Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

1985. augusztus 14. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 „... ha Dunáról nem fújna, ilyen büdös sem volna” — csavarhatnánk tovább a cím­ben sántán idézett népdalunkat. Hogy mi­ért változtattuk meg a sorokat? Aki Duna­újváros környékén él: tudja. A túlpartról ugyanis bűzt, füstöt, gázokat hoz a nyugati szél, sok embernek keserítve meg a min­dennapjait. A kedvetlenség, a tehetetlen düh — állítólag — nem betegség, de hogy nem tesz jót az embernek, az biztos. Hasonló gondot jelent Szalkszentmártón, Dunavecse, Dunaegyháza és Solt térségében a folyam szennyezettsége is. Az egykori népszerű üdülőhelyek — ugyan, ki emlék­szik már rájuk ekként — ma már „eltávo­lodtak” áz „öreg szomszédtól”. A dunai hal ehetetlen, fürdeni nem sok gusztusa van az embernek. A vízből inni pedig életveszélyes. Mit tesznek az illetékesek azért, hogy ez az elszomorító állapot megváltozzon? Egyál­talában van-e lehetőség a gyors és haté­kony cselekvésre? — Ezekre a kérdésekre keréstünk választ a túlparton épült iparvá­rosban. • Jaj, ha fúj... Az archív (elvétel jobb oldalán látható a két füstölgő kémény ma már nem szennyez. • Révész László: inkább a bír. ság, mint az építkezés. Ott is gond, ami itt Ha Valaki, akkor mi Igazán megszenvedjük hogy lakóhelyünk ipari központ — mondja Révész László, a dunaújvárosi Városi Ta­nács műszaki főelőadója. — Pen- telét a Dunai Vasmű tette igazi várossá, ugyanakkor ez okozza ma itt a legtöbb gondot. Világjelenség a kohászat válsága. Nyomottak az acélárak, nehéz piacot találni a DUNA'FERK termékeinek., de még nehezebb korszerűsíteni a sok te­kintetben elavult technológiákat. A mamutüzemnél éppen ezért a környezetvédelem témájában is nehéz az előrelépés. — A , vasmű itt a legnagyobb légszennyező? — E dicsőség nélküli ranglétrán az Alföld viszonylatában is ma­gasan vezet. —Milyen káros anyagok ikerül- nek a légtérbe? — A tüzelőberendezésekből és az olvasztókemencékből távozó ’füst- és éghető gázok portartalma és egyes kémiai alkotói (kén­dioxid, , nitrogénoxid. szénmo-> noxld). Százhárom szennyező for­rást tártunk fel. de csak négy lé­nyeges pont van. ahol a kikerü­lő anyagok mennyiségi aránya normán felüli: az erőműkazánok, az érctömörítő, a nagy olvasztó­mű és a kokszolómű. — A papírgyári bűz is,zavaróan hat a túlsó parton. — A cellulóz készítése valóban szaggal jár. A gyár korszerű víz­tisztító rendszere is kellemetlen szagokat áraszt, ezek azonban semmiféle műszerrel nem mérhe­tők, tehát a hatóság nem foglal­kozik velük. — És a szennyvizükkel? — Az már súlyosabb probléma. A Duna tisztaságáért ez a város már sokat tett — gondolok itt-e'- sősorban a nagyüzemek erőfeszí­téseire —. de még * évtizedekig, nem lesz rendezve ez a téma. — A város kommunális szenny, vizét tisztítják, mielőtt a Dunába kerül? — Nem. Dunaújváros szennyét sodorvonali bevezetéssel engedjük a folyamba. — Sajót magukat nem bírságol­ják? — A tetemes bírság is elvisel­hetőbb. mintha milliárdos beru­házásba kellene fognunk. — Hosszabb távon ez úgy is el­kerülhetetlen. — Egyszer megépül, biztos. Ké­szülnek a tervek, de én úgy lá­tom, hogy a következő tíz évben nem változik még semmi. Rövi­desen nemzetközi bizottság vizs­gálja majd Vizeink tisztaságát, az esetleges szankciók talán felgyor­síthatják ezt az építkezést is. A papírgyár nem sajnálja a pénzt A Dunaújvárosi Papírgyár elő­csarnokában Bencze Dénes kör­nyezetvédelmi előadó fogad. A nagyüzem külön szakembert fog­lalkoztat, hogy a lég- és vízszeny- nyezéssel kapcsolatos ügyeket ala­posan vizsgálhassa. Komoly bír­# A papírgyárnál az ország legkorszerűbb víztisztítéműve üzemel — mondja Bencze Dénes környezetvédelmi előadó. füst és éghető gázok keletkezeset. Ez a módszer — a nyerskohógáz páratartalmának csökkentése vagy a széntüzelés visszaszorítása — — viszonylag lassú, de eredménye tartós és igen gazdaságos. A má­sik változat: filterek, szűrők 'fel­szerelése. A martinkemencéknél és az érczsugorítóban elektrofil- ter a konvertereknél venturicsö- ves tisztítás, a kokszblokknál gáz. elszívás. Ezekkel a beruházások­kal gyorsain célt érünk, de na­gyon sokba kerülnek, és ha azt is látjuk, hogy a kohóiparunk jövő­je miként alakul, ezt nem aján­lom. Az elmúlt éveikben fél mil­liárd forintot fordítottunk a tisz­tító művekre, de ha a megkezdett építkezések befejeződnek, átadjuk új, korszerű üzemeinket, több füstkeltő forrás megszűnik: a mil­liós értékek kihasználatlanul ma­radnak. — Mit tudnak tenni az ipari vízzel? — Évtizedes műszaki fejlesztés eredménye: a vasmű szennyezésé­nek mértéké csak szórványosan haladja meg az előírt normákat. Bírságot alig fizetünk. — És végül a hulladékok. . — Lassan ez a téma is lekerül az asztalról, és végre ..tünetmen­tesek” leszünk. E téren is a tech­nológiák módosításával tudtunk eredményt elérni úgy, hogy a hul­ladékainkat újrahasznosítjuk, majd értékesítjük. A gyakran kri­tizált tájromboló. Duna-parti med­dőhegyeket elhordjuk és újra ér­tékes anyagokat nyerünk a salak­ból. Átrendezzük a parti zagyüle­pítő tereket is, az úgynevezett ve­szélyes hulladékok átmeneti tá­rolását is biztonságosabbá tesz- szüik. • Jaj Dunáról fúj a szél! Úgy tűnik, az ágyneműt a szabadba te­regető háziasszonyok, az ablakos tisztaságára pedáns lakástulajdo­nosok. a Duna-táj szerelmesei még sokáig így énekük a nótát: a környezetvédelem ügyében nehéz az előrelépés. Az azonban re­ményre jogosít hogy a túlparton épp olyan komolyan veszik a dol­gokat, mint nálunk. Ahogy mond­ták: nem csak nyugatról fúj a szél, hanem időnként délről is... Farkas P. József 0 Duna­újvárosi csatorna, a vasmű és a Duna között. Ma már nem fizetnek bírságot sem. Ságokat fizettek már a technoló­giai hibákért és a gondatlanságo­kért. A hivatásos környezetvédő szí­vesen kísér végig az üzemen. Van mivel büszkélkednie. — Magyarországon a legmoder­nebb és a legnagyobb kapacitású víztisztítónk .van — mondja Ben­cze Dénes. — Francia licenc alap­ján építettük, teljesen automati­zált. Tulajdonképpen a ..házi” ba- cilusaink élik fel azokat az anya­gokat amelyek nem kerülhetnek ki a gyár területéről. A környe­zetvédelmet is a termelés oldalá­ról közelítjük meg. Minden anya­got vissza kell tartanunk és hasz­nosítanunk. A hatékonyság szabá­lya is. hogy a környezetkímélő technológiákat ^részesítsünk előny­ben. — A Duna túloldalán néha tűr­hetetlen a cellulóz erjedő bűze. Kérdezze meg az apostagi vagy a dunavecsei dolgozóikat! — Ez érzékenység kérdése. Az új üzemünk megépítésével azon­ban — néhány éven belül.— ez a bűzforrás is megszűnik. Rövid idő tehát, és önök elfelejtik ezt a gyá­rat. Nehéz előre látni... A Dunai Vasmű szorult helyze­te ellenére is sokat tesz a kör­nyezetvédelemért. Ök is elsősor­ban önérdekből! A nagyüzem ve­zetői és dolgozói ugyanis ott él­nek családjukkal együtt a gvár körül öt-tíz kilométeres körzet­ben. Minden káros hatás bizonyít­hatóan visszahat a termelésre is. Erről beszélt Kuslits Tibor Álla­mi-díjas kohómérnök, a DUNA- FERR vezető energetikusa. — 'Léptünk előre az elmúlt években, de látni kell: nem bán­hatunk felelőtlenül az ország pén­zével. A szennyezést gátló beru­házásokat csak alapos tervezéssel és — ez most a legnehezebb — nagy előrelátással lehet indítani. A légtér szennyezésének a meg­szüntetése csak komplex módon és hosszú távon lehetséges. — Mit ért ezen konkrétan? — Két dolgot. Energetikai, tech­nológiai és metallurgiai módsze­rekkel szeretnénk csökkenteni a Jaj, Dunáról fúj a szél... TISZTÚJÍTÁS ELŐTT A munkaügyi döntőbizottságok Az őszi hónapokban — a szak­szervezeti választásokkal egyidő- ben — kerül sor a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselői­nek megválasztására. A választá­sok előkészítéséhez már most cél­szerű hozzáfogni, hiszen a döntő- bizottságok — dr. Nagy László egyetemi tanár szavait idézve — * minden munkaügyi vita elsőfokú elbírálói. Igazságos. törvényes döntéseik hozzájárulnak a szak- szervezeti érdekvédelmi tevékeny­séghez. biztosítják a dolgozók jo­gos igényeinek, érdekeinek érvé­nyesülését. Ugyanakkor elősegítik a jó minőségű, fegyelmezett mun­kát kívánó és becsülő légkör ki­alakítását. Ezzel kedvezően befo­lyásolják a vállalat, intézmény zavartalan működését, a helyes és törvényes vezetési módszerek gya­korlását. A mérce magas Ahhoz, hogy így legyen, minde­nekelőtt a megfelelő személyi fel­tételekről kell gondoskodni. A SZOT és az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal most megjelent útmutatója kiemeli, hogy a mun­káltató és a szakszervezet mun­kahelyi szerve által együttesen je­lölésre kerülő mdb-tisztségviselők személyének kiválasztása előtt — az addig működő döntőbizottság tevékenységének értékelése mel­lett — ajánlatos megismerni a dolgozók véleményét. A mérce rendkívül magas, jog­szabály várja el a döntőbizottsági tisztségviselőktől, hogy a helyi kö­rülményeket jól ismerő, hosszú ideje a vállalatnál dolgozó olyan emberek legyenek, akik ismert és megbecsült tagjai a kollektívának, akiket — életmódjuk, életszemlé­letük miatt — tisztelnek dolgozó­társaik, s adnak a véleményükre. S még ez sem elég, a gyakorlat­ban nélkülözhetetlen, hogy a meg­választottak megfelelő szakmai is­meretekkel rendelkezzenek, s tár­gyilagosan foglaljanak állást az eléjük kerülő kérdésekben. Tehát, érthető, miért oélszerű a tisztségviselők kiválasztásához máris hozzákezdeni. A mérce ma­gasra állítása azonban nem okvet­lenül jelenti azt. hógv a jelenleg működő munkaügyi döntőbizott­sági tisztségviselőket félre kell ál­lítani: ahol a munkaügyi vitákat eddig is szakszerűen és embersé­gesen bírálták el. akár az egész „stábot” újra lehet választani. Természetesen, ha társadalmi tisztségük további ellátására ben­nük is megvan a hajlandóság. A lényeg az, hogy a munkaügyi vi­ták magas színvonalú Intézésének az elkövetkező öt évre is megfe­lelő személyi garanciája legyen. Jól vizsgáztak Az is szócska már jelzi, hogy ezek a ..sajátos társadalmasított igazságszolgáltató szervek” eddig is jól vizsgáztak. Nem kis dolog,, hogy az ország 6500 mdb-ie egy év alatt * kereken negyven ezer munkaügyi vitát döntött el első­fokon. s határozataik 70 százalé­kával a bíróságoknak már nem is kellett foglalkozniuk: a vesztés­iéi belátta, hogy az esetleges per­ben nem lennének esélyei. Hosszan fejtegethetnénk a dön­tőbizottságok munkájának szín­vonala, megalapozott határozataik, illetve a munkaügyi viták számá­nak alakulása közötti összefüg­gést, arra a logikus következte­tésekre jutva, hogy minél jobban dolgoznak a döntőbizottságok, an­nál kevesebb a munkaügyi vita. Ezt igazolják a tények, hiszen ko­rábbak évi 50—60 ezer ügy ke­rült e bizottságok elé. s a mai negyvenezres szám már a csök­kenés mutatója. ■ , Bár az mdb-tisztségviselők kö­rültekintő kiválasztásán igen sok múlik, hiba lenne azt hinni, hogy ezzel mór megteremtettük a mun­kaügyi döntőbizottságok működé-' sének feltételeit is. Az akadályta­lan működéshez szükséges szemé­lyi és dologi feltételek (például ál­landó tárgyalóhelyiség, gyakorlott jegyzőkönyvvezető, a tájékozódás­hoz nélkülözhetetlen hivatalos közlönyök, stb.) biztosítása egyéb­ként, csakúgy, mint az mdb-k mű­ködésének segítése, munkáltatói kötelesség. A már említett útmu­tató rámutat: a szakszervezeti bi­zottságoknak viszont arra kell ügyelniük, hogy a munkáltatók eleget is tegyenelj e kötelezettsé­güknek. Hogy kevesebb legyen a vitás ügy Szólhatnánk még a megyékben szervezett munkajogi bizottsá­gokról. amelyek változatos eszkö­zökkel segítik az mdb-k működé­sét; a szakmai hozzáértést elmé­lyítő továbbképző tanfolyamokról; és persze a szakszervezet munka­helyi szervének szerepéről és fe­lelősségéről. De hely hiányában már csak a munkaügyi döntőbi­zottság és a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat együttműködésének fontosságára utalunk. Sajnos, még mindig gyakran előfordul hogy a saját vállalatá­val munkaügyi konfliktusba ke­veredő dolgozó szakszerű (és in­gyenes) jogi képviselet nélkül ma­rad, mert nem tudott a jogsegély­szolgálat létezéséről, vagy a szol­gálat nem tudott a jogvitáról. Ezek az önmagukban is furcsa hivatkozások azonban egv csa­pásra tárgytalanná válnak, ha a döntőbizottság minden egyes hoz­zá benyújtott ügyről azonnal ér­tesíti a jogsegélyszolgálatot, mint már teszi is néhány helyen. Ha ez a rokonszenves gyakorlat általá­nos lesz. a munkaügyi viták to­vábbi csökkenésére számíthatunic. K. T. Építőipari Innovációs Bank RT alakul A Minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Bank közös kisbankja, az Építőipari Innovációs Alap 700 millió forint alaptőkével Építőipari Innovációs Bank RT néven részvénytársasággá alakuljon. E fejlesztési célú szakosított pénzintézet 24 részvényese közül az ala­pítókon kívül a Pénzügyminisztérium, a Kisiparosok Országos Szö­vetsége, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a 31. számú Állami Épí­tőipari Vállalat a főrészvényes. A részvénytársasági forma és a rész­vényesek vegyes összetétele lehetővé teszi, hogy a jövőben az építő­iparon, az építőanyagiparon és háttériparukon kívül más népgazda­sági ágakból is jelentkezhessenek ügyfelek a kisbanknál fejlesztési kölcsönért vagy tőkejuttatásért. A részvénytársaság várhatóan néhány héten belül megtartja alakuló közgyűlését. Bátrabban kellene élni a lehetőséggel ZÁRÁS ELŐTT — OLCSÓBBAN Bár egyelőre még nem sok helyen és nem túl gyak­ran. de esetenként előfor­dul, hogy a vásárlók az esti üzTetzárást megelőzően ol­csóbban vásárolhatják meg azokat az élelmiszereket, amelyek gyorsan romlóak, például süteményeket, vagv azokat, amelyek másnapo- ,san már nehezen eladhatók, például a kenyeret. A fővá­rosban a Skála Metró és a Budapesti Skála Nagyáru­ház élelmiszerosztálya al­kalmazza időnként ezt á módszert, de a vidéki üzle­tekben több példa is akad. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban kapott tájé­koztatás szerint az idén ja­nuár 1-től elvileg minden romlandó élelmiszer árusít­ható olcsóbban, ha a válla­lat vezetése, illetve a bolt­vezető úgy dönt. hogy gaz­daságosabb az árból enged­ni minit másnap fillérekért takarmányként eladni, eset­leg kidobni az árut. A ta­pasztalatok szerint azonban a kereskedők nem élnek a kívánt mértékben ezzel a lehetőséggel, még a zöldség —gyümölcs kereskedelem­ben sem, ahol pedig már hosszabb ideje lett, volna mód arra, hogy estefelé a már kiválogatott, gyengébb minőségű árut olcsóbban adják, mint nyitáskor a friss, lényegesen jobb m*.- nőségű zöldséget és gvü- • mölcsöt. Az élelmiszer-kereskede­lemben arra is lehetőség van, hogy az előző napról megmaradt kenyeret, pék-, süteményt, a még élvezhe­tő. ám már nem olyan gusz­tusos hentesárut, esetleg tejterméket a nyitáskor áru­sítsák kedvezményes áron. A tapasztalaitok szerint azonban a boltvezetők a veszteség elkerülésére in­kább azt az utat választják, hogy óvatosabban rendel­nek, s vállalják annak koc­kázatát, hogy zárás előtt ■1—2 órával már elfogynak a romlandó élelmiszerek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — bár; utasítást nem szándékozik ezzel kap­csolatban kiadni — szorgal­mazza, hogy az üzletek a készlet alakulásától füg­gően éljenek az árváltozta­tás lehetőségével, hogy ne menjenek veszendőbe az' élelmiszerek, s a vásárlók Ss jól járjanak, tgv . csök­kenne a vásárlók reklamá­cióinak száma is. s kevesebb lenne a jogos panasz, hogy nem az árnak megfelelő mi­nőséget kapják. (MTI) Toronyház Éjjel 23 óra: a kilencedik emele­ten üvölt egy gyerek. A hatodikon verik a gázcsövet (később majd le­festik): Csend legyen! A hetedikén újra működésbe lép a hifitorony, teljes hangerővel élőre! A tizedik­ről a nyugdíjas váltó- és pénzügyőr visszamegy a földszinti presszóba. Abbahagyja a gyerek a bömbölést. Gabi ekkor csönget nálam. Zsolti­nak fáj a foga. Higgyem el, soha nem kap édességet. Reggel viszik a' fogorvoshoz. Dehát megőrjíti éjjel á házat. Róla nem ts beszélve. Az orvosság láttán is hisztizik. A férje külszolgálaton van. Csináljak már valamit. Hívom a feleségemet, ba­rátnők Gabival, de látom, a kispár­nát már a fülére tette. Tehát én következem. Zsolti ötéves, a haverom. Így elfo­gadja, hogy az ágya szélére üljek. Tréfálkozom: — Az egész ház rész­vétét küldi. Mindenki virraszt és együtt érez veled. Még nevetni is tud a tízemelet magasságnyi együttérzésen. — Az a gyanúm, Zsolti, hogy a -fo­gadban (na, nem kell megmutatni!) egy csomó borzasztó picike, látha­tatlan ember van és ott éppen ütik, verik egymást, s ez neked is fáj. Épben a tablettában pedig, amit nem akarsz bevenni, szintén sok pi­ci emberke van, de ezek olyanok, mint a rendőrök és arra valók, hogy a fogadból a rossz emberkéket ki­kergessék. De hogyan jutnak oda? Nézd meg a kezeden a bőröcskédet! Látod alatta ezeket a kék ereket? Ezek csupa kis vasútvonalak, ame­lyek keresztül-kasul szaladnak ben­ned. Azok az ici-pici rendőrök, aki­ket most bevehetnél ebben a tablet­tában, ezeken a kék vasútvonalakon addig utaznak, amíg eljutnak a fo­gadig. Zsolti engedelmesen bevette a gyógyszert, azóta is jó barátság­ban vagyunk. Azt mondta Gabi: csodát művel­tem a gyerekkel. Dehogy, hát nem ti vettetek neki karácsonyra villany- vasutat? Különben is Lakner bácsi­nak, a hajdani gyermekszínház igaz­gatójának köszönjétek a dolgot: va­laha ő adta be így a gyógyszert a kislányának, Noéminek. Egyébként a hatodikon már .újra­festették a gázcső levert oldalát, a hetediken a hifitorony azóta is szü­net nélkül működik, a tizedikről nyugdíjas öreg barátom, a váltó- és pénzügyőr rendszeresen jár a prész- szóba. Igaz, neki müfogsora van. Benkő Károly A í »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom