Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 21, A villamosenergia- megtakarítást segítik A lajosmizsei Béke Tsz műanyagüzemének négy. venkét dolgozója a múlt évben 25,4 millió forinttal járult hozzá a közös árbevételhez. Termékeik kö. zül igen keresettek az üvegszálas poliészterből ké­szülő műhelycsarnokok, raktárak és más létesítmé­nyek fedésére szolgáló elemek, melyek használata nem igényel nappali világítást. Felvételünkön: Ha­lász Zoltánné és Fekete Istvánné ilyen elemeket munkál meg. (Opauszky László felvétele) Csúcsszezon a gyapjúmosóban A Gyapjú és Textil-nyersanyag- forgalmazó Vállalat kiskunfél­egyházi gyapjúmosó üzemében a napokban Kovács József üzem­vezetőtől az idei eredményekről érdeklődtünk. ■ — Sajnos — mondta — a múlt évinél kevesebb gyapjúra szá­míthatunk. Tavaly 880 tonnát vá­sároltunk fel, az idén örülünk, ha augusztus végéig elérjük a 800 tonnás eredményt. A juhok száma megyeszerte csökken és így nem lehet csodálkozni azon, hogy a mi munkánk is kevesebb. Azt elmondhatom, hogy a múlt évinél az idei gyapjú minősége sokkal jobb. A juhtartók- a ko­rábbinál nagyobb gondot fordí­tottak az ellátási körülmények javítására és ennek maguk is hasznát látták. — Üzemünk jelentős bővítés előtt áll — tette hozzá. — A meg­lévő mosógépsor mellé újabbat állítunk üzembe. A lengyel gyárt­mányú gépek egy része már meg­érkezett. Reméljük; a jövő év elején megkezdődő beszerelés után mosóüzemünk a mostani­• Juhász Ferencné a hetven méter hosszú mosógépsorból kikerülő gyapjú minőségét ellenőrzi. nál 90 százalékkal nagyobb tel­jesítményre lesz képes. Bízunk benne, hogy a nagyobb kapaci­tást a következő években ki is tudjuk majd használni. O. L. Mikroelektronika — fékekkel Az 1981-ben megfogalmazott Elektrotech­nikai Központi Fejlesztési Program az al­katrész- és berendezésgyártó vállalatok szá­mára összehangolt fejlesztést irányoz elő, ám abból sok minden nem teljesült. Mond­hatjuk úgy is: a program első ötéves szaka­szának végéhez közeledve már világos, az elképzeléseket maradéktalanul csupán a szakágazat koncentrált alkatrészgyártója, a mai felállásban — tehát a gyöngyösi gyár­ral együtt — 1983. január 1-től működő Mikroelektronikai Vállalat (MEV) telje­sítette, a programban szereplő többi 16 vál­lalat nem. Ám a lemaradásért elsősorban nem ők felelősek, hanem az időközben fo­kozottan kedvezőtlenné váló gazdasági kör­nyezet. Nyersebben szólva: számukra nem jutott elég a fejlesztésre szánt pénzekből. Nem tudják fogadni A programtól való elmaradás következménye: az elektronikai berendezésgyártók anyaggal és alkatrésszel való ellátása a remé­nyekkel szemben enyhén szólva nem javult. A többnyire szűkös kapacitással bíró hazai szállítók monopolhelyzetben vannak, s az­zal visszaélnek. Megesik, hogy a szállító a kért határidő elmúltá­val igazolja vissza a megrende­lést. A szocialista országok alkat- részkinálata szegényes, és átlago­san háromszor drágább a világ­piaci árnál. Ráadásul a szállítá­si határidő legalább egy év. Az utóbbi időben a tőkés gyártók szállítókészsége számottevően romlott. Ma már a megrendelés­től számítva nem egy-két, hanem esetleg hat hónap múlva érkezik meg tőlük a kért anyag és alkat­rész. de előfordul, hogy a tőkés fél megszegi a szerződést. 'Az .alig megszületett MEV a le­hetőségekhez képest figyelemre méltóan jó munkát végzett. Mil­liószám állít elő diszkrét félveze­tőket' és bonyolult integrált áram­köröket. Fennállásának rövid ideje alatt saját meggondolásból kifejlesztett vagy harminc nagy bonyolultságú hibrid áramkört, másokkal, pontosabban a felhasz­nálókkal együttműködve kifej­lesztett ugyanezekből vagy hú­szat, és még csaknem tíz félve­zetőtípust. A MEV odáig jutott, hogy ma már olyan áramköröket képes előállítani, amelyek foga­dására a hazai berendezésgyár­tók nincsenek felkészülve. Ha a központi program minden vál­lalatnál az eredeti elképzelések szerint alakul, úgy ilyen gond nem lenne. Lassítson a gyors? Ami a mikroelektronikai alkat­részek legnagyobb magyar előál­lítóját illeti, úgy látszik, a válla­lat korábbi lendületes bővülése, korszerűsödése lelassul. A fejlő­dést több akadály nehezíti. Pél­daként: az úgynevezett II. gép­sor devizális és szerződéskötési problémák miatt az eredeti el­képzeléshez képest több hónap­pal később kezd termelni. Más­ként fogalmazva: a mikroelektro­nikai fejlesztés magyar letétemé­nyese kénytelen fékkel számol­ni, noha mindenki számára nyil­vánvaló, hogy az iparág sorsa nem csupán az iparágé, hanem az egész országé. A döntésre hi­vatottak egy részénél — a jelek szerint — most sem világos, hogy a mikroelektronikában mutatko­zó minden késedelem újra és új­ra visszaveti országunkat a mű­szaki haladásban. A jelen helyzetben tehát félő, a program egyensúlya nem úgy állítódik valamelyest is helyre, hogy az elmaradt vállalatok fel­gyorsítanak, 'hanem úgy, hogy a MEV lassít. Mit lehet tenni, ha egyszer ke­vés a pénz? Egy közelmúltban megtartott igazgatói értekezleten a vállala­ti vezetők majd mindegyike hang­súlyozta, nemcsak a fejlesztési pénzek szűkössége gátolja a prog­ram teljesítését. Akadályozza a fejlődést az is, hogy az iparág — ellentétben más országok gya­korlatával — korántsem élvez előnyöket más iparágakkal szem­ben. Külföld példája Milyen előnyökről van szó? Nem ingyenes támogatásról, ha­nem bizonyos terhek megszünte­téséről. A fejlett országokban adókedvezményben részesül az a berendezésgyártó, amelyik ter­mékeibe a legkorszerűbbet építi be. Magyarországon pedig adó- büntetésben. Amely vállalat úgy­nevezett berendezésorientált, áramkört vásárol, az'nem csupán magát az áramkört fizeti ki, ha­nem azzal együtt a tetemes adót is. Ha a vállalat saját munkatár­saival terveztet és készíttet el va­lamit, az után nem kell külön fi­zetni, az marad rezsiben. Ha külső cégtől (például a MEV- től) vesz egy kész áramkört, ve­le az eladó terheit is megveszi. Vagyis többletköltséget fizet, amivel mostanában már egyre in­kább takarékoskodni kell. Sorolhatnánk még sokáig, mely tényezők gátolják — a pénzszű­kén kívül — a program teljesü­lését, a mikroelektronika térhó­dítását Magyarországon. E rövid írás azonban 'csupán annak meg­jegyzésére vállalkozhatott, hogy célszerű volna ezeket megszün­tetni. Változtatni kell a szabályo­záson azért, hogy a fejlett orszá­gok és a közöttünk megmutatko­zó különbség korunk .legfejlet­tebb technikájának alkalmazásá­ban legalább ne nőjön tovább. M. M. SAJTOPOSTA Mikor és hogyan kell elhagyni a szolgálati lakást? Baján, a Jókai utcában lakó egyik olvasónk közölte velünk az alábbiakat: Ismerek valakit, aki nemrégen vált rokkantnyugdíjassá a nagy- vállalatnál. Azóta más látjá el a feladatát, ám máig abban a szolgálati lakásban él, melyet a munkaviszonya fennállásának tartamára kapott meg. Bár tud­ja, a volt munkahelyén több rá­szoruló dolgozónak is szüksége lenne jelenlegi otthonára, azt csakis akkor hajlandó elhagyni, ha másikat kap helyette. Amennyiben szerény anyagi helyzetű emberről lenne szó, még­érteném, miért olyan határozott fellépésű. Csak hát ő igen jó kö­rülmények között él, nemrégen vásárolt emeletes nyaralót, meg aztán haszonélvezete van olyan házingatlan felett, melyet a gyer­mekei örökölnek. Amiből követ­kezik, módja lenne önállóan gon­doskodni arról, hová költözzön. Véleményem az, ha az ilyen sze­mély is kap segítséget lakásügye megoldásához, az nem egyeztet­hető össze a társadalmi igazsá­gosság elvével. Vagy tévedek? Nos, az előzőekben említettek logikusnak tűnnek és elgondol­kodtatóak. A dolgok reális meg­ítéléséhez azonban ismerni kell a tényleges körülményt, valamint az érvényes jogi előírásokat. Mi­vel az előbbiről nincs hivatalos információnk, így a hozzánk el­jutott eset apropóján összefoglal­juk — általánosan — a tudniva­lókat arról: mikor és hogyan kell elhagyni a szolgálati lakást? Az ilyen bérleti jogviszony automatikusan megszűnik ak­kor, ha a bérlőnek megszűnik a lakással rendelkező szervnél fennálló munkaviszonya, vagy a szolgálati lakásra jogosító mun­kaköre, továbbá,, ha fegyelmi ha­tározat, esetleg bírói ítélet ré­vén bocsátják el a beosztásából, illetve a munkáltatótól: Ha szankcionális döntés után , válik meg a cégtől, mindenféle feltétéi nélkül köteles elhagyni, a szol­gálati lakását. A többi esetben — például rokkantsági nyugál­lományba kerülésekor — jogo­sultságának megfelelő másik la­kásra tarthat igényt, mint jog­cím nélkül lakó jóhiszemű sze­mély. Ez a másik lakás akkor minősül megfelelőnek, ha ugyan­abban a helységben van, mint a kiürítendő lakás, s ugyanannyi számú lakószobával rendelkezik. A komfortfokozata a szolgálati lakásénál eggyel alacsonyabb, de legalább komfort nélküli lehet, akkor azonban meg kell téríteni a visszaadott és az elfogadott la­kásra megállapítható használat­bavételi díj különbözetét. Ha a bérlő az évek során ösz- szegyűjt annyi pénzt, hogy saját lakást, házat épít, vásárol, ak­kor nem igényelheti a másik ott­hont a szolgálati lakása átadása ellenében,, sőt kötelezni kell az ingatlantulajdonába való kiköl­tözésre. Hasonló intézkedésre szá­míthat a haszonélvezeti joggal rendelkező személy is, feltéve, ha a birtokában lévő ingatlan be­költözhető állapotban van. Ami pedig a csupán nyaralóval tör­ténő gazdagodást illeti, az nem befolyásolja a másik lakáshoz jutás jogos igényét. Végezetül megjegyezzük: a konkrét ügyben célszerű meg­keresni a vállalat szakszervezeti bizottságát, melynek érdekvé­delmi feladatkörébe tartozik a szolgálati lakás jogszerű haszná­latával kapcsolatos teendők in­tézése is. Bíróság előtt a bajai építőközösség ügye Május 27-i Sajtóposta rova­tunkban beszámoltunk arról a reménytelen helyzetről, melybe a bajai Kígyó u. 3. szám alatti szövetkezeti építőközösség tag­jai kerültek. Évekkel ezelőtt kö­rülbelül 2 millió forintot adtak össze lakóház létesítése céljából, ám az épületnek még az alapja sem készült el tökéletesen, ami­kor már hiányzott a kasszából az induló tőke zöme, s ezért fél­beszakadtak a munkálatok. Azóta nemcsak a közvetlenül érintettek, de az érdeklődők is szüntelenül kérik, tájékoztassunk a fejleményekről. ,Nos.-mint a mar .emlitett cik­künkben is jeléztük, a bonyodal­mas —- számos szabálytalanságot sejtető ügy kivizsgálására fel­kértük .az illetékeseket, közöttük a megyei főügyészséget, melynek helyettes vezetőjétől, dr. Bódog Balog Sándornak, Kecikemétre: A fekete-fehér fényképek laborálását az OFOTÉRT helyi szakrészlege vég­zi. A fotóboltokban leadott, és a .la­boratóriumba eljuttatott képek elő­hívására, kidolgozására általában 24. legkésőbb azonban 48 órán belül' sor kerül. Bár az ott dolgozók szaksze­rűen, pontosan látják el feladataikat, esetenként meg kell küzdeniük a gé­pek meghibásodása okozta gondok­kal, amikor nyújtott műszakkai igye­keznek pótolni lemaradásukat. A cél ugyanis az, hogy a megjelölt határ­időre átadhatók legyenek a képek. Ettől az időponttól — a már emu- tett okokból — szerencsére nagyon ritkán van eltérés. Igaz, ön éppen Ilyen helyzetet „fogott ki”, de ez nem jellemző. Tanulsága persze van a tör­ténteknek, nevezetesen: az CXFO- TERT két egysége, a bolt és a labo­ratórium között olyan jó együttmű­ködésnek kell lennie, hogy a megren­delő sohasem Várakozzon egy órán át, vagy tovább — mint ön tette leg­utóbb töibbedmagával — fényképei előhívására, illetve átvételére. Dudás Lászlónak, Király Gézának, Mag Ferencnek és másoknak: Az or­szág legnagyobb munkáltatójánál, a Magyar Államvasutaknál rendszere­sen képeznek fiatalokat mozdonyve­zetői munkakörre. A céghez vasipari (lakatos, gépszerelő stb.) szakmun­kás-bizonyítvánnyal kell' jelentkez­ni, ■ az ott eltöltött gyakorlati idő után lehet bekerülni a budapesti, mis­kolci, debreceni, pécsi stb. vasúti igazgatóságok által szervezett moz­donyvezetői tanfolyamra. Az érettsé­gizett, de szakképesítés nélküli fia­talember dizelmozdony-vezetői, a vas- és vliUamoslpari szakközépisko­lát végzettek pedig vilHanymozdony- vezetői képzésben részesülhetnek. Ezen Idő alatt — közli a megyei pá­lyaválasztási tanácsadó általi ösz- szeállitott kiadvány — műhelyi, el­méleti és gyakorlati oktatáson vesz­nek rész a hallgatók, akik sikeres ha­tósági vizsga után jutnak a mozdony- vezetésre jogosító oklevél birtokába. JavasoHJ.uk, hogy ezzel kapcsolatosan kérjenek részletesebb felvilágosí­tást a területi vasútlgazgatóságtól, melynek központja Szegeden van. , ^Műhelyben dolgozom*' jeligére: Meglepődve hallottuk telefonos köz­lését arról, hogy a munkahelyén el­avult gépek működnek, ráadásul kel­lő karbantartás nélkül, minek követ­keztében hiányzik róluk á védőrács, vagyis balesetveszélyesek, ön azt Is elmondotta, e hiányosságokra több­ször felhívta a részlegvezető figyel­mét, aki keveset, esetleg semmit sem tett a változtatás érdekében. ' Korántsem egyéni sérelmét illetően legelőször hadd utaljunk a Munka Törvénykönyvében fóglalt egyik elő­írásra, miszerint: ,,a munkáltató kö­teles a biztonságos munkavégzés fel­tételeit megteremteni”. E témakör­ben most úiabb intézkedés történt, mely lényegében a munkavédelem követelményeinek maradéktalan be­tartását garantálja. A Magyar Köz­löny ez évi 29-es számában jelent meg a Minisztertanács élmiökhelviette- sének S/1985. (VII. 20.) ME számú ren­deleté, mely Idén decembertől kez­dődően kötelezővé teszi a munkavé­delmi belső ellenőrzést. Ennek értel­mében a gazdálkodó szervezet mun­Jánostól tudtuk meg a következő­ket: A Bajai Városi Bíróságon pol­gári peres eljárás van folyamat­ban a Kígyó utca 3. szám alatti társasház építésével kapcsolato­san. A közösség csaknem 1 mil­lió forint visszafizetését követeli az építési ügyek intézésével meg­bízott képviselőtől. A perben fel­lépett a Bajai Városi Ügyészség, mely figyelemmel kíséri az eljá­rás törvényességét. A soron kö­vetkező tárgyalásra a jövő hó­napban kerül sor. A sokrétű felelősséggel tarto­zó társasházi képviselő ellen sik­kasztás és üzérkedés bűntette, valamint hűtlen kezelés vétsége miattju kezdeményezett:)ybüntető eljárást a bajai ügyészség. . Jj.me,„ egyelőre ennyit: mondha­tunk a nagy port kavart esetről. A vizsgálatok eredményéről és az ítéletekről részletesen informál­juk majd olvasóinkat. kavédelmi vezetője rendszeresen vizs­gálja a munkavédelmi szabályzatban foglaltak helyi érvényesülését, a vég­rehajtást. Megállapításáról, , tapasz­talatáról rendszeresen beszámol a munkahely vezetőjének, aki viszont gondoskodik a veszélyes munkafolya­matokban részt vevők, illetve az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók körében végzendő alkohol- szondás vagy azzal egyenértékű el­lenőrzés megszervezéséről. Megha­tározott gyakorisággal kerül sor az álltalános munkavédelmi szemlére, melyen évente egyszer a vállalat ve­zetőjének Is személyesen kell részt vennie. Mint említettük, pár hónap múlva lesz csak hatályos e jogszabály, ám ha úgy itéll meg. addig nem halaszt­ható el a munkahelyén égetően szük­ségessé vált munkavédelmi intézke­dés, kérje a megyei munkavédelmi felügyelőség segítségét. FOGADÓSZOBA Pesten lakomé de a nyári hete­ket Kecskeméten töltöm vendég­ként a gyermekem családjánál. A pihenés mellett persze segítem is őket. amiben tudom, például az elmúlt napokban a ikisunokámat kísértem minden reggel a közeli óvodába. Azon a pénteken is megtettem a szokásos utat, amikor a Klapka utca 8-as számú lakóépület előtt járva kellemetlenség ért: fejemre és ruhámra csöpögött a víz. Ha­mar rájöttem, nem az ég csator­nái nyíltak meg váratlanul, ha­nem az első emeleti lakás loggiá­ján levő virágtartóból hullott a sáros víz. Ezzel kapcsolatosan en­gedjék még, hogy elmondjam a következőket: Kétségkívül ió ízlésre, esztéti­kai Igényességre vall. hogy sok kecskeméti díszíti otthonát virá­gokkal. Láttam, a gyönyörű növé­nyekből mily hangulatos szoba­sarkot varázsolnak egyesek, de arra is felfigyeltem, néhányan az erkélyükre, loggiájukra kirakva tárolják a virágaikat, ráadásul lyukas edényekben, ahonnan lo­csoláskor könnyen lecsorog a víz. azokra, kik éppen arra járnak. iA fővárosban tilos elhelyezni virágokat úgy, hogy az öntözésük és egyéb gondozásuk zavarhatná az utcai gyalogosforgalmat. Ilyes­féle jogszabályt talán Kecskemé­ten sem ártana megalkotni és ér­vényre juttatni... (Elmondta: Szabó Sándomé olyasónk.) A türelemnek is van határa... Többször írtunk már rova­tunkban arról, hogy a gyer­mektartásdíj rendszeres folyó­sítása körül, sajnos, gyakoriak a zökkenők, néha a fizetésre kötelezettek, máskor pedig az ügyintézők „jóvoltából". Ez utóbbiak mulasztását sejteti a következő eset is, melynek szenvedő alanya a Baja. Köl­csey u. 80. szám alatt lakó Hortobágyi Sándorné. Olvasónk máig nem kapta kézhez az idén január hóra esedékes gyermektartási össze­get. Volt férje munkahelyén, a Folyamszabályozó és Ksrvics- kotró Vállalat bajai üzemében árra hivatkoznak, hégy pesti központjuk idejében postázta a 800 forintot. Ez ügyben már­ciusban. májusban és július­ban is érdeklődött a címzett, de pénz helyett csak szóbeli választ kapott, mely szerint legyen türelemmel. Csak hát annak is van határa, mondta, gyanítva, hogy a díjat kiuta­lók, kézbesítők munkáját ille­tően nem lehet minden rend­jén. Hortobágyiné véleményét ml is osztjuk, hiszen szerintünk az elmúlt fél évnek már ele­gendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy felderítsék a gyer­mekellátás céljából nagyon fontos forintok hollétét, sorsát. Ha pedig kibogozhatatlanul bonyolult dologról, megoldha­tatlan rejtélyről van sző, a hiányzó pénzt ismételten ki­utalhatta volna már az emlí­tett cég. Elvégre a jogosult, • annak gyermeke bem húzhat­ja a rövldebbet mások hanyag­sága miatt! Szerkeszti: Telkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-111 ÜZENJÜK T /

Next

/
Oldalképek
Tartalom