Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-22 / 170. szám
9 1985. július 22. • PETŐFI NÉPE • S DUNA-HÍD, FELÜLJÁRÓ, AUTÓPÁLYA, TEHERVAGON, BUSZJEGY „Próbáljuk tartani a lépést” Interjú Urbán Lajos közlekedésig miniszterrel A magyar népgazdaság VI. ötéves terve a szállítási teljesítmények növekedésével számolt, ma már azonban kitűnik az elemzésekből, hogy nem minden történt az elképzelések szerint. Bács- Kiskun megyében különösen az áruszállítási feltételek állnak a figyelem középpontjában: ezek közül is kiemelten az M5-ÖS és pz új Duna-híd, de egyéb — mára akuttá vált — ügyek is foglalkoztatják a közvéleményt. Az utóbbi időben több írás is szóba hozta e témák valamelyikét, s bár ezekben a sajtóközleményekben sok dologban azonos álláspont látott napvilágot, egymással feleselő elképzelések is felszínre kerültek. A téma tehát megérdemli, hogy újból nápirendre tűzzük. Különösen, hogy személyesen az ágazat vezetőjét, Urbán Lajos közlekedési minisztert sikerült megnyernünk beszélgetőtársul. — A tömegközlekedésben 8—9 százalékos, az áruszállításban pedig 12—14 százalékos teljesítmény-növekedéssel számolt a népgazdaság VI. ötéves terve. A valóságban azonban' nem így alakult a helyzet. Vajon miért? — A gazdasági növekedés üte- I mének mérséklődése, továbbá a nemzetközi kapcsolótok szűkülése következtében megtorpant az áruszállítási igények növekedése. A személyszállításban — elsősorban a helyiközi tariíák emelése mi^tt — ugyanez következett be. A tömegközlekedési teljesít- • mény tavaly stagnált, de erre az évre már növekedést várok. • — A Heti Világgazdaság beszámolt arról, hogy a Hungarocamion sofőréi átmenetileg budapesti buszokon dolgoznak, ami persze csak egyetlen jele az áruszállítás iránti igények csökkenésének. Mit tesznek a változtatásért? — A gazdasági., tevékenység élénkülése, a termelés bővülése, racionalizálása, a' kapacitások jobb kihasználása vezet ahhoz, hogy a csökkenés üteme megszakadjon, s a szállítási teljesítmény kismértékben növekedjék. Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a közúti szállításiban az ezzel foglalkozó szakvállalatok részaránya emelkedjék. — Közbevetöleg hadd kérdezzem meg: pusztán az a tény, hogy a tervhez képest csökkent a fejlődés, a közlekedési feladatok elvégzésének minőségi romlásával is együtt járt? — Erről azért nincs szó: az igényeket a lehetőségekhez képest maradéktalanul, javuló minősé, gi színvonalon kielégítettük. — Bács-Kiskunbán konkrétan hogyan? — A rendelkezésre álló anyagi eszközök legésszerűbb “'felhasználásával törekedtünk a fejlesztésre,, az — időközben nem kis részben megváltozott — igények kielégítésére. A vasúti közlekedésben a személyszállítási igények fele iminkábajárássa! kapcsolatos. A forgalom az 1982-es áremelések hatására erősen csökkent -r- 1980: 6 millió 743 ezer utas, 1984: 5 millió 414 ezer — de ma már kis- .sé 'növekszik. — Sokan azért pártoltak el a vasúttól, mert kétszer- annyi pénzükért semmilyen pluszt nem kaptak. — Az'igaz, hogy duplájába kerül a vonatjegy, de ennpk ellen- súlyozására a MÁV több intézXkedést tett. Nem akarom felsorol- . ni, hogy az áremelés után hányféle kedvezményes akciót ■ vezetetek be — naponta találkozhatunk e felhívásokkal a reklámműso- rok/ban. Am ennél is nagyobb jelentőségű olyan járatok hővezetése, amelyek megkímélik az utazót az átszállástól. Az úgynevezett „átlós gyorsvonatok” Szeged '—Pécs, Szeged—Fonyód és Eger —Szeged viszonylatban számottevően javították Bács-Kiskun lakosainak utazási lehetőségeit is. De a kényelem ..nemcsak a vagonban, ihanem már a pályaudvaron a jegyváltásnál fontos. 1980 ús 1985 között 33 felvételi épüle1934-ben, a fővárosban született. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki diplomát, 1957-től a Magyar A Hamvasatoknál dolgozott, különböző beosztásokban, 1962-ig. Ezután a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium főmérnökeként majd 1963-tól 1967-ig az Országos Tervhivatal munkatársaként tevékenykedett. 1967-től 1973-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai osztályának munkatársa volt. 1973-tól 1976-ig a Magyar Államvasutak vezérigazgató-helyettesi majd vezérigazgatói tisztségét töltötte be. időközben ■ miniszterhelyettesként is tevékenykedett. 1976-tól közlekedési mnnisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1964-től közlekedési miniszter. tét korszerűsítettünk, hat településen új várót építettünk, s mindenképpen említésre érdemes, hogy 1985 második felében Kecskeméten MÁV-jegyirodát nyitunk. Szín az utazási lehetőségek palettáján a bugaci nosztalgia-vonat is. , — Tudtak-e mindig elég vagont adni az áruexportöröknek? Bács-Kiskun gazdaságaiból elég sok panaszt hallani. — Bár a MÁV . természetesen ^elsődleges fontosságúnak tartja a nemzetközi szállítások zökkenő- mentes megszervezését, az őszi csúcsidőszakban jelentős volt a vagonhiány. Egyes viszonylatokban ma is vannak nehézségeink. Ezt csak tetézi, hogy a fuvaroztatók rakodási készsége hétvégeken tovább romlott. — Az egységrakományok le- és fölpakolása egyszerűbb és gyorsabb — lenne... — ... ahol bevezették, az is. Baján, Kalocsán, Kecskeméten dinamikusan fejlődik a konténer- forgalom. 1984-ben például 5600 nagy konténert továbbított ekör- zetberi a MÁV, 200 százalékkal többet, mint egy esztendővel azelőtt. Ennek feltétele a rakodási lehetőségek bővítése, korszerűsítése, melyek sorában említést érdemel a Kecskemét-Alsó pályaudvari kereskedelmi telep építése — félig már készen van —, a kiskunhalasi delta vágány, és a kiskőrösi állomás biztosítóberendezése. Az elmúlt öt évben új iparvágány épült Kalocsán, Kiskőrösön, Dünavecsén, Városföldön, Kiskunfélegyházán, Lakiteleken és Kiskunhalason, átadás előtt Kiskőrösön, Mátéházapusz- tán, Kiskunmajsán és Halason. Tizenhárom állomáson vágány- bővítésre kerülhetett sor. Rendkívül jelentős a szintbeni kereszteződések biztonságosabbá tétele érdekében végzett munka: 732 közút—vasút kereszteződésből 214-et építettünk át. Ha még ehhez azt is hozzáteszem, hogy 1981- ben megszűnhetett a gőzvontatás, s befejeződött a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Szeged és a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vonal villamosítása, akkor azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy ezek eredményeként magasabb szinten tudjuk ellátni feladatainkat. — A közutakon mennyivel javult a helyzet? — Próbáltuk tartani a lépést á járművek gyarapodásával. Ebben a tervidőszakban készült el a Halasi úti felüljáró, a megye- székhelyen, Kiskunhalason a Kossuth utca, Kecskeméten az 5-ös bevezető szakaszának négynyomúsítása. Megépült — koordinációs pénzből — a Gátér—Pál- monostora közötti összekötő út, s jő néhány egyéb, fontos szakasfe. Hídkorszerűsítésre az 53-as úton -Balotaszállás körzetében, az 5311- es számú úton Szakmár közelében és az 5312-es úton ! Kalocsa környékén került sor. A burkolatot 189 kilométer hosszan megerősítettük Bács-Kiskunban, és 941 kilométernyi útra új aszfalt- réteg került. — Három (téma minden alkalommal — például igen élesen a pártértekezleteken és az országgyűlés képviselő jelölő és választói gyűléseken i— szóba kerül: Duna-híd, M5-ÖS autópálya kiskunhalasi felüljáró. Érdekelne a véleménye most is, különösen, hogy a Magyar Hírlapban annak idején „kacsának" minősítették önmagában azt a hírt, hogy megvan a helye a tervezett hídnak... — Az országos közúthálózat összefüggéseit és a Gemenci Tájvédelmi Körzet védelmét figyelembe véve: az új Duna-híd építésének helye Szekszárd térségében a legkedvezőbb. Ez tény. Ehhez azonban most is hozzá kell tenni: a megvalósítás idejét még nem tudjuk behatárolni. Addig is, a gondok enyhítésére, Bács-Kiskun és Tolna megye vezetőivel egy szívemhez közelálló megoldás gyakorlati lehetőségeit vizsgáljuk meg. I — A kompra gondol? — Két, nagy kapacitású, korszerű komp a híd megépítéséig is oldhatna a kétségkívül meglévő feszültségeken. A két megye összefogását minisztériumunk is támogatná, hogy például megépüljenek a kompokat kiszolgáló utak. Lehet persze vitatkozni azon, vajon helyes-e az 1990-es évekig húzni az új híd építését, de a kérdés — az ország pénzügyi helyzetében — jelenleg inkább a pótmegoldások keresésekor vethető fel. — Kiemelt feladatként kezelik az M5-ős autópálya építését — ám ezt az egyszerű utazó inkább csak hallja, mintsem érzékeli. — Az M5-ÖS félautópálya építése jelenleg a Budapest—Örkény szakaszon folyik, ennek átadását 1985. végén tervezzük, s ezután — legkésőbb 1988^ban — Lajosmi- zséig folytatódik az építés. Ugyanebben az Időben Kecskemét és Lajosmizse között is bővítésre kerülne sor, s a meglévő utat négy- nyomúra szélesítjük. A várost elkerülő autópálya-szakasz kiépítése, illetve magának az autópályának a végleges kiépítése csak az 1990. utáni elképzelésekben szerepel. t — A legjobban a halasi felüljáró ügye áll: vállalták a tervezés során felmerült plusz tízmillió forint előteremtését. Mikor kezdődik az építkezés? —'Remélhetőleg már az ősszel. Másfél év alatt végezni kell vele. — Kellemes meglepetés, hogy a hivatalosan már eddig is Kecskeméthez tartozó hetényegyháziak és katonateleplek a tarifaáremeléskor buszjegy-ár szerint is a város lakosai lettek. Hogyan tudták ezt megoldani? — Nem volt egyszerű. A drágább helyközi tarifáról az olcsóbb helyire való áttérés ugyanis az illető Volán Vállalatoknak mindenütt az országban bevételkiesést okozott — a helyi közlekedés még az emelt árak ellenére is nagyobb dotációt élvez, mint a távolsági — s ez 45—50 településen a közigazgatási, teriiletrendel zés kapcsán csak fokozta a gondokat. A város vagy községhatár ugyanis azért nem lehet „rendező elv”, mert egyik vállalatot sem léhet eleve veszteséges tevékenység végzésére kötelezni. Kecskeméten úgy sikerült áthidalnunk a nehézségeket, hogy a kormányzat lehetővé tette á helyi tarifából beszedett pénz, egy részének e problémákra való fordítását. Így az érdekelt szervekkel egyetértésben a helyi tarifa rendezésével egyidőben sikerült megoldani a tarifahatárok módosítását. A rendezést a jövőben • folytatni kívánjuk és — a lehetőségeink mértékében •«- valamennyi helyen, ahol indokolt — meg akarjuk oldani. Ballal József KARBANTARTÁS A SZANKI ÜZEMBEN 1— • A 160 bár üzemi nyomású gázszeparáiort szilárdsági pró. bához készítik elő. A gáztárolók feltöltésénél is A hazai szénhidrogén-bányászat jelenlegi legfontosabb feladata, hogy a tél kezdetére feltöltsék a föld alatti gáztárolókat. Ezen sok múlhait majd a nagy hidegek idején, hiszen nem mindegy, hogy a fokozott igények kielégítésére lesz-e elegendő tartalék. Nagy volt tehát a meglepetésem, amikor legutóbbi találkozásunk alkalmával Fáik Miklóstól, a Kőolaj-1 és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemének vezetőjétől azt hallottam, hogy a szanki gázüzem termelése július végéig szünetel. Csodálkozásomra elmagyarázta, hogy jelenleg a berendezések tervszerű megelőző karbantartása folyik, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által kidolgozott ütemtervnek megfelelően. Az energiaellátás biztonsága szempontjából ez még a gáztárolók feltöltésénél is fontosabb, mert a karbantartás elhanyagolása a téli csúcsüzem idején belátha- taitlan következményekkel járna. Talán az olvasót is érdekli, hogyan zajlik le egy ilyen nagyszabású munka. A szanki csőlabirintusban nagy a sürgés-forgás, ki kívülről, ki belülről gondozza a szerelvényeket. Reményi István részlegvezető részletesen elmagyarázta az akció lefolyását. — Gázüzemünknél a szanki, a tázlári és a zsanai mezők termel vénye áramlik át az országos hálózatba. Ez óránként mintegy 150 ezer köbméter földgázt jelent. A karbantartásra már februárban megkezdtük a felkészülést a tmk-terv elkészítésével és a szükséges anyagok megrendelésével. A munka a vezetékek leszívásával, a folyadékok leürítésével és a gázmentes állapot ellenőrzésével kezdődik. A további feladatok közé tartozik a nyomástartó edények előkészítése a nyomáspróbára, a biztonsági szelepek beállítása, újrahitelesítése, a szerelvények tömítéseinek cseréje, a tolózárak zsírfontosabb zása, valamint a • műszerek, műszerkörök és szivattyúk működésének ellenőrzése. A felsoroltakon kívül megszüntetjük az előző üzemelési időszakban fel-' jegyzett hibákat. A karbantartás idején a folyamatos, háromműszakos munkarend helyett egy műszakban dolgozunk. — Jelenleg hol tartanak? — Még semmi sincs teljesen készen, de remény van rá, hogy 25- ére mindent befejezünk és újra kezdődhet a termelés — hangzik a részlegvezető derűlátó válasza. Az egyik legnehezebb munka a szeparátorok előkészítése a nyomáspróbára. Ezek a berendezések választják szét a gázt, a gazolint és a vizet. A cseppleválasztó terelőlemezek kiszerelése után a tartály tisztítása következik, ami ugyancsak próbára teszi az erre vállalkozókat. A kánikulai melegtől felforrósodott tartály belsejében Kávai Ferenc — lábzsib- basztó testhelyzetben — pneumatikus revétlenítövel tisztítja az edény falát. Fotóriporterünk elmondása szerint egy felvétel elkészítésének tapasztalata bőven elég ahhoz, hogy tisztelétet parancsoljon a tartályban kuporgó olajbányász iránt. Odébb Abrahám Imre és Tern esi Mihály műszerészek egy expanziós szeparátor szintszabályozó automatikáját szerelik. A biztonságtechnikai feladatokat is ellátó berendezés pontos, precíz munkát kíván, amit a dolgozók szerszámtáskája is tükröz. Különféle alakú és nagyságú fogók, Kávai Ferenc a tartály belsejében. (Somos László felvételei) osavarhúzók, és egyéb szerszámok sorakoznak egymás mellett katonás rendben. A MEO-üzemegység radiológiai csoportja a hegesztési varratokat röntgenezi. A varratok köré filmet csavarnak, ami majd a laboratóriumban mutatja meg, hogy van-e valamilyen repedés vagy salakzárvány az összeolvasztásban. — Mik a szolgáltatás biztonságának kilátásai? — kérdezem kísérőmet. Reményi Istvánt. • -*• Ügy gondolom, hogy az üzem hibájából fennakadás nem lesz. Ellenben az olyan műszaki fejlesztő beruházások, mint a Ganz- Thomassen kompresszorok, a gázelőkészítő hűtőkompresszorok és a különböző fűtőértékű gázokat elegyítő keverőkör jelenlegi állása okot ad némi aggodalomra. Reméljük azonban, hogy az igazi szezon kezdetére ezek is kifogástalanul működnek majd. Bálái F. István Madarak a házrengetegben — Ez megőrült! — mondta ijedten a feleségem, aki az ablakhoz szaladt, megnézni, a házak fölött merészen fordulózó helikopter^. Találgattuk mi lehet az oka a város fölötti ide-oda röpdösésnek. Talán itt lakik a szerelme, vagy az édesanyja, azt üdvözli a pilóta már második alkalommal, most éppen vasárnap reggel öt órakor, amikor az ember még szeretne szundítani egy keveset. Korán kelő vagyok egyébként is, megszoktam, hogy hasonló időpontban ébresztik a környéket a berregő motorok, a hangos Trabantok, útjukat errefelé rövidítő teherkocsik, és más járművek. A helikopter legfeljebb új, bár meg kell hagyni, hogy erőteljes hang volt ebben a zenekarban. Aztán megtudtuk a tájé- kozottabbaktól azt is rövidesen, hogy mi volt a légi látványosság oka: szúnyogirtás folyik szeretett városunkban, s másfelé is, ahol szükség van rá, például a fában gazdag, szúnyogtermő üdülőhelyeken. — Reszkess szúnyog, jön a helikopter! — mondhattuk tehát mi is vidoran, s mondtuk is a gép sokadik fordulója után, amely látványnak sem volt megvetendő. A felkelő nap fényében merészen forduló, vegyszert permetező légijármű, maga is nagy rovarhoz, de inkább szitakötőhöz, mint szúnyoghoz volt hasonló. Hát igen. a szúnyogot irtani kell, mert ártalmas lehet, és csíp cefetül, ha nincs az ablakon háló, meg amikor kiül az ember az erkélyre, vagy a parkba. Sok eső esett mostanában, bizonyára ezért rendelték el bölcs előrelátással a Szúnyogirtást. Igaz, az idén még itt a városon szúnyogot csak elvétve láttam, de biztosan kikeltek volna a meleg időben rövidesen. Valaki az ismerőseim közül .— eseménytelen életünkben az ilyesmi is téma — összefüggést vélt felfedezni a sok vegyszerezés, a rovarok pusztulása és a hasznos madarak nagyarányú fogyása között. Például, hogy mostanában már cikázó fecskét sem látni a házak között. Vajon hol vernek fészket a kedves villásfarkúak? A Balaton környékén még csapatostul megjelentéli. az idén is. de úgy látszik, hogy a létfeltételek megváltozása nem kedvezett a megtelepedésüknek. A közeli temető fáiról nagy varjúcsapát röppent fel ijedten a helikopter zúgáeára\ a _ galambok is magasabbra húztak a zajos masina elől, csak a szürke verebek csipegették egykedvűen a szeméttartályok körül elszóródott konyhai hulladékot, jelezve, hogy ők bizony alkalmazkodjak a körülményekhez, s holmi nagy madár sem tudja elriasztani őket. Az ő táplálékuk télen—nyáron biztosítva van, bolondok lennének elrepülni. Hasonló véleményen van a balkáni gerle is, bár egyikük sem hasznot hajtó madár, de mégis csak színfoltjai az egyhangú városi környezetnek. Néha látni már a kertes házak zöldjében, a terek nyírt füvén csipegető feketerigót is, s betévednek a pintyek, fakopácsok. cinkék, seregélyek. A helikopter befejezte munkáját, bizonyára még sokan fordultak a fal felé, hátha sikerül aludniuk egy órácskát. Nekem már nem megy ilyenkor az alvás, kibámulok hát az ablakon. A ' tavaly elültetett kis fák az idén már lombot is eresztettek. s bár néhányat kitörtek a lelkesen játszó gyermekek, maradt még jó néhány, s csuda, hogy maradt, hiszen karót elfelejtettek rakni meU lejük. Tíz év múlva már biztosan árnyékot is adnak a parkban üldögélő nénikéknek, babakocsit toló kismamáknak. Talán rövidesen a madarak is megtelepednek rajtuk. F. Tóth Pál
