Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

1985. július 13. • PETŐFI NÉPE • A HARMINCÖTÖDIK VASUTASNAPON „Aranyos” kocsivizsgálók A MÁV Kecskeméti Körzeti Uzemfőnökségének vezetője teg­nap vette át a Kiváló Vasutas kitüntetést. Ä magas elismerés méltó helyre került, hiszen a főnökséghez. 369 kilométer" hosszúságú vasútvonal, 35 állomás, a vontatás, s.ezen belül 45 szocialista brigád tartozik. Négy évvel ezelőtt alakult meg a körzeti üzemfőnökség, s minden évben elismerték munká­jukat, háromszor Kiváló Uzemfőnökség, egy alkalommal Kiváló Szolgálati Hely címet szereztek. Nem vitás, ebben Petrák Mihálynak, az üzemfőnökspg vezetőjének jelentős érdemei voltak, s vannak abban is, hogy áruszállítási tervü­ket az első félévben 104,3 százalékra teljesítették. Petrák Mihály szerényen fogadta a gratulációt, s bemutatta a társa­ságában lévő férfit: * i • Petrák Mihály körzeti üzem­főnök Kiváló Vasutas. — Róluk, a Nagy Sándor vezet­te Árpád szocialista brigádról, igazán érdemes megemlékezni. S hogy miért? Kiderült a ko­csivizsgáló brigádvezető szavai­ból. —r A jelenleg 12 tagot számlá­ló kollektívánk 1962-ben alakult, s két év múlva engem választot­tak brigádvezetőnek. Munkánk a szerelvények átvizsgálása, a sé­rült, a rosszul rakott, a fékhibás, a kopott kerekű kocsik kiszűrése, s még lehetne tovább sorolni. Szocialista brigádunk eddig tíz­szer szerezte meg az aranyjel­vényt, háromszor a MÁV Kiváló* ugyancsak háromszor a Szakma Kiváló Brigádja címet, s négy évvel ezelőtt az Állami Ifjúsági Díjat. Sorrendben a tizedik aranyér­met az idén kapták meg. A sok kitüntető cím nem hullik a^ ég­ből. Mi az a többlet, amiért eny- nyi elismerés jár? — Feladatunk az ellenőrzés — folytatta Nagy Sándor —, de mi nem álltunk meg ennél. Többet vállaltunk, a személy- és teher­kocsikat tisztítjuk, javítjuk tár­sadalmi munkában. A brigádban dolgozó tizenegy lakatos és, az egy asztalos minden apróbb javí­tást meg tud csinálni a vasúti kocsikon, amelyeket emiatt nem kell Szegedre, a javítóműhelybe küldeni. Ezzel kettős célt érünk el: gyorsul a kocsiforduló, s a megrendelők könnyebben kap­nak bel- vagy külföldre vagont. Jó szakemberek, összeforrott kollektíva; akikre mindig, min­den időben lehet számítani. Olyan csapat ez — mondta az üzemfő­nök —, akik nem ismerik a lehe­tetlent, s még sohasem fordult elő, hogy szóltak volna a túlórá­zás miatt, A késést sem ismerik, bár 80 százalékuk bejáró. — Említettem a társadalmi muhikát. A múlt évben 1900 órát dolgoztunk a vasúti kocsik tisz­tításában, javításában. Másfél év­tizede patronáljuk a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetet,, ahol ját­szóteret, a pincében kultúrtermet építettünk. Ebben az' évben csu­t Nagy Sándor bri­gádvezető: — Fe­gyelmezett, jó a kol­lektíva. • Busi Gábor asztalos: — Három hónap múl­va nyugdíjba megyek, sajnálom itthagyni a fiúkat. • Tóth L. László: — Jól érzem magam a • Bosnyák János: — brigádban. láiMoeúísztíiay A .Családostól szórakozunk. pán kocsikat javítottunk ... Ja­vítóműhely nincs, a szabad ég alatt kell elvégezni a munkát, ál­talában az éjszakai szolgálat után. Eddig senki sem 'szólt emiatt, mindenki természetesnek vette a közösség tagjai közül. Általában 220—260 órát dol­goznak, létszámuk az 1979. év­hez viszonyítva csupán 62 száza­lékra feltöltött, de a munka ez időtől fogva duplájára növekedett. Fizetésük a túlórától függően 6— 7 ezer forint, nem panaszkodnak. — Nagyon jó a kollektíva mun­kafegyelme. Nincs késés, italo­zás, de van összetartás, egymás megbecsülése, felelősségvállalás, összhang a munkában, a szórako­zásban, tisztelet, emberség. Szív­ből mondom: -minden dolgozónak ilyen brigádot kívánok, hiszen ebben a kis közösségben minden­ki nagyon jól érzi magát... A brigád tagjai — akiket mun­kahelyükön kerestünk fel — ha­sonló választ adtak: szeretnek együtt dolgozni, tanulni, s nem­csak a munkahelyen, hanem a szabad időben is összejönni, a családdal együtt... Gémes Gábor I..JÓSNŐK ÉS MÉDIUMOK Van-e itthon egy kis pénz? Csalódtam. Lelki szemeimmel, egy jó kiállású, sokat beszélő, agyafúrt asszonyt láttam, aki úgy olvas a tekintetekből, mintha min­den ember nyitott könyv lenne számára. Hozzá képzeltem még egy-két elbűvölő hókusz-pókuszt, s hogy manírjaival, lehengerlő jóstehetségével szédítve röpít át a jövőbe. Az álomjósnő helyett csak egy madárcsontú, megfáradt,, idős asszonnyal találkoztam, aki könnyeivel küszködve szánta- bápta bűneit, s főként azt, hogy az egy munkahelyen töltött dolgos évtizedek után hagyta magát rossz útra csábítani. Két szipogás között először csak ennyit jegyzett meg: „Azokat is meg kellene büntetni, akik be­dőltek nekünk, mert mindegyik akarta, hogy jósoljunk nekik. Ügy szedték elő a pénzüket, mintha az csak értéktelen papírdárab lett volna. Pedig mindig mutatja a tévé, harsogja a rádió, hogy nem szabad mindenkinek első szóra hinni. Hót ezeknek piaija beszél­nek?” ... ,»Vigasztalan” varázslónő „Vigasztalhatatlannak” tűnt Sztojka~István\n,é Kolompár Mar­git, (Budapest, Vasas^u. 16.) s*to­vább is egyre csak a társait, köz­tük leginkább a névrokon Sztoj- 'ka Istvánná Kolompár Julian­nát okolta. (Dunaújváros, Kala- mÓT u. ÍV) Majd csitult az indu­lata, s lassan kerekedni kezdett annak a bűncselekmény-sorozat­nak a története, amely 1983—84- ben munkát adott a rendőröknek szinte az egész ország területén. Módszereik többé-kevésbé azo­nosak voltak mindenütt. Rend­szerint egyedül élő, illetve idős embereket karestek föl az ország különböző részein. Alkalmi és ál­landó segítőtársakkal is dolgoz­tak, sőt egyes gépkocsitulajdonos ismerősöket azzal sikerült meg­nyerniük, hogy használtcikk-Vá- sárlásra indulnak, s szükségük volna egy fuvarosra. Ahol úgy látták» „harapnak” a kiszemel­tek, pulóvereket kínáltak eladás­ra vagy régiséget, ócska ruhát, esetleg tollat kértek megvételre. A vádirat szerint 24 esetben ta­láltak olyan „ügyfeleket”, akik szinte kivétel nélkül mosolyogva asszisztáltak saját átejtésükhöz. Cérna és újságpapír 1983. október 17-éii a két asz- szony Kecskeméten próbált sze­rencsét M. G. lakásán. Kolompár Julianna enyhe rosszullétet szín­lelve kért egy pohár vizet, majd Margit szólalt meg, aki régisége­ket kívánt volna venni. Ám a há­zigazda első pillantásra olyan jó médiumnak látszott, hogy a ' jós­lással is elő mertek hozakodni. Ehhez Margit kért egy darab fe­hér cérnát. Majd megkérte az ámuló tulajdonost, hogy kössön rá egy csomót. Amikor megtörtént a művelet, óvatosan tudakozódni kezdett a két asszony, hogy van-e otthon egy kis pénz? Volt. Rög­tön előkerült bankjegyekben 12 500 forint és még némi ékszer. Egy arany brosstű, egy gyűrű gyé­mántkővel, egy pár fülbevaló, s hozzá egy-két csecsebecse, össze- ■ sen 20 ezer forint értékben. Most mór csak egy újságpapírt kellett kérni, amibe bele lehetett szórni az egészet. Véletlenül éppen kéz­nél volt egy kiolvasott újság, s így ifiáris következhetett a cere­mónia. Néhány bűvös körözés utqn a csomag belekerült egy ken­dőbe, s a csomózott cérnával ösz- szefogva, az aprócska batyu már­is a szekrény tetején találta ma­gát. A „csodát” látó házigazdának már csak. ejgy kérdése maradt: högy a csudában sokszórozódik meg benne az ékszer és a pénz?. A válasz valáhogy így szólt: „Hu­szonnégy óra elmúltával kiderül, csak addig ne nyúljon hozzá,, mert akkor a tartalma eltűnik.”. Cifra erszény a bugyorban A mohó házigazda nem bírt várni egy napot... De hiába is várt volna, az értékeken a. két asszony már a kocsiban megosz­tozott. Mezőszilason ugyancsak 1983 októberében jártak az asszonyok. G. Gy.-nétől rongyot akartak „venni”, aki felismerte a soha vissza nem térő alkalom nagysze­rűségét, s egyben tenyérből is jó­soltatott magának. Csakhogy azt ' is kiolvastál^ belőle, ami sehogy sem volt ínyére. Még hogy őt meg akarja csalni az ura? A felhábo­rodás rögtön elővetetett vele a szobai íróasztal fiókjából egy cif­ra erszényt, éppen 11 ezer forint­tal. Margit percek alatt becsoma­golta az egészet egy újságpapír­ba, majd felkapott egy fehér ken­dőt, s gyorsan ráborította a kezé­ben tartott csomagocskára. Né­hány pillanat múlva már az egész a szekrény tetején volt. Tizenkét órányi időt szabtak G. Gy.-nének arra, amíg tilos volt még csak rá­gondolni is a kemény forintokra. Talán azért, .hogy a varázslat még biztosabb, s a hatás nagyobb le­gyen, az asszonyok távozóban el­kérték a vendéglátó rossz papu­csát is... Tusa Béla (Folytatjuk.) Ml LESZ A KAJSZIVAL? E gyümölcs neve — mint a sorozat első részében említettem — mintegy száz éve tapad a homoki . tájhoz, különösen Kecskeméthez, Mind többen rájöttek, hogy a gyümölcs­fák, a szőlőtőkék is olyan bizto­san megkötik a futóhomokot, mint az akácok' görcsösödő gyökerei. Kezdetben kofák értékesítették a termést. Már 1846-ban 93 má­sutt piacozó asszonyt tartottak nyilván. A vasúti közlekedés fej­lődésével gyorsan javultak, bő­vültek az eladási feltételek. A filoxéravész után több ezer hold homoki szólót telepítettek, az ak­kori gyakorlat szerint gyümölcs­fákkal védett parcellákba. . Cse­metéket Bakuié Márton városi kertészetéből és az ügyesebb gaz­dáktól vásároltak. Lukácsy Sán­dor állami vándor-szaktanár már Kecskemétre hivatkozva biztat­ta 1868-ban Nagykőröst kajsziba­rack termesztésére. A kofák szerepét egyre inkább élelmes kereskedők vették át. Kezdeményezőkészségüket, gond­jaikat, lehetőségeiket jól ér­tékelteti a Hajagos Illés polgár­mester által 1863-ban kiállított útlevél. Tulajdonosát felhatal­mazza Prágában és más külföl­di városokban kecskeméti gyü­mölcs eladására. „Német, lengyel, és orosz honban eredménnyel tudta szolgálni a kecskeméti gyü­mölcs értékesítését”, mint később feljegyezték Braun Pálról. A helyi tanács rendszeresen küldött tanulókat dr. Entz Fe­rencnek, a magyar kajszi első hi­teles leírójának és szakértőjének iskolájába. Az ország más tájaira ügyes polgárokat menesztettek nemes alanyok beszerzésére. A •két helyi lap is vállvetve versen­gett a kertészet fellendítéséért, a korszerű szakismeretek terjesz­téséért. A művelt Kada Elek — Áldás és átok a későbbi polgármester — hósz- szú sorozatban, Gyümölcskeres­kedelmünk jövője, különös tekin­tettel az alföldi viszonyokra cím­űje} hívta fel a figyelmet a vár­ható külföldi konkurenciára, mi­vel „a gőz korszakában” a köny- nyen romló gyümölcsök is gyor-' san szállíthatók. Előbbre tartana a kajszi,»ha több segítséget kapott volna a kutatóktól. A kecskeméti gyü­mölcsnek mines Mathiásza, sokáig ■ nem volt „Miklóstelepe”. így is ígéretesen növekedett' a termelési kedv. A Kecskeméti La­pok 1870. évi 33. száma szerint egyetlen sikeres esztendőben 300 ezer forintot jövedelmezett a kecskeméti barack. 1889-ben már kicsinek bizonyult a Barátok te­re és az öreg városháza között kialakított gyümölcspiac. A kö­vetkező évbep roskadásig telt sze­kereken, magasra pakolt talicská­kon, soha nem látott mennyiség­ben szállítottak barackot az el­adóhelyre. Az öröm — mint ké­sőbb oly sokszor — ürömmel járt. A nagy kínálat leszorította az árakat, szinte ingyen vitték a mutatós gyümölcsöt. A követke­ző évtized bizonyult mindmáig a legszerencsésebbnek. Jó termés volt 1902-ben, 1904-ben és min­dent fölöző rekord 1909-ben. A földművelési miniszter 1904- ben személyesen tanulmányozta a behordást, a csomagolást és a szállítást. Ekkor jelent meg a Fa­iskolákat és a fásításokat szabá­lyozó városi rendelkezés. Az utolsó békeévben előfor­dult, hogy egyetlen napon 400 va­gon bárackot indítottak külföldi útra. Trianon után bojkott 1 nehezí­tette a szállítást. A városi vezető­ség nagy erőfeszítésekkel próbált bel- és külföldi piacokat szerez­ni. 1926-ban megrendezték a ma­gyar gyümölcs napját, barackna- • pokat szerveztek. A konzervgyár ■viszonylag keveset vásárolt és megfelelő hűtőházak hiányában a bezúduló nagy termés katasztro­fális helyzeteket teremtett. Miközben lelkesen készültek az első Hírős Napokra a gazdák, két­ségbeesetten lesték a piaci híre­ket. „Tíz filléres barack. Ször­nyű ébredés az első nyári éjszaka után, amikor 80 ezer emVer min­den reménysége, álma a barack körül forgott. Mindez másfél mil­lió pengő kiesést jelenthet”, ja- jongott a Kecskeméti Lapok 1934. május 24-én. Megrendítő sorokat írt a kecskeméti baracktermelők nyomorúságáról Ltfckó Géza, Mó­ricz Zsigmond. Az állam magára hagyta a dömping-árakkal vias­kodó kistermelőket. A jégverésen, a korai fagyokon kívül a termés­ingadozás fenyegette újra és új-' ra a részben a barackra alapozott kisgazdaságokat. A harmincas évek végén a fokozódó háborús feszültség miatt szűkült be. a kecskeméti barack piaca. A barackválságok ügyében is okosan szólt 1939 szeptemberé­ben a Kelet Népe hasábjain Ve- rgs Pétéi-: „Ahogy mondani szok­ták, a nyakam teszem a küszöb­re, ha az egész, valóban fölösle­ges barackot az ország szegény gyerekei egyszerre nem tudnák megenni. Csak az én falumban elfogyna egy vagonnal. Hogy nin­csen pénzük rá? Ez már más kér­dés és valójában ez a fő kérdés. Az értékesítés kérdéséről írhat­nak és beszélhetnek, veszeked­hetnek és vitázhatnak a terme­lők és kereskedők, spekulánsok és a hivatalosok, amíg .a hat mil­lió magyar proletár falun és vá­roson vásárlóképes nem lesz, ad­dig üres szócséplés az egész.” Heltai Nándor • Berakodás a harmincas években. israk»*.» RÁDIÓJEGYZET Kerékpározni jó! „Előszóval, helybéli emberek megszólaltatásával, irodalmi, tör­ténelmi idézetekkel, táj- és korhű zenékkel festeni képet arról, amit mi láttuhlc, és szeretnénk a hall­gatókkal is láthatni — csábító erő­próba.” így fogalmazta meg a Két keréken Magyarországon íí- mű riportsorozat alapvető törek­vését Rockenbauer Pál, a tudós túravezető, az akció kezdeménye­zője. Csütörtökön délelőtt hangzott el a Kossuth-adón a sorozat be­fejező része, amelyben a közre­működők rokonszenves elfogult­sággal — olykor meghatottan — emlékeztek az indulásra és a si­keres folytatásra. Amíg a párbe­szédeket hallgattam, többször is eszembe jutott a Móricz Zsigmond nevéhez fűződő mondás: gyalo­golni jó. Kiegészítve azzal, hogy kerékpározni jó. Azaz: kerékpározni jó lenne! Ha nem lenne annyi és annyi aka­dálya ennek. Például, hogy meg­növekedett az autóforgalom, so­kasodik az utakon a kamionok száma. (Es ezeknek a ,£zele” csep­pet sem kedvez a fiatalok kere­kezésének.) A másik, hogy a szü­lők jó része vonakodva engedi el a csemetéjét kerékpártúrára, s érthetően, önkéntelenül felvető­dik a kérdés: nem lehetne ha­zánkban több kerékpárutat csi­nálni? Akkor a pedagógusok kö­zött is többen akadnának olya­nok, akik vállalnának túraveze­tést. kerékpár, akadozik az alkatrész- ellátás, nem kapható kerékpár­táska stb. Am e sorozatzáró műsornak mégsem ez volt a lényege. Hanem e nemes sport szépségének, ezer arcának megmutatása. S azok az őszinte vallomások, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy —• mint gyalogolni — kerékpározni is jó. Többek között az a szenve­délyes utazó győzött meg erről, aki négy hónap alatt tizenegyezer kilométert tett meg két keréken. V. M. IZS Házilag előállított műszer- újdonságok egész sorával biz- . tosítja az É—516-os jelű NDK.-; gyártmányú gabonabombái- ! nők munkájának zavartalan- | ságát a mezőtúri Magyar— U Mongol Barátság, Tsz elektro­nikai üzems. AZ általuk gyár-': , tott „Digitális . Eieeíronik” tesztelővel, a 1 diplomatatáska j nagyságú ' készülékkel a .ne- J zön is gyorsan és pontosan be- határolható a kombájnok szia- | te minden elektromos hibája,:: s így a javítás is gyorsan- el- | végezhető. E készüléket egyéb­ként már mindén olyan . or-., szagban alkalmazzák. ahol NDK-ban gyártott kombájnt - használnak, _ A mezőtúriak nevéhez fűző­dik a kombájn-komputer fel­találása is. Ez a már sorozat­ban gyártott szerkezet a gép­hibái mellett ä szems'zóródást is jelzi és alkalmas egyes hi-, I bás elektronikus panelek he­lyettesítésére íSí'Egy másik új­donság a KK—24-es jelű ká­belköteg-vizsgáló készülék, á' kombájn kábelkötegeinek zár­lat- és szakadásvizsgálatára szolgál. Most vizsgázik egy kombájnra szerelhető új lég­kondicionáló berendezés, a. , kombájnosok munkakörülmé­nyeit javítja majd. j PÁLYAKEZDŐ FIATALOK! A PETŐFI NYOMDA az 1985 86-os tanévre beiskoláz érettségizett vagy nyolc általánost végzett fiatalokat GÉPMESTER IPARI TANULÓNAK | Tanulmányi idő: ^ érettségizettek részére 2 év, 8 általánost végzettek részére 3 év. A II. évtől kezdődően társadalmi TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT BIZTOSÍTUNK!-. Jelentkezni lehet: Petőfi Nyomda munkaügyi osztályán, Kecskemét, — Külső-Szegedi út 6. (Megközelíthető a 13-as autóbusszal.) 1342 A kitűnő ' riportból kiderült, hogy másfajta gond is akad a té­mával kapcsolatban. Kevés a jó a szemszóródásí is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom