Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

1985. július 27. • PETŐFI NÉPE • 3 KÁF-embléma a kecskeméti Vi Tegnap az Országos Piackuta­tó Intézet Nagymező utcai bemu­tatótermében újabb 25 szövetke­zeti, illetve kisipari termék gyár­tójának adták át a KÁF-oklevelet. A Kiváló Aruk Fóruma titkár­ságának pályázatára ebben az esztendőben 16 szövetkezet neve­zett 49 termékkel, közülük 11 gyártó 25 terméke, illetve ter­mékcsaládja nyerte el a jogot KÁF megkülönböztető embléma viselésére. A korábbiaknál ala­csonyabb arány oka, hogy meg­szigorították a minősítési köve­telményeket, úgynevezett forma­minősítő zsűri bevonásával bí­rálták el a pályázatokat. Ebből adódott a nagyszámú elutasítás: a nem megfelelőnek minősített termékek 65 százaléka formai, esztétikai hiányosságok miatt nem kapott jogot a KÁF-jel vi­selésére. . Kiváló minősítést kapott a Fer­rokémia Ipari Szövetkezet Fer- ro-Band univerzális ragasztója, a hatvani Házi-, Kézmű és Bőr­ipari Szövetkezet ötféle csecse­mőruházati cikke, a budapesti Kéziszövők Szövetkezetének Csepp—R lenfüggönye, a Kisbé­ri Építőipari és Szolgáltató Szö­vetkezet bevásárlókosara, a szom­bathelyi Lakmetall Ipari Szövet­kezet ötféle dezodorja, a szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet Pre­vent Hobby-aerosolja, a soproni Vas- és Járműipari Szövetkezet négyfajta gázfőzőkészüléke, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet négyfajta hőfokszabá­lyozó vasalója, a kecskeméti Vi­tái Kisszövetkezet csődaraboló korongja, a budapesti Zuglóplast Műanyag- és Fémfeldolgozó Szö­vetkezet 4 személyes camping ét­készlete, valamint Frank György- né budapesti kisiparos által ké­szített mintás teniszzokni. HEKTÁRONKÉNT 30 KILÓ BŰZA ÁRÁÉRT Térkép a talajról 1909-ben Pesten találkoztak a kor legnevesebb mezőgaz­dasági szakemberei. A konferencián elhatározták, hogy rend­szeressé teszik a tudományos véleménycserét, s ebből a cél­ból megalapították a Nemzetközi Talajtani Társaságot, amelynek jelenleg már nyolcvannál több ország a tagja. A konferencia összehívását Freitz Péter professzor kezdemé­nyezte, aki az első jelentősebb agrogeológiai térképek meg­alkotója volt. A világ első talajtérképét Szabó József készí­tette 1858—1861 között, amelyen az akkor ismert hat talaj­nem volt feltüntetve Békés-Csanád vármegyéről. Ma már 41 talajtípus ismert, az altípusok száma pedig 92. A talajosztályozások és a talaj­tani vizsgálatok alapján készült talajtérkápek abban segítik a mezőgazdászokat, hogy hol és milyen technológiával kell be­avatkozni a talaj termékenysé­gének fokozásába. Például az al­földi szikes talajból a nátrium egy részét kell kivonni, mert a szikes talaj vízbefogadó képessé­ge minimális. Különböző távolsá­gokon 20 méteres gödröket ásnak, ilyen mélyen található a kálciu- mos, vagy köznapi nevén sárga föld. Ezt szétterítik a táblákon és bedolgozzák a talajba, a kálcium pedig kiszorítja a felesleges nát­riumot. Ezt az úgynevezett anyag­terítést Tessedik Sámuel alkal­mazta először. A talajtérképek tehát fontos segítséget nyújtanak a meliorációs és öntözési munká­hoz, a talajtani fejlesztéshez. Az országban a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központ­jában foglalkoznak ezzel a — szinte — csak szakemberek által ismert munkával. 1:10 000-tő! 1—100 000-ihez méretarányban a / legkülönfélébb térképek készül­nek. Gyakorlati alkalmazásuk­hoz fel kell tüntetni a talaj jel­lemző tulajdonságait. .Ezek: a kémhatás, a mésztartalqm, a hu­musz állapota, a tápanyagj el 1 ern­yők és a talajvíz. Az ország népgazdaságilag hasz­nosítható területe hat és fél mil­lió hektár, ennek eddig a feléről készült talaj térkép. A vélemé­nyek: sokan drágának tartják, mások szerint a belőlük szerzett információ többszörös hasznot hoz. Egy konkrét példa: Hektár­nyi területről 30 kiló búza áráért készítenek talajtérképet. A Kun­baja—Bácsszőlősi Állami Gaz­daság 4500 hektárról készíttetett. A 48 oldalas tanulmány tartal­mazta a talajvizsgálat eredmé­nyeit, a javasolt eljárásokat. Az egészért 443 ezer forintot fizettek, a várható haszon milliós nagy­ságrendű lehet. Az eddig feltérképezetlen te­rületek sem maradnak „ismeret­lenek". De a munkához idő kell, hiszen az eddig elkészült térké­pekhez 15 millió talajtani vizsgá­latot végeztek. Várható, hogy ez a munka a következő években felgyorsul. Ehhez már a tudo­mány is segítséget nyújt, hiszen alkalmazni lehet az űrfelvétele­ket az adatok feldolgozásánál, és a számítógépet is. A jövőben fokozatosan állnak át a mezőgazdaságban a múlt században kialakult, de már el­avult aranykoronás rendszerről az új, 100 pontos talajértékelésre. A talajtérképek ehhez is segítsé­get nyújtanak. V. L. A TISZA Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat („A” kategória) pályázatot hirdet jövedelemérdekeltségben üzemelő szegedi raktárházához („B” kategória) kereskedelmi igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére. Az igazgatóhelyettes feladata: a kétmilliárd Ft-ot meghaladó évi forgalmi raktárház áruforgalmi, raktározási, készletgaz­dálkodási és üzemelési tevékenységének irányítása. Az alkalmazás feltételei: — közgazdasági egyetem, vagy — kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola, vagy — felsőfokú végzettség és felsőfokú áruforgalmi szak­vizsga és — legalább 3 éves kereskedelmi vezetői gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. A megbízás 5 évre szól és meghosszabbítható. Az állás betölthető: 1985. szeptember 1-től. A pályázatot önéletrajzzal és szakmai tevékenység ismerte­tésével a vállalat igazgatójához kell benyújtani, a pályázat megjelenését követő 15 napon belül. Szeged, Sóhordó u. 5. címre. A pályázatot bizalmasan kezeljük és bizottság bírálja el. Az elbírálás eredményéről a pályázót írásban értesítjük! Részletesebb felvilágosítást a személyzeti osztály vezetője ad. 1401 Visz=cipel, hurcol, cígöl, cepekedik Fest a robot RÁDIÓJEGYZET Az IKARUS Gyár beruházási hitelszerződést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A járműgyár összesen 2,3 milliárd forintért korszerűsíti a székesfehérvári üzem festőcsarnokát. A festőcsarnokban a követke­ző három évben elektronikus ve­zérlésű automata gépsorokat és robotokat szerelnek fel, s azok­kal meghonosítják a járműipar­ban alkalmazott legkorszerűbb festési, eljárásokat. Ezek garan­tálják a tartósabb, a korábbinál jobb minőségű és takarékosabb festékfelhasználást 'biztosító fé­nyezést. Az új technológiákat egy NSZK-beli cégtől szerzik majd be. Az importhoz szükséges de­vizát a KGST Nemzetközi Beru­házási Bankja adja. Az építési munkákkal — versenytárgyalás után — az Alba Regia Vállalatot bízták meg. Szülőapák? A HlR: Magyarországon is megengedik — egyelőre csak a MÁV-kórházban —, hogy a szü­lésnél jelen legyen az apa. A HÁTTÉR: csütörtökön este tíz árakor a Szülőanyák, szülőapák cimű műsor második részében H. Sas Judit szociológus, Gold­schmidt Dénes pszichiáter, Mar­ton István szülész és Tiba János, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa beszélgetett a témáról. A műsorvezető Elek László szor­gosan gyűjtötte a telefonokat a három héttel ezelőtt elhangzott dokumentum-összeállítás óta. So­kan felvették a kagylót, s el­mondták véleményüket. Az egyórás adásban tizenket- ten szólaltak meg — hangfelvé­telről. Volt, akiAek a felesége a mentőben szült, tehát az apa akaratlanul lehetett részese a szülésnek. Hasonló szituációt élt át egy másik fiatalember — s újra szerelmes lett a feleségé­be. Harminchat éves férfi: intim dolognak tartja azt, ami a szülő­szobában történik, s nem menne be. Fölösleges — szerinte — ek­kora hírverést csapni ennek az új lehetőségnek. Egy hölgy: férjét örömben részesítheti, s azt re­méli, könnyebb lesz a szülés. A nőgyógyászaton dolgozó ápolónő volt a legfelháb vodottabb: a szü­lőszoba szentély v senkinek semmi köze hozzá. Sznobizmus az egész, olyan, mint kiskutyát sétáltatni az utcáin, sikk, divat, feltűnési viszketegség. S mi van akkor, ha a férj infarktust kap a látvány­tól? Mit csinálnak vele? Egyes orvosoknak jó propaganda az, 1 hogy megengedik az „együttszü­lést”. A fenti véleménytöredékek is jól jelzik, hogy a hír izgalomba hozta az embereket, mindenki ki­alakított valamilyen képet az új szülési lehetőségről. Persze csak nálpnk szenzáció, hiszen az országhatáron túl már gyakorlat, hogy az apa jelen van a szülés­nél. A minisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy a fantázia felcsigázása után mindenképp megteremtik gnnak a módját, hogy a szülőket együtt készítik fel a szülésre, s az apákat a ter­hesgondozásba is bevonják. Nyil­vánvaló, hogy ez nem lesz töme­ges méretű. Nem ez a család- megváltó alkalom. De arra jó az „együttszülés”, hogy az összetar­tozást erősítse. Egyelőre ez csak a MÁV-dolgozók privilégiuma, a MÁV-kórházban, ahol egyágyas szülőszobák vannak, s ha netán rosszul lesz az apa, kimehet a folyosóra. B. T. BOCSAK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek Miért halt meg Budai it.? (6) Pethes elvörösödött. Ha van megszállott Fradi-drukker a ma­gyar újságírók közt. akkor ő az. Egy időben hetente jelentek meg különböző lapokban a Fradit di­csőítő írásai. — Elnök p ívtárs... — mondta vontatottan. — Most kéri negy­venedszer, hogy mutatkozzam be. — Jó, jó... felelte az elnök. — De ezt az embert vigyék ki in-, nen! — Kicsodát? — Hát a Czibort! Vigyék ki, mert nem állok jót magamért! Nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: • — De elnök elvtárs, mondja már meg: mi baja ezzel az em­berrel? Lehet, hogy fenegyerek volt, de mégiscsak negyvenhá­romszor játszott a magyar válo­gatottban, negyvenhárom, több­nyire győztes vagy döntetlen mérkőzésen, részese volt annak, hogy olimpiát nyertünk, hogy megvertük az angolokat, hogy VB-ezüstöt szereztünk... Ha volt is bőven hibája, vétke ... Azért mégsem kellene így bán­ni vele. —- Vi... vigyék ki! — De mondja már meg: mi ba­ja vele? Azt vártam, valami olyasmit felel: Czibor itthagyta a hazáját, hűtlenné vált hozzánk, nem ér­demli meg, hogy egykori klub­jánál ezek után pezsgővel kínáH- ják. Ezt, ha nem is értettem vol­na meg — annyi mindenkinek megbocsátottunk már, aki fele­ennyit sem tett a magyar sport­ért —, de nem is tiltakozhattam volna különösebben ellene. Szi­ve joga így vélekedni. De nem ezt felelte. — Az a bajom vele, hogy .. Ez áz ember ré ... Részeges! — Honnan tudja? — kérdezte kollégám. — Ha ... hallottam! — felelte. Nem akartunk botrányt. Telje­sítettük az elnök kérését. Bemen­tünk, és kihívtuk Czibort, aki ránk nézett és félszavakból is megértette, mi történhetett. Azért távozóban még megölelte a meg­lepett elnököt, meg is csókolta — és .az elnök, talán meglepeté­sében visszacsókolta. Czibor ezt követően beszállt a bátyja kocsi­jába, Komáromba utazott, és Pes­tet már csak akkor látta, amikor a Ferihegyi repülőtérre hozták. Azóta nem jött Magyarország­ra. 1985 tavaszán Barcelonában sú­lyos baleset érte: Citroenjének féke éppen egy lehúzott sorom­pó előtt mondta fel a szolgála­tot, s hogy ne okozzon tömegka­rambolt, Czibor félrerántotta a kormányt, egy oszlopnak vágó­dott, eltörött a mellcsontja, a ke­ze, a lába, a bordái, belső sérü­léseket szervedett... Egy jó darabig nem is jöhet haza. Mi juthat minderről utólag az ember eszébe? Azért, mert Budai Lacira nem vigyáztunk eléggé, ne a „rossz fiúra" haragudjunk. Inkább magunkra. Abból a tizenegyből, amelyben jók is, rosszak is voltak, de egy­valamiben igy együtt mégis a világ legjobbjai lettek és a si­kert, a diadalt nekünk is szerez­ték — már csak hatan élnek. (Következik: A lány, aki a pénze után fut.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom