Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

1985. július 31. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉRDEKES ELKÉPZELÉS A KTA-ból Az elmúlt hónapokban egyre több új bank cégtáblája jelent meg .az utcákon. De ezek között hiába keresnénk egy. a mezőgaz­daságra szakosodott pénzintéze­tet. Egyelőre még csak előzetes tervekben szerepel az új agrár­bank gondolata. De már ezek is ígéretes jövőt jósolnak, nem is egyetlen, hanem rögtön 21 ilyen intézmény alakulását tervezik. Valószínűleg a szakemberek számára is grandiózusnak tűnhet a terv, ha nem tesszük rögtön hozzá: a TOT elképzelése szerint már egy meglevő, tevékenységét tekintve régóta bankszerű intéz­ményrendszer hatáskörét bővíte­nék ki. A több mint tíz éve mű­ködő Kölcsönös Támogatási Alap­ból alakulhatna ki az agrárban­kok hálózata. Van tőke Az alap tőkéjét korábban a kö­telező tartalékalapokból, illetve a zárolt fejlesztési alapból nyerte. Am mindkét forrás elapadt az idén. hiszen megszűnt a kötelező tartalékolás, és remélhetőleg a fejlesztési alapok elvonására sem kerül többet sor. Tehát a mint­egy 3 milliárdos tőke növelésére más utat kell találni. Magyarán új szolgáltatásokkal, a korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet a termelőszövetkezetek pénzét a KTA számláira csábítani. A gom­bamód szaporodó kisbankok is az önálló pénzintézet létrehozására sarkallják a mezőgazdasági szak­embereket, mert könnyen előfor­dulhat, hogy éppen oda viszik pénzflket a termelőszövetkezetek, így más ágazatokba kerül a zöld­ség-. a gyümölcs- a 'gabonater­mesztésből vagy éppen a sertés­hizlalásból származó pénz. Ezr agrárbank mindenképpen szeretnék elkerül­ni. hiszen maga a mezőgazdaság is jó üzleti befektetés. (Elvétve került sor eddig például a hite­lek átütemezésére.) De, hogy mindez megvalósuljon, ahhoz bl • zonyos önállóságra lenne szükség és nagyobb mozgástérre. Mindar­ra. amit ma nyújt a bankká tör­ténő átminősítés: Ezzel ugyanis nemcsak a cég­táblákat festenék át. hanem olyan új tevékenységeket végezhetne a KTA. mint a kötvénykibocsátás lebonyolítása, amely nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni egy kereskedelmi .bankot. És mi­után speciális ágazatról, a mező- gazdaságról van szó, az is elen­gedhetetlen. hogy rte csak egyet­len egy városban, hanem szerte az országban legyenek ilyen szer­vezetek. Az ott dolgozó szakem­berek nagy helyismerettel rendel­kezzenek. és meglássák nemcsaK a milliós befektetésekben, hanem a kisebb beruházásokban is a7 üzlet lehetőségét. A tsz-ek érdeke E követelményeknek szinte pontosan megfelel a területi el­ven felépülő támogatási alap. Je­lenleg 20 területi szervezetből áll., és huszonegyedikként működik a központja, amely az összes tőke 20 százaléka fölött, rendelkezik. (Tevékenysége egyébként megle­hetősen hasonlít egy központi bankéhoz: őrzi a területi alapolc likviditását — vagyis, hogy min­dig legyen elegendő pénz a szám­lán —r\ másrészt szükség esetén tőkét ad át a rászorulóknak, ha már saját forrásaikból nem jut hitelekre.) .Egy speciális feladatot is ellát a KTA: nemcsak az üzlet lehető­ségét keresi, hanem segíti az át­menetileg bajba jutott termelő- szövetkezeteket is. Ez szintén el­férne egy agrárbank alapító ok­levelében, sőt, néhányan már to-/ vább tekintenek. Szeretnék kifejleszteni a leendő bankok tevékenységét a részjegy, illetve a célrészjegy kibocsátásá­ra is. Az ilyesfajta hozzájárulás már régóta ismert a termelőszö­vetkezetek körében, ily módon adnak pénzt a tagok szövetkeze­tük beruházásaihoz. Ám. ha egy bank bocsátja ki, akkor a befek­tetők nagyobb biztonságban lesz­nek, mert a pénzintézet vállal garanciát a pénz visszafizetésére. Már jövőre ? E nagyszabású elképzelések egyelőre még csak az agrárszak­emberek terveiben szerepelne!:. Mindenesetre érdemes arra felfi­gyelni, hogy fél év alatt mennyi­re megváltozott a bankrendszer­ben az üzleti szellem: hiszen nyil­vánvalóan a verseny erősödése sarkallja a KTA átalakítására az agrárszakembereket. Arról sem feledkezhetünk meg. hogy a me­zőgazdaság a leggyorsabban fejlő­dő ágazat ma Magyarországon, és ezzel lépést kell tartaniuk a ban­koknak is. Persze kérdés, bogy a tervekből mikor és hogyan lesz valóság. A számítások szerint 1986 köze­pe ' előtt már semmiféleképpen nem. A bankok közti verseny to­vábbi erősítése, a pénzügyi intéz­ményrendszer átalakítása viszont mindenképpen az agrárbank mi­nél gyorsabban történő létrehozá­sát követelné meg. Es a mai gaz­dasági helyzetben az sem elha­nyagolható szempont, hogy a KTA ’már jelentős tőkével rendelkezik, s .nem lenne szükség központi pénzre ahhoz hogy széthúzzák a függönyt a pénztárablakok előtt. L. M. OÁZIS A HOMOKON Üdülőtelep a majsai határban Az új iránt fogékony Bács-Kis- kun megyében is ritkaságszámba megy az a gyorsaság, ahogy Kis­kunma jsa és Jászszentlászló kö­zött -1— alig másfél esztendő alatt — egy kis üdülőtelep alapjait le­rakták. Történt ugyanis, hogy néhány éve a majsai Jonathán Termelő- szövetkezet „megvett” három, a szakemberek által meddőnek ne­vezett mélyfúrású olajkutat. Az egyiket már „munkába” is fog­ták. Innen, a föld mélyéből per­cenként 800 liter 74 Celsius-fo- kos víz tör a felszínre. Első lépésként a tsz strandot épített, — de lesz a közelben még gyümölcsaszaló, fóliás kertészet is — több hektáron gyepet, s fa­csemetéket ültettek. Ezt követő­en megkezdték az út másik olda­lán az üdülőtelkek parcellázását. Tavaly 111 telek talált gazdára, idén a második ütemben újabb ötvenet vásároltak meg, további 117 házhelyre pedig várják a je­lentkezőket. Ezen a majdani kis kilenc utcás településen már vil­lany és a közeljövőben vezetékes víz, valamint kis abc-áruház vár­ja az építkezőket. Jól megfontolt, szigorú előírásokhoz kötik a le­endő házak küllemét. Ezzel akar­ják elejét venni az egységesnek nem mondható — néhol sajnos látható — tájképrontó, csiricsáré „bádogváros” kialakulásának. Bense Ferenccel, aki Kiskun­félegyházán lakik, szombaton reggel találkoztunk frissen fel­húzott házánál. Szavaiból kide­rült: az első „fecskék” között is első volt. — Jó két éve olvastam a Petőfi Népében erről a kútról. Felhív­tam telefonon a szövetkezet el­nökét, aki ismeretlenül is kész­ségesen tájékoztatott terveikről. Megemlítettem, hogy szeretnék én is itt telket tartós használatba venni. Erre felírta a nevem a nap­tárjába. így kezdődött. Még jó két hét és tető alatt lesz a ház. Utá­család dolgozott. Ok még csak az „alapoknál” tartottak. A házat alá is pincézik. Kiskunmajsán laknak. Mint a ház asszonya mondta, ha kész lesz az üdülő, három generáció is pihenhet ben­ne. A strandon a reggeli órákban még kevesen voltak. Ahogy Vó- radi Gyuláné pénztáros elmond­ta, a „megtelt” táblát még egy­szer sem kellett kiakasztani. Az öltözők, a zuhanyozók pél­dás tisztaságúak. A gondosan ápolt gyepen sehol sincs szemét. A vendégkönyv egyik tavalyi lel­kes bejegyzésének részletét idé­zem: „... minden na gyón szép. Jól éreztük magunkat, csak a közönséget kellene megtanítani nem szemetelni...” Azt nem tudom, ez hogyan si­került, de tény, hogy a tisztaság példát ritkító. A fejlődés nem állt meg, mert javában épül és három hét múl­va már vízzel lesz teli a 25 mé­teres hideg vizes úszómedence is, augusztus 20-a után már a sá- torozók is jöhetnek ide, addigra elkészül a kemping és a motel is. Czauner Péter • Kicsik, nagyok szívesen lu­bickolnak a langyos vízben. ESS (Somos László I felvételei) • Amíg a fácskák árnyatadó lombkoronájúvá nem nőnek, meg­teszi egy újság is. • A strandon még egy másfél­éves kisfiú is talál szórakozást. na a belső munkákkal már rá­érünk, 1990-re kell mindent be­fejezni ... Néhány házhellyel odébb Ka­tona Györgynééknél az egész • Bense Ferenc családja ■, segítségével már végzett a legnagyobb munkával: a ház fala áll. Faluház épül Borotán A községi tanács, valamint a helyi termelőszövetkezet közösen faluházat épít Borotán. A tizen- kétmilliós beruházáshoz a pénz nagyobb részét a közös gazdaság adja: az épületben üzemi konyhá­ja és étkezdéje kap helyet. Eze­ken a helyiségeken kívül három klubot, valamint — a tetőtérben — könyvtárat alakítanak ki. Az építkezés öt éve tart. A kivitelező, a Dutép bajai kirendeltségének vállalati gazdasági munkaközössé­ge. november 7-re ígéri az átadást. Képünkön az egyiik alvállalko­zó, a Bajai Lakásszerviz Leány­vállalat brigádja az elektromos szerelvényezés előkészítését vészi. ÁRUFORGALMI JELENTÉS Csak élelmiszerekből vásároltunk többet A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi je­lentése szerint az év első félében a lakosság össze­hasonlítható áron ugyanannyit mint tavaly ilyen­kor, folyó áron 6,4. százalékkal többet, összesen 238,5 milliárd forint értékű árut vásárolt. A forgalomnö­vekedés üteme elmaradt az elmúlt esztendőétől, de a tervezettől is. A félév során valamivel élénkebb volt a második, mint az első negyedév forgalma. Változatlan áron ^számolva — tehát az eladott áruk mennyiségét tekintve — csak az élelmiszerek for­galma növekedett, a ruházati termékek értékesíté­se 4,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,3 száza­lékkal, a vendéglátásé pedig 2 százalékkal vissza­esett a tavalyi első félévhez képest. □ □ □ Az áruellátás színvonala kismértékben javult a korábbiakhoz viszonyítva, s ez megfelelt a terve­zettnek. A jó színvonalú élelmiszer-ellátás mellett néhány termékből, egyebek közt élőhalból, darabolt baromfiból, főzelék- és gyümölcskonzervekből, sa­vanyúságokból,’ fűszerpaprikából, valamint olcsó borokból romlott a kínálat. A tavalyinál kedvezőb­ben alakult viszont — nagyrészt a jó téli tárolás­nak köszönhetően — a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsértékesítés, valamint a szabadpiaci felhozatal. A ruházati üzletekben változatlanul gyakori a vá­lasztékhiány, az iparcikkek közül továbbra is sok­szor hiánycikk a fekete-fehér és a színes televízió, valamint az automata mosógép. Javult viszont — különösen a második negyedévtől — a bútorok, épí­tőanyagok, kultúrcikkek, egyes műszaki termékek és vasáruk kínálata. □ □ □ Júniusban az élelmiszerek és élvezeti cikkek irán­ti kereslet a korábbi hónapoknál mérsékeltebb volt. Alapvető élelmiszerekből a kereskedelem kielégí­tette az igényeket. A ruházati kiskereskedelem forgalma mérsékelt,, annak ellenére, hogy a vállalatok többsége különfé­le engedményes akciókat is szervezett. A vásárlók főként a természetes alapanyagúakat keresték, ezek­ből azonban nem volt elegendő. Javult viszont a kínálat férfi- és fiúöltönyökből, s a kereskedelem többségében kielégítette a női és bakfisruhák irán­ti keresletet is. Hosszú idő óta először javult a gyer- mekcipők és -szandálok választéka, jó, a női cipők és szandálok kínálata, a férfilábbelik közül azonban a szellősebb vászon- és víkendcipők, szandálok ke­vésnek bizonyultak. □ □' □ • Az átlagosnál valamivel jobban növekedett júni­usban a vegyes iparcikkek forgalma. Az ellátás va­lamelyest javult: a vasáruk közül kellő mennyiségű és választékú tüzeléstechnikai cikk, fürdőkád, gáz­tűzhely állt rendelkezésre, javult a hazai hűtőgé­pek választéka, a korábbiaknál kisebb a hiány a 100 literesnél kisebb űrtartalmú villanyibojlerekből, rádiókból, magnetofonokból, kerékpárokból és azok alkatrészeiből. A valamelyest szintén javuló kíná­lat ellenére változatlanul kevés a színes- és a feke­te-fehér televízió, az olcsóbb lemezjátszó és a radiá­tor. □ □ □ A május 20-tól június végéig rendezett árenged­ményes tüzelőakció során a lakosság az előző évinél 15 százalékkal kevesebb, 276 ezer tonna szenet, va­lamint a tavalyinál 21 százalékkal több, 206 ezer tonna brikettet vásárolt. Az élénk kereslet, vala­mint az esetenként ütemtelen szállítások miatt az ország területén nem kiegyensúlyozott a tüzelőellá­tás: főleg Észak- és Kelet-Mágyarországon akado­zik az ellátás. A TÜZÉP-telepeken általában 2—4 havi árualap erejéig eíőszámlázzák a tüzelőt,’ az áfész-telepek azonban a bizonytalan áruutánpótlás miatt több helyütt nem vesznek fel előrendelést. Kánikulai körkép Bajáról 1. Délelőtt 11 óra van. Kilépek az ajtón, és valósággal rámdől a hő­ség. Néhány perccel később a Bácska Áruház egyik eladója pa­naszkodik, hogy fáj a feje. Né­zem a kollégáit: bizony, azok is eléggé bágyadtan mozognak a pultok mögött. Pedig „mindösz- sze” huszonkilenc fokot mutat a hőmérő. A vásárlók mégis, mint­ha messziről kerülnék az áru­háznak még a tájékát is. A mé­terosztály vezetőjének, Hornyák Istvánnénak a véleménye szerint a forgalom alig fele a szokásos­nak. — Mindjárt dél van, és alig negyvenezer forint jött össze ed­dig a kasszába. Ha ez este fél hatig szaporodna még harminc- ezerrel — amit csak óvatosan remélek —. akkor lennénk az átlagos napi forgalom félénél. — Mit keresnek a vevők? — Vékony hatisztot, lenge selymet, az 'izzadságot gyorsan elnyelő vásznakat. 2. Ha nyár, akkor kohászok s aratók: a szokásos kánikulai közhelyek ezek. Érdekes, hogy mellettük . milyen ritkán jut eszünkbe: azért a vasalók fölött görnyejdezni sem mulatság... — Főleg most, hogy átálltunk a blúzokról a nadrágkosztümök­re — mondja Nagy Istvánná, a NETT Konfekcióipari Vállalat dolgozója^ Az a kisebbik baj, hogy sok 'rajta a hajtás, amit a színéről iá, meg a visszájáról is vasalni kell. A nagyobbik az, hogy a fogasokon lógva, szinte minden levegőt elzárnak elő­lünk ezek a vastag anyagok. Rá­adásul ventillátorunk sincs né­hány nap óta, és a „tavalyi” üdítőt is csak szóda helyettesíti az idén. De az legalább mindig van. B'ohus József né, a vasalóüzem vezetője ehhez arányit tesz hoz­zá, hogy a nagy meleg a terv- teljesütésben is érezteti hatását: igaz, az elmúlt héten 100—105 százalékosan sikerült ,hozni” a normát de a szokásos 115—120 százalékhoz képest ez minden­képpen visszaesés). 3. Üdítő helyett szódát isznak a vasalónők. Bár otthon, bizonyára ők is megkívánják a jó hideg sört, ezt a kesernyés ízű italt, ami ezek­ben a kánikulai napokban oly előszeretettel játszik bújócskát velünk. Igaz, a Pannónia Sörgyár bajai kirendeltségén optimista hang­vételben adott tájékoztatást Molnár Ferenc, a vezető: El­mondta, naponta átlagosan 500— 600 hektónyi sört adnak át a kereskedelemnek és a vendég- .'jlátódpamiak, s ez 5—10 száza­lékkal több \a tervezettnél. S amit külön kiemelt: ennek két­harmad része a közkedvelt Sza­lon sör! Mi sem jellemzőbb azonban a sör természetére, mint hogy a Regatta vendéglő pincére azt hitte, hagy napszúrást kaptam, és félrebeszélek: Szalon sört? Most? Hol él, drága jó uram! Napok óta a színét sem láttuk. Sebaj. Volt paradicsomlé, jég­hideg, azzal vigasztalódtam. — Káposztás — Magas fehérjetartalmú takarmánynövény A magas színvonalú állatte­nyésztésben mind nagyobb szük­ség van a takarmányfehérjére. Régebben viszonylag nagy terül í- ten foglalkoztak a lóbabbal, ezzel a fehérjében gazdag növénnyel, amely azonban fokozatosan kiszo­rult a nagyüzemekből, mivel hiányzott a kellő fajtaválaszték. A lóbab lassan a hozamokban is elmaradt a többi növény mögöt*. Termesztését az utóbbi időben vi­szont mindinkább felkarolnák, ám továbbra is szűkös a fajtavá­laszték. és így igazából a terme­lés egy helyben topog. A helyze­ten sokat javíthat a kisvárdai ku­tatók — a Vetőmag Vállalat ot­tani állomása szakembereinek — új fajtája, a Kisvárdai 25-ös, amely szigorú ellenőrzések után kerülhetett köztermesztésbe. Ez az összehasonlító fajtákhoz képest előnyben van azzal, hogy a talaj- és éghajlati szélsőségekre kevés­bé érzékeny. Keresett lesz azért is, mivel a kismagvú fajták cso­portjához tartozik: ebben az „osz­tályban” hazánkban alig kapható vetőmag, 'behozatalra ugyanis csak korlátozott mennyiségben van lehetőség. A termény fehér­jetartalma igen magas, és ígv a takarmány egyik fontos alkotóré­sze lehet. Szaporítása megkezdő­dött: az elmúát években 100 hek­tárra került e növény. Hektáron­kénti nyers termése mintegy 3609 kilogramm volt, ez volt a szapo­rításban szereplő-fajták között a legmagasabb érték. Tűzhelygyártás — gyorsított ütemben Külön tervet dolgoztak ki a konyhai villanytűzhelyek gyártá­sának növelésére a Pápai Elek- thermax Gyárban. Eszerint a má­sodik félévben 3000-rel több vil­lanytűzhelyet szállítanak a hazai üzleteknek, mint az első félév­ben. és hasonló arányban növelik az exportot is. Minderre azért volt szükség, mert a belföldi pia­con már-már krónikusan hiány­cikk a villanytűzhely, és a gyár még az exportlehetőségeit sem merítette ki. A termelés növelésének feltéte­leit többek között a Dunai Vasmű és a Pápai Elekthermax között kialakult hatékony együttműkö­dés teremtette meg. Az ennek ke-, rétében kifejlesztett jó minőségű: megfelelően zománcozható lemez­ből készítik már az év második felében a tűzhelyeket. Egyidejű­leg a konstrukcióváltás is befeje­ződött: a hazai piacra már kizá­rólag azonos nagyságú, energiata­karékos tűzhelyek készülnek. Ex­portra a világpiaci igényeknek megfelelő küllemű, grillsütővel ét hőlégkeverővel ellátott konyhai sütőket gyártanak. A vállalat a jövőben biztonságosan ki tudja elégíteni a hazai vásárlók igényelt­b ,v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom