Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
1985. július 19. • PETŐFI NÉPE 5 Nagy becsben tartják a sváb hagyományokat Átlépve Bács-Kiskun határát, a baranyai dombok között keresünk egy apró községet, Kárászt, ahol megyénkbeli gyerekek töltenek két hetet a német nemzetiségi táborban. A vidék valóban megkapó, megérkezésünk feletti örömünkbe .azonban hamarosan -némi üröm is vegyül, ugyanis a szakácsnőtől megtudjuk, hogy az egész tábor éppen Pécsre kirándul. Szerencsére a jólértesült asszonyság azt is tudtunkra adja, hogy á városnézésben szerepel a pécsi rádió német szerkesztősége is. , Így végül, ha nem is a táborhelyen, hanem jó néhány kilométerrel odébb, de találkozunk a mintegy félszáz tagú társasággal. Pécs főterén a látnivalókban gyönyörködök népes gyülekezetében éppen hideg ebédjüket fogyasztják. A garai Höffner Hedviggel, a császártöltési Lakner Szilviával, a hartai Roth Mártonnal és a nemesnádudvari Schauer Tiborral egy üres padot keresünk. Pillanatok alatt aprólékosan elmesélik, mivel foglalatoskodnak a nemzetiségi/ tábor lakói, bíy.i ■ ' 'K 'iriiunká'1 — mert -hiszen arról ís"szó 'van — tízes csoportokban folyik. Vers- és daltanulás, az élmények rajzbán, fogalmazványban való megörökítése, térképrajzolás, filmvetítés, akadály- verseny és persze a környező vonzó táj felfedezése. Jó néhá- nyan magukkal hozták kedvenc hangszerüket — harmonikát, furulyát, klarinétot”—, így a közös zenélés, ' tánctanulás sem hiányzik a tábor életéből. — Egy alapprogramot kaptam kézhez, de tulajdonképpen mi döntjük el, hogy mivel töltjük az időt — mondja Knipf Rózsa táborvézető, a bajai ' III. Béla Gimnázium tanára. — Verset, prózát, szólásokat, közmondásokat, rejtvényeket dolgozunk föl, meséket dramatizálunk, természetesen német nyelven. A gyerekek rengeteg otthoni dalt, táncot hoznak magukkal, amit itt eltanulnak egymástól. Hogy a ,;hozott anyagot”, a sváb hagyományokat mekkora becsben tartják, bizonyítja a szép kiejtési versenyt felelevenítő rögtönzött beszámoló is. — A Brauttanz című magyarországi német népmese volt a kötelező — meséli Lakner Szilvia —, s emellé sváb, vagy hoch- deutch, azaz irodalmi német szöveget lehetett választani. Én az előbbi mellett döntöttem: Paul Sohwan Ti Kheca című művét mondtam. Nagyobb sikere volt annak, aki sváb szöveget választott, igaz ez jóval nehezebb is, talán ezért végeztem a második 'helyen. *> — A gyerekek nagyon jól beszélnek németül, mondjuk ez a táborozók esetében nem is véletlen, hiszen válogatott csapatról van szó. Azok jöhettek ide, akik kiemelkedő eredményt értek el a i ny elv tan uláshanu—n ezeket i a részleteket •már" Patoeskai “fiúdtól tudom meg. ö most' végzett,' két társa pedig, Schadt Mária és Császár Gyöngyi másodéves volt a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola, német szakán. Szerencsésnek érzik magukat, hogy éppen egy nemzetiségi táborban tölthetik a nyári gyakorlatot. .Még az előbbiekhez hozzáfűzik, hogy a tanulók a családból már keveset hoznak, remek nyelvtudásukat főleg az iskolának köszönhetik. Ezt támasztják alá a gyerekek is. Roth Mártonéknál és Schauer Tiboréknál például beszél az egész család svábul, de inkább már csak a nagymamával lehet a nyelvet gyakorolni. KARÁSZI TÁBOROZÓKKAL — PÉCSEN • A lányok nyáron anyanyelvi környezetben gyakorolhatják a németet. Höffner Hedvigéit osztálykirándulásra mennek Szász-Svájcba, Lakner Szilvia pedig levelező partnerét látogatja- meg Stuttgart közelében. • Schauer Tibor < már másodszorra vesz részt a nemzetiségi tábor munkájában. Wem • Otthon már inkább csalt a nagymamával lehet svábul beszélni — mondja Roth Márton. (Straszer András felvételei. 1 rl Rövid ebédszünet Pécs főterén. — Itt, Kárászon is él két betelepült család, egyik nap meglátogattuk őket. Az egyik bácsi még régi nótákat is énekelt nekünk — meséli Schauer Tibi. — öt kilométerre van viszont Szalatnak, amely teljes egészében német község. Elgyalogoltunk odáig, megnéztük a templomot és az •iskolát, s bőven volt alkalmunk beszélgetni is. A nem túl szerencsés találkozó miatt rövidre kellett fogni a csevegést, a gyerekek már fészke- lődtek, indultak volna a város fölfedezésére. Azért még nem hagyott nyugodni a kérdés: a jövőben' miként akarják hasznosítani nyelvtudásukat. A lányok most végezték a nyolcadik osztályt, a fiúk a hatodikat. Hédi és Szilvia a bajai Frankel Leó Német Nyelvű Gimnáziumban folytatja tanulmányait, Roth •Márton a szegedi zenei szakközépiskolába készül, de reméli, továbbra sem kell elszakadnia a nyelvtől. Schauer Tibi egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel, még van ideje ezen törni a fejét. . Kormos Emese „Rezesbanda” és közművelődés Az utóbbi időben sokat hallunk a kalocsai helyőrségi fúvószenekarról. Az országos lapok is hírt adtak koncertjükről a kalocsai zenélő udvar műsorában. A Bartók- és Kodály- centenárium alkalmával adott hangversenyeikről felső fokban szóltak a kritikusok. Jól ismert vendégek a fővárosban is: pódiumuk a Halászbástya. Legutóbb a rádió közvetítette szép összeállításukat. Három éve pedig megkapták Kalocsa város „Pro űrbe” érmét. Milyen elvek, célok és normák alapján • tervezik egy hivatásos katonazenekarban a művészi munkát? Hol a helye az együttesnek Kalocsa zenei életében? Mit terveznek a jövőben? Ezek? ről a kérdésekről Bukta Antal Zoltán hadnaggyal, az együttes karmesterével, művészeti irányítójával beszélgettem. — Ügy tudom, hogy ez az egy zenekar működik jelenleg a piros arany városában. Ezért önökre több feladat, pagyobb felelősség hárul... — Városunknak komoly zenei múltja van. 1945-ág volt itt filharmonikus, tűzoltó, ifjúsági és katonazenekar 'is. A felszabadulás után ezek felbomlottak. Létrejött viszont — és szép eredményekkel bizonyított — a Városi vegyeskar és együttesünk elődje, a helyőrségi fúvószenekar. Feladatunk valóban van elég, de szolgálati munkánk mellett — ha még marad idő — fellépünk Kalocsa csaknem minden rendezvényén, politikai, társadalmi ünnepségén. Rendszeresek a művelődési központ által ázervezeti koncertjeink, például a zenélő udvar sorozatban évről évre új programmal állunk a 'közönség elé. — A tiszthelyettes-avatástól a dunaegyházi gyermekhangversenyekig igen eltérő felkészültségű, ízlésű közönségnek játszanak. A repertoárt milyen elvek szerint állítják össze?' — Hiszek a közművelődési eszmében, és ezzel együtt a zenében. Minden esetben úgy próbáljuk összeállítani a műsort, hogy ne csak szórakoztassunk, gyönyörködtessünk, hanem neveljünk 'is. — MR ért ez alatt? — Igyekszünk a népszerű „fülbemászó” dallamok .kulcsával'’ megnyitni a füleket, szíveket. — Mondjuk, ha indulókat játszanak valamelyik kultúrház előtt május elsején, hogyan nyit ez a ,kulcs”? — Lehet, hogy túl naiv gondolat, de én úgy hiszem, hogy minden zenemű, ha igényesen, pontosan adják elő, és a hallgatóságban van készség a befogadásra, nevel is. Mi a művek megszólaltatása előtt részletes ismertetést adunk a szerzőről, és anról a korról, amelyben élt. Ügy gondolom, hogy fontos a lehető legtöbbet megtudni a művekről. Táján éppen ezért hívnak.rendszeresen a kisebb településekre, tanyasi iskolákba, nevelőotthonokba. Ha tehetjük — és itt meg kell említenem, hogy magasabbegység- parancsnokságuinik sokat segít a munkánkban — szívesen megyünk: legalább egy évben egyszer halljanak a diákok élő zenét. — ön mondta: ahhoz, hogy a muzsikát megszerettessük, jól kell tudni előadni. Ehhez azonban kevés csak a lelkesedés vagy egy felkészült művészeti vezető. Kellenek hozzá jó zenészek is... — Néphadseregi zenekar vagyunk, vagyis tagjaink egy része csak a kötelező «katonái szolgálat idejére marad velünk. A parancsnokság gondoskodásának és természetesen a jó ‘közösségi életnek is 'köszönhető, hogy állandósul együttesünk összetétele, sokan itt maradnak szolgálati idejük lejárta után is, mint továbbszolgá-. lók. — Milyen fölkészültségűek a tagok? — Elég nagy a szóródás: van, aki a konzervatórium elvégzése után kerül hozzánk, van aki a zeneiskola első két alapozó osztályából. Úgyhogy együttesen belül is szerepe van a nívós művészeti nevelőmunkának. A kollégáinktól is sok áldozatot, törődést és türelmet igényel az' „egyenlőtlenségek” csökkentése. Szerencsére egy régi kapcsolat alapján előképzésre is" lehetőségünk- van. Szocialista szerződést kötöttünk a madarasi úttörőzenekarral — vezetője Geiger István, karnagy —, eszerint tagjaik hozzánk vonulnak be. E gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően ma már fúvósaink egyharmad részét ottani fiatalok adják. Sajnos, a Tcalócsár zeheiskolával nem ilyen jó a kapcsolat. Az itteni képzésre még nem tudnánk negyven fős együttest sem építeni. — Mondjon néhány szót a terveikről? — Szeretnénk továbbra is sikeresen közreműködni Kalocsa és a környék zenei életének fejlesztésében. Eredményesen kívánunk szerepelni az Országos Filharmónia rendezvényein’ És természetesen a lehető legjobban meg sze-' retnénk felelni a Magyar Néphadsereg követelményeinek. Ez azt hiszem éppen elég ahhoz, hogy sokat dolgozzunk. F. P. J. Ötven éve jelent meg magyarul Marx főműve Nincs izgalmasabb, tanulságosabb feladat egy eszme, új gondolat,' fontos találmány terjedésének, térhódításának vizsgálatánál. A fölfigyelés, a befogadás gyorsasága és mélysége városokat, országokat, népeket minősít. Az évfordulónaptárt lapozgatva elhatároztam, hogy Marx Károly Tőke című könyve teljes magyar kiadásának félévszázados évfordulóján olvasóinkat is tájékoztatom a modern -tudományos szocializmus egyik megalapozójának magyarországi fogadtatásáról. Magam is kíváncsi voltam: mely munkái hatottak először nyelvünkön, mikor írt róla sajtónk. Korábbi tanulmányaimból emlékeztem néhány adatra, mozgalmi életrajzokból, politikatörténeti könyvekből sok mindent kihámozhatnék, de az alkalom alaposabb áttekintésre serkentett. 1953-ban és 1966-ban adtak ki hazánkban-/ 1945 előtt megjelent Marx-művekről bibliográfiát. A megyei könyvtár olvasószolgálatának készséges dolgozói sajnálkozva közölték: állományukból hiányoznak ezek az útmutatók. Azt előre tudtam, ^hogy hasztalan keresem a kínzó helyhiánnyal küszködő intézmény zsúfolt polcain a Mentor Kiadót dicsérő első magyar nyelvű Tőkét. Mivel nem tudtam egy ' napot /kiszakítani forráskutató budapesti utazásra, most le kell mondanom a tervezett áttekintéséről. A vidéki könyvtári viszonyok érzékeltetéséből, egy Újságcikk megírásának gondjaiból is sejthető; milyen nehézségekkel küzdött a harmincas években dr. Molnár Erik filozófiai, történeti tanulmányainak kidolgozásakor. Egyáltalán nem számíthatott a helyi, a nyilvánosság elől elzárt könyvtár szolgáltatásaira, a könyvtárközi kölcsönzésre. A 100 %, a Társadalmi Szemle, a Gondolat, a Korunk hasábjain mégis egyre-másra olvashatta a radikális baloldali értelmiség a vonatkozó hazai és külföldi tudományos irodalom átfogó ismeretéről tanúskodó írásait. Nincs jobb kifejezés: csodálatos energiával, leleményességgel gyűrte le a vidéki ügyvéd, mivoltából, helyzetéből'adódó hátrányokat. Francia, német nyelvismerete révén hasznosíthatta kutatá- saiban a haladó nyugati kiadóknál megjelentetett ! marxista—leninista kiadványokat. Harcostársai, természetesnek tartották, hogy őt kérték fel a háromkötetes magyar Tőke-kiadás előszavának megírására. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól tudom, hogy így kezdte a hárofiikötetes mű bevezetőjét: „A Tőke első kötetének az eredetije 67 évvel ezelőtt jelent meg. 67 évig nem akadt sem fordító, sem kiadó, akik a Tőkét hozzáférhetővé tették volna a csak magyarul olvasó munkások számára.” A 24 oldalas köszöntő, eligazító kitűnő kalauz a modern kapitalista társadalom működésének ellentmondásait, korlátáit, kizsákmányoló jellegét taglaló kötetekhez. A. Korunk 1934. évi hatodik számában közzétett, a Tőke jelentőségét méltató, teljes megértését megkönnyítő, főként a dialektikát elemző tanulmány jelzi: mennyire elmélyedt az alapmű huszadik századi mondandójának kibontásában. Stílusát, agita- tív erejét, gondolkodását jól jellemzik a kiragadott idézetek: „A Tőke felépítése dialektikus. Mit jelent ez? Jelenti, hogy a Tőke közgazdasági kategóriáit nem valami pedagógiai módszer által meghatározott sorrend szerint fejti ki, hanem azokat egymásból fejleszti ki, a dialektikus módszer alkalmazásával. A Tőke, s különösen értékelmélete, a dialektikus módszer alkalmazásának ragyogó példája,, egyben, mint Marx Engelsnek 1867. november 7-én irta, ,az első kísérlet a dialektikus módszer alkalmazására a közgazdaságban’. Egy dolog belső ellentétei a dialektikában éppen a dolognak a vizsgálat szempontjából lényeges különbségei, különböző tulajdonságai, amelyek a dolog mozgását, fejlődését meghatározzák.” • A tőkés társadalom keletkezését és fejlődését elemző, több ezer oldalas mű legkorszerűbb jegyzetekkel, mutatókkal ellátott magyar kiadásának a Kari Marx és Friedrich Engels Művei sorozat 23., 24., és 25. kötete tekinthető. Milyen pontosan láttatja a Tőke és más alapvető könyvek szerzőjének történelmi jelentőségét Frankel Leó 1881. december 18-án, a yáci börtönből „Drága, drága Barátom”-nak, Marxnak küldött levele: „A kortársak még adósak azzal az elismeréssel, amelyet megérdemelsz, de meggyőződésem, hogy az utókor, mely az igazság üllőjén kovácsolja ki ítéletét a legteljesebb mértékben megadja ezt Neked.” Heltai Nándor Nagy emberekkel történt Roger Martin du Gard, Nobel-díjas pan- j cia író 1938-ban sétája közben találkozott 1 egy dúsgazdag iparmágnással, aki így for- ! dúlt az íróhoz: . • [ — Hallottam, hogy önt ősszel megszállja • az ihlet. Nem lenne kedve a Thibault család i után most rólam is könyvet írni? Írhatna a ;|- gyerekkoriamról, az ifjúságomról, a karrie- ; rémről, arról, hogyan vívtam ki mai társa- \ dalmi helyzetemet, és lettem gazdag. A fran- j cia ifjúságnak példaképekre van szüksége! Roger Martin du Gard áthatóan nézett be- ! szélgetőtársára, és csendesen mondta: ! — Sajnálom, de megkell tagadnom a ké- j rését. A krimi nem az én műfajom ... * Egy divatcikkeket gyártó cég nagyon sze- ] rette volna megnyerni vevőjének a híres írót. ' Ernest Hemingvoay-t. Ezért küldött neki egy i! sálat a következő levél kíséretében. — Saljainknak mindig sikerük van. külö- i nősen rhost, amikor közelednek á hidegek. ' Reméljük, hogy szívesen küld nekünk két !! dollárt, ezért a darabért. A c.ég néhány nap múlva a következő vá- , ! Ioszt kapta az írótól: ' { ; „A könyveimnek mindig sikerük van, ezért j remélem, hogy szívesen megvásárolják a kül- \ dött elbeszéléskötetet. A könyv ára 2 dollár 80 cent, úgyhogy 80 centtel tartoznak." * | Albert Einstein igen keveset törődött az öltözködéssel. A tudós egyszer New Yorkban J egy ismerősével találkozott, aki az üdvözlés | után megjegyezte: • L — Einstein úr, télire feltétlenül vennie kell / J egy új kabátot! Ez már nagyon viseltes. / i| — Minek? Engem New Yorkban senki nem ! ismer — válaszolta kelletlenül Einstein. ! Néhány év múlva Einstein ismét találko- \ j. zott ismerősével. A nagy fizikus még mindig ! • ugyanazt a kabátot viselte. í|!i A tolakodó ismerős megint előállt javas- 1 latéval? ‘| — Minek? — válaszolta a fizikus. — \ Mindegy, hiszen itt engem már úgyis min- 11 • denkt ismer. .\ ■
