Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

1985. szeptember 3. • PETŐFI NÉPE • TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATOK ■ 2 Kongresszus utáni feladatok Albában Beszélgetés Ion Savuval, az RKP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával A 6231 négyzetkilométer területű, '423 ezer lakosú Al­ba megye történelmi neve­zetességeiről, szőlő- és hegy­vidékeiről, természeti kin­cseiről többször beszámoltak már é lap munkatársai. Ez 'alkalommal a román testvér­megye társadalompolitikai, gazdasági törekvéseit mutat- .g, Megbeszélés az Álba megyei pártbizottság székházában. Balról a juk be az olvasóknak. második Ion Savu első titkár. A megyei pártküldöttséget Gyulafehérvárott fo­gadta és tájékoztatta Ion Savu, az Álba megyei párt- bizottság első titkára. A beszélgetés elején kiemel­te, hogy a közelmúltban a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága — és azzal egyidőben a megyei pártbizottság is — elémezte az elmúlt húsz év gazdasági és társadalomépítő törekvéseit. Az RKP KB nagy jelentőségűnek tartja az'1965-ben tartott IX. kongresszust, amely hosszú távra hatá­rozta meg Románia fejlődésének irányát. Az eltelt két évtizedben a nemzéti jövedelem egy- harmadát fordították az országban fejlesztésre. A legutóbbi pártfórumok a korábbi elképzeléseket megerősítették. 1965—85 között az ország ipari ter­melése meghatszorozódott, a mezőgazdasági terme­lés két és félszeresére nőtt. 1968 pedig amolyan kor­szakhatár az egyes területek fejlődésében, hisz ek­kor a 17 tartományból negyven megye alakult, meg, s ezzel az új területi felosztással a városok fejlesz­tése is nagyobb szerepet kapott. Álba megyében — Hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára — 1968-ban az ipar össz­termelése hárommilliárd lej volt, 1985-ben pedig már elérte a hüszonegymilliárdot. Ez az időszak ki­emelkedő volt a megyei beruházásokat Illetően is. Ekkor épült fel a Gyulafehérvári Porcelángyár, amely mintegy. 230 ezer féle terméket készít; s je­lenleg Angliába, Ausztráliába, Egyiptomba, - Fran­ciaországba, Görögországba, Kanadába, Kuwaitba, az NSZK-ba, Olaszországba és Svájcba exportálja dísztárgyait és étkészleteit. Ion Savu a vállalatfej- lesztések között említette a gyulafehérvári samot- tégto ész-szerszámgyárat, a rusztikus.,bútoBaii,ról,ne­vezetes balázsfalvi fafeldolgozó kqrnbinátot vala-, íiTi'ht a1 s'ebeái harisnyagyárá't,''aVhely az ország leg­nagyobb, 2600 dolgozót foglalkoztató ilyen üzeme, S ahol a termelési érték meghaladja a 650 millió lejt. A termékek felét Angliába, Franciaországba, Bel­giumba és a Német Szövetségi Köztársaságba ex­portálják. Ezután a megyei pártbizottság első titkára a test­vérmegyénkben folyó nagyberuházások közül a réz­feldolgozó kombinátról szólt. Románia legnagyobb rézfeldolgozóját 1986-ban adják át, termelésé 15 ezer tonna rézérc lesz. A beruházás értéke megha­ladja a 3 milliárd lejt. .Kérdésünkre, hogy mit tart a megyei első titkár az RKP XIII. kongresszusa ha­tározataiból adódó fő feladatnak, tömören vála­szolt: . , _ ,. — Célunk általánosan' is megfogalmazható: az ipar toyábbi korszerűsítése, a termelékenység nö- velése. Ez Álba megyére vetítve azt jelenti, hogy 1990-ig a termelést meg kell kétszereznünk. A mi­nőség javítására, a jövedelmező termelésre, a be­ruházások — amelyek csökkennek — ésszerű kivi­telezésére az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Ezt követően Ion Savu a tartalékokról tett emlí­tést. Vizsgálataik alapján egyik-másik üzemben az- egy termékre jutó költséget 100—200 /lejjel -is lehet csökkenteni. (Vagy ahogy a sebesi bőrgyárban lát­tuk, 1 százalékos anyagmegtakarítás másfél millió lej nyereséget eredményez.) Az ország ipari termé­kei közül Álba megyében gyártják az automata- mo­sógépeket és a varrógépeket, az eszterga- és maró­gépek 40 százalékát, a kohászatban használt hen­gerek felét. A mezőgazdaságról szólva kiemelte, hogy a test- ^ vérmegyei gazdaságok nehéz évet zárnak 1985-rben. A szárazság nemcsak a megyét, hanem az ország déli részét, az úgynevezett „gabonatárat” is sújtot­ta. Mindez a terméseredményeken is látszik. Árpá­ból hektáronként 3000, búzából 3200 kilogrammot ta­karítottak be. Ezek a terméseredmények mintegy 500 kilóval maradnak el a tervezettől. • n A megye lakossága kilenc városban — az Abrud- bánya, Balázsfalva, Cimperti, Cugir, Gyulafehérvár, Marosújvár, Nagyenyed, Sebes, Zalatna — és 67 községben él. A 86 ezer párttag feladata most az, hogy a termefést, az ellátást, a szolgáltatást javító törekvéseket személyes példaadással is segítse — fe­jezte be tájékoztatóját Ion Savu, a Román Kommu­nista Párt .KB tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára. Kovács István (Következik: Kiemelt feladat a lakásépítés.) FILMJEGYZET A pénz Robert Bresson, a francia film­művészet hasonlíthatatlan egyé­nisége e művévél 1983-ban öt év­nyi csönd után jelentkezett. A cannes-i fesztivál zsűrije alko­tói nagydíjjal jutalmazta. Robert Bresson a világ ismert rendezői között a film legtömörebben fo­galmazó képírójának számít. Stí- lusteremtő alkotásai közül Ma­gyarországon csiak néhányat, s meglehetősen szűk körben láthat­tak a filmmúzeumok látogatói Az Egy halálraítélt megszökött. Jearíne d’Arc pere. Tálán az ör­dög című alkotásai, bizonyára minden néző számára felejthe­tetlenek. A pénz kilencven perc alatt fogalmazza' meg közlendőjét, szavak 'helyett léthelyzetekben, mozdulatokban, tekintetekben, rácsokkal, ajtókkal zárt terek — szolbák, börtön- és liftcellák, ko­csifülkék 1— képi jeleivel. Bres­son sosem az egész testet láttat­ja, csak a hangsúlyos részt,-a szemet a kezet, a lábat, a top­panó lépteket. Nincsenek színek. mindent hideg és az elviselhetet- lenségig éles reflektorfény vilá­git meg. Követjük a lét peremén lépkedő ember sorsát, gyilkossá válásának pszichés mechanizmu­sát, Bresson Tolsztoj A hamis szelvény című elbeszélését in­kább csak idézi, mintsem fel­dolgozza. Tolsztoj XIX. századi világát a XX. század legjelleg­zetesebb világa váltja fed. A pusztán szoba belsővel és né­hány szóval jellemzett középosz­tálybeli apa nem ér rá gimna­zista fiának zsebpénzt adni, aki így forgalomba hozza a barátjá- tó1 kapott hamis pénzt. Egy fo­tóüzletben fölváltják, tulajdono­sai azonban — későn fedezve fel — átpasszolják a jóhiszemű fűtő­olajszállító Yvonnak. Amikor a fiatal munkásfiú fizetni akar vele. letartóztatják, s kezdődik kiüt nélküli kálváriája. Bár Yvon azon kívül, hogy igazsá­gát nem tudja érvényesíteni, semmiféle tragikus vétséget nem követett el. Ártatlanságának tu­data, a börtönben ért megaláz­tatások, gyermeke halálai, amiről abban a levélben értesül, amely­ben felesége közli vele, hogy el­hagyja. együttesen olyan hatás­sal lesznek rá, hogy személyi­sége patologikussá torzul. Több­szörös gyilkossá válik. Őrültsé­gének tetteit immár „önmagán 'kívül”, a pénz bűvöletében kö­veti ed. „A pénzben az abszolút irra­cionális tárul fel az abszolút ra­cionálisban. A kérdés az, hogy Yvon gyilkosságsorozata az in­dividuális . irracionalizmus vagy a világ: az emberi és pénzviszo­nyok irracionalizmusának- szük­ségszerű bövetkezménye-e?” A film a pénznek és a nem embe­ri viszonyoknak az emberi lélek­ben tett szörnyű pusztítását tár­ja fel az „állaitiasság” elleni vádiratként. Bresson olyiain kálváriát járat meg hősével, melyben a XX. századvég jellegzetes hétköznap­jaiból észrevétlen átlépünk a tö­kéletes bűn. majd a „kegyelem” és a „vezeklés” nem tolsztoji, hanem brosson i — talán Pilinsz­ky János ^világához hasonlítható — birodalmába. Károlyi Júlia KÖRKAPCSOLÁS Üllői út: Langyos szellő lengedez... Meg-meg- borzolja a hadfiak tincseit... Friss pázsit illata száll... Készítik puha fészküket a madarak a vén topolyafán ... Lüktetve hullámzik a via­dal. .. Apró fekete ember rója útját tanácstalan, mintha élete értelmét ícetesné... Feszítik keb­lük a kapuk, telten, büszkén... Megyeri út: Ez az átkozott szél! A fiúk sze­mébe veri izzadt hajukat! Förtelmes bűzt köp­ködnek a kémények! A fenébe a madarakkal! Repked a bőr! Bíró úr, bíró úr! A franc, aki megeszi... Kispest: Hatalmas szimfóniát zeng a szélzene­kar! Prelúdium a javából! Fúgaként futamodik a labda! Verebek tereélnek a kottaként feszülő drótokon... A karmester pauzát int, hogy aztán forteként hasogassák fülünket a hömpölygő tak­tusok! Hárfaként rezegnek a hálók... Fáy utca: A szél jobbegyenessel arcunkba vág! Pankrátorként tépi a huszonkét vérmes medve üstökét! Dühödt oroszlánként gyúrják-gyömö- szölik egymást a tatamin! Bodicsekre leszorítás a return! Micsoda ütközet! A mérközésvezető ippont érő dobással kihajít egy palackot! Pat­tog a pakk ide-oda! Delcsev-szaltóvál a ketrec felé repül, és Oerter diszkoszaként landol... Fehérvár: Az égtek megint kibántak velünk! Bántja a szél ezeket az aranyos fiúkat! Ferikém, Fercsikém, Fecókám! Barátom! Kedves nővé­rem!... Drága jó birósporttárs! Édes egyetlen ítész! Hová tette azt a két szép szemét?... Nagyerdő: Esik az eső... Kinézek az ablakon... Elnézést... Fúj a szél... Az eredmény: kettő— egy a javamra... Belepillantok a jegyzeteimbe ... Bocsánat... Nulla—nulla az ellenfélnek... Gól! Gól!... Előveszem a szabálykönyvet... Par­don. .. Bedobás... Nem tudják miért hullámzik a pályán víz, és miért van a játékosok fején sap­ka? Érthetetlen... ' Adamecz Kálmán GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Köszöntő Vége a vakációnak, pihenten és feladatokra várva indulhatta­tok újra iskolába. Örömmel lát­tuk. hogy sokan voltatok tábor­ban, köszönjük a sok szép ké­peslapot, amelyeket a szerkesz­tőség be küldtetek. Az új tanév egyben mozgalmi év is. Három akcióra kerül sor, a tartalmi munka kidolgozása viszont minden esetben a TI fel­adatotok lesiz. SZÜLETÉSNAPI STAFÉTA keretében emlékeztek majd meg a mozgalom születésnapjáról. Ar­ról, hogy negyven esztendővel ezelőtt alakulták meg az első csapatok, kötöttek 'a gyerekek piros szegélyű kék nyakkendőt. Negyven' esztendő hosszú idő, ahol még nincs, érdemes csapat­múzeumot, vagy gyűjteményt csi­nálni. Megkeresni a hajdani nap­lókat mélyekben rögzítették ün­nepeik rendjét, akcióprogram­jaik lebonyolítását az akkor még helyüket kereső úttörők. Ha sikerűi ilyen dokumentá­cióira bukkannotok, akkor eltű­nődhettek az elődeitek vasgyűj- téseirői szóló beszámolókon is. A nálunk levő. töredezett szélű füzetecske arról tudósít, hogy hány háborús tárgyat, rohamsá- sakot vittek a gyűjtőhelyre. És rögzítették azt a felelősséget is, amit gyengébben tanuló tárnáik iránt éreztek; felváltva tanultak velük», „Váltó-tanulópárja van...” — írták a naplóba. A mozgalmi tevékenységükre jellemző volt. hogy mindent együtt csináltak. A lemaradozók- kal pedig az őrsi foglalkozáso­kon beszélték meg az okokat... Csapatprogramotok kiemelkedő eseményének ígérkezik dz ÜT- TÖRÖHÉT. amelyet a nemzetkö­zi gyermeknaptól, május 26-tól június 22-ig, az úttörőmozgalom születésnapjáig tarthattok meg., A központi eseménysorozat és úttörőtaláltozó előtt ezt a hetet minden csapat maga tervezheti meg. teheti tartalmassá; rendez­het túrát, emlékhelyét kereshet fel. végigjárhatja a7. elődök ■ út­ját. ' A mozgalmi esztendő befejező, dé nagy figyelmet igénylő része lesz a VAKÁCIÓ-AKCIÓ. A cél itt is egyértelmű: tartalmassá tenni a^pihenésre szánt heteket! Ebben áz esztendőben ezt az ak­ciót azért kapcsolták a mozgal­mi évhez, hogy legyen IDŐTÖK jól átgondolni, megszervezni, megtervezni a nyári programot. A negyven esztendő elegendő volt arra. hogy úttörőélete során mindenki egyszer-kétszer vala­milyen táborba elmenjen. Most már a gondosain kiválasztott, tu­dásotokat gyarapító programok­ra van szükség. No meg, persze romantikára! Olyanra például, amilyennel a Kunfehértón né­hány esztendővel ezelőtt megren­dezett ipdiántábor szolgált. Száz •úttörő választhatott akkor magá­nak indián nevet, lakhatott in­diántáborban, találkozhatott olyan emberekkel, akik indiánok között élitek, filmet hoztak, ve­títettek Az ötletek sora persze végte­len. Rajtatok múlik, hogy mit akartok, mit tudtok belőle meg­valósítani. —s— Rejtvényfejtőknek A fejtörő neve: mágikus kocka. Ha helyes vá­laszt adtok a négy kérdésre, akkor vízszintesen és függőlegesen is egyforma a megfejtés. 1. Állat. 2. Arab állam. 3. Játék. 4. Valakinek szándéka van. A megfejtéseket érdemes beküldeni — Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét, 6001 s Pf. 76. — levelezőlapon, szeptember 16-ig, mert tíz jutalom-' könyvet sorsolúnk ki áz ügyesek között, és postá- zünk a címükre. A' levelezőlap címoldalára írjátok rá: Űttörőrejtvény! Tudósítóink jelentik Az a megtiszteltetés érte a császártöltési úttörőze­nekar tagjait, hogy tíz napon keresztül a Zánkai úttörővárosban ők lehettek a „szogálatellátó” zené­szek. Ebben az időszakban háromezer, különféle vetélkedőkön első helyezéseket elért gárdista vett részt az 1 országos vetélkedőn. Valamennyiüknek nagy élmény maradt az augusztus 20-án rendezett víziparádé és tűzijáték, amikor a zenekar hajón teljesített szolgálatot, és onnan élvezhette a pom­pás látványt. A zenélés mellett természetesen sokat fürödtek, csónakáztak a zenekar tagjai, ami vala­mennyiüknek jó mulatság volt. Jászszentlászlói tudósítónk, Deli Andrea most Mó- ricgátról írt beszámolót. „Bár a jászszentlászlói iskolába járok, Móricgá- ton lakom. Községem kicsi, két utcája van. Most egy játszótér jelenti az újdonságot! Szüléink elha­tározták, hogy az ott lévő játékokat befestik, mi pedig virágokat ültetünk a játszótér szélére. Sok­szor. megyünjs azért .a régi, .iskoláb'a is játszani, A mérleghinfát,' mászokát és a Tarzan-kqtelét yáíto- .^atjanji^,lágyon szeretjük)”- ... Továbbra is várjuk a regi és új tudósítok beszá­molóit, tudósításait, leveleit. Úttörővasúttal Tiszakécskén A megyében egyedülálló érde­kességgel büszkélkedhetnek a tl- szakécskei kisdobosok és úttörők: övék a városi jogú nagyiközség kisvasútja. — 1971-ben tanácselnökünk, Miskó István egy megszüntetett mátrai, keskeny nyokitávú kis­vasút három kocsiját, mozdonyát és sünijeit megvásárolta, majd a MÁV Szegedi Igazgatóságának hozzájárulásával és segítségével nálunk felépítették — tudom meg a KISZ-bizottság titkárától, Rá- diné Hegedűs Teréztől. m jj Levelezőtársat keres i«. K. Szabó Erzsiké (címe: 1:1 Izsák, I Hunyadi u. 19. 6070) i~13 érts. Nagyon szeret le-* gl ▼elet irut és kapni. Minden hozsáérkezó levélre vála­szol, ezért Írjatok neki bát­Gsakhamar megjelenik a két szolgálatos úttörővasutas. Dobos Tibor és Tóth Gyula is.' — A nyáron naponta 10—18 óráig félóránként indulunk a Sportligettől a Tiszaligetig tartó útra. Az .ügyeletes az indításon Érvül jegygt is árusít, egy uta­zás két forintba kerül. A gyere­kek nagyon szeretik az úttörő- vasutat, különösen a nyári ko­csit, mert az a hiagy melegben csupa szellő... A mozdonyveze­tőnk, Tóth József másodállásban vezeti a vonatot. A vaputunk teljes hossza két és fél kilomé­ter,- 14—18 perc a menetidőnk, és persze fütyülni is tuq a moz­donyunk]! — Nagyon szeretjük vasutun- kat ép az utasainkat késő őszig várjuk őket — mondják a fiúk búcsúzáskor. Összeállította: Selmeci Katalin A bagoly és az. ember (Grúz népmese) Egy ember fogott egy baglyot, épített neki egy helyes kalitkát, beleültet­te, és jól tartotta. Négy évig semmi szükséget nem en­gedett az ember neki. el­szenvedni. A bagoly még­sem volt elégedett. Egy alkalommal az em­ber készülődött valahova. A bagoly észrevette, és megkérdezte: —í Hová mész? — A városba — felelte ■az ember. Akkor a bagoly így szólt: ‘ — Útközben átmész az erdőn. Ott találkozol a paj­tásommal. Mondd meg ne­ki, hogy élek, és egy kálit-* kában lakom. Az ember útnak eredt. A városhoz vezető út tény­leg az erdőn át vezetett. Egy alacsony fa ágán az ember megpillantott egy baglyot, és odaszólt neki: . — A barátod nálam van, kalitkában tartom,, és jól érzi magát. A bagoly alighogy ezt meghallotta, lefordult a fá­ról. Az ember odament - hozzá, de az már döglött volt. Akkor otthagyta fe­küdni, és folytatta az útját. Amikor újra hazaérke­zett, elmondta a ketrecben ülő bagolynak, hogyan járt a barátjával. Akkor a ba­goly holtnak tettette magát, és a ketrec sarkába esett. Az ember gyorsan kinyitot­ta az ajtót, kivitte -a bag­lyot és sokáig próbálta . életre kelteni. | De miután az több életjelt nem adott, ■ az ember kivitte és eldob­ta. A bagoly abban a pilla­natban meglendítette a szárnyait, és elrepült az erdő félé. (Migray Ernőd fordítása) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom