Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 21. Helsinki üzenete ALKOTMÁNYUNK ünnepe egyben az új ke­nyér ünnepe, s nincs már messze a szüret sem. A jókívánságok a bort, búzát, békességet fűzik egy láncra, s nem csengenek üresen ezek a sza­vak. IJa valamit megtanultunk az elmúlt évek­ben, akkor ez az: mi magunk vagyunk saját sor­sunk, felemelkedésünk kovácsai, ám az, hogy mennyire, mennyi idő alatt, mekkora' erőfeszí­téssel érünk célt, elválaszthatatlanul összefügg azzal, ami a világban történik és történt. Ünnepelünk és egy évforduló megemlékezései vannak mögöttünk. A közelmúltban ünnepeltük a helsinki záróokmány aláírásának tizedik év­fordulóját. Volt mire emlékezni: a Finlandia-pa- lota félköríves asztala mellett 1975. augusztus 1-én 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői írták alá azt a dokumentumot, amelyhez hasonlót nem ismer a diplomácia történelme. Akiket az a szerencse ért, hogy az aláírásnál jelen lehettek — mint e sorok íróját —j s azok a százmilliók, akik azt a tévé jóvoltából látták, érezték, hogy nagy pilla­nat szemtanúi, s hogy ott nemcsak aláírtak, ha­nem történelmet írtak ... Persze semmi sem olyan nehéz, mint a törté­nelmet előre látni — ma sincs ehhez kristály­gömbünk — és úgy tűnik, nemcsak a könyveknek, hanem az egyezményeknek is megvan a maguk sorsa. Az aláíráson, a finn fővárosban, azt re­mélte a legtöbb megfigyelő, hogy innen tovább visz az út az átfogó kelet—nyugati együttműkö­dés felé. A dolgok ennél bonyolultabban ala­kultak: a történelem vargabetűt tett. A hetvenes évek végétől amerikai részről komoly teherpró- bának tették ki Washington és Moszkva kapcso­latait. Ám a keleti—nyugati kapcsolatok egészé­ben korántsem „hűltek le” olyan mértékben, mint a szovjet—amerikai viszony és ebben — éppen ebben j— mutatkozott meg elsősorban a helsinki folyamat hosszú távú hatása. Jellemző volt az, hogy miközben a nemzetközi helyzet kiélezetteb­bé -vált, miközben katonai síkon az Egyesült Ál­lamok szövetségesei többségét fel tudta sorakoz­tatni tervei mögé, —. Európa nyugati felében is tért hódított felelős politikusok között az a fel­ismerés, hogy a béke megőrzése csak a kapcsola­tok fenntartása révén lehetséges. így állt elő ez a szokatlan, ellentmondásos jelenség: miközben a szélsőséges körök tevékenysége miatt fokozódott a feszültség, folytatódtak, sőt sokasodtak a kelet- nyugati találkozók. BUDAPEST MÉRLEGE a Helsinki óta eltelt tíz esztendőről világos és egyértelmű. Hazánk az eu­rópai folyamatoknak nem nézője, hanem aktív résztvevője. Magyarország — a többi szocialista országgal szorosan együttműködve — jelentős erőfeszítéseket tett és tesz az enyhülési folyamat vívmányainak fenntartásáért, politikánk .. hüíí^ dig kiszámítható volt és nem kelthetett senki­ben sem kétséget, milyen javaslatok valóra vál­tásán dolgozunk. Abból indúltunk ki, hogy ha a párbeszéd és a kontaktusok fontosak voltak a napfényes napokon, akkor még föíi'tó'sabbák égy olyan időszakban, amikor a politikai meteoroló­gia változékonyabb időt regisztrál és jelez előre, gyakoribb zivatarokkal. Magyar részről olyan pár­beszédre törekedtünk, amely megegyezéshez vezet az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a kölcsönös érdekek figyelembevételével. Budapest képviselői különösen aktívan működtek közre olyan kezdeményezések kidolgozásában és támo­gatásában, amelyek Európában s annak határain túl a katonai szembenállást csökkentenék. • MA MÁR ugyanis — épp az elmúlt időszak ta­nulságai alapján is — világos, hogy az enyhülés folyamata csak akkor válhat tartóssá, végérvé­nyessé és visszafordíthatatlanná, ha a katonai te­rületekre is kiterjed. És a szembenállás csök­kentésének úgy kell történnie, hogy a nemzetkö­zi erőegyensúly érintetlen maradjon. Ez ja nem­zetközi erőegyensúly korunk alapvető realitása, és elválaszthatatlan Európa leghosszabb békés időszakától. Az eltökéltség ennek az erőegyen­súlynak megőrzésére, ez nemcsak a „lenni vagy nem lenni?” sorskérdése a szocialista országok számára, hanem egyszersmind alapja annak is, hogy biztosítani lehessen az égés.?- emberiség „túlélését”. Ám, nem mindegy, hogy ez az erő- egyensúly milyen szinten, milyen áldozatok árán valósul meg. Hogy a fegyverzetek lehető leg­alacsonyabb szintjén jön-e létre, a fegyverkezés új hulláma nélkül, vagy pedig egy olyan szinten, amely valósággal elszívja a népek alkotó ener­giáját. S azt például, hogy az űrfegyverkezés az utóbbi perspektívát tenné reálissá, aligha lehet tagadni. Számokkal persze nem mindent lehet érzékel­tetni, de egyet-mást azért tanúsítanak a számok is. A magyar kormány 1976 második felében, majd 1979-ben kezdeményezést tett, amelynek keretében tizenhét nyugat-európai állam, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada kormányai­nak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át. Ezek az indítványok a záróokmányban foglaltak­nak a kétoldalú kapcsolatokba való „átültetésé­re” vonatkoztak. És ha nem is valamennyi indít­vány, de ezek közül a legtöbb 1985-re megvaló­sult, része lett a kétoldalú kapcsolatrendszer­nek .... / TALÁN NEM ALAPTALAN a feltételezés: pé­pünk nemzetközi presztízse, megbecsülése jut ki­fejezésre abban is, hogy most ősszel épp Buda­pesten rendezik meg az Európai Kulturális Fóru­möt. Házigazdaként is azok erőfeszítéseit párt­fogoljuk, akik semmivel és senki által nem pó­tolható szerepet töltenek be az európai megértés elmélyítésében. Gyakran mondják: a fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Az Európai Kulturális Fórum az ellenkező célt szolgálja: hogy a múzsák hangja szárnyaljon, és hogy a fegyverek hallgas­sanak továbbra is azon a kontinensen, ahol már annyi fegyverropogást, annyi halálhörgést hal-, lottak, s ahol az elmúlt negyven év volt a leg­hosszabb, háború nélküli időszak. EGY ÉVFORDULÓRA visszatekintve Helsin­ki optimizmusra okot adó szimbólum is, a máso­dik világháború nyomán kialakult európai hatá­rok elfogadásának, a józan, az érdekeket kölcsö­nösen figyelembe vevő kompromisszum lehetősé­gének a jelképe. Helsinki végső helye a történe­lemben attól függ, mennyire tudjuk kihasználni a békés egymás mellett élés jelenkorra kialakult kereteiben rejlő lehetőségeket, mennyire sikerül az együttműködés, a józan politika elemeit elfo­gadtatni Nyugaton is, sikerül-e korlátok között tartani a kétségtelenül meglevő 'veszélyeket. Eh- héz napjainkban is csak egy út .vezet: kontinen­sünk és a világ realitásainak elfogadása, a hábo­rús veszély elhárítását szolgáló kelét—ri^ü^íitl \ párbeszéd fenntartása, minden Vitás kérdés ér­demi tárgyalások útján történő'rendezésé,‘ az eu­rópai biztonsági és együttműködési folyamat to­vábbvitele. Ez Helsinki üzenete. A történelem maga-magát nem ismétli, ám a példa tanulságos. Nem könnyű, de meg lehet találni a közös nyel­vet még harmincöt állam közt is, hidat lehet ver­ni olyan álláspontok közt is, amelyek áthidal- hatatlanul távolinak tűnnek: a bizalom elenged­hetetlen minimuma kell hozzá és politikai szán­dék. Ez a jövő igére1, e is, amelyre valamennyi­ünknek szüksége van, s amelynek valóra vál­tása mindannyiunktól függ. Saját magunk hol­napjáról és holnaputánjáról is szó van, mint ahogy rajtunk is múlik, milyen lesz másoké. Kor­szakos feladataink végrehajtásához béke kell. Vajda Péter Pravda-cikk a palesztin mozgalomról A Palesztin Kommunista Párt elutasítja az ammani megállapo­dást, s egyeztetett, közös cselek­vést sürget minden olyan erő­vel, amely felismeri e megállapo­dás veszélyét a PFSZ-re és a pa­lesztin kérdés egészére nézve — állapítja meg a Pravda keddi számában Naim Asab, a palesz­tin KB PB tagja. Mint írja, ez a megállapodás a washingtoni ihletésű különalkuk iránt táplált illúziókat tükrözi. Egyes palesztin vezetők ugyanis úgy vélik, hogy a független ál­lamról való lemondás és külön- megállapodások segítségével el­érhető a megszállás felszámolá­sa,. s alaptalanul az Egyesült Ál­lamok valamiféle jóindulatára számítanak. A Palesztin KP — a többi hazafias erővel együtt — azon a véleményen van, hogy a különmegállapodásokat eredmé­nyező illúziók kizárólag a Palesz­tinái ’ Felszabadítást Szervezet felszámolását, az egész palesztin Kísérleti atomrobbantás Nevadában Üjabb földalátti kísérleti atom­robbantást hajtottak végre szom­baton az Egyesült Államok neva- dai kísérleti robbantási telepén — jelentette be az Amerikai Ener­giaügyi Minisztérium. A Las Ve- gastól mintegy 100 kilométerrel északnyugatra véghezvitt nukleá­ris robbantási kísérlet hatóereje 20 kilotonna volt \ Ebben az évben ez volt a tize­dik amerikai részről bejelentett nukleáris robbantási kísérlet. 1951, az amerikai földalátti atomrob- bantásí ‘kísérleteik beindítása óta pedig —’ amerikai adatok szerint — a 640.,kísérleti robbantás nemzeti mozgalom megsemmi­sülését eredményezheti. A szerző szerint a mozgalom ve­zetőinek és fegyveres csapatainak Bejrútból történt kivonulása után a palesztin burzsoázia egy része elvesztette hitét a további harc sikerében, felerősödtek a meg­egyezési törekvések, ami hatás­sal volt a PFSZ adminisztratív és katonai szervezetére is, s ez a haladó hazafias mozgalmakkal fenntartott kapcsolatok szakadá­sához vezetett. Ezen túlmenően a szervezet egyes jobboldali ál­lamokhoz fűződő kapcsolatainak foglyává vált, mivel ezek az or­szágok hajlanak az amerikai el­képzelések alapján megvalósuló közel-keleti rendezés elfogadásá­ra. A Palesztin Kommunista Párt véleménye szerint az ammani megállapodás semmissé tétele le­hetőséget teremtene a nemzeti párbeszéd felújításához annak érdekében, hogy a Palesztinái Első nap az OMÉK-on (Folytatás az 1. oldalról.) nyésztők fűznek magyarázatot. Mellettük kapott helyet a ma­gyar állattenyésztés' csúcsát, fém­jelző tenyésztési, technológiai bemutató. Az AGROMASEXPQ területén felsorakozó gépek zöme már is­mert a hazai szakemberek előtt. Néhány újdonság a sokéves ma­gyar fejlesztés eredménye. De van jó pár olyan berendezés is, főleg a külföldi kiállítók stand­jain, amelyik csak „csemege”, mert szervesen aligha illeszthető a honi gépparkhoz. A kiállítás legnagyobb csarno­kában kapott helyet, amit úgy lehet jellemezni: a holnap mező- gazdasága. Mindenütt ott a szá­mítógép, ami bizonyítja,, nélküle a század utolsó negyedében már aligha képzelhető el az eredmé­nyes gazdálkodás. A legnagyobb sikere talán a mezőgazdasági lánc végén álló élelmiszer-feldolgozásnak van. A B pavilonban csodálhatjuk meg mindazt, amit a magyar mező- gazdaság előállít. Itt találjuk töb­bek között a bajai BÁCSHŰS, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát, a Kecskeméti Borgazdasá­gi Kombinát és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság termékeit. A kiállítás első néhány napja a tájékozódásé. Ilyenkor a szakem­berek is ismerkednek egymás ter­mékeivel, tevékenységével; Az érdemi, üzleti munka csak ma kezdődik. • A vásár ideje alatt bemutatkozott a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vol- tízscsoportja is. (Somos László felvételei) BEFEJEZŐDÖTT A NYÁRI VÁSÁR Nemzeti Tanács 16. ülésszakán el­fogadott határozatok, valamint' adeni—algíri megállapodás fő tételei alapján/ megőrizzék a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zetet, mint széles körű hazafias frontot, a palesztin nép akaratá­nak megvalósítóját. A palesztinai felszabadítási mozgalomnak helyre kell állí­tania vezető szerepét az imperia­lizmus és a területi terjeszkedés erői ellen vívott harcban, ren­deznie kell kapcsolatait az arab nemzeti felszabadító mozgalmak különböző csoportjaival, minde­nekelőtt Szíriával, valamint a világ haladó és békeerőivel, el­sősorban a Szovjetunióval. Csak ennek alapján érhető el, hogy a palesztin nép ellenségei elismer­jék a palesztinok elidegeníthe­tetlen jogait, s beleegyezzenek a palesztin és a közel-keleti prob- léba megoldásának előmozdításá­ra hivatott nemzetközi konfe­rencia megtartásába — állapítja meg Naim Asab a Pravdában. (Folytatás az 1. oldalról.) Érezhetően megnőtt a kereslet a vállalat által forgalmazott ter­mékek iránt: a Bácska kecskemé­ti gyermekboltjában, a Pajtásban a tavalyinak több mint másfél- szeresét kasszírozták be a vásár ideje alatt a pénztárosnők, a fél­egyházi városháza alatti kisáru- házban is .csaknem. 40..százalék­kal nőtt am evet el 'áz’’iíöző' évi­hez képest. Még egy adalék a föi^ülőmí'^WzékffiStésérdí a Paj­tás elmúlt kétheti bevétele több mint a duplája június egész hó­napjának ... Minden tisztelet az eladóknak, akik a vevők — kü­lönösen első néhány'napi — ost­roma alatt végig udvariasan mo­solyogva állták a sarat!. Á tavalyinál csöndesebben zaj­lott a nyári vásár a kecskeméti és félegyházi Centrumban. Ti­zenhatmilliós árualappal indul­tak, amiből — az eredeti árat fi­gyelembe véve -v hétmillió 100 ezer forint értékű hagyta el a két áruházát. Vásárlóik csaknem két­milliót takarítottak meg azzal, hogy augusztusra hagyták a für­dőruha, szandál, vászonnadrág Szovjet—ameri k a i külügyminiszteri találkozó Rónáid Reagan amerikai el- ;nők • meghívta Eduard Sevard-. nadze szovjet külügyminisz­tert; hpgy szeptember 27-én ; találkozzanak a washingto­ni Fehér Házban. Ezt Larry Speakes, a Fehér Ház szóvi­vője jelentette be hétfőn az amerikai elnök kaliforniai bir­tokán, Santa Barbarában. Sevardnadze a jelzett idő­pontban az ENSZ-közgyűlés 5 ülésszaka alkalmából New Yorkban' tartózkodik. A ta­lálkozón a tervek szerint átte­kintenék a szovjet—amerikai kapcsolatok minden terüle­tét, és előkészítenék Reagan és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára novemberi genfi csűésta lálkózó j át.. Előzőleg ' Shultz az ENSZ székhelyén találkozik szovjet kollégájával.1 és más, idén már nem sokáig használható ruhanemű beszer­zését. Igaz — ismerik a Centrum szlogenjét —, nyár lesz jövőre1 is. Az áruházak vezetői egyébként azt tervezik, hogy a kimaradt cikkek többségének árát még az idén véglegesen leszállítják. Nem akarják jövőre esetleg már di­vatjamúlt holmikkal indítani p nyári kínálatot. Alig több, mint fele fogyott el a kécskeihéti Alföld’ Áfúház Vff- sárra bocsátott áruinak Is. öt- millió-hétszázeares vásári kész­letüket két' hétig hárommHilió- százezerért kínálták. Aki nem kapott az alkalmon, póruljárt: itt nem terveznek végleges árle­szállítást. A vezetők szerint a ta­valyinál kisebb forgalom oka az, hogy nem mindig volt szerencsés a kereslet és a kínálat találkozá­sa. Mert elkelt volna még jóval több gyermekr és női szandál — férfiszandál szinte egyáltalán ' nem volt, s nemcsak itt; sehol sem —, kevésbé merész szabású fürdőruha, nagyméretű férfi pan­talló és zakó — ha az áruház is többet kap ezekből. Kisebb árualappal — összesen 750 ezer forint értékűvel — indí­totta, de jobb eredménnyel zárta a nyári vásárt a majsai szövet­kezeti áruház. A kedvezményes áron kínált cikkek 80 százaléka e)k$Mtt is tery^kpa , ,jnam<ják egy részének'végleges leérjékelé­fflanmir ' J'-, " Érdekes tapasztalai,JlhÖg)í' az elmúlt két hét alatt valamennyi áruházban fellendült azoknak az osztályoknak a forgalma is, ame­lyeket nem érintett az árleszállí­tás. Azt a pénzt, amit megtaka­rítottunk — mondjuk — fürdő­ruha-vásárláskor, többnyire még a helyszínen elköltöttük — pél­dául — hanglemezre. Az egyen­leg vége tehát az idén is az, hogy a nyári vásár még mindig azok közé az üzletpolitikai kezdemé­nyezések közé tartozik, amellyel vevő és eladó egyaránt jól jár. Sz. K. Helmut Kohl a szovjet—amerikai viszonyról Helmut Kohl, az NSZK kancellárja a Neue Osnabrücker Zeitung nyugatnémet lapnak adott vasárnapi nyilatkozatában an-' nak a reménynek adott hangot, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok hosszútávú megállapodásra - jut az űrfegyverkezés és a hadászati fegyverzet kérdésében. Ezt_ elő-, mozdíthatja Ronald Reagan és Mihail Gor­bacsov őszre tervezett. genfi találkozója — mondotta. „Ha sikerülne drasztikus csökkentéseket elérni a támadó fegyverrendszerek terén, az logikus módon befolyásolná egy hadászati védelmi rendszer nagyságának és szükséges­ségének kérdését is” — mondta a kancellár. Kohl méltatta a genfi fegyverzetkórlátozási tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontot. Ami a két német állam viszonyát illeti, az „helyes irányban” halad — mondta a kan­cellár, példának hozva fel a két állam jól fej­lődő együttműködését a környezetvédelem terén. Kohl ugyanakkor — az emberi jo­gok állítólagos megsértésére hivatkozva — olyan kritikai megjegyzéseket tett az NDK belpolitikájára, amelyek egyértelműen a má­sik német állam belügyeibe való beavatko­zásként értékelhetők. A HOSSZÜHEGYI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINAT fejlesztési alapját kiegészítő árualapbővitö kötvényt bocsát ki a lakosság részére 5 000,— Ft 10 000,— Ft 20 000,— Ft 50 000,— Ft-os címletekben, 7 ÉVES LEJÁRATRA. A KÖTVÉNY KAMATA ÉVI 11%, törlesztése 1989-től kezd­ve 4 év alatt történik. A kötvényjegyzést a MNB Igazgatóságán és városi fiókjai­nak pénztáránál lehet megtenni 1985. augusztus 26-tól szep­tember 20-ig, illetve Soltvadkert, Hajós és Sükösd nagyköz­ségekben 1985. szeptember 1—10. között. A KÖTVÉNYEN ALAPULÓ KÖVETELÉS-NEM ÉVÜL EL, MINDENNEMŰ ADÓ. ÉS ILLETÉKMENTES. A kötvényjegyzés elfogadásáról a MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatósága értesítést küld. 1662

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom