Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
1985. július 30. • PETŐFI NÉPE • X — A ZOMÁNCOZÓ — A PÉK A SZAKÁCS — A RENDŐRÉI—8— Kánikulában - forró munkahelyeken (Folytatás az 1. Oldalról.) A vörösre hevített fürdőkád perzselő meleget árasztott a Zománcipari Művek zománcozóműhelyében, ahol Osvátji János immár a huszonötödik munkadarabot szórta be zománcliszttel. A hőség szinte kibírhatatlan, s bármilyen furcsa, a 35 fokos meleg udvarra járnak ki „hűsölni”. — Rengeteg szódavizet iszunk, én ma már az ötödik liternél tartok, hogy a folyadékveszteséget pótoljuk — mondta, de mi már megszoktuk. A mai program? A munka után, ha hazamegyek,'pihenek, mert „kicsinálja” 'az embert ez a hőség. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Csongrádi utcai üzemében már vége felé jár a műszak. Reggel 4 órakor kezdett Lencse Lajos pék, alig volt ideje kimászni a vetőlyukból, ahol 50 fokos meleget lehel a kemence szája. — Nem kibírhatatlan, de nagyon fárasztó ez a meleg. Műszak után sietek haza, mert építkezem. Tegnap sem pihentem, s ima sem érek rá erre. A szabadban jobban bírja az ember. . a hőséget, mert van egy kis levegőmozgás. Még van néhány lapátnyi dabasi rozskenyér, amit be kell vetnem ... Eloltotta cigarettáját, sietett vissza a vetőlyukba. A rövid szünetben elfogyasztott szódavíz nem sokat segített, mert szakadt róla a veríték. • Osváth János és kollégái a zománcozóból az udvarra járnak „hűsölni”. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat 613-as számú üzemi konyhájában a meleget az üstökből kiáradó gőz még csak tovább fokozta. A gáztűzhely mellett G. Tóth Lászlóné szakácsnő éppen a sertéssültet forgatta. — Ma kétezer adag levest, burgonyafőzeléket, vagdaltat, sertéssültet, pogácsát készítettünk a Dutép dolgozóinak. Nem mértük, milyen .meleg Van a tűzhely mellett, de ránktapad a ruha. A tea és a szódavíz alig oltja a szomjúságunkat. Öröm nézni, hogy jó étvággyal fogyasztják el a mun• A meleg nem tesz jót a gépjárművezetők szabályismeretének — tapasztalja munkája során Kiss Agnes rendőr őrmester. A kecskeméti fodrászszövetke- kezet női üzletében egyetlen lány vagy asszony sem vállalkozott arra, hogy a forró búra alá dugja a fejét, még akkor sem, ha ez szebbé varázsolta volna. Ehelyett inkább a kézi szárítást választották. Szilágyi Edit éppen egy frizurát szárított, s közben önmagát is melegítette a Luther udvari üzletben. ' —- Ilyenkor a legmelegebb a kézi szárítás, különösen a déli órákban, amikor idetűz a nap. A lányoknak, asszonyoknak szebbeknek kell lenniük, s ezért sokan vállalják, hogy beülnek a fodrász székébe. Én magam is megtenném, sőt meg is teszem, mert léhet tél, lehet nyár, a frizurának rendben kell lennie, s ezért az izzadságot is vállalni kell. Gémes Gábor • ötven fokos meleget lehel Lencse Lajos pékre a kemence, amelyben éppen a finom dabasi rozskenyér sül. kások a főztünket, ilyenkor az embernek sikerélménye van: nem izzadtunk hiába! A Bethlen' körút fekete aszfaltja sokszorosan melegebb a levegőnél, hiszen a nap perzselő sugarainak nagy részét elnyeli, de a vékony cipőtalpon keresztül is süt. Kiss Ágnes rendőr őrmester reggel 6 órától van szolgálatban, ellenőrzi a gépjárműveket. — Nagyon sok volt a szabály- sértés, úgy látszik, a meleg nem tesz jót a gépjárművezetők szabályismeretének. Mi a legmelegebb? A derékszíj, meg az aszfalt, de ki lehet bírni. Megszomjazunk, de szolgálat közben nem sok időnk van betérni valahová hideg üdítőt inni. S ha ezt megtesszük, utána még jobban izzadunk. Állni kell tehát a meleget, s közben szabályosan, pontosan intézkedni... • Kánikula ide, kánikula oda — a frizurának rendben kell lenni, ezúttal Szilágyi Edit keze nyo- • G. Tóth Lászlóné: — Jó étvággyal fogyasztják el mán. (Somos László felvételei) a munkások főztünket. I Helsinkiről — tíz év után Augusztus 1-én lesz tíz éve, hogy Helsinkiben befejeződött az . Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, amely azóta egyszerűen csak helsinki értekezlet néven vonult be a köztudatba. A mindössze háromnapos zárószakaszt, amelynek befejező aktusaként a részt vevő 35 állam legmagasabb szintű politikai vezetői aláírták az értekezlet záróokmányát, több mint két éven át tartó tanácskozás előzte meg Genfben, s ezalatt ötezer javaslatot és tervezetet vitattak meg. Elképzelhető, hogy milyen bonyolult és nehéz munka volt az érdekek egyeztetése, az egymásnak gyakran ellentmondó, a nemzetközi helyzetet és az együttműködést, továbbá a kibontakozást és a jövő útját különbözőképpen megítélő nézetek egyeztetése. Olyan formulák kidolgozása, amely egyaránt elfogadható a különböző társadalmi berendezkedésű 33 európai és két észak-amerikai ország — az Egyesült Államok és Kanada — vezetői számára. A dokumentum, amelyet vé- . gülis aláírtak a vezető politikusok, tíz pontban összefoglalva tartalmazta mindazokat az alapelveket, amelyek elfogadása és betartása lehetővé tenné az európai országok — sőt földünk valamennyi országa — számára a békés együttélést, fejlődést, a bizalom, a biztonság megerősödését. A '‘vaskos dokumentum tartalmazza az európai biztonsággal összefüggő kérdéseket, az együttműködés elveit a gazdaság, a tudomány, valamint a környezetvédelem területén, a földközi-tengeri biztonsággal összefüggő kérdéseket, együttműködést humanitárius és egyéb területeken, s végül az értekezletet követő intézkedéseket. Aki kezébe veszi a dokumentumot — amit hazánkban annakidején százezer példányban adtak ki —, nem tud el-, szakadni a gondolattól, hogy a szocialista országok által mindig is hangoztatott és hirdetett alapelveket, az emberiség fennmaradásának feltételeiről írott nyilatkozatot olvassa. Mivel ma már ez a kék színű, mintegy százhúsz oldalas füzet szinte csak a szak- és magánkönyvtárakban lelhető fel, viszont a reá való hivatkozás a külpolitikai életben mindennapos dolog, talán érdemes a tartalmát, a dokumentumnak legalább a címszavait újra az emlékezetünkbe idézni:' 1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása, 2. Tartózkodás az erőszaktól, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, 3. A határok sérthetetlensége, 4. Az államok területi épsége, 5. A viták békés rendezése, 6. A belügyekbe való be nem 1975. július 30-án a Finlandia Palotában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdte munkáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia zárószakasza. avatkozás, 7. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát, 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, 9. Az államok közötti együttműködés, 10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Olyan alapelvek ezek, amelyek megvalósításáért régóta küzdöttek a szocialista és más haladó — például az el nem kötelezett — országok, s amelyek elfogadása csak rugalmas ‘és kompromisszumoktól sem mentes vitákban jöhetett létre. Nagy eredmény volt ez még akkor is, ha tudjuk — ismerve a későbbi eseményeket —, hogy a végrehajtásukért és a gyakorlatba való átültetésükért még sokat kell fáradozni, küzdeni a jövőben. A bizalomerősítő intézkedésekről szóló fejezetek mellett óriási jelentősége volt és van a gazdasági, üzleti kapcsolatok itt lefektetett elvek szerinti fejlesztésének: a kereskedelmi információk cseréjének, az ipari kooperációnak, a közös érdekeltségű tervek kialakításának. Például az Európán belüli villamosenergiacserének, az új energiaforrások kutatásában, az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésnek, a műszaki és tudományos eredmények közös hasznosításának. Az egész- emberiség érdekeit szolgálja — szolgálhatja — az űrkutatásban, az orvostudomány és egészségügy, a természetvédelem különböző területein végbemenő tevékenység. Nagy lehetőséget kínál a dokumentumnak a közlekedésre és szállításra vagy a turizmus fejlesztésére vonatkozó fejezete is. Ezek közül sokban történt előrelépés még abban az időszakban is, amikor az enyhülés időszakát az Egyesült Államok katonai erőfölényre való törekvése, a nemzetközi helyzet éleződése váltotta fel. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséből hazánk is erőteljesen kivette a részét, igazolva, hogy a kisebb országok is sokat tehetnek a helsinki-szellem megőrzése érdekében. Nagy nehézségek árán, de megvalósult a záróokmánynak az a fejezete is, amely további beható eszmecseréket, találkozókat irányoz elő a feladatok végrehajtásáról, az együttműködés fejlesztéséről. Így került sor első ízben a belgrádi, majd a -madridi és a még napjainkban is tartó stockholmi találkozóra, s több más konkrét témában összehívott tanácskozásra. Ennek egyike lesz például az a kulturális fórum, amelyet Budapesten tartanak meg, s amelynek előkészítéséről máris sokféle módon — többek között televízió ós adás formájában — értesülhet hazánk lakossága. Helsinki eszméje tehát él továbbra is, bár szívesen eltemetnék ezt sokan azok közül, akik a fegyverkezés fokozásában, a haladó mozgalmak elnyomásában, helyi tűzfészkek kirobbanlásában érdekeltek a világ különböző térségeiben. A dokumentum aláírásának tizedik évfordulója jó alkalom lesz arra, hogy Európa s az aláíró két másik ország lakói, de más népek is, újra felmérjék azt a lehetőséget, amelyet az enyhülés érdekében kidolgozott alapelvek jelentenek — jelenthetnének — minden élni akaró, a jövőt is féltő ember számára. F. Tóth Púi Nemzetközi kibernetikai tanácskozás Négynapos nemzetközi kibernetikai tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten a SZÁMALK székházában. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság által rendezett tanácskozás a nyu- gat-berlini székhelyű Nemzetközi Kibernetikai, Informatikai és Rendszerelméleti Szövetség (TA- KIS) első kongresszusa, amelyre három földrész 16 országából mintegy száz szakember érkezett. A tanácskozás célja, hogy áttekintsék a kibernetika különböző ágainak legújabb kutatási eredményeit. valamint, hogy fórumot nyújtson az egyes területek közötti szakmai kapcsolatok bővítésére. A résztvevőket a hazai rendezők nevében Jéki László. a MTESZ főtitkárhelyettese üdvözölte, majd Helmar Frank, a TA- KIS elnöke méltatta a két éve alakult szervezet jelentőségét. Rámutattak: napjainkban, amikor a technikai eszközök rohamos fejlődése megsokszorozta a tárolható. feldolgozható, illetve továbbítható információk mennyiségét, különösen nagy feladat ‘ hárul a kibernetika rendszerező szerepére. A mostani tanácskozásnak kiemelt jelentőséget ad. hogy kibernetikával foglalkozó szocialista országbeli, illetve fejlett tőkés és fejlődő országbeli szakemberek közös tapasztalatcseréjére kerülhet sor. A kongresszus ma szekcióülések keretében folytatja munkáját. Az Egyesült Autofém és Rézmü Ipari Szövetkezet telepén ötvenhárom nő szereli az Autopress, Midipress és Kalifa -fö- zőket. Az évi 280—300 ezer termék egyharmada szocialista exportra kerül; többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába. Legkeresettebbek a korszerű — négy- és hatszemélyes —, kávétakarékos Midipressek, melyből az első félévben tizenegyezer lengyel és tizennégyezer bolgár koffeinkedvelő család vásárolhatott. Január óta már néhány fajta alkatrészt is gyárt e kisüzem. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) \