Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Országszerte túlnyomóan borult Idő lesz esővel, keleten zivatarral. A megerősödő déli szél viharossá fokozódik, majd a Dunántúlon észak­nyugatira fordul. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 17, másutt 22 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gondolatok I gazdaságosságról AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 184. szám Árai 1,80 Ft 1985. augusztus t szerda Békerendezvények világszerte a hirosimai évfordulón 3. oldal 3. oldal Miért nincs elég szén? 3. oldal Fagyos pillanatok a bajai hűtőházban 4. oldal Védőmunkahely fiataloknak 5. oldal ÜNNEPÉLYES FOGADTATÁS Hazaérkezett a VIT-küldöttséi A két Bajáki Tegnap hazaérkezett Moszkvá­ból a XII. Vilásifjúsógi és Diák- találkozón részt vett magyar kül­döttség. A fiatalokat ünnepélye­sen fogadták a Keleti-pályaudva­ron. Az ünnepségen a Himnusz el­hangzása után Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára mondott köszöntőt, maid Hámori Csaba, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a magyar politi­kai delegáció vezetője foglalta össze a 150 országiból érkezett fia­talok moszkvai találkozójának ta­pasztalatait. A küldöttek méltó módon képviselték a fesztiválon hazánkat és a magyar ifjúságot. Mindent megtettek azért hogy erősödjék a világ if júságának szo­lidaritása, a békéért, a társadalmi haladásért való összefogása. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ' lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban az MSZMP KB ne­vében üdvözölte a felejthetetlen, élményekben és munkában gaz­dag nyolc nap után hazatért fia­talokat. Megállapította: a delegá­ció sokrétű tevékenysége is hoz­zájárult ahhoz, hogy a fesztivál- mozgalom hármas jelszavának ie­liHjM0Ili.ii " 1 Lili»»! Hazaérkezett a VIT-delegáció. Szűrös Mátyás köszönti a fiatalokat. gyében, tovább fokozódjék a vi­lág fiataljainak antiimperialisia szolidaritása, szilárduljon a béke. gazdagodjék a népek barátsága. Árra kérte a XII. VIT magyar küldötteit, hogy őrizzék meg a fesztiválmozgalom ’szellemét, se­gítsék a fesztivál nemes törekvé­seinek megvalósulását. Az ünnepélyes fogadtatás á DlVSZ-induló hangjaival Irt’ vé­get. ALKOTMÁNYNAPI ELŐZETES SZÁNTÓVERSENY TERÜLETI DÖNTŐJE I Vízi- és légiparádé, tisztavatás Augusztus 20-án Budapesten,; a Kossüth Lajos téren amint ez immár hagyományos — ünnepélyesén felavat néphadseregünk új tisztjeit, ismét megrendezik a Páriám előtti Duna-szakaszon a vízi- és légiparádét, .este pedig s; pompás tűzijáték- nyújt látványosságot — közölték az ságirókkal a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Hon de Imi Szövetség budapesti vezetőségének képviselői a t >i sajtótájékoztatójukon, amelyet a Hullám nevű kii dulóhajón tartottak. Nyeregben ö Megemlékezés Hirosimában. A képen egy amerikai kisfiú és egy japán kislány meggyújtja ac áldozatok emlékét idéző két és tél méteres gyertyát a hirosimai Béke parkban. Egyperces csönddel, harang­zúgással, imákkal és békefelhívá­sokkal emlékezett meg kedden délelőtt Hirosima a negyven év­vel ezelőtti amerikai atomtáma­dás áldozatairól, ötvenezren gyűltek össze a világ minden ré­széből a japán város békeparkjá­ban, azon a helyen, ahoi 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor felrobbant a mindaddig elképzel­hetetlen pusztítást végző bomba. „Nincs túlélés, ha nincs békés egymás mellett élés” — mondot­ta Araki Takesi, Hirosima pol­gármestere, aki felhívást intézett a világ ifjúságához, hogy a ba­rátság és a szolidaritás erősítésé­vel támogassa a béke ügyét. Araki, éppúgy, mint Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök, felszólította a nukleáris nagyha­talmakat, hogy munkálkodjanak az. atomfegyverkezés teljes felszá­molásán. A japán miniszterelnök egy amerikai tévéállomásnak adott nyilatkozatában országa nevében hitet tett a három anti- nukleáris elv mellett: Japán nem állít elő, nem birtokol és terüle­tén nem tűr meg atomfegyvert. A hirosimai találkozó résztve­vőihez írásos üzenetet intézett Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főlitkár. A világszervezet legfőbb tisztségviselője szerint Hirosima és Nagaszakí polgárainak, a so­ha el nem felejthető tragédia ta­núinak az emberiséghez szóló üzenete a következő: Soha nem következhet be atomháború! Argentína, India, Mexikó, Tan­zánia, Svédország és Görögország állam- és kormányfője ugyancsak üzenetet küldött Hirosima polgár- mesterének. A hat ország veze­tője — akik korábban közös nyi­latkozatban szólították fel a nuk­leáris hatalmakat az atomfegy­verkezés visszaszorítására — újó­- (Folytatás a 2. oldalon.) Idén immár 17. alkalommal avatnak tiszteket az ünnepnap délelőttjén 10 órakor a Parla­ment és az Állami Zászló előtt. A vízi- és légiparádé, a honvé­delmi nap, amelynek rendezője a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége, 11.30 óra­kor kezdődik. Tartalmát az idén is a békeharc és a honvédelem egységének gondolata határozza meg. A mostani már a 24. alkot­mányünnep lesz, amikor birtokba veszik a Dunát és a légteret a Parlament előtt az MHSZ spor­tolói és a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak katonái. Bemutatják technikai eszközeik egy részét, ízelítőt adnak a vízen és a levegőbén egyaránt nagy felkészültséget, ügyességet kívá­nó gyakorlatokból. A fanfárok hangjai után a Ma­gyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemzeti és vörös zász­lókkal díszített szárnyashajó nyit­ja meg a vízi felvonulást a Du­nán. A pergő ritmusú program során 60—70 úszóegység — köz­tük a Magyar Néphadsereg úszó-, Mondhatnak bármit: csak munkával lehet teljes az élet. Minden munka énünket ala­kítja, gazdagítja vagy szegé- nyiti, aszerint, milyen lelkű- lettel áldott vagy vert meg a sors valakit. Még a napi ten­nivalóikban inkább a mű­szálat, a robotot érzők is meg­rettennek, ha állj-t kiált szer­vezetük. Évente csak Bács-Kiskun- ban több ezer javakorabeli dolgozó mond búcsút időnap előtt megszokott munkahe­lyének. 1983-ban például he­tente harminc rokkantsági ügyet intézett a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság. Nagy többségük ipari mun­kás. Túlnyomó többségük szer­vi ártalmak miatt vált alkal­matlanná a munkavégzésre. Arányuk rosszább az európai átlagnál, ami a hatóságoktól, az üzemektől több megelőző intézkedést, az egyéntől ész­szerűbb, felelősebb életmó­dot követel. Sokukon a legkörültekin­tőbb utókezelés, a leghatáro­zottabb beilleszkedési szán­dék sem segíthet: tudomásul kell venniök, hogy saját érde­kükben is fizikai, szellemi ál­lapotuk megőrzésére kell for- dítaniok energiájukat, kép­telenek rendszeres munkára. Elgondolkoztató azonban, hogy — mint ezt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a Munkavédelem Társadalom- biztosítási Egészségügyi Osz­tálya megállapította — a ke­vésbé károsultak, más be­osztásban a társadalmi javak gyarapítására, önmaguk har­monikus újjáélesztésére al­kalmasak is inkább a „rok- kantositásra", mint a rehabi­litációra törekszenek. Bizto­sabbnak érzik a járadékot vagy a nyugdijat, mint a tel­jesítménytől is függő munka­bért. Arról nem is beszélve, hogy általában jobban járnak, ha jövedelmező kisegítő mun­kát vállalnak a havi fix ki­egészítésére. Különösen saj­nálatos, hogy olyan fiatal le­százalékoltak — akik nem sze­repelnek az említett számadat­ban — kényelmesebbnek ér­zik a munkakötelezettségtől megszabadító állapotot. Az is igaz: nehezen talál alkalmas új munkahelyet a részleges munkaképtelen. Ke­vés az elhelyezkedési lehető­ség. Éppen ezért növelni kel­lene a munkába állításuk meg­könnyítésére engedélyezett állami támogatást. A verseny éleződésével, a nehézségek nö­vekedésével egyidejűleg csök­ken a vállalatok, gz üzemek, a közös gazdaságok érdeklődé­se a rehabilitáció iránt. Segítenek, ahol és amennyi­re tudnak a két éve alakított rehabilitációs bizottságok. A munkaerő-szolgálati irodák támogatásával próbálják meg­könnyíteni a könnyebben ká­rosultak elhelyezkedését. Saj­nos ritkán intézkednek üze­meinkben, ha átképzés, ke- resetkiegészltés válik szüksé­gessé. Többet tehetnének ezért a szakszervezeti bizottságok is. A szocialista brigádok szép feladata lehetne a megválto­zott munkaképességű dolgo­zók új beilleszkedésének meg­könnyítése, szakmai támoga­tása. Még az a javaslat is föl­vetődött, hogy szociális fog­lalkoztatók létesítéséhez és fenntartásához fizessenek hoz­zájárulást a rehabilitáltak al­kalmazásától elzárkózó üze­mek. Valamit könnyít a gondokon az új kecskeméti szociális fog­lalkoztató megszervezése. A rehabilitáció, azaz az el­ijesztett fizikai képességek visszaállítása vagy átképzéssel új munkakör ellátására alkal­massá képzés közügy. Befo­lyásolja sok család hangulatát, a népgazdaság teljesítményét. Csupán 1984-ben annyi fogyat­kozott munkaképességűt mi­nősített rehabilitálhatónak az Országos Orvosszakértői In­tézet hazánkban/ mint Tisza- kécske lakossága. H. N. ;ff v-SÍ8 sspts harc- és szállítójárművei —, s több mint félszáz légijármű vo­nul el az Országház előtt, illetve felett. Az idén először mutatnak, be műrepülőprogramot vitorlázó- gépekkel. Amíg az egymást kö­vető egységek a Parlament előtti Duna-szakaszhoz érnek, a „holt időt” is felhasználják a rendezők: rádióirányítású repülőmodellek, vízisíelők tartanak bemutatót. Hosszú ideje elmaradhatatlan színfoltja a honvédelmi napnak az ejtőernyősök parádéja. Látha­tó lesz majd deszant- es cél bá­li grás, kupola és csillag alakzat­ban megformálva. Az idei parádé egyik leglátványosabb produkció­jának ígérkezik a sárkányrepülők bemutatója. Ezúttal a program különlegességeként motoros sár­kányrepülőkből végrehajtott ej­tőernyős ugrásokat láthatunk, majd — ha az időjárás lehetővé teszi — az egyik motoros sár­kányrepülő a Duna vizén landol, s a folyóról ismét a magasba emelkedik. Az alkotmánynapi ünnepsé­geknek már két' évtizede elvá­laszthatatlan, szinpompás záró­akkordja a gellérthegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik és fél órán keresztül színpompás fény- koronát varázsol majd Budapest fölé. A Citadellán, a Gellérthegy lábánál és a Gellért-szobornál le­vő kilövőhelyekről különböző űr­(Folytatás a 2. oldalon.) négy megye traktorosai kunfehértói és félegyházi győztes Idén a Városföldi Állami Gazdaság adott otthont annak a verseny­nek, amelyen Bács-Kiskun, Pest, Szolnok és Heves megye állassa és szövetkezeti gazdaságainak traktorosai döntötték el: ki taS közü­lük legjobban szántani? Az elmúlt, és ezen a héten, az országban összesen 8 helyen ta­lálkoztak a traktorosok, hogy a területi versenyeken kiválasszák a legjobbakat, akik majd au­gusztus 25-én Komáromban mé­rik össze tudásukat. Akik ott győznek, azok képviselik hazán­kat a későbbi KGST-versenyen. A tegnapi városföldi erőmérő találkozót a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megbízásából a Bábolnai Iparszerű Kukoricater­mesztő Közös Vállalat szervezte. A versenyt három kategóriában rendezték meg, így külön érté­kelték a 3, az '5 és a 6 „vassal” szántókat. Szigorú szakmai zsűri bírálta el, hogyan sikerült a sok száz lóerős gépek nyergéből — ta­lán a legnehezebbet — az egye­nes, nyitóbarázdát meghúzni. Ezenkívül — sok egyéb mellett — figyelték a szántás felszínét, ho­gyan forgatja az eke a talajban a növényi részeket, milyen a ba­rázda feneke^ Míg a gépeket és vezetőik fi­gyelmét a verseny tette próbára, Ladányi Endrével, a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegy­házi kerületének igazgatójával beszélgettem. Elmondta, hogy vé­leménye szerint a gépeket, a mun­kaeszközöket megfelelően előké­szítették, ami azért érdemel kü­lönös figyelmet, mert a verseny­zők a mindennapos munkából jöttek, ahof ezekkel a jól kar­bantartott gépekkel végzik ín-un­kájukat, A traktorok egyébként MTZ, John Deer, IH, Fiát, és különbö­ző nagyságú Rába-Steigerek, az ekék pedig IH, IHC, Rabewerk, Niemeyer és K werneland típusú­ak voltak. A többórás megfeszített mun­kában á különböző kategóriák­ban Péter Szabó Béla, a Kunfe­hértói Tsz, Ficsór Ferenc, a kis­kunfélegyházi Lenin Tsz és Gácsi János, a mezőtúri Dózsa Tsz tt;ak ■ torosa bizonyult a legjobbnak. Cz. P. Jövedelmező üdítő italok Gyümölcsfeldolgozás az állami gazdaságokban A mezőgazdaság állami nagy­üzemei a gyümölcstermesztést egyre sikeresebben egészítik ki feldolgozással és üdítőital-gyár­tással. Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft-jének összesí­tése szerint évente mintegy 430 ezer hektoliter üdítő italt állíta­nak elő, és 250 ezer hektoliter gyümölcslét készítenek. Az állami nagyüzemekben foko­zatosan fejlődött ki a gyümölcs • Citrusfélékből a legnagyobb mennyiséget a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban lévő magyar—görög közös vállalat töltőüzemé­ben palackozzák. ipari feldolgozása. Az elmúlt 5. évben az ÁGKER maga is mint- , egy 70 millió forintos értékben nyújtott- támogatást e termelési ág bővítéséhez. Korábban a más­ként nem értékesíthető gyümölcs megmentése-volt a dél, ezért épí­tettek 20 gazdaságban nagyobb „ feldolgozó üzemeket. Az utóbbi 4—5 érvben azonban oly mérték­ben növekedtek a belföldi' fo­gyasztói igények — és részben az exportértékesítési lehetőségek is —, hogy az üzemek minden ko­rábbinál nagyobb mennyiségben és jobb minőségben dolgoztak fel erre alkalmas gyümölcsöket. A tartósítóipari tevékenység egyér­telműen jövedelmező: a gazdasá­gok ebből származó nyeresége meghaladja az évi 200 millió fo­rintot. Ez a bevétel sok helyen járul hozzá az alaptevékenység- 'ben, a gyümölcstermesztésben * mutatkozó ráfizetés ellensúlyozá­sához. A feldolgozott mennyiség az el­múlt 4 évben mintegy 80 száza­lékkal nőtt. A gazdaságok ilysn üzemeiben ma már nemcsak ha- , zai eredetű termékekkel dolgoz­nak. Évente mintegy 2000 tonna cltrus-alapanyagot is felhasznál­nak a kedvelt italok készítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom