Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

1985. augusztus 18. • PETŐFI NÉPE 11 SPORT-SPORT - SPORT Sportunk jelene és jövője Interjú Buda István államtitkárral Idén áprilisban kormányszintű határozat született a test­nevelés és sport fejlesztéséről. E minisztertanácsi határo­zathoz mellékelt rendkívül sokrétű munkaprogram szinte minden minisztert, valamennyi megyei tanácselnököt, vala­mint jónéhány országos hatáskörű szerv vezetőjét, személy szerint Buda István államtitkárt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét is felelőssé teszi a különféle felada­tok végrehajtásáért. Buda Istvántól a teendőkről, lényegé­ben a magyar sport jelenéről és jövőjéről kértünk interjút. — Az áprilisi kormányhatározatban, s annak mellékletében megfogalmazott feladatok végrehaj­tása nem nélkülözhetik a reális helyzetértékelést, önnek mi a véleménye a magyar sport jelenlegi helyzetéről? —• A testnevelés és a sport mai helyzete szerin­tem jobb annál, mint amilyennek sokan hiszik, de rosszabb, mint amilyen lehetne. Kétségtelen ugyan­is, hogy az utóbbi öt-tíz évben az arra illetékesek nagy erőfeszítéssel, sokat tettek a sport iránti igény felkeltéséért és kielégítéséért, a rendszeres tested­zés lehetőségeinek megteremtéséért. A testnevelés és sportmozgalom minden területén számottevő az előrelépés, s az ehhez szükséges feltételrendszer is fejlődött. Mind több jó szakember foglalkozik a fia­talokkal, mind több szakmailag felkészült ember szervezi a lakosság sportfoglalkoztatását. Emellett javultak a tárgyi feltételek is. Ám e sokirányú fej­lődés ellenére tény, hogy nem használtuk ki kellő­en a társadalomban szunnyadó lehetőségeket, nem tudtuk elérni, hogy a lakosság, mindenekelőtt a fia­talság lényegesen nagyobb számban igényelje a testmozgást. Ennek szerintem csak részben oka a még mindig hiányos feltételrendszer, hiszén amink van, azt nem használjuk ki teljesen. — Miért nem? — Véleményem szerint ennek magyarázata első­sorban az irányításban, ezen belül a testnevelési és sportmozgalom vezetésében meglevő hiányosságok­ban keresendő. Konkrétabban annak a szemlélet­nek kell megváltoznia minden szinten, amely a test­nevelés és a sport fejlesztését elsősorban teherté­telnek tekin;i, — A szabadidősport fejlesztése a megkülönbözte­tett feladatok közé tartozik. Miért, és tulajdonkép­pen mit jelent ez? — Azért megkülönböztetett feladat, mert ennek fejlesztésével nemcsak a tömegek mozgásigényének felkeltését, s ez igény mind nagyobb mértékű ki­elégítését, tehát nemcsak egy egészségesebb, teher­bíróbb életmód kialakítását szolgáljuk, hanem a szabad idő ésszerű, kellemes eltöltéséhez is hozzá­járulunk. Ebben az új fogalom: szabadidősport. En-' nek fejlesztése lényegében nem jelent mást, mint például a természetjárás, a turisztika feltételeinek javítását, á turizmus tömegméretű megkedvejteté- sét, s hogy emellett minden sportolási, testedzési le­hetőséget közelebb vigyünk .a lakóhelyhez, az üze­mekhez, oda tehát, ahol élnek és dolgoznak az em­berek. — Hogyan illeszkedik mindehhez a versenysport, ezen belül az élsport? — A világ minden országában igazolódik az a té­tel, ami szerint csak ott lehet kiemelkedő verseny- sport, ahol' van tömegsport, s minél kiemelkedőbb a versenysport, annál inkább hat a tömegekre. Lég­várakat épít tehát, aki csak a piramis csúcsát akar­ja létrehozni. És az is igaz, hogy élsportolóink nemzetközi sikerei visszahatnak az ifjúságnak a sporthoz való viszonyára. — Hogyan lehetne meghatározni a versenysport funkcióit? — A versenysportnak és élvonalának hármas funk­ciója van. A sportolási igények felkeltése, a Ma­gyar Népköztársaság méltó képviselete, a lakosság színvonalas szórakoztatása. Sokak számára talán furcsának hangzik, de ez az utóbbi funkció sem el­hanyagolható. — Váltsunk témát! Helyesen gondolom, hogy a ■port decentralizálása Is része az eddigi és a továb­bi fejlesztésnek? — Abban az értelemben jól gondolja, hogy a test­nevelés és a sport területén, ha késve is, de bekö­szöntött egy egészségesebb .struktúra kialakítására való törekvés. Ennek lényege a differenciált fejlesz­tés. Ez részint azt jelenti, hogy a szellemi és az anyagi erőforrásokat elsősorban az alapsportágak (atlétika, úszás, torna), valamint a tradicionálisan sikeres sportágak (birkózás, labdarúgás, vívás, öt­tusa, kajak-kenu, sakk stb.) fejlesztésére fordítjuk. Emellett természetesen a más sportágakban felszín­re kerülő tehetségek számára is megteremthetjük a képességeik kibontakoztatásához szükséges felté­teleket (például műkorcsolyában). Ugyanez a diffe­renciálási törekvés mutatkozik meg az egyesületek és a versenyzők támogatásában is. Erősödött, de még jobban erősíteni kívánjuk a teljesítményorien­tált anyagi-erkölcsi ösztönzést, elismerést. És ez a differenciálási törekvés jellemzi a sportolási felté­telek biztosítását országos szinten, hogy az egyes megyék sportja megfelelően fejlődhessen, differen­ciálunk tehát azért, hogy a fejlettségi szint kiegyen­lítettebb legyen. — Ezt úgy érti, hogy e tekintetben megszűnt, vagy hogy megszűnik a fővároscentrikusság? — Az ország történelmében gyökerező okai van­nak annak, hogy mint sok minden másban, a sport­ban is sokáig a fővároscentrikusság érvényesült. Ez ma már nincs így. Szinte minden megyében magas színvonalú testnevelési és sportmozgalom kialaku­lásának vagyunk tanúi, hozzáteszem, nem tétlen tanúi; mert főként az utóbbi évtizedben a sportirá­nyítás is fokozottabban törekszik az elmaradások felszámolására. Ezt célozzák; egyebek között az or­szágos sportnapok rendezvényei, amelyek helyszí­ne mindig más megye, más város, ahol ez társadal­mi esemény, s mind a szervezésben, mind a sport megszerettetésében fontos funkciója van. Nem a központi szervek állítják ezt, hanem azok, akik csi­nálják. — A vidék előretörése a versenysportban Is ta­pasztalható, de a tehetséges, nem fővárosi sportoló fiatalok még mindig budapesti egyesületekbe igye­keznek ... — Pedig az utóbbi évtizedben a versenysportban is nagy figyelmet fordítunk a'Vidéki sportegyesüle­tek fejlesztésére. Bizonyítja ezt, hogy tíz éve még csak öt vidéki sportegyesület szerepelt a tizenhárom úgynevezett kiemelt egyesület között, s számuk mostanra további héttel gyarapodott. Ma már a me­gyék kétharmadában van központi irányítás alá vont egyesület, s ezek mind személyi, mind tárgyi feltételeiknek köszönhetően a színvonalas utánpót­lás-nevelés bázisává váltak, némely szakosztályok­ban pedig a nemzetközi szintű versenyeztetés felté­telei is megvannak. Célunk egy korszerű struktúra kialakítása, hogy tehát legyen ‘ minden megyében legalább egy olyan egyesület, amely vonzó a megye fiataljai számára, s amelynek tevékenysége a me­gye többi egyesületére is kihat. — Amiről eddig beszéltünk, legalábbis érzékelteti a teendők sokrétűségét. On szerint ml a legfonto­sabb feltétele a feladatok maradéktalan végrehaj­tásának? — Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy nem lehet hirtelen, robbanásszerűen megvál­toztatni mindent, hanem csak lépésről lépésre, fo­lyamatosan, egymásra épülő intézkedések sorával. És ennek legfontosabb feltétele az összefogás. Az tehát, hogy a központi és a helyi állami szervek, az országos sportági szövetségek és az egyesületek együttműködve, munkájuk összehangolásával, a társszervek, tehát a szakszervezet, a KISZ bevoná­sával. a sok százezer társadalmi munkás ésszerű foglalkoztatásával, megbecsülésével törekedjenek a feladatok végrehajtására. Tudva azt, hogy a felnö­vekvő magyar nemzedék egészségéért, edzettségéért, képességeik optimális kibontakoztatásáért, hazánk dicsőségéért végzik fontos munkájukat. ÜNNEPI VERSENYEK A háromnapos ünnep sok érdekes sporteseményt, mér­kőzést és versenyt kínál a szurkolóknak. A szabadtéri és teremsportok szinte valameny- nyi ágában pályára lépnek a versenyzők. A területi és megyei labda­rúgó-bajnokságban vasárnap teljes fordulót bonyolítanak le és megiridul a küzdelem a baj­noki pontokért a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság északi és déli csoportjaiban is. Augusztus 20-án, kedden délután 16.30 órai kezdettel a labdarúgó MNK első országos fordulóját játsszák, s ebben megyénket hat csapat képvise­li. Idegenben szerepel a KSC a Hatvani SE ellen, a Bajai SK a Pécsi BTC és a KTE a Kakucs ellen. A Bácsalmás együttese a Mohácsot, a La- josmizse az NB Il-es Szolno­ki MÁV MTE együttesét fo­gadja. Á legnevesebb ellenfél a megyei II. osztályban sze­replő Csengőd együttesének ju­tott, amely á legnépszerűbb magyar lagdarúgó-csapatot, a Ferencvárost fogadja. i Augusztus 19—20-án- cseh­szlovák és jugoszláv labdarú­gókat látnak vendégül a her­cegszántói és dusnoki csapa­tok. Az első napon Dusnokon a Hercegszántó a csehszlovák Zavada, a Dusnok a jugoszláv Bácska-Monostor együttesével játszik. Augusztus 20-án Her­cegszántón folytatódik a soro­zat, fordított ellenfelekkel. Kecskeméten öt serdülő fiú és három serdülő leánycsapat, valamint 4—4 úttörő fiú- ás leánycsapat mérkőzik a Váro­si Sportcsarnokban a Tisza Kupáért. Vasárnap és hétfőn tíz—tíz, kedden, vagyis augusz­tus 20-án nyolc mérkőzésre kerül sor. A külföldi vendé­gek az NSZK-beli Camp Nörd- lingen (serdülő fiú) és az oszt­rák UJK Oberwaltersdorf (út­törő leány) csapatai. A nagyobb események közé számít az augusztus 20-án Kecskeméten, a DUTÉP SC gokartpályáján megrendezendő Alkotmány Kupa nemzetkö­zi gokartverseny, valamint a kiskunmajsai tömegspoirtver- seny-sorozat, amelynek kere­tében vasárnap lovastúrát, ka- karatebemutatót, úszóver­senyt és veterán autósok ügyes­ségi versenyét, hétfőn termé­szetjáró túrát, kedden hor­gászversenyt tartanak. Kiskunhalason és környé­kén folytatódik a pénteken kezdett ötnapos Hungária Ku­pa ’85 nemzetközi tájékozó­dási futóverseny. A vasárna­pi, hétfői és keddi versenyt a kunfehértó—kéleshalmi erdő­ben rendezik. A verseny ke­retében amatőrök is rajthoz állhatnak. Jelentkezni minden nap 10 és 10.30 közt lehet a helyszínen. Egésznapos mini sakkfeszti­vál színhelye lesz 20-án a kecskeméti főtér. A sakknap, melynek főrendezője Sugár György, a minősített verseny­zőknek és minden sakkbarát­nak jó versenyeket ígér. Reg­gel 8 órától lehet jelentkezni a 9-kor kezdődő délelőtti tor­nára, az István király emlék- versenyre. Délután 2-től kez­dődik az Üj kenyérről elneve­zett csapatverseny, melyen há­romtagú együttesek indulhat­nak. A sakknap zárásaként 17 órától rendezik meg a megye- székhely főterén az Alkotmány Kupa villámversenyt. Kiskunfélegyházán rangos labdarúgó-mérkőzéssel ünnep­ük augusztus 20-át. A félegy­házi válogatott ellenfele a vi­lághírű CSSZKA Moszkva együttese lesz kedden 17 óra­kor. A Kiskun Kupa ünnepi ökölvívótorna mérkőzéseit is megtekinthetik a félegyházi sportbarátok. A láb Franciaországban is „kéznél van” Van egy ötletem azok számára, akik hosszas fejtörés után sem tudták eldönteni, mihez kezdjenek a még meglévő nyári szabadsá­gukkal: fussanak, s ha lehet minél hosszabb távot! Persze be kell vallanom, hogy nem én találtam ki ezt a jó kis programot, hanem azoktól a francia fiatalemberektől kölcsönöztem, akik gondoltak egyet, kiíratták az évi rendes szabadságukat és el­futottak Arcueilből a 2000 km-re levő magyar testvérvárosba, Kecs­kemétre. — No nem ilyen hirtelen hatá­roztuk el magunkat az útra — mondta Daniel Olivier, aki a 9 futóból álló csoport vezetője. — Már egy esztendeje erre a nagy feladatra készülünk egyesüle­tünkben, a Club Omni Sport Mu­nicipal d’Arcueil-ben, röviden a COSMÁ-ban. — Nem hallottunk az önök egyesületéről. Profi vagy amatőr klub a COSMA? — Teljesen amatőr — vette át a szót Maurice Pigot, aki az egye­sület elnöke. — Sőt tagjaink fi­zetnek azért, hogy sportolhassa­nak. Jelenleg 17 szakosztályunk és 1800 versenyzőnk van. A hosz- szútávfutók 6 éve alakultak, ak­kor Daniel még csak egyedül volt, ma húsz fölötti a létszám. — Hogyan vetődött fel a Kecs­kemétre futás gondolata? — Már régóta szerettünk volna egy stafétaszerű hosszútávú futó­versenyen részt venni — vála­szolta ismét Daniel Olivier —, de nagyobb viadalokra csak borsos rajtpénzek ellenében lehet nevez­ni. Kapóra jött, hogy az idén tize­dik éve testvérváros Kecskemét és Arcueil, ám ami a legfőbb szempont volt, az, hogy 40 esz­tendeje fejeződött be a második világháború. Így a nagy évfordu­lók jegyében, városunk támoga­tásával sikerült megvalósítanunk álmunkat. — Kik vállalkoztak az embert. próbáló futásra? — Eredetileg tízen indultunk volna, de egyik társunkat nem engedte el a munkahelye szabad­ságra, így maradtunk kilencen. Van köztünk iskolaigazgató, gyá­ri munkás, kereskedő, vasutas, tisztviselő, esztergályos és mű­szaki rajzoló is. — Hogyan készültek a különös feladatra, s milyen módon sike­rült megoldaniok? — Mindenki testreszabott ed­zésterv szerint készült, heti 50. és 100 kilométert futottunk. Én személy szerint naponta 20 kilo­métert teljesítettem egy éven ke­resztül. Közben részt vettünk kü­lönböző szupermaratoni viadalo­kon, mértük az időket, a fejlődé­sünket. Aztán a várva várt napon két lakókocsi kíséretében vágtunk neki a 2000 kilométeres távnak. Mindenki 3 kilométert futtott, majd váltottunk. Az egyik gép­kocsi előrement a váltás helyére, a másik a futót követte. Tehát ketten vezettek, ketten videofel­vételeket készítettek, egyikünk az időeredményeket jegyezte, a töb­biek pihentek és a futásra készül­tek. — Mennyi időt fordítottak al­vásra, pihenésre? — Keveset, az első napokban például 380 kilométert futottunk megállás nélkül. Összességében a kilenc nap alatt 18 órát aludtunk, ami nem sok, de az idő sürgetett bennünket. — Mi hajtotta, ösztönözte jobb eredményre a csapat tagjait, hi­szen nem igazi versenyen vettek részt? — Nagyon érdekes volt ez szá­munkra is. Igaz, hogy vetélytár- sak nélkül futottunk, de a sta­tisztikák azt mutatják, hogy min­• Daniel Olivier köszönti a fo­gadásukra megjelent kecskemé­tieket. denki igyekezett a legjobb időt futni, vagyis tudat alatt egymás­sal és önmagunkkal is verse­nyeztünk. Igazán nagyszerű alka­lom volt ez a futás az erőnk, a kitartásunk felmérésére. Azt hi­szem, alaposan felkészültünk ar­ra a 100 kilométeres versenyre, amelyen a közeljövőben veszünk részt. A kecskeméti napok alatt nagyszerűen kipihentük magun­kat, sőt csütörtökön reggel már edzettünk is, lefutottunk 10 kilo­métert. — Vagyis visszafelé is „lábon” mennek? — Azt azért nem. Kocsival uta­zunk, s ráadásul nagyon sietünk is, hiszen hétfőn már munkába kell állnunk. — Köszönöm a beszélgetést és jó utat Arcueil-ig — most már gépkocsin! Rajtmár István MINDENKI JÓL JÁR! „Táborváros” Dunavecsén • A Kecskeméti SC röplabdáiéi is szőnyegre kerültek Dunave­csén. a birkózók röplabdáznak • Délutáni edzés a csarnokban. sportágukban mérjük össze tudá­A röplabdások birkóznak, Még nem voltam olyankor a dunavecsei sportcsarnokban, hogy ott ne nyüzsgés, aktív sportélet fogadott volna. Bizonyságául azoknak, akik a tervezésénél — 1977-toen — úgy látták: érdemes belefogni az építkezésbe, mert egy nagyközségben is „megél” egy nagyobb sportlétesítmény. Az átadáskor egyesek attól tartottak, hogy nem lesz kihasználva a ha­talmas épület. Most, öt évvel az avató után igazolódott: nem volt igazuk a tamáskodóknak! A létesítmény ugyanis télan-nyáron üzemel... Ilyenkor, az iskolai szünetben nemcsak helyi sportcélokat szol­gál az Objektum. Otthont ad a városokban működő egyesületek táborainak. Két együttes, a KSC röplabdázói és a Budapesti Spar­tacus birkózói készülnék itt a bajnokságra. — Most a mini és az úttörő korosztállyal jöttünk — mondja Duhszt Ferenc mesteredző, a kecs­keméti röplabdások irányítója. — A következő két hét az Ifjúsági csapatunké lesz. Az utazás előtt miár volt néhány összejövetelünk, de igazán itt kezdtük az alapo­zást. Kecskeméten nehezen tud­nánk naponta összegyűjteni a já­tékosjelölteket; a szülők — fel­ügyelet hiányában — igyekeznek a nagyszülőkhöz, barátokhoz, ro­konokhoz vagy táborokba küldeni a csemetéket. Vecsén kiváló kö­rülmények várnak ránk. Az öt­venhárom általános iskolás gye­rekkel remek pályákon négy szak­ember foglalkozik. — Hányadik nyarat töltik itt? — Az ötödikest. Nem vagyunk egyedül. Táborszomszédunk, a Budapesti Spartacus is rendszeres vendég' a Duna parti községben. Érthető a ragaszkodás, hiszen ér­tő, segítőkész barátaink vannak itt. Sok segítséget kaptunk a nagyközség vezetőitől, a sportkör tisztségviselőitől, a Platán ven­déglő munkatársaitól és nem utolsósorban Farkas Páltól, a lé­tesítmény igazgatójától. Számos kulturális programot is szervez­hetünk, hiszen a környék igen gazdag műemlékekben. A Petőfi emlékhelyeket például évről évre fölkeressük. Komáromi Péter, a budapesti Spartacus birkózóinak ifjú re­ménysége már a harmadik vécééi felkészülésen vesz részt... — Itt igazán lehet edzeni. Sát­raink közvetlenül a sportcsarnok mellett épültek, a többszöri fog­lalkozás mellett haj ókázás és strandolás színesíti a programot. Barátságok is szövődnek. Renge­teg kecskeméti barátom lett a három táborozás során; így jut­hattam el életemben először a hirös városba. A legizgalmasabb az, amikor a röplabdázókkal bir­kózunk, vagy ők hívnak ki, hogy sulikat. Az eredmény nem lehet kétséges.. Farkas Pál, a Dunavecsei SE elnökhelyettese, a sportcsarnok vezetője magyarázatként gazda­gon „preparált” asztalinaptárát mutatja: a táborok miatt még nem mehetett nyári szabadság­ra .. | — A nagyközségi tanács példá­san gondoskodik sportlétesítmé­nyeiről. Komoly összegeket emészt föl az üzemeltetés, ezért igyek­szünk minden forintot megfogni és újabb bevételekhez jutni. A táborok is jócskán hoznak a konyhára, de van más előnyük is: a vendégek edzőtársaik a mi szakosztályainknak. Birkózóink például nagyon sokat profitálnak abból, hogy ilyenkor a kiválóan képzett budapesti társaikkal ké­szülhetnek. Lehetőségük van lab­darúgóinknak is, hogy NB Il-es csapatokkal játsszanak. v — efpéjé —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom