Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

1985. július 4. * PETŐFI NÉPE ® 3 MEGJELENT: A Béke és Szocializmus legújabb száma A ma fertnáló hadászati paritás mellett eleve kudarcra van ítélve az imperializmusnak minden olyan próbálkozása, amely világ­uralmának helyreállítására irá­nyul. Mi rejlik a reakciós körök törekvései mögött? Erre a kér­désre keresi a választ Dimitrisz Szárlisz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja. Miroslav Dackiewiez, az Eu­rópai Biztonság és Együttműkö­dés Lengyel Bizottságának tagja azzal a hamis kampánnyal foglal­kozik, amelyet a? imperialista kö­rök indítottak a jaltai konferen­cia 40. évfordulója ürügyén. Mint írja: azt állítják, hogy az antifa­siszta koalíciós partnerek meg­állapodtak Európának a két társa­dalmi rendszer közötti felosztásá­ról, holott nincs egyetlen olyan dokumentum sem, amely erre utalna. Mahmud Barjalaj, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára elemzi az Afganisz­tánban 1978-ban végbe ment ápri­lisi forradalmat. A messianizmus az észak-ame­rikai uralkodó körök ideológiájá­nak hagyományos jellemző vo­nása. Az Amerika történelmi ren­deltetésébe és expanzista törek­véseinek abszolút jogosultságába vetett hitet fejezi ki. John Pitt­man, az Egyesült Államok Kom­munista Pártja Politikai Bizott­ságának tagja feltárja, mi táplál­ja az amerikai messianizmust. 1984. december 13. és 16. kö­zött ülésezett Kingstonban a Ja­maicai Dolgozók Pártjának III. kongresszusa. Trevor Munroe, a párt .főtitkára tájékoztat a ta­nácskozásról. A folyóirat Prágában nemzet­közi szimpoziont rendezett a kom­munisták részvételéről az új nem­zetközi gazdasági rendért vívott harcban. A szerkesztőség össze­foglalja a szimpozion megállapí­tásait és következtetéseit. Eberhard Aurioh, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) Köz­ponti Tanácsának első titkára át­tekintést ad az ifjúsági szervezet tevékenységéről. Gerry Pocock, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja a második vi­lágháború politikai tanulságait elemzi. Rámutat: nagyon fontos, hogy feltámasszuk a negyven év­vel ezelőtti remények és változá­sok szellemét. Az új világháború nem elkerülhetetlen. A hetvenes évek közepétől La­tin-Amerika 'magára vonta a Szocialista Internacionálé figyel­mét. A Szocialista Internacioná- lé erőteljes ■ érdeklődést tanúsít Brazília iránt is. Givaldo de Siqueira, a Brazil Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja áttekinti a szociáldemokrá­cia brazíliai perspektíváit. Április elején Jamaica főváro­sában, Kingstonban rendezték az úgynevezett szabad világ if­júságának konferenciáját és fesz­tiválját. Josina Black a moszkvai VIT kudarcba fulladt kingstoni ellenfesztiváljáról tudósít. A választók ináért Sok újságcikk, nyilatkozat, riport foglalkozott a választá­sok után az új képviselők, ta­nácstagok, pótképviselők és póttanácstagok helyzetével, feladataival, közérzetével. Még nincs is vége ezeknek, mert az igazi munka szá­mukra a különböző testüle­tekben és azokon kívül is csak most kezdődik. Nem akarom a szakszerű, hozzáértő írásoknak a szá­mát 'szaporítani, hiszen sosem adatott meg a számomra — s nyugdíjaskort érve bizonyára § mór nem is lesz részem ilyes­miben —, hogy akár a tanács­tag, akár a képviselő lelkiál­lapotát magamon érzékelve mondhassak véleményt. „Kí­vülről” szólva meg ugye gya­núsan csengenek az efféle böl­csességek, még akkor is, ha mi, választók vagyunk több­ségben, s gyakran személyes ismerőseink a választottak. Az országgyűlés alakuló üléséről szóló közleményt ol­vasgatva, a neveket böngész­ve például, azt hiszem mások is megállapították, hogy Bács- Kiskun megyei ismerőseink közül is milyen szép számmal jutottak különböző választott testületek, bizottságok tagjai közé.- A parlament szinte va­lamennyi állandó bizottságá­ban ott található egy-egy me­gyénkben képviselő, néhányan elnöki tisztségben, sőt — mint köztudott — az Elnöki Tanács - tagjainak sorába is bekerült egyikőjük. Büszkélkedhetnénk is tehát, hogy milyen jeles, rangos em­berek lettek a hozzánk közel­álló, általunk jelöjt és meg­választott személyek. De fiát ugyanezt érezhettük volna már a pártkongresszus után is, amikor szintén kiemelkedő tisztségbe került — például a KB tagjai közé — nem egy ide kötődő hazánkfia. Valójában semmi okunk 'a dicsekedésre, büszkélkedésre, mert rendkívüli dolog nincs ezekben. Társadalmi rendsze­rünk, s a szocialista demok­rácia természetes velejárója, hogy a nép kiválasztja leg­jobb fiait/ leányait, s megbíz­za őket érdekeinek, szűkebb pátriájának képviseletével, vagy éppen az országos ügyek intézésével. Csak hát eddig igen gyakran úgy éreztük, mintha az „egy közül egyet” választás nem adta volna meg azt az örömet, mint a mosta­ni alkalom, amikor valóban választani és nem csupán vok­solni kellett. Ügy is mondhat­nánk kicsit tréfásan, hogy vég­re a választópolgárnak is meg­adatott az igazi sikerélmény, amikor valóban döntenie kel­lett, s ezt törvény szavatolta a számára. Oda szeretném mondandó­mat kanyarítani, hogy a ki- és megválasztottak után most már figyelni kell ismét azokra is, akik őket választották. Vagyis a törvényes aktusok — alakuló ülések, megbízatások kiadása stb. — után, azt hi­szem, a dolgok ugyancsak ter­mészetes velejárója kell, hogy legyen a feladatokra való fi­gyelés. Ezek a feladatok pedig jórészt itt a „területen”, a vá­lasztókörzetekben születnek. Méghozzá az állampolgárok óhajaiból, kívánságaiból ki­következtetve, igényeit rang­sorolva és mérlegelve. Persze az lenne a nagyszerű, ha min­den ilyen közös óhaj mielőbb testet is öltene, a megvaíósu- lás stádiumába jutna. De be kell látnunk — s eb­ben az új képviselők, tanács­tagok sem különböznek a ré­giektől —, hogy a lehetőségek igen korlátozottak. A józan realitás, a közös költségvetést kifejező „pénztárca” szabhat­ja meg, hogy . mi készülhet, valósulhat meg mindezekből az év során és a tervidőszak­ban. Ezért is mondják sokan — s egyezik a véleményünk: — Nem irigylem a tisztségvi- lőket! Mert nem a szándéku­kon, akaratukon múlik leg­többször a fejlődés menete. Teszem azt, hiába sürgettük a lakótelepi járdák aszfaltozá­sát már nyolc év óta, a tanács­tág személye változott, a jár­da aljazata még inkább^ feltö­redezett, de elintézni egyikő­jük sem tudta az aszfaltozást. A válasz mindig az volt: nincs rá fedezet. Amire mondhatta az állampolgár is, hogy „addig nyújtózz, ameddig a takaród ér!” Vagyis a tanácsi, állami, miniszteri stb. szervek szak- apparátusa, a tényleges ügy­intézők támogatásával érheti el a tanácstag, a képviselő is, hogy szavának hitele és súlya legyen a választók előtt. A késések, mulasztások, ügy­tologatások bizony alaposan megtépázhatják a lelkes em­berek tekintélyét. A halaszt­hatatlan dolgok gyors és ru­galmas elintézése pedig, meg­növelheti ezt a tekintélyt. Azok előtt, akiknek a bizal­mából tisztségét elnyerte, bár ez számára semmiféle külön­leges előnyt nem jelent, in­kább munkát és fáradságot, de !ha jól dolgozik és segítőkre talál, mégis közéleti rangot nyer általa. Aki „csak” választott, szin­tén sokat segíthet. Szellemi, fizikai energiájával, a társa­dalmi összefogásban való rész­vétellel, a közvagyon megőr­zésével, védelmével,' környe­zetszépítéssel és sokféle más módon. Ennek az állampolgári segítőkészségnek a felkeltése, helyes mederbe terelése, az érdekek kellő szintű, tárgyi­lagos és — ha kell — harcos képviselete a tanácstag és az országgyűlési képviselő dolga, akinek módja van rátekinteni a község, a város, az ország lehetőségeire is a helyiek mel­lett. Így tudja elnyerni a válasz­tók bizalmát, s megteremteni annak lehetőségét, hogy ne csak kiérdemelje, de meg is tarthassa azt a további idők­re. F. Tóth Pál Hol háltál az éjjel...? szint a horoglétramászásnál mu­tatkozott .meg leginkább. Igen nagy gyakorlatra és rutinra van ahhoz szükség, hogyha létrával a mászóház második és harmadik emeletére pillanatok alatt feljus­sunk az ablakon keresztül. A va­lóságban viszont ez majdhogy­nem lehetetlen, hiszen a betört ablak párkányán az üvegcsere­pekbe még a legbátrabb tűzoltó sem ülhet bele. * A mostoha körülmények eile­Új határátkelő Kópházán A soproni határátke­lőhely tehergépkocsi­forgalmának mentesí­tésére július 1-én Kópházán új határátke­lő-állomást adtak át, ahol a kamionok, autó­buszok léphetnek majd átí A képen: a kópházi határátkelőhely. Tűzoltó verseny esőben MEGYEI KÖRKÉP A DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL Mit csinál a tűzoltó, ha nincs tűz? Jókedvű jsrqerőseim többször föltették már ezt a kérdést, s egyben biztattak arra, nézzem meg, nem unatkoznak-e a bevetésre várva. Bár arra gondolni sem meriétn, hogy tétlenül várják az „eseményt”, mégis meglepődtem: mennyire komolyan gyakorlatoznak fizikai állóképességük fenntartására, eszközeik karbantartására. Az iskolák a tanévzárók után elnéptelenednek. Mi a hely­zet a diákszállásokon, kollégiumokban, — üresen állnak-e vajon, vagy helyet adnak a vándorkedvű fiataloknak? Márkus Zsnta Lakatos Istvánná, a kecskemé­ti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium gazdasági vezetője szívesen körbevezet a négyemele­tes épületben. — Mint láthatja, a felújítás, meszelés, takarítás folyamatosan zajlik. A negyedik és az első eme­let már készen van. Fogadunk vendégeket, jelenleg a második szinten laknak a Kodály-szemi- nárium magyar résztvevői. Igyekszünk úgy megoldani elhe­lyezésüket, hogy a tatarozás ne zavarja őket. Az idegenforga­lomból származó félmillió forint­ra nagy szükség van, mégha, saj­nos, nincs is mód bérkiegészítést fizetni belőle, hogy ösztönző le­gyen dolgozóinknak is a nyári forgalommal járó nagy munka el­végzésére. Évente hat-hétezer vendégéjszakát töltenek nálunk az Express, a Pusztatour, vala­mint az IBUSZ és mások szerve­zésében. Francia és szovjet fia­talok jönnek hozzánk csereüdü­lésre, idén is nálunk lesz a bir­kózóválogatott szállása, és száz­hetvenen érkeznek a Budapesti Műszaki Egyetemről. Látja, igyek­szünk rugalmasan alkalmazkod­ni az igényekhez. A Kunszentmiklósi Hétközi Diákotthon június 27. és augusz­tus 1. között vándortáborosok- nak ad otthont, itt augusztusban tataroznak. Ekkor a szakmunkás­kollégiumban lesz szállás a ván­dordiákoknak. A bajai Radnóti-kollégiumban, a Petőfi-szigeten már nem tud­nak új csoportoknak helyet 'biz­tosítani. Nyelvi táborokat, to­vábbképzéseket szállásolnak ná­luk. A tiszakécskei Móricz Zsig- mond Gimnázium Kollégiumá­ban sincs már hely. Angol nyel* vi-környezetvédelmi, valamint citeratábornak adnak helyet. > A kecskeméti Bányai Júlia Kö­zépiskolai Leánykollégium idén nyáron kivételesen nem fogad vendégeket. Villanyszerelés, me­szelés folyik, felújítják az épü­letet. A kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Kollégiumban egész nyáron építőtábor lesz, a Törek­vés Tsz szervezésében. A Szé­chenyi István Kereskedelmi Szak- középiskola kollégiumát a Barom­fifeldolgozó Vállalat bérli egész nyáron, szintén az építősöknek. Szívesen fogadnak vendégeket a kecskeméti Óvónőképző Inté­zet Kaszap utcai épületében, ha valamely idegenforgalmi hivata­lon keresztül jelzik igényüket az érkezők. Július 1-től este is ta­lálnak olcsó szállást a diákok a megyeszékhelyen: az É. T. szál­lóban, a Hoffmann J. u. 8. alatti Magyar Ilona Általános Iskolá­ban. Az Országjáró Diákok Körej Kiskőrösön a Petőfi Sándor Kol­légiumban hatágyas szobákban találnak helyet, előzetes meg­beszélés szerint. A kecskeméti Express Iroda kirendeltségvezetője, Varjú Zol­tán kiemelte a GAMF kollégiu­mával Való együttműködést: itt télen-nyáron fenntartanak né­hány vendégszobát. Sajnos, az esti órákban és a hétvégeken ne­héz olcsó szállást találni, mert az idegenforgalmi hivatalok zár­va tartanak, és a diákszállók köz­vetlenül nem fogadhatnak vendé­get. Jó lenne, ha az Aranyhomok Hotel éjjel-lappal nyitvatartó re­cepcióján idegenforgalmisok is ügyeletet tartanának. Megoldód­na ezzel sok fiatal és turista gond­ja és az idegenforgalmi hivatalok is. vendégekhez jutnának. Lehet­ne Szocialista valutákat is vál­tani hétvégén, ha megbízott sze­mély ezt intézné. Kecskemét, a „hírős város” megérdemelne eny- nyit. Aki keres, az talál, de min­den szállásadó arra kéri az utaz­ni vágyókat, hogy lehetőleg je­lezzék előre érkezésüket. 3 / . . t Gerenda és bokatörés Az elmúlt héten minden külö­nösebb ceremónia nélkül megyei versennyel avatták fel a kalocsai tűzoltóparancsnokság új gyakor­lópályáját. Nem kérték ugyan, de mégis úgy alakult, mint az „éles” helyzetek során gyakran, hogy az időjárás nem kedvezett a résztvevőknek. Ä szakadó eső feláztatta a vörös salakkal borí­tott futópályát, s veszélyesen csúszóssá tette ja füves területet, ahol a mesterséges akadályokat helyezték el. Az öt állami egység­gel rendelkező város közül Kis­kunhalas, Kiskunfélegyháza, Ba­ja, .Kalocsa egy-egy, míg a na- gyobB" létszámú Kecskemét két csapattal képviseltette, magát. A - forgószínpadhoz hasonlítha­tó pályán egyfhást követték a versenyszámok. A négyszer száz méteres tűzoltóváltó első futói alig léptek át a rajtvonalon, már­is derékon kaptak egy létrát, hogy egy házat formázó deszka­építményen át tudjanak kelni. A ferde, sikamlós tetőt egy kétmé­teres palánk követte, amelyet át kellett ugrani. Talán a legnehe­zebb „mutatványok”, egyike volt ezután átszaladni egy keskeny gerendán. Nem is sikerült min­denkinek. A vizes felületen úgy megcsúszott az egyik kalocsai tűzoltó, hogy leesett és eltört a bokája. Azt sem árt tudni, miként kell bánni a porral oltó» készü­lékkel. Ezért a pálya utolsó sza­kaszán az égetőtálcából felcsapó hatalmas lángokat kellett ennek segítségével megfékezni. Versenylázbán Az eső mellett izzadságcsep- pek is csorogtak Jerkovics Mihály főtörzsőrmester arcán, amikor be­fejezte a percenként 800 liter víz kiszórására alkalmas kismo- torfecskendő szerelését. — Igazából nem vagyok ma­gammal elégedett. A legnagyobb igyekezetben a vizes füvön el­csúsztam, ami néhány másod- percnyi időveszteséget jelentett. Nem először veszek részt ilyen versenyen. 1976-ban léptem a tűzoltás szolgálatába, s 1978-tól aktív versenyző vagyok. Ugyan­abban az esztendőben még a nemzetközi válogatott kerettagok között is helyet kaptam. Azóta minden évben sikerül egyéniben első vagy második helyezést el­érnem. Ha elkap a versenyláz, minden gondot felejtet. Erede­tileg nem tűzoltónak készültem. A Petőfi Nyomda bajai telepén kilenc évig voltam kéziszedő, de az új hivatás szeretete erősebb­nek bizonyult a 'régiénél. Igaz, most már inkább azt szeretném, ha a fiatalok jönnének verse­nyezni. V A kecskeméti csapat egyik tag­ja, Szalai József főtörzsőrmester is figyelte a beszélgetésünket. Meg is jegyezte rögtön: — A versenyeken lehet hibáz­ni, akár jó idő van, akár rossz; Dé valódi tűznél már aligha. Itt csupa olyan tűzoltó versenyez, aki nincs híján a bátorságnak. Ám a tudásunk természetesen nem egyforma. Ebben a küzde­lemben a magas felkészültségi • Két tömlővel egyensúlyozva a gerendán. 8 Roham. Indul a kismotorfecskendő-szerelés (Nagy Tamás felvételei) nére is jól sikerült csapatver­senyben első helyen a kiskunfél- egyháziak végeztek, őket Kecs­kemét I. számú csapata követte, míg harmadikként a bajaiak fu­tottak be. Egyéniben a pálmát most is Jerkovics Mihálynak si­került elvinnie. Második Bálind Béla tizedes, a kiskunhalasi csa­pat tagja, harmadik a kalocsai Okvátovity István szakaszvezető lett. Tuza Béla CSÚSZÓS VOLT A KALOCSAI PÁLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom