra. A legtöbb hozzászóló véleményt mondott a közműfejlesztési hoz­zájárulás összegéről, felhaszná­lásáról is. Balaton Imre szerint a befizetésekből lakókörzeti fel­adatokat is meg lehetne oldani, fi­gyelembe véve a különböző vá­rosrészekben élő emberek eltérő gondjait. Mészáros Erzsébet azt hangsúlyozta, hogy fontos az em­berek alapos, részletekre is ki­terjedő tájékoztatása. A tanácsülés — a kiegészíté­sekkel — egyhangúlag elfogadta a tervjavaslatot. A településfej­lesztési hozzájárulásról rendha­gyó módon, előre elkészített kér­dőívek útján szavaztak a tanács­tagok. A háromórás vitában nemcsak az előterjesztésről esett szó, ha­nem arról is, milyen formában • A következő években javítani szeretnék a városi könyvtár mű­ködési feltételeit is Kiskunfélegy­házán. ismertessék meg az elfogadott javaslatokat a város lakóival. A közeljövőben társadalmi vitára bocsátják az elképzeléseket, a ta­nácstagok s a különböző társa­dalmi szervezetek kikérik a la­kosság véleményét a városfej­lesztési tervek végső formábaönté- séhez. Az ülés második felében a ta­nács művelődésügyi osztályának tevékenységéről, majd a X. Kis­kun Napok rendezvényeiről hall­gattak meg beszámolót a részt­vevők. L. D. ELŐTÉRBEN A MUNKA MINŐSÉGE A gyommentesítésről Bácsbokodon Napjaink növénytermesztését, s általában a me­zőgazdaságot aligha lehet kemikáliák nélkül elkép­zelni. A kiváló tulajdonságú fajták, hibridek, elő­deink elképzeléseit felülmúló mennyiségű termést érlelnek. Mindez azonban feszes technológiai fe­gyelmet kiván. A mű- és szervestrágya nem olcsó. Így nem mindegy, hogy a termőterületen a kultúr­növényeknek milyen konkurrens gyomokkal kell a tápanyagért „viaskodniuk”. Ezért kiemelt fontos­ságot tulajdonítanak a jól és időben elvégzett vegy­szerezésnek, gyomirtásnak. Már lassan hagyománya van annak az őszönként megismétlődő bácsbokodi gyommentesítési tanács­kozásnak, amelyre tegnap került sor. Itt adtak szá­mot többek között a Bács-Kiskun megyei Agroké­miai és Növényvédelmi Állomás munkatársai az elmúlt időszakban végzett vegyszerkísérletek ered­ményeiről. Ezen a napfényes őszi délelőttön több mint száz­hetven szakember gyűlt össze a községi művelődési házban, ahol Gól Gyula, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelmezésiügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, és nyomaté­kosan felhívta a figyelmet az oly sok gondot oko­zó gyomok kártételének megakadályozására. Az őt követő előadók, a nehezen irtható gyom­növények elleni védekezés gyakorlati kérdéseiről beszéltek. Ahogy a beszámolókból kitűnt: a meg­felelő vegyszerválaszték és a kijuttatásukhoz szük­(Folytatás a 2. oldalon.) • A megyében is megkezdték a kukorica betakarítását. Borotán hétfőn in­dultak meg a kombájnok. Az idén 1350 hektáron vetettek kukoricát és ágy tervezik, hogy november 1-ig magtárba kerül a termény. (Pásztor Zoltán felvétele) A megyei KISZ-bizottság napirendjén az úttörőélet javítása A XII. Világifjúsági és Diák- találkozó megyei előkészületeit, a tavaszi, kora nyári VIT-ren- dezvények eredményeit értékel­te elsőként tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A fesztiválon részt vett politikai delegáció nevében Taracközi Ka­talin, a megyei KISZ-bizottság titkára tartott beszámolót a ta­lálkozón szerzett tapasztalatokról, élményekről. A testület második napirendi pontként a legifjabbak mozgalmi életének kérdéseivel, az úttörő- mozgalom gondjaival foglalko­zott. Szabó Sándor megyei úttö­rőelnök bevezetőjében elmondta, hogy a gyerekek tevékenységé­ben érdekelt állami intézmények és szervek, valamint mozgalmi szervezetek és testületek együtt­működésében az utóbbi időben gyakran tapasztalhatók zavarok. Ezek — mint mondta — legfő­képpen abból erednek, hogy a különböző rendeltetésű — lénye­gében azonos célú — intézmé­nyek, szervezetek képviselőinek tudatában, cselekedetében nem mindig a közös érdeknek megfe­lelő törekvés jut kifejezésre. A megyei úttörőelnökség nevé­ben a KISZ segítségét kérte egy olyan munkaprogram kidolgozá­sához, amely feltárja az érdekek látszólagos ellentétének leggya­koribb területeit, egyértelmű ja­vaslatot ad azok megoldására, egyszersmind iránymutatást nyújt az érdekek összhangjának kialakítását szolgáló együttmű­ködési formákra is. A hozzászólások többsége he­lyeselte az úttörőelnökség törek­vését, annál is inkább, mivel — mint elhangzott — az általános iskolai mozgalmi munka életre szóló indíttatást ad a későbbi po­litikai tevékenységre. A KISZ megyei bizottsága határozatot ho­zott egy, az úttörőmozgalom mű­ködési feltételeinek javítását célzó állásfoglalás megalkotásá­ra, amihez kérni fogja a megyei tanács közreműködését is. Az út­törőelnökség megyei érvényű ál­lásfoglalásának megfogalmazói — az erre a célra alakuló KISZ- es szakértői munkacsoport segít­ségével — kidolgozzák az abban foglaltak végrehajtásának és el­lenőrzésének biztosítékait is. A dokumentum várhatóan még az új oktatási törvény bevezetése előtt, az idén elkészül. S«. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom