Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

1985. július 26. • PETŐFI NÉPE # 3 ■ APOSTAG, DUNA • A falu asszonyai, lányai hely­ben találhatnak munkát. (Malinák Árpád felvételei) Ha valaki a Duna-tájon Apostagot emlegeti, még, az irodalomban kevéssé járato­saknak is előbb eszébe jut a falu határában született Kossuth-díjas író, Nagy Lajos neve, mint az ottani Duna menti Termelőszövetkezet. Az 1^60-ban alakult közös gazdaság az utóbbi évtizedben nem sok említésre érde­meset produkált, vagyis amikor a magyar mezőgazdáság eredményességéről, szerve­zettségéről, valutatermelő képességeiről szóló újságcikket olvasnak, errefelé nem az apos- tagi szövetkezet ,jut az emberek eszébe. Kijutottak ■ Az, hogy a közös gazdaság még ma is lé­tezik, s nem olvadt bele valamelyik környe­ző község viruló szövetkezetébe, a többszöri állami — „vitamininjekció-hatású segítség­nek köszönhető és — legalább annyira an­nak a vezetői testületnek, amelyre a megyei tanács, a .Pénzügyminisztérium illetékes fő­osztálya, valamint a tagság két éve rábízta az ügyeik irányítását, kérve: az út megvá­lasztásával, és a „hajtószár” ügyes és felelős kézbentartásával vezesse ki a szövetkezet szekerét a kátyúból, amelyben már több év­tizede vesztegel. a kátyúból­1974-ben, a dunaegyházi terme­lőszövetkezettel egyesült az apos- tagi, ezzel újább válságsorozat kezdődött, amely 1981-ben — eléggé szerencsétlenül — a vá­lással végződött. — Mi volt a fő probléma? — Központi elgondolás és aka­rat szerint a szövetkezetnek mo­nokultúrára, burgonyatermelés­re kellett áttérnie. A kezdésnél állami támogatást élveztek, és az ingyen jött beruházás feletti örömben senki sem vette a fá­radságot, hogy alaposabban ta­nulmányozza: erre a területre egyáltalában érdemes-e burgo­nyát telepíteni. — Sőt, kizárólag burgonyát!... — Súlyos pénzen vett tapaszta­lat: száraz kiírnájú — drágán lo­csolható — határrészeken nem szabad krumplit termelni. Sú­lyosbította a helyzetet, hogy a kudarc láttán sem történt válto­zás. Egymillió forint értékű bur­gonya megrohadt a tárolóban. E megrázkódtatások sokasága tel­jesen szétrázta a szakembergár­dát. A sikertelenségek elűzték ,ínp$n .a, fiatotokat; ma is súlyos gondunk a szakember-után pót- láSí’.o['-,ín'íoT igßZfibseacs'aM í — Jócskán akadt és akad te­hát tennivaló.’.. — A legfontosabb és legnehe­zebb a termelési szerkezet át­alakítása volt. Megtörtént a föld­csere, kiselejteztünk száz hektár­nyi ültetvényt. A homokos földe­ken visszafogtuk a rosszul ter­mő cukorrépa és a kukorica ter- mesz'ését. Csökkentettük .a lu­cernaterülete , növeltük viszont a búzáét és a napraforgóét, kis te­rületen eredményesen termesz­tünk jól jövedelmező növénye­ket, mint például a mák és az olajretek. Az állattenyésztésben a tejhasznú tehenészet felszámo­lását és a sertéshizlalás megho­• A -Habselyem Kötöttárugyár volt apostagi üzemén ma már a ter­melőszövetkezet zászlaja leng. • Hr. Pintér Bálint tsz-elnök: legfontosabb feladat volt a terme­lési szerkezet megváltoztatása. Nagy önbizalom kellett hozzá, hogy dr. Pintér Bálint 1983-ban — a „mélyponton” —. elvállalja a gazdaság irányítását, s még több álmatlan éjszakába, vitában szü­letett kérdésekbe került, míg vég­re — ez év februárjában — be­jelenthette a közgyűlésen: a Du­na menti Termelőszövetkezet nye­reséggel zárta az évet — Az apostagiak nem dicse­kedhetnek kedvező termelési adottságokkal — kezdte a múl­tat magyarázva a fiatal tsz-el­nök. — A környék árterület; igen változatosak a talajadottságok, ötven—száz négyzetméteren is többféle talajtípust találunk. A szélsőségek: a lepelhomok, réti agyag, kavics. Ez szinte kizárja, hogy nagy táblákban termeljünk — eredményesen. A helyi hagyo­mányoknak megfelelően itt soká­ig szőlővel, gyümölccsel próbál­kozott a szövetkezet, de ezen a környéken —- bárhogy is eről­tették — csak veszteséget termett. • • . — Még nem teljes ugyan a stáb, de sikerült előre lépni. Ennek köszönhető, hogy sikerült fel­számolni például a pénzgazdálko­dás hiányosságait. A pontos el­számolásoknak, az átgondolt in­tézkedéseknek köszönhetően a korábbinál jóval kevesebb rövid- lejáratú hitellel dolgozunk. Ügy tűnik, csak a gyenge termőhelyi adottságok maradnak, de a ter­melési szerkezet alakításával, a foglalkoztatás ésszerűsítésével sikerült — és remélhetőleg si­kerül a jövőben is — a talpon- maradás. Ez volt a célunk és a feladatunk... Farkas P. József nosítását tűztük ki célul. Sike­rült! A veszteséges ágazatok las­san nyereségessé váltak. Válta­ni kellett a melléktevékenység­ben is. Ami csak ráfizetést ter­melt: felszámoltuk. Ámi viszont hozott valamit, azt megtartottuk, fejlesztettük. — Például? — Régi probléma volt a falu­ban a női munkaerő foglalkozta­tása. Ezt megoldottuk: a gyü­mölcskertészetben dolgozó lányok, asszonyok novembertől már ide­haza dolgozhatnak az újonnan létrehozott ci pőf elsőrész- készí tő üzemben. Tavasszal a Habselyem apostagi részlegét is átvettük. — Vannak már szakembereik? t I Növekszik a dinnyefelhozatal, mind gazdagabb a piaci ellátás a népszerű gyümölcsből. A má­jusi időjárás kedvezett a diny- nyének, a júniusi lehűlés azon­ban éppen az indaképződés, az első virágzás kritikus időszaká­ban érte a növényt, ami sokfelé rontott a terméskilátásokon. Mi­vel mindinkább terjed a síkfó­liás dinnyetermesztés — a szán­tóföldön a fejlődés korai szaka­szában fólialepellpl védik a nö­vényt a hidegtől — a kiesést ez­zel a technológiával jórészt el­lensúlyozták, s az érésnél két-há- rom hetes előnyre tettek szert. A termesztési kedv változat­lanul élénk, a dinnyét kifizetődő gyümölcsök között tartják szá­mon. Korábban elsősorban Heves megyére koncentrálódott a ter­melés, újabban Szolnok környé­kére, Bács-Kiskun déli része és Somogy megye is dinnyetermesz­tő vidéknek számít. A hevesi dinnyések egy részé ugyanis ta­vasszal felkerekedik, és más tá­jakon bérel földet. Általában a mezőgazdasági nagyüzem adja a tertneléshez a gépet és az esz­közt, a termesztő pedig a szak­tudást és a munkát. A fajták között a sárgadiny- nyének egyelőre alárendelt a sze­repe, megfelelő hibridek híján ugyanis kevésbé kifizetődő ter­mesztése. Görögdinnyéből vi­szont a termelők világszerte el­ismert bő termést adó, s a beteg­ségeknek ellenálló ízletes gyü­mölcsű hibridek között válogat­hatnak. Ezeknek egy része a'ha­gyományos fajtáknál előbb illet­ve később érik; így a korábbi hat héttel szemben már 8—10 hétig tart a dinnyeszezon. Lőrinc nap néhány éve még a dinnye végét jelentette, most viszont — leg­alábbis az idén — éppen ekkor kezdődhet a csúcsszezon. ßzakemberek becslése szerint az idén a tavalyihoz hasonlóan megközelítően 80 ezer tonna ter­méssel lehet számolni, amennyi­ben a meleg, napfényben gazdag idő tartja magát, s néhány ki­adós eső is a termelők kedvében jár. A termés mintegy fele a ha­zai igények kielégítését szolgálja, másik része exportra megy. Cseh­szlovákia és az NDK a legna­gyobb megrendelők. Hivatal — nyáron Július volt, hajnali fél ki­lenc. A hivatal ablakán csak úgy sziporkázott a verő. A hi­vatalnok ásított. Egy őszhajú, kendős fej kukucskált be a résen. — Tessék mondani, itt le­het aláíratni a kérdőívkérő lapot? — Itt — bólintott a hivatal­nok unottan —, de csak fél kilenc után. — És tessék mondani, ma­gánál hány óra van? Nyolc — recsegte ellent­mondást nem tűrő hangon. — Ma már kiváló hatású gyógy­szerek vannak álmatlanság ellen... Egy óra múlva Újra kopog­tak. Nem válaszolt. Hogy is vá­laszolt volna, hiszen péntek volt, lottóhúzás napja, né­hány perccel tíz óra előtt. Ha ötöse lesz, várhat az ügyfél... Nem lett. A kendős fej éppen akkor jelent meg az ajtóhasa- dékban, amikor nagy buzga­lommal és céklalila fejjel ap­ró fecnikre tépte a szelvényt, és a foga közt sziszegve emle­gette a sorsolóbizottság le- és felmenő rokonságát. — Tessék mondani... — kezdte az asszony. — Tudom, ne folytassa! Ad­ja ide azt a kérdőívkérö la­pot! Gondoltam. Itt idegesít engem másfél órán keresztül, holott még a kérdőívkérö ké­rőlapot se íratta alá. Ezzel kituszkolta az asszonyt, bezárta az ajtót, és elment a másik hivatalba, hogy elin­tézze ügyes-bajos dolgait. A portás azonban nem engedte be, mert nem volt előzetesen bejelentve az ügyes-bajos osz­tályvezetőhöz. „Disznóság” — gondolta magában. „Bizonyo­san megint snóbliznak”. Egy ismerőse mondta, hogy min­dig ezzel ütik el az időt. Bez­zeg ő egyedül ücsörög egy szobában ... Amíg a portás elfordult, beugrott a liftbe. és már száguldott is fölfelé. Kopogott az ajtón, de nem válaszoltak. Türelmetlenül várt, újra kopogott, majd le­nyomta a kilincset és belépett. Ketten ültek egymással szem­ben és snóbliztak. — Disznóság! — támadt rá­juk üvöltve. A két hivatalnok egymásra bámult, majd az egyik meg­kérdette: — Ez ki? — A fene tudja ... dugjál! — Tiltakozom! Én az ügyes- bajos dolgaimat akarom elin­tézni! — Három gg szólt az egyik. — Mit akar? — Ne törődj vele, dugjál! Különben vesztettél. Azt mond­ja, ügyfél. — Na várj csak, most ta­láld el! Sima ügyfél? — Nem! — kiáltotta a hi­vatalnok önkívületben — én is hivatalnok vagyok! — Oké, pajtás, akkor dug­jál te is! _ J úlius volt, dél körül. Az ügyfelek agya éppen felforrni készült... T. Ágoston László KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: Az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától feBaS reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügye­let helye felnőtteknek: Kecske­mét, Nyíri út 38. (Üj megye kór­ház.) T.: 20-488. Központi tömb, diagnosztika.^ Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út. 5. C pavi­lon, földszinti ambulancia. T.- 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jakabszál- lás, Nyárlőrinc, Városföld gyer­mek- és felnőtt betegeit a mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Ti- szaalpár, Imre tér 18. T.: 14.) Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rá­kóczi u. 19. T.: 6.) Lakitelek: dr. Gesztéi J. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-105). Orgovány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma A. 14. T.: 20). Lajosmizse, Ladány- bene: dr. Zsigó L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24).. Szabad- szállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: dr. Berta L. (Szabadszállás, Dózsa u. 2. T.: 75). Kerekegyháza, Fülöpháza: dr. Mánya I. (Kerek­egyháza, Lenin tér 14. J.: 71-101). Kúnszentmiklós, Kunadacs, Kun- peszér: dr. Bodonhelyi S. (Kun- szentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: 155). Tiszákécske: dr. Danis L. (Tiszakécske, Orvosi rendelő, Bé­ke u. 132. T.: 41-261.) Lászlófal- va, Nyárlőrinc: dr. Kunsági A. (Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 23. T.: 20). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet síombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellát­ják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. Ugye­letet tart: dr. Seres M. — dr. Szi­lágyi M. — dr. Pálinkás J. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­lettel. KISKUNHALASON a Sem­melweis Kórház központi ambu­lanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói és pirtói be­tegeket. Ügyel: dr. Dobos L. — dr. Tar Á. Kiskunmajsa, Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: dr. Elek J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25.) Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta, Rém, Mélykút: dr. Rigler K. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88.) Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T. : 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219- es melléit. Fájsz,’ Dusnok: dr. Kiss J. (Dus- nok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12.) Szalkszentmárton, Dunave- cse, Apostag: dr. Flórián Gy. (Du- navecse, Központi rendelő.) Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Borhy E. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167.) Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Petőfi u. 14. T.:17.) Hajós: dr. Zakupszky E. (Teme­tő u. 9. T.: 27). KISKOROSÖN a Kossuth ut­cai körzeti rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fo­gászati ügyelet a város és a kör­nyék lakói részére minden szom­baton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös,. Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a ren­delőintézetben ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi és kaskantyűi betegeket. Ügyel: dr. Téglás Zs. — dr. Tüs­ke L. Imrehegy, Kecel: dr. Szabadosi K. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Légrédy F. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21). BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában látják el. T.: 11-244. Itt lát­ják el a bajai, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, csávolyi, dávodi, érsekcsa- nádi, felsőszfentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. Ügyel: dr. László M. — dr. Hörömpöli Cs. — dr. Ohappon T. — dr. Len­csés Gy. — dr. Surányi H. — dr. Takács I. — dr. Greguss Zs. — dr. Csécs K. BÁCSALMÁSON a rendelőin­tézetben a bácsalmási, bácssző- lősi, tataházi, mátételki, kunba­jai, csikériai, madarasi és katy- mári lakosokat látják el. Ügye­letet tart: dr. Beregszászy Z. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárón tói hétfő reggelig a k vetkező gyógyszertári tartanak ügyeletet. Kecskemét, ‘ Szabai ság tér 1/a.; Baja, Tóth Kálmí tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalo­csa, Széchenyi-lakótelep; Kis­kőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfél­egyháza, Attila u. 1.; Kiskunmaj­sa, Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2,; Tiszakécske, Béke u. 132.; Solt, Béke tér 6.; Kiskun­halas, Kossuth u. 15—19, ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggél 7 óráig tart BÁCSALMÁSI ÁL­LATKÓRHÁZ: dri. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). ' KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr, Bozi R. (Kecskemét. Halast út 34. T.: 28-344). (BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Baija, Bátmo- nostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmomostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösjd, Érsek- csanád; dr. Marüzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.; 34), Bács szent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg ú. 7/a(.), 'Felsőszen tiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sza­bó B. (iBácsibokod, Tolbuchin u. 28. T.: 31, Madaras. Katymár• dr. Varga M. (Madaras. Hunya­di _ u. 1/a. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Cséitalja, Nagybanacska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Dam­janich u. 2.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Ka­locsai. Vörösmarty u. 69.), Tabs, pzalkszentmárton, Dunaivecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunave­cse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, ŰjsoLt. Dunaegyháza. Ál­lampuszta! Célgazdaság solti kér.:, dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta. Du­napataj, Ordas, Géderlak, Duna- szentbenedek. Úszód dr. Bán S. (Harta. Lenin u. 32. T.: 64), Szakmár, öregcsertő, Homok­mégy, Miske, Drágszél: dr. Ko­vács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Hajós, Fájsz, Császártöltés, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét. Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, Bihar u. 2. T.: 24-749), Kecskemét, Ballószög^ Helvécia^ Városföld: dr. Lakos K. (Kecskemét, Marx tér 4. T.: 23-941), Jakabszálláp. Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma u. 22;. T.: 42), Lászlóiéivá, Nyár­lőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalya, Alkotmány u_ 16. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Oserényi P. (La­josmizse, Vereb u. 2/a. T.: 137), Tiszakécske: dr. Jened J. (Tisza­kécske, Kerekdomb 99.), Kerek­egyháza, Kunbaracs, Ladánybe- mé: dr. Szakáll Sz. (Kerekegy­háza, Engels u. 54. T.: 71-161). 1 KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös. Vattay u. 10.J), Ágasegytháza, Fülöpháza, Izsák; dr. Gera J. (Izsák, Ber­csényi u. 1/a.), Kúnszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Sza- lay T. (Kúnszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fü­löpszállás: dr. Loboda J. (Fü- löipszálláls. Ady E. u. 2. T.: 19), Soltvadkert,. Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert. Mun­kácsy u. 14. T.: 90), Akasztó, Csengőd, Tabdi. Páhi. Soltszent- imre. Kiaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Dózsa Gy. uT'til. T.: 61). Kecel, Imrehegv: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KtSKUNFÉLEGYHÁZK ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a. T.: 62-115), Kis­kunfélegyháza. Gátér, Pálmonos- tora, Petőiiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Szegfű u. 2. T.: 62-455), Tiszaalpár, Lakite­lek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.; 23). Kiskun-, majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 168). JászszenÜászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentüászló. Dózsa u. 5. T.: 4). Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmo­nostor 577. T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 11-554). Zsana. Hankakcitöny, Pirtó, Balotaszállási Kunfehértó: dr. Erdódi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5.). Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bí­ró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.). Mélykút. Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút. Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Sziilvási Gy. t (Tompa. Szabadság tér 6E. T.; 94). Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Gsikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: diV Hármait S. (Tatahá­za, Kossuth u. 39. T.t 10.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom