Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

▼BLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t »j »ia-imw »Mtn M«omA*Am witium EL. évt. 185. »»Am Ara: 1,80 Ft 1985. euftustas 8. cifiUritt MINDENKÉPPEN TOVÁBBLÉPNI ­Tanácskozás a csicsókáról Jókor jött az eső a mezőgazdaságnak Szűkösek a talaj vízkészletei Hosszabb szárazabb időszak után tegnap megérkezett az eső, amelyet a mezőgazdászok régóta várnak. Az aratási munkák a legtöbb gazdaságban már befe­jeződtek, s Így a gabona betaka­rítását már nem zavarta a csa­padék. Annál jobban jött a ka­pásnövényeknek, amelyek az or­szág középső részén, például Bács- Kiskunban, de más vidékein is erősen megsínylették már az eső nélküli forróságot. Ugyanúgy a kertészeti szakemberek is fellé­legeztek, mert az érésben lévő gyümölcsök és zöldségek kifej­lődéséhez immár esőkre van szükség. Az agrometeorológiai mérések szerint július folyamán az ebben a hónapban mért sokévi átlagnak a felét sem kapta meg Komárom, Pest, Heves és Szolnok megye. Apasztotta a talaj vízkészletét az is, hogy a lehullott csapadék nagy többségét a hónap elején kapták a földek. Emiatt olyan területek is voltak, ahol egy hónapon ke­resztül nélkülözték a növények a növekedésükhöz, fejlődésükhöz szükséges optimális vízmennyi­séget. Tegnap ezekre a terüle­tekre jutott az esőből és várha­tóan még ma is'— az előrejelzés szerint — megáznak a földek, növények. Az ország más vidé­kein a júliusi csapadékátlag 70— 90 százalékát mérték az elmúlt hónapban, és ez viszonylag elfo­gadható érték. Voltak olyan te­rületek is, ahol a sokéves átlag­nál nagyobb esőnek örülhettek a mezőgazdák. Ilyen például a Ti­sza—Körös vonal, amely az el­múlt években az aszályos terü­letek közé tartozott, mivel tartó­san elkerülték az esőfelhők. A talaj felső 50 centis rétegé­ben, ahonnan a zöldségnövé­nyek veszik fel a talajnedvessé­get, eléggé szűkös a vízkészlet. Ezért számos gazdaságban és a kiskertekben is öntözéssel pótol­ták a hiányt. A mostani eső a talajnak éppen ezt a rétegét áz­tatja át és így átmenetileg nin­csen' szükség a mesterséges víz- utánpótlásra. A mélyebben lévő talajzónában, ahonnan a kukori­ca, a napraforgó és több takar­mánynövény kapja a vízutánpót­lást, a mérések szerint nálunk, Bács-Kiskunban rosszabb a hely­zet: 20—30 százalékos a vízkész­let. Ez a vízforgalomban zavaro­kat okoz és a kapásnövények to­vábbi sárgulásához vezethet. Te­hát újabb esőkre lenne szükség. NEM HOZHAT LÉNYEGBEVÁGÓ DÖNTÉSEKET Arab csúcsértekezlet • Jasazer Arafat, a PFSZ vezetője Casablancába érkeaett. A képen: Hasasán marokkói királlyal (jobbra) látható. ÉlÉp Tegnap a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinátban rendez­tek tanácskozást, tapasztalatcse­rét a csicsókatermesztéssel, -fel- dolgozással, -felhasználással fog­lalkozó szakembereknek, melyre az ország szinte minden tájáról érkeztek.- A munkamegbeszélésen dr. Molnár László nyugalmazott fő­iskolai tanár, a téma országos fe­lelőse elmondta, hogy a növény- nyél ugyanúgy kellene foglalkoz­ni. mint a többi szántóföldivel, figyelemfelhívásnak és bővebb ismertetésnek szánják az idén megjelenő könyvet is. amely fel­öleli a csicsóka csősz eddigi ..élet-:' történetét". A felkért hozzászólók szakterü­letükön végzett kísérleteik, kuta­tásaik eredményéről számoltak be. A csicsóka fajtáinak kiválasz­tásánál a gépi szedésre alkalmas, bőtermő, a betegségekkel szem­ben ellenálló, jól tárolható fajtá­kat országos fajtakísérletbe von­ják. Gyenge, lepelhomok talajon végeztek termesztési kísérleteket, amelyek mutatják, hogy ezeken a földeken is jó eredményeket le­het elérni a „szegények krumpli­jával". A Bárdibükki Állami Gaz­daságban a nagyüzemi termesztés 'technológiájának kidolgozását vál­BEMUTATÓ DUNAPATAJON Napraforgó-átvétel olajtartalom szerint A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Fejleszti Közös Vállalat» a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat, a Növénytermesztő és Minősíti Intézet, valamint a MAE Bács-Kiskun megyei csoportja napraforgó-termesztési be­mutatót tartott Dunapatajon. Az ottani Uj Elet. Termelőszö­vetkezet ugyanis, a termelési rendszer olyan taggazdasága, amely az íj fajták és hibridek kísérleti termesztésével is fftglnllf Avílr • A MpuitohtcMre résztvevőié csicsóka felhasználásával késiül! Ivó. levőkkel, kakaóval és kenyérrel kínálták. (Strasier András felvétele) látták, amelynek elemeit a ma legnagyobb csicsókatermesztő, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát tudja hasznosítani. Az idén ebben a gazdaságban 86 hektár­ról várnak termést, csak még m betakarítás gépeinek kérdésében kellene dűlőre jutniuk. Tárgyal­nak a Dél-Somogyi Állami Gaz­dasággal ahonnan burgonyafel­szedéshez alkalmazott gépeket kapnak kipróbálásra. A betakarí­tott csicsókagumót a gazdaság üzemében dolgozzák fel. A tanácskozáson orvosok is fel­szólaltak elmondták, hogyha elég csicsókából készült termék lesz, többféle lehet a felhasználása, a diétában és az infúziónál. A sü­tőipar szakemberei azok. akik tu­lajdonképpen a' csicsóka feldolgo. zásából származó „tiszta” anyagot többféleképpen hasznosítják. Kós­tolhattunk ézzel készült kekszet, sőt kenyeret Is. A tapasztalatcserén a csicsóka termesztésének. feldolgozásának eddigi eredményeiről, buktatóiról hallhattak a résztvevők. Többen felvetették azonban a „hogyan tovább” kérdését. Pontos, min­denkinek megfelelő választ ugyan nem kaptak, abban viszont meg­egyeztek. hogy mindenképpen to­vább kell lépni. G. E. A bemutató előtt a községi ta­nács művelődési házában a tag- és partnergazdaságok szakembe­reivel Bévárdi- Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke ismertette az üzemi napraforgó-termesztési eredményeket. Foglalkozott a technológiai és egyéb gondokkal is. A szakemberek nagy érdek­lődéssel hallgatták dr. Tóth Gá­bornak, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat főosz­tályvezetőjének előadását a ter­mesztés és a felvásárlás időszerű feladatairól. Ezt követően a ta­pasztalatcsere résztvevői meg­tekintették az Új Elet Termelő- szövetkezetben a nagyüzemi és a kisparcelláa kísérleteket. A hasai és a külföldi fajtákat, hibrideket (Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán este a tervek szerint megkezdődik az Arab Liga tag­államainak és a PFSZ-nek rend­kívüli csúcsértekezlete a marok­kói Casablancában. Egyes tagok bojkottálják a tanácskozást — közöttük Szíria —. mások Pedig nem államfőt küldenek Casablan­cába, hanem csak az államfő megbízottjával képviseltetik ma­gukat. Nagy befolyású tagorszá­gok távolmaradása, vagy az, hogy királyuk, illetve elnökük nincs jelen, arra vall, hogy a találkozó nem hozhat lényegbevágó dönté­seket. A liga huszonegy tagállamának nem egészen a fele döntött úgy. hogy a legmagasabb szinten vesz részt a legmagasabb szintűnek tervezett konferencián. Bojkottál­ja az általa időszerűtlennek és s régen folyó vitákat még inkább elmérgesítönek tartó tanácskozást Szíria, Libanon, a Jemeni NDK és Algéria. A két napon át tartó előkészítő külügyminiszteri konferenciára Líbia elküldte a külügyi iroda (külügyminisztérium) meghatal­mazottait. A napirendi vita azon­SOLTTÓL BÁCSSZŐLŐSIG Felújítás a közművelődési intézményekben Javában folynak a szezon előtti karbantartó munkák a megye művelődési házaiban, könyvtáraiban. A nyári hó­napokat — amikor a progra­mokat leginkább szabadtéren rendezik — használják arra. hogy elvégezzék a szükséges javításokat, átalakítást. Bár az említett intézmények ilyen célokra fordítható összegei nem növekedtek arányosan a költségekkel, a legtöbb tele­pülésen igydkeznek a kevés pénzzel b jól gazdálkodni. A fejlesztéseknél meghatározó az a rendelkezés, amely szerint Kezdődhet a szezon! művelődési ház, klubkönyvtár csak úgynevezett komplex intéz­mény részeként épülhet. Ezt in­dokolja^ hogy az önállóan mű­ködő intézmények fönntartási költségei nincsenek arányban a kihasználtságukkal. A fölöslege­sen kiadott energia- és személyi költségek éppen a tartalmi mun­kától rabolják el a forintot. Az irányelvek szellemében tervezték a kunszentmiklósi ne­velési központot, amelyet e hó­napban át is adnak. Igaz, most meg elsősorban oktatási célokat szolgál majd az intézmény. La- josmizsén a könyvtárnak készí­tenek helyet a művelődési ház­Az általános iskolás korú gyerekek szüleinek már ta­vasszal összeszorul a gyomra az idegességtől, ha arra gon- ' dóinak, hová tegyék csemetéi­ket a nyári szünidőben. Most persze rögtön közbevághatná­nak a kisgyermekes anyák: ha munkahelyük nem tud éppen az óvodai vagy bölcsődei szü­net idejére szabadságot adni, futkoshatnak fűhöz-fához, hogy reggeltől délutánig biz­tonságos helyen hagyhassák az apróságokat. Ennél mégis nagyobb gonddal küzdenek azok a családok, ahol nagyob­bacska gyerekek vannak. A kisdiákoknak oly rövid­nek tűnő vakáció a szülőknek hosszú. Nyári szabadságuk vé­ges, a közös nyaralás után még számításba jöhet a nagyma­ma, nagypapa — akinek van. Jó esetben szerezhetnek egy gyermeküdülői beutalót, vagy az iskola révén úttörőtáborba is kerülhetnek a jobbak. Be tehet Íratni a gyerekeket nyá­ri napközié táborba, úszónap­közibe, a nagyobbakat szerve­zett lovagló- vagy tenisz tan­folyamra, s gazdag választé­kot kínálnak a közművelődé­si intézmények is — elsősor­ban a városokban, — A szá­mítógépes, idegen nyelvi, vagy kézműves kurzusok nemcsak hasznosak, s gazdagítják a ta­nulók ismereteit, hanem — » ez egyáltalán nem mellékes — felügyelet alatt is vannak. Ekkora választék hallatán akár azt is mondhatnánk; hol itt a gond? Csakhogy a kü­lönféle programok nem tar­tanak két hétnél tovább, • ha még a csemete olyannyira sok­oldalú is, hogy egyformán le­köti a sport, a számitógép és a fafaragás, a szülök pénztár­cája Okkor is előbb-utóbb ki­ürül. Mi jön ezután? A már oly sokszor megénekelt „kul­csos” gyerekek lézengő, unat­kozó, rosszabb esetben ran­dalírozó tömege a hőséget árasztó betonkolosszusok kö­zött. Rájuk szakad a végtelen­nek tűnő szabadság, csak épp nem tudnak «ele mit kezdeni. Érthető módon a szülők fel­ügyelet nélkül nem engedik őket vizközelbe, s a szomszéd- asszony is, akit esetleg meg­kérnek, hogy nézzen rájuk, nyugodtabb, ha a konyhaab­lakból látja, épségben van­nak-e a rábízott gyerekek. Emlegetni is szükségtelen, mennyi gyermekszerencsétlen­ség történik ilyenkor, s mek­kora veszélye van annak, hogy a tizenéves rossz társaságba keveredik. A nyilvántartott balesetek mellett gondolni kell a gyerekek kevésbé lát-, ványos károsodására is: arra a veszteségre, amely azáltal éri őket, hogy éppen legfogé­konyabb korukban semmitte­vésre, szellemi tunyuldsra kárhoztatottak. Az olvasást nem pótolja a tévé délelőtti műsora, nem beszélve arról, hogy nyá­ron levegőn a gyerek helye. Sokan ilyenkor is ujjal mu­togatnak az iskolára: a peda­gógusoknak kellene gondos­kodni a felügyeletről ős a va­káció hasznos eltöltéséről. De: a tanár is ember, sőt szülő, aki talán annyival van szerencsé­sebb helyzetben, hogy valami­vel — nem sokkal — hosz- szabb a nyári szabadsága. S a gyerekek kallódóját még a szülőn sem lehet számonkér- ni, hiszen kényszerhelyzetben van. Erre a problémára évtize­dek óta — amióta a nők mun­kába álltak — nem találunk megoldást, annak ellenire, hogy a „szemünk fénye a gyer­mek” címszó alatt összefoglal­ható elveket nem győzzük hangsúlyozni. Csak némi jó­indulattal megvalósítható öt­leteink vannak. Nem menne például csődbe egyetlen üzem vagy vállalat sem, ha a szün­időre egy-egy megbízható fő­iskolást, vagy netán óvónő- képzős hallgatót foglalkoztat­na a dolgozók gyermekeinek felügyeletével. Az összeg bi­zonyára megtérülne; a mun­katársak nemcsak testben, hanem lélekben is helyükön lennének, nem járna az eszük örökké — teljesen érthetően — ki tudja merre bóklászó gyer­mekükön l&OJSSS Itesss© ban, míg a rendezvényszervező intézmény programjai egy részét a nemrégen átadott korszerű mo­zi színpadán rendezi meg. Boro- tán a tanács és a termelőszövet­kezet fogott össze, hogy közös­ségi épületet emeljen. Át éve fo­lyik az építkezés, s remélhető, hogy a közművelődési szezon kezdetére elkészül a kluboknak, étkezdének, konyhának és könyvtárnak otthont adó létesít­mény. Solton egy sokáig kihasz­nálatlan, elhanyagolt műemlék- épületben, a Vécsey család kú­riájában kezdték meg tavaly a helytörténeti múzeum és a könyvtár kialakítását. A munka különösen építészeti megoldáso­kat tesz szükségessé, ezért a bri­gádok csak lassan haladnak. A nagyközség szomszédságában, Apoitagon is védett épület reno­válását, újrahasznosítását készí­tik elő. A XIII. századi, copf stílusú zsinagógában a tervek szerint ifjúsági centrum, könyvtár és irodalmi múzeum kap helyet. Az Alföld egyik legszebb építé­szeti emlékének helyreállításá­hoz a községi tanács országos és megyei szervektől is támogatást kapott. A nagyobb -méretű munkák mellett a kulturális intézmények festése, takarítása, részleges mo­dernizálása is folyamatosan ha­lad. Bácsalmáson augusztus 17- én avatják a megfiatalított könyv­tárat, és a művelődési központot Is rendbehozták. Katymáron a nyílászárókat cserélték ki a fa­luházon, Bácsszőlősön festettek, burkoltak. Dunaegyházán és Du- navecsén elektromos hálózatot javítottak. Sok helyen a fűtés­rekonstrukció is elkészült. A ke­vés pénzt sokszor pótolja egy- egy jó ötletből, bátor kezdemé­nyezésből származó haszon. Vannak olyan helyek, ahol az Intézményeket kulturális szol­gáltató, illetve kereskedelmi vál­lalatoknak adják bérbe. A felté­tel „csak annyi”, hogy a bérleti díj megfizetése mellett járulja­nak hozzá a szükséges átalakítá­st és karbantartási munkákhoz is. Ilyen megállapodások alapján az Állami, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat már eddig !s több kisközség mű­velődés! házi rekonstrukciójá­ban heves volt — és a líbiai de­legáció feje kedden hazatért. Lí­bia még a hét elején közölte: • csúcsértekezleten csak bizonyai feltételek teljesülése esetén kép­viselteti magát. A feltételeket a külügyminiszterek nem teljesítet­ték. Kedden a konferencia házi­gazdája. II. Hasszán marokkói ki­rály —. aki Líbia vezetőjével egyesülési államszerződést írt alá — hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Moamer el-Kadhafível. Szerdán néhány líbiai diplomata még Casablancában várt a dön­tésre. A marokkói uralkodó eredeti terve szerint az értekezlet csalt az arabközi viták megoldására és a jordániai palesztin-politikára összpontosítanak, de feltételezik, hogy az iraki—iráni konfliktus é* a Szomáliái—etiópiai viszony is szóba kerül. Ügy tudják, hogy rövid lesz a tanácskozás, és hogy sokkal többet nem tehet egy po­litikai tanulmánybizottság felál­lításánál. Utoljára 1983-ben rendeztek arab csúcskonferenciát. ffr V A A * Sbís?? «1T5S Tb SIS r&Tbe && Jh- Hraw wfi wB wfwWr iAíiH JvU RJ ilUMvaV^ Ismét termel a Bácshús „Ezen a parizeren kívül nin­csen másmilyen felvágottjuk?" „Legföljebb némi kenőmájassal szolgálhatok...” — Ilyen, vagy éhhez hasonló párbeszédet bizony eléggé gyakran lehetett hallani az elmúlt napokban a bajai élelmi­szerboltok pultjainál, amelyek­nek rohamosan szűkülő kínála­ta a kívülállókkal is mind szé­lesebb körben tudatta: július vé­gén és augusztus elején — kar­bantartás és fölújitás miatt — szünetel a termelés a Bácahút Közös Vállalat üzemeiben. Mint eddig minden nyáron az indulás óta, most is egy hétig szabadságolták a szalagok mel­lett és az irodákban dolgozókat, mégpedig oly módon, hogy a hét­végi szünetekkel együtt több mint tíz nap állt a gépszerelők és az egyéb szakmunkát végzők rendelkezésére. Ez idő alatt meg­szüntettek minden olyan fogya­tékosságot, amely a huzamosabb használatnak szinte törvényszerű következménye, ám amiknek a kiküszöbölését a termelés folya­matossága következtében eddig halogatni kényszerültek. Egy — naponta 250—270 ser­tést földolgozó — nagyvállalat­nál persze jócskán akad ilyen jellegű munka, aminek az elvég­zésére jó néhány, elsősorban ter­mészetesen helyi céggel fogtak össze. A helyi Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet vasipari részle­ge vállalta például bizonyos ál­mennyezeteknek a kialakítását, a Bajai Építő- és fipftőanyagipari Vállalat festőbrigádja pedig aa élőállat-szállásnak és más helyi­ségeknek az újrafestését. Érde­kességként megemlíthető, hogy a 'közreműködők között szép számmal akadtak gazdasági mun­kaközösségek is, például egy al- • pinistákból álló szakcsoport, amely az üzemcsarnok, a szociá­lis épület és a szennyvíztisztító külső lemosására vállalkozott Persze nem csupán megújulj hanem bizonyos tekintetben mo­dernizálódott is a bajai húsüzem a tervszerű karbantartás tíz nap­ja alatt. Például a monori Mezők. (?cltjtatij t 2. (Folytatás s 2. oldalon.}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom