Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1985. augusztus 8. PETŐFI NÉPE • 5 SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK Vadvirágok Az asztalomon paraszti csokor, Bazsalikom, viola, szarkaláb, Szemet vidító, kedves, egyszerű Mezei tarkaság. Három napja itt áll a csokor, De csak ma vettem észre a szelíd Virágok tiszta, jó lehelletét És boldog színeit. (Részlet Tóth Árpád Bazsalikom című verséből.) Jut-e időnk, van-e lehetőségünk rácsodálkozni az élet apró szépségeire? Hogy reggel megálljunk a vadvirágok előtt» s meglássuk a rajtuk megcsillanó harmatot? Fotósunk arra hívja föl a figyelmünket: erdőben, réten járva érdemes lehajolnunk. (Straszer András felvételei.) A színész, aki (1) Egy musical szövegpéldányát forgatom. Első lapjain sötét foltok éktelenkednek. Vérfoltok. A színész ujjat rajzolták rá nemrég... ....... Első jel. A színen hangversenyzongora. Reflektorfény irányul rá. A zongoránál egy negyvenéves zeneszerző, Vernon ül..." Ez t a szerepet, a negyvenéves jazz-zongorista szerepét, Vernont — Harsányi Frigyes már 1983- ban eljátszotta volna. De musical helyett drámát irt számára az élet. Amikor találkoztunk, nemcsak én figyeltem a népszerű énekesszinész tekintetét, hanem ö is az enyémet. Mintha azt. kutatná: észreveszem-e rajta a vál-. tozást? Furcsa véletlen, hogy éppen utolsó fellépéseinek egyikén látA Varázsfuvola, először Változatos közművelődési programot ígér a szabadtéri játékokra utazóknak a Dóm téri rendezvényeket népszerűsítő — a kecskeméti nyomdában előállított — magazin. Az'elmúlt pénteken — a Va- rázsfuvola bemutatója előtt, a délutáni vonatérkezés és az előadáskezdés közötti bő két órában szívesen megnéztem volna egy-két kiállítást. De szerettem volna látni Makovecz Imre világhírű épületterveit a November 7. Művelődési Házban. Az előzetes szerint 3 óráig várta a látogatókat. Zárva találtam Keserű Ilona, Szathmáry György tárlatát csakúgy, mint a II. Szegedi Táblaképfestészeti Bi- ennálét. Az új könyvtártól is elriasztott az itt különösen illetlenül pongyola felirat: a csodapalota nyáron csak délután 5 órától „üzemel". A Tisza szerencsére nyitva tartott, a Fesztivál ételbárban-is találjam szabad helyet, jókedvre hangolt a megszépült belváros. Csaknem telt nézőtér Várta az első szegedi szabadtéri Mozart-bemutatót. A Varázsfuvolát Katona József születési évében komponálta a halálos beteg zeneszerző. Éppen száz esztendeje jutott el a pesti operába. Jelmezes szereplő intésére emelte magasba karmesteri pálcáját Oberfrank Géza. Talán az előzetesben jelzett „tágabb dimenzió” jegyében az ifjú főhőst a széksorokból vonszolták (?!) a színpadra, vagyis a tisztelt publikumnak megmagyaráztatott: rólunk szól a játék, szíveskedjenek belenézni a nézőjáték tükrébe, ha tetszik, ha nem. Mi is megélhettük, átélhetjük a Schikaneder szövegkönyvét dúsító vágyakat, kínokat, megpróbáltatásokat, gyönyöröket, fájdalmakat. Zavartak az előadást megmegakasztó — kérem, itt minden meg van magyarázva — gesztusok. Minden műalkotás rólunk szól! A Varázsfuvola tételei, eszméi pedig érvényesek, ha úgy tetszik időszerűek, míg ember él a Földön. Ezért kedvetlenítettek Kari Heinz Erkrath és Oberfrank Géza rendezők magyarázgatásai, feszélyezett az aktualizálás suta szándéka. Ha jól észleltem és érzékeltem, akkor a szegedi tolmácsolás szerint Sarast- ,.ro, az ész, a felvilágosodás, a jóság tündöklő megtestesülése is elvárja, megköveteli alattvalói hódolatát, az ő birodalmában is elfogadott az erőszak. Szerencsére az ilyen történetieden — ha egyáltalán használható ez a kifejezés a mesejátékról szólván — utalások csak felületi szeplők „a mindenség édes ütemét" idéző muzsikus remekművén. „Csendes siker”, írta hajdanán utolsó leveleinek egyikében Mozart a mű bécsi fogadtatásáról. Így tudósított volna a Tisza-parti színházból Is. A lehetetlent kísértette a vállalkozás. A filozofikus szöveg minden szava fontos. Hallhatók-e a tömör párbeszédek az utolsó sorokban? A nagy terek halványítják a kamarajelenetek hőfokát, bensőséges- ségét. Ráadásul Forray Gábor díszlettervező képzeletét visszafogták kőszínházi beidegzettségek. Hiányoltuk a templomháttértől, a modern technikától ösztönzött fantázia villódzását, a varázslatokat. Rendezők és szereplők érdeme: az összehangolt, lelkes, közös játék. A nagy létszámú, dekoratívan mozgatott, öltöztetett (jelmeztervező: Vágó Nelly) énekkart Molnár László tanította be. Csavlek Etelka (Pamina) és Gregor József (Sarastro) énekesi és színészi teljesítményét éreztem a legmeggyőzőbbnek. A fiatal Bándi János (Tamino) széphangú, tehetséges művész, de olykor bizonytalankodott, erőlködött, alakításában csak néha észleltük lángok és vizek veszedelmét leküzdő szenvedélyét. Iván Ildikó, mint Az éj királynője kellemes meglepetés volt. Andrejcsik István Papagenókérit kapott megérdemelt tapsot. (Énekhangja erősítésre szorul és nemcsak az ő alakítását rontják operettes gesztusok.) A tárgyilagos elbírálást a satnya technika nehezíti. Az indokolatlanul változó hangerő, a fémes csengés nem vált az előadás előnyére. Szabó Lőrinc így jellemezte Mozart muzsikáját: „... Varázsfuvola / varázsjáték, te, tündér mámora / hitnek, reménynek: árnycsík a falon / a nagy fényben, s a szívben nyugalom / s üvegparázsként égő sugarak / az élő lomb tengerzöldje alatt”. Mindebből keveset éreztetett a szegedi zenekar. Indulatos szobrász „Debrecenben születtem, gye- rekeskedtem. Mündig mozgékony lány voltam, korcsolyáztam, túráztam, Szerencsére a gimnáziumban jó tanárom volt. mert akkoriban — a két világháború között — diáklány egyesületben nem sportolhatott. Az érettségihez közeledve hallottam először arról, hogy néhány éve lányokat is felvesznek a testnevelési főiskolára. Akkor határoztam el véglegesen: ide jelentkezem, amikor megtudtam, hogy több száz jelentkezőből jó, ha húszat felvesznek. Sikerte. lenül próbálkoztam, mondanom sem kell. Csak azért is megmutatom: Kértem a debreceni torna- egylet híres edzőjét. Aradi Gyulát: foglalkozzon velem is. Boldog volt. akit tanítványának fogadod. Gyorsan haladtunk, fél év múltán országos versenyen indultam. Több válogatott is kikerült egyesületünkből. A főiskola akkori vezetője megnézte egyik versenyünket. Gyakorlataim után odajött hozzám: „Taros kisasszony adja be felvételi kérelmét.” Dacosan, kicsit szemtelenül csak annyit mondtam: ..még gondolkozom erről”. Igaz. ami igaz. jól éreztem magam - Debrecenben, állást is • ígértek, ami nagy szó volt azokban a nehéz években. A főiskoláról csakhamar meghívtak a válogatott-keretbe. Szorgalmasan gyakoroltam. Minden szeren megbízhatóan teljesítettem. A gerendát és a talajt kedveltem leginkább. Tízest mégis korláton kaptam. (Még párhuzamos korláton versenyeztünk.) Kockáztattam. Edzőm igyekezett lebeszélni a második 'kézállásról, mert anélkül is biztos győztesnek látszottam. Megpróbáltam, sikerült. Az olimpián nem ment igazán jól. de egybehangzó vélemény szerbit a pontozók sem kényeztettek el bennünket. A csapat- versenyben elért harmadik hely is csodálatos volt. (Egyéni számokban nem rendeztek versenyt) Idehaza hetekig ünnepeltek bennünket. Sok városban rendeztek olimpiai napokat. Kecskemétre is meghívtak néhányunkat. Akkor jártam először a hírős városban. Eszembe sem jutott, hogy hamarosan ide költözöm. A tanítóképzőben várt rám egy jó állás. Elhatározásomat erősen befolyásolta Budapest közelsége. Gondoltam. innen könnyebben feljárhatok a válogatott-keret edzéseire. Erősen készülődtünk Helsinkire. Kecskeméten viszonylag élénk tomaélet volt, természetesen meg sem közelítette a budapestit vagy a debrecenit. A fővárosba távozott Szakács Ödönné helyére hívtak meg a KAC-ba edzőnek. Lelkes kis társaság volt, harmadosztályban országos bajnokságot is nyertünk. Az ötvenes évek elején kitűnő általános iskolás tornászaim voltak, országos bajnokságot is rendeztünk. Az intézet 1959-ben alakult át felsőfokú óvónőképzővé. 18 éven felüli lányok versenyzővé nevelése ma már eléggé kilátástalan. Felismertem: a testneveléshez is jól értő óvónők képzése a dolgom. Arra is rájöttem, hogy a gyakorlat helyett egyre inkább elméleti területen kell dolgoznom. Kunos Andrásné Sikari Margittal kutattuk a legkisebbek testnevelésének legalkalmasabb módszereit. Meglehetősen primitív volt a régi tantervben előírt mozgásanyag. Régen túlhaladták a környező államokban. Ma már • Törős Olga, a női tornászválogatott tagja, csaknem fél évszázada olimpiai formaruhában. természetes nálunk is. hogy kéziszereket adnak a gyerekek kezébe. messzemenően figyelembe veszik az életkori sajátosságokat. Lépésről lépésre tudtuk elfogadtatni az újat, mindig küzdenünk kellett a rövidlátó, önös érdekű kerékkötőkkel. Végül az új tan tervbe is belevették javaslatainkat, de úgy eltorzítva. hogy szégyelljük emiatt nevünk feltüntetését. A Testnevelési Tudományos Tanács és egy akadémiai bizottság azonban felfigyelt munkánkra. Előadást tartottunk az UNESCO támogatásával rendezett nemzetközi tanácskozáson. Antal József főiskolai rektor igazgatómhoz írt elismerő levele szerint a 3—6 éves gyerekek futó- és távolugró mozgásának biomechanikai vizsgálatával előttünk kevesen foglalkoztak a világon. Az Akadémia akkori főtitkára további munkára biztatott bennünket. Sajnos, betegeskedtem. 1 meglehetősen furcsa körülmények között nyugdíjaztak; beláttam, abba kell hagynom mindent. Azóta családomnak élek. Végül is elégedett vagyok sorsommal. Nemrégiben meghívtak a tornaszövetség jubileumi ünnepségeire. Szeretettel köszöntöttek.” Búcsúzáskor megnéztem kitüntetéseit: Toldi Miklós emlékérem, a sport és testnevelés kiváló dolgozója és egy Kiváló Dolgozó oklevél és jelvény. Többet érdemelt volna. H. N. túlélte tam. A Chicago főszerepében ő emlékezetesen délceg, partnernője pedig emlékezetesen lengén öltözött volt — vastaps szólt az előadás után. Aztán Harsányi eltűnt a színpadról. Ebben az eltűnésben az volt a legkülönlegesebb, hogy nem úgy került a süllyesztőbe, ahogyan egy-két színésztársa. Akiket előbb-utóbb mégiscsak keresni kezd valaki, aztán egyre többen keresik, hogy újra felfedezzék, vagy újra elfelejtsék. Harsányi úgy tűnt el, ahogyan életünk egy másik területén, a sportban szoktak. Ahol a pályafutás véges, ahol törvényszerű a feledés. Mintha negyvenévesen örökre leírták volna. Két semmitmondó hír, valamiféle betegségről, sérülésről, balesetről, sok-sok tisztázatlan pletyka — aztán már új sztárok, új bonvivá- nok jöttek. Soha nem jut eszembe, hogy megkeressem, ha nem visz az utam 1983 őszén Nyugat-Német- országba. Itt tűnt fel két lapban is a magyarországi vonatkozású hír. Itt tudtam meg, miért is hiányzik Haifsányi a világot jelentő deszkákról. Két nyugatnémet újság — sportrovatából! Pedig még futballmeccsen is ritkán járt, nem kocogott, nem emelt súlyokat. Igazán semmi oka nem volt eddig, hogy sportlapok hasábjaira kerüljön, még kevésbé, hogy külföldi sporthírek között az ő esete legyen a szenzáció. Apró lakásba vezet, szabadkozik is az aprósága miatt. „Tudod, én most kezdtem volna aratni. Most érett be a munkám, most válthattam volna komoly pénzre mindazt, amit húsz évig csináltam". Eddig csak az igyekezete tűnt fel, az a görcsös akarás, ámely- lyel fesztelenné próbált válni, de most, hogy feláll a székről, hogy a jégszekrényhez megy egy tonikos üvegért, hogy tölt. és újra leül, veszem észre: a fejmozdulatai egy kicsit még nehézkesek, a nyaka még nem engedelmeskedik teljesen az akaratának, még nem gyógyult meg tökéletesen, de azt már nem is kérdezem: meggyógyul-e valaha? Bekapcsolom a magnetofont, s mintha ettől felélénkülne: azzal kezdi, hogy erről az ügyről még nem kérdezte soha senki. Egy hölgy felkereste ugyan az egyik hetilaptól, el is mondott neki néhány dolgot, de aztán valaki megfúrhatta a cikket... (Folytatjuk.) Szárkisz Bagdaszárján örmény szobrászt a Szovjetunió határain túl is jól ismerik. Munkáit kiállították az NDK-ban, Olaszországban, Magyarországon, Franciaországban, Kanadában és másutt. Monumentális' szobrai Örményország, az Orosz Föderáció, Azerbajdzsán és Magyarország sok városát díszítik. Több munkája a szovjet és külföldi múzeumokban ^átható. Bagdaszárján fő szoborhőse a hafColó ember. Nem véletlenül nevezték el „indulatos szobrásznak”. Szobrai — nemcsak élnek, hanem beszélnek, vitatkoznak, énakelhek, harcolnak. Művei sorából kiemelkedik nz a ciklus, amelyet a csodálatos örmény hegyi tájnak szentelt. Kőbe vésett hőskölteményében bemutatja az örmény nép hősiességét, szorgalmát, vendégszeretetét, sőt humorát is. Moszkvai önálló kiállításán ezek a munkák kapták a legnagyobb elismerést. • • • Szárkisz Bagdaszárján „Atom a világnak” 1975. Érmes olimpikon Tősgyökeres kecskemétiek közül is kevesen tudják, hogy egy olimpikon él az Ady Endre utca 12/b számú családi házban. Mintha a sportkedvelők is megfeledkeztek volna az 1936- ban Berlinben dobogóra került tornásznőről. A tanítványaikat példás életűek bemutatásával nevelő pedagógusok sem kértek az utóbbi évtizedekben élménybeszámolót a testét és szellemét, fizikumát és eszét harmonikusan kiművelő, hivatását példásan ellátó dr. Szemerey Andorné, született Törős Olgától. Legszebb újságírói kötelességemet teljesítem, amikor megajándékozom kedves olvasóinkat egy tartalmas, sokakat melengető életművel. Csendes nyári estén kapcsoltam be a magnetofont kis kertre néző nappalijukban. A kiváló matematikus, hajdan jeles vízilabdázó középiskolai, majd főiskolai tanár férj csúsztatta elém időnként azokat az érdekes dokumentumokat, amelyekről addig szerénységből nem szólt asszonya. Életkorához viszonyítva meglepően csendesen, nyugodtan figyelte a talán tíz esztendős unoka a nagymama számára újdonság emlékezését. MÉáiSl BOCSÁK MIKÍ.ÓS Elátkozott sporttörténetek
