Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. július 11. A KÖLTSÉG ANNYI, AMENNYI? Játék az A gazdálkodásban rejlő lehetőségek minél kedvezőbb kihasználása fontos népgazdasági cél. A munkaerő ésszerű hasznosítása, az anyagokkal való takarékos gazdálkodás, a termelés szer»- vezettsége, a hatékonyság növelése mindenkor követelményként jelentkezik megyei vállalatainknál is. Az elváré, sok teljesülése gazdálkodó szervenként nagyon eltérő. Jellemző az. is, hogy ezeknek a legalapvetőbb dolgoknak a megvalósításakor nem helyeznek megfelelő hangsúlyt mindenre. Jelenleg messze a jelentősége alatt foglalkoznak az értékelemzéssel. Az a szemlélet érvényesül tehát, hogy a költség annyi, amennyi, azt a vásárlónak az árban meg kell téríteni, más választása úgysem lehet. Ellenőrizetlen készletek Általánossá vált az ilyen magatartás, és egyik okozója is a vevő kiszolgáltatottságának, az indokolatlanul magas áraknak. Viszont értékelemzés hiányában megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy az ár miért túlzott? Az ilyen és hasonló feltevésekre pedig megvan á válasz, ha azt megkeresik. Milyen tapasztalatok birtokába juthat ma egy értékelemző? Szembetűnő például, hogy még ma is vannak vállalatok, ahol lényegesen több készletet tartanak, mint amit a termelés szükségletei indokolnak. Az anyagmegrendeléseknél figyelmen kívül hagyják a raktári készleteket. Semmiféle normarendszer nem működik, ami szabályozná a beszerzéseket. Az anyag-; gazdálkodás teljesen ellenőrizetlen, a belső ellenőrzés sok éven keresztül nem tűzi ki feladatul a terület áttekintését. A negatív eredmény természetesen nem marad el. Attól függően, hogy milyen mértékű a figyelem hiánya, jelentkeznek a gondok. A vizsgálatok tapasztalataiból ide kívánkozik egy egyedi eset, amely nem jellemző ugyan, de szembetűnő szélsőség. Az egyik megyei vállalatnál raktáron levő anyagólét, normális üzemeltetés és teljes 1 .rm: lési kapacitás mellett, csak 50-—60 év t !#tt lehetne felhasználni! Az már ugyanitt eg; 'les következmény, hogy 100 fo_ rint lesütött álló- és forgóeszközzel fele, illetőleg egyharmada árbevételt tudnak produkálni, mint a szakma hasonló- vállalatai. Tehát alacsony árbevételt realizálnak nagy költséggel, magas árak mellett. Eltérő számlák Más esetben, más szakmában működő vállalatnál az értékelemzés bebizonyította például, hogy egy bizonyos 12 ezer forintért elvégzett szolgáltatás tényleges költsége ötezer forint. A magas ár alkalmazására ez esetben azért volt módja a szolgáltatást nyújtó vállalatnak, mert monopolhelyzetben van. Ide idézhető az a régebben történt eset, amikor egy társadalmi jelenségeket kutató csoport vásárolt egy vadonatúj televíziós készüléket, 'majd abban szándékosan megfelelő műszaki hibát okozott. Ezután leadta javításra. A készüléket visszakapva, ismét az elrontás következett, majd ismét a javítása, de minden esetben más szerviznél. A megdöbbentő végeredmény az volt, hogy minden esetben más összegű — és igen eltérő — számlákat kellett kifizetni, a készülék pedig egyre rosszabbá vált. Az eset régi, illetve azóta nem volt a játékra vállalkozó. Azért azt ma sem ál. líthatjuk, hogy nincs is játék az értékkel. A költségek területén tehát nagyobb rend is lehetne itt-ott. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ennek a követelménynek a teljesítését köny- nyebb célul tűzni, mint megvalósítani. A költség — nagyon egyszerűen meghatározva — nem más, mint anyag és bér, valamint ezek vonzatai. A bérben a munkaerő újraelőállításához értékkel szükséges költségeknek kell tükröződni, azaz a megélhetési költségeknek, a családfenntartás ráfordításainak, a művelődés költségeinek. Hogyan állunk ezekkel a dolgokkal? Annyit előre leszögezhetünk, hogy izgalmas dolog ezen elmeditálni. A probléma jó érzékelhe- tősóge miatt képzeletünkben alkossunk magunknak egy magyar állampolgárt, aki helyzeténél fogva hozzájut minden közvetett juttatáshoz, állami támogatáshoz, pénzügyi megkülönböztetéshez. Nos, tartsuk nagyító alá a szerencsés polgár pénzügyi helyzetét és vegyük szemügyre, hogy miben részesülhet. Tisztán látni Az előnyök konkrét megjelenési formájának megfelelően bérlakásban lakik, minden harmadik évben üdül, üzemi étkeztetést vesz igénybe, államilag támogatott árukat vásárol és szolgáltatásokat vesz igénybe, lakását a legolcsóbbnak számitó távfűtéssel üzemelte, ti, 30 százalékos utazási igazolványa van stb. Kiszámítható, hogy a különböző pénzügyi előnyök a szóban forgó ember életében kétmillió-ötszázezer forintos értéket képviselnek — mai árakon —, ami a megszerezhető összes keresetnek 50 százaléka körül alakul, természetesen átlagkeresettel számolva. A 2,5 milliós összeg tehát a támogatások maximuma. Az előnyökben azonban különböző mértékben és követhetetlen módon részesülünk. A munkaerő ára tehát igencsak nagy szóródást mutat, és a helyzet ismerete kikényszeríti azt a kérdést is, hogy a javadalmazás alapja miért nem kizárólag a munka? A munka, mint beépülő érték befolyásolja az árat a maga problémáival együtt. A tisztánláttatáshoz az eszközeink megvannak, többek között az érték- elemzésben. ezeket az eszközöket azonban használni is kell. Herczeg Kis Béla okleveles közgazda MINDER NEGYEDIK PESTRE Hová az agrárszakemberek? A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnövekedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gépek mellett fokozni kell a szellemi teljesítményt is. Évről évre több jól- képzett, az új termelési módszereket ismerő, a piacot felmérni tudó szakemberre van szükségük a gazdaságoknak. A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki. El tudnak-e ennyien helyezkedni, és milyen munkakörülmények várják a pályakezdő fiatalokat? A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgatóval többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolákra. A jelenlegi 1600 helyre tavaly csaknem négyezren jelentkeztek, tehát több mint két és félszeres a túljelentkezés. Évről évre fokozódik az érdeklődés a mezőgazda- sági tudományok iránt. Szerződés nélkül Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt, az egyetemre négyszeres a túljelentkezés. Divatos szakágak még: a kertépítés és a kertészet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszeripari és gépészeti szakemberekre van ma szükség a mezőgazdaságban. Hiány mutatkozik faA HELVÉCIÁI Állami gazdaság kajszibarackosában „szedd magad” mozgalmat hirdet (Kg-onként kedvezményes áron.) Jelentkezés: július 15-e után Halász László né s^akadminiszt- rátornál. Telefon: 22-455/24-es mellék, vagy személyesen Helvécia-Alsómajorban. 1428 ipari mérnökökből is. Ezek létszámát a jövőben felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmérnöki, a kertészmérnöki állománynál a szinten- tartást határozta el a minisztérium. Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakemberek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,8. Mindez azt mutatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési- lehetőségek. Ma már nem csak pályázat útján lehet állást találni. Egyre kevesebb az olyan pályakezdő, aki pályázatra jelentkezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelentkező, ami kedvezőbb lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanulmányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzemmel, sőt aki kötött, az a diploma megszerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyezkedési piacot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tartozó munkáltatóknál helyezkedik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben vállal munkát. MOMSKCÉ- MHHHgj ?»'•£>.■ ■■■■ Tárt karok — a valóságban S '.mSE8l&*Ív 1 mmüI *m A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek, ahol hiány van szakemberből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tiz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberek száma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros környékére; ennek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátásra. Gyakran említették példának a Sasád Termelőszövetkezetet, ahol a brigádvezetők is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt, Szabolcs-Szatmár megyében meg örülnek, ha az ágazatot pályakezdő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismértékben ugyan, de csökkent a mennek Pestre vagy Pest megyébe elhelyezkedni igyekvők száma. Két évvel ezelőtt az összes pályakezdő mezőgazdasági szakembereknek több mint 25 százaléka a fővárosban és környékén akart állást, az idén már a végzett szakembereknek „csupán” 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyéknek is, Szabolcs-Szatmárnak például, ahol sok a betöltetlen állás, ahol tárt karokkal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odakötni ehhez a tájhoz a szakembert? Az illetékesek véleménye, hogy a megyéknek kellene többet tenniök. (Általában, mert nemcsak Szabolcsról van szó.) A megye mit tehet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakást adni a pályakezdőknek. lakást kapnák • ••• .V*’ ’. J.'-.t f.,X ■ Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt’ megnősül. A családalapításhoz pedig feltétlenül szükség van az otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek által meghirdetett állások iránt nagyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál is bőkezűbb. A pályakezdő mezőgazdasági szakemberek átlagbére 4000 forint körül mozog jelenleg. És még egy örvendetes változás: az utóbbi években jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, és hangadóivá váltak a települések kulturális életének is. I. S. Emlékező parányok A számítástechnikában használatos mágneslemezes memóriák (diszkek) virágkorukban vannak, az informatikai rendszerek meghatározó fontosságú részed, és — bár sarkukban vannak a versenytársak, a mágneses doméne- ket felhasználó, úgynevezett mágnesbuborékos tárolók, a villamos töltésekkel operáló, töltés- csatolásos tárak — várható, hogy újabb megoldásokkal továbbfejlődnek. A mágneslemezes tárolók vas- oxiddal bevont alumínium vagy műanyag tárcsák. A vasoxid apró. tű alakú részecskéket tartalmaz; ezeknek saját mágneses dipólig terük van, amely külső tér hatására Irányváltozásra képes. Az információt a számítás- technikában szokásos bináris kódolási móddal tárolják, két jól megkülönböztethető állapot létrehozásával! (az egyik állapot a 0, a másik az 1 értéket kapja) A lemez forgása közben elhalad egy speciális fej alatt, amely beírásakor megfelelő mágneses állapotváltozást hoz létre az alatta levő parányi szakaszban. A fej eltávolításakor a polarizációs ■irány megmarad, a beírt jel tárolódik. A nagy precizitással készülő speciális fej elektromágnese nagyon pontos réssel rendelkezik, amelynek hossza 1,6 mikrométer. Az elektromágnes-tekercsek ötszázad milliméter átmérőjű huzalból készülnek, amelyet 0,5x0,25 mm-es magra tekercselnek fel (a féltekercselt mágnesmagokból 3000 fér él egy gyűszűben!) Az elkészült mágnesrendszert végül egv keramikus’ „repülő” testbe helyezik, amely különleges szerkezete következtében a forgó mágneslemez magával ragadott levegőjével képződő légpárnán siklik., s igy a fejet 1 mikrométer távolságban tartja a lemez felülete felett. Képünköh: a icsirketollon nyugvó parányi precíziós mágnest láthatjuk, jól érzékelvén a méretarányokat. VENDÉGÜNK VOLT Bokor László, a MÁV Vezérigazgatóságának főosztályvezető-helyettese Időszerű kérdéssel, a vasút és a fuvaroztatók új típusú együttműködésével foglalkozott előadásában Bokor László, a MÁV Vezérigazgatósága kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője Kecskeméten, a fuvaroztatók nyári egyetemén. Előtte a Tudomány' és Technika Házában beszélgettünk vele. . — Mit ért új típusú együttműködésen? — A hagyományostól eltérő kapcsolatfelvételt szállító és szállíttató között. Kezd beérni a gyakorlatban az a törekvés, hogy a MÁV uj módon közeledjék partnereihez. Ennek már vannak eredményei. 1985-öt fordulóévnek tartom ebből a szempontból. Létrehoztuk a MÁV Idegenforgalmi és Szállítási Igazgatóságát, amely sokrétű szolgáltatást nyújt. Ezenkívül az üzletszerzésben keressük a fuvaroztatóknak és nekünk egyaránt. előnyös lehetőségeket. — Például? — A Ohinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárával szerződést kötöttünk. A gyárfejlesztési alapjából egymillió forintot ad a MÁV-nak. Ezért cserébe tíz — egyenként húszlábas és 30 négyzetméteres — konténert bocsátunk rendelkezésükre, állandó használatra. Á tartályokba rakott áruk elszállítását naprakészen, pontosan megszervezzük. — Az egyhetes kocsirendelés is része az új típusú együttműködésnek? — Igen. Ez a szerződéses forma, kétoldalú üzleti kapcsolattal, kölcsönös felelősségen és kockázatvállaláson alapul. Ebben egyrészt az az új vonás, hogy a fuvaroztatókkal egész heti, folyamatos rakodásban állapodunk meg, ami népgazdaságilag és a vasúti járművek jobb kihasználását tekintve előnyös, másrészt az, hogy a MÁV-ot éppúgy fizetési kötelezettség terhéli mulasztásai miatt, mint a feladót. -Már volt rá példa, nem is egy, hogy a MÁV fizetett megbízóinak, mivel nem teljesítette szerződéses kötelezettségét. — Az országban hány vállalatnál rakodnak ilyen , formában? — Száznál. — ön huszonöt éve dolgozik a vasútnál. Negyedszázad elteltével főként miben látja a változVízvédelem Elkészült vízgazdálkodásunk egyik jelentős alkotása, a kis- balatoni vízvédelmi rendszer első szakasza. • A balatonhídvégl vízszintszabályozó zsilip. tatás szükségességét? Hiszen azt mondta — 1985 fordulóév. — Azelőtt az állomások szolgálati helyek voltak. Az új helyzetben viszont más a mérce. Üzletté kell válniuk. Nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a közútinál a vasúti háromszor energiatakarékosabb szállítási mód. A régi gyakorlat szerint tonnaszámok voltak mértékadó- ak egy-egy állomás munkájának elbírálásában. Ezen az egysíkú értékelései! túl kell lépni. — Éspedig? — Két irányból szeretnénk a vállalati vonásokat erősíteni. Az egyik, hogy a MÁV Vezérigazgatósága július 1-gyel az állomásokat,. bevételi terv készítésére kötelezte, ami teljesen új dolog. A másik irányból, helyből is várunk kezdeményezéseket! Melyik állomás, hogyan képes fuvaroztatóinak az igényét kielégíteni? Az állomásfőnökökben és a forgalmi irányítókban van-e, (lesz-e) annyi kereskedelmi fel- készültség, amennyi általában kell egy üzlet vezetéséhez? Röviden úgy foglalom össze a kívánt nézetváltozás lényegét: tonna helyett értékszemléletet várunk munkatársainktól. Azt, hogy a szállíttatókkal jól együttműködve oldják meg feladataikat, s hogy darabszárhlálással, mérlegeléssel és egyéb szolgáltatásokkal növeljék az állomások bevételét. Mindez nagyon fontos, hiszen az elhúzódott, kemény tél miatt az áruszállításban nehéz félév vár ránk — mutatott rá 'Bokor László. Kohl Antal EB 60/19 JELG födémbéléstest GYÁRTÁSÁT ÉS ÁRUSÍTÁSÁT KEZDTÜK MEG DUNAÚJVÁROSBAN. ÁRA: 18,50 Ft/db. Címünk 26. sz. Állami Építőipari Vállalat ÉPÍTŐK BOLTJA 2401 Dunaújváros, Papírgyári út 17. (Az épületelemgyárral szemben.) Telefon: 164-73 (körzet 25) Telex: 29-329 A bolt munkanapokon 9 órától 17 óráig áll a kedves vevők rendelkezésére. 1434 &
