Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

TDLáC PBOLRÁBJAI. IGYS8ÜURKK1 gHnmnMmmnmn AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 167. szám Árai 1,80 Ft 1985. július 18. csütörtök Lakások — olcsóbban Lehet-e százhúsz négyzetméteres lakást építeni 830 ezer forintért? A KUNÉP lakossági kötvényének segítségével — Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán — lehet. Való­ságos szenzációja a dolognak, hogy korábban ugyanez a válla­lat . ugyanilyen lakásokat sokkal drágábban és ráfizetéssel tudott csak elkészíteni, most pedig — súlyos ezreket lefaragva a költsé­gekből — még tisztességes nyere­ségük is van. A „titok” nyomá­ba eredt Kötvénypiaci séta című írásának mai, befejező részében munkatársunk. (Maga a kötvénypiac — egy teg­nap reggeli MTI-jelentés szerint — élénkülőben van, A. keresletet mindinkább megközelíti a kíná­lat, s ma mái* naponta több száz kötvény cseréi' gazdát. Augusztus 15-én kibocsátják az első Változó kamatozású lakossági kötvényt: biztos évi .9 százalék kamat, s to­vábbi — maximálisan 4 — száza­léknyi hozadék az illető váBálát nyereségétől függ. ELŐBB ŰT, AZTÁN PARCELLÁZÁS? Nem kell telekre várni Kalocsán hatják ki — nem kellett a föl s így a porták olcsóbbak is. Legtöbb szabad telek Rokkant- telepen van, a nyolcvan házhely­ből eddig negyvenet adtak tartós használatba. A részlegesen köz­művesített — víz, villany meg­van, a járdához anyagot ad a ta­nács —, 540 négyzetméter körüli telkek 48—50 ezer forintba ke­rülnek. Ugyancsak részleges köz­művet kap a Virág utcában ki­alakuló 19 telek, hasonlóan a Tuli­pán utca 22 házhelye, amelyből csak néhány vár gazdára. Korszerű, csoportos családi há­zak épülnek majd a Középső ker­tek városrészben, ahol teljes köz­művesítéssel adják át az 51 tel­ket. Jóllehet ez a legdrágább — hozzávetőlegesen 150 ezer forint egy porta ára —, már negyvenen előzetesen jelentkeztek vevőnek. Az OTP-vel együttműködve vég­zik a munkát* a kisajátítás első szakasza lezárult. Várhatóan az idén'megkezdik a tartós haszná­latba ; adást. A teljes közműben a szennyvízcsatorna is benne van, -s legutóbb fölvetődött a gondo­lat; ha van rá igény, az utat is készítsék el — előre! Költségeit hozzászámítanák a telekárhoz, s így kapnák meg a házhelyet az ■építtetők. Érdemes lenne kipró­bálni! A városközpontban' a szétszórt telkek is hasznosíthatók. Meny- myiségileg azonban ezeknél szá­mottevőbb, hpgy nemrégiben belterületté nyilvánították a Mó­ra F. utcai zártkerteket, ahol ez­itesre alkalmas t művelés siói Kivonni által további kétszáz lakás építé­sére nyílik mód. Az alapközmű- vekhez megvan a csatlakozási lehetőség. Kisajátítás nem lesz, aki építeni akar, az a jelenlegi tulajdonostól veheti meg a tel­ket, szabadforgalomban. A la­kásszövetkezet is folytatja a Jó­kai lakótömbben sorházépítési akcióját, itt ötven lakásra van még hely. A megszűnt, olcsó, úgynevezett szociális telkek helyett az új tá­mogatási formának megfelelő­en pénzbeli hozzájárulást kap­hatnak a kisjövedelműek a ta­nácstól — már a házhelyvásár­lásra is. A következő időszakra is ki­alakultak az elképzelések. Rövi­desen a Malom utca és a Petőfi utca között új 'átjárót nyitnak. Az ott kialakuló 19 telken szi­gorú előírásokat alkalmaznak, mivel a műemléki városközpont­ban "csak a környezetbe illő há­zak épülhetnek. Ha lesz rá igény, akkor a Meszes! út bal oldalán is házhelyeket alakítanak ki a VII. Ötéves tervidőszakban. A feltételes mód azért van, mert bár az idén a tervezett ötven he­lyett várhatóan 150 lakhatási en­gedélyt ad ki a tanács, de azt is megállapították!, hogy az év el­ső felében a tavalyinál sakkal kevesebben kértek építési enge­délyt. A szenzáció? Az lenne, ha nem aratnának De — és ez a megnyugtató — aratnak, így dandárjában. Szerencsére. 1 MENNYIT Mennyit ér a búza, ha magyar? — tehetném fel a költői kérdést. Búza ez is, és pont olyan keve­set kapunk érte a nemzetközi kereskedelemben, mint a többi eladó. A szocialista országok — kivétel a Szovjetunió — ma már nem igazán vevők a búzánkra, ugyanis ebből is, mint minden élelmiszerből önellátásra kednek. Némelyik egykori portőrből mára exportőr Még Kína és India is...! Sok a búza, ezért alacsony az ára, ez törvényszerű. Az idén — a Nemzetközi Búzatanács sze­rint — rekordtermés és -kínálat várható. ~ A hazai felvásárlási ár 3600 forint tonnánként. A jobb minő­ségű (főiként a durumbúza) 40 százalékkal is többet ér (ne), csakhogy megyénkben nem ter­melnek ilyet, mert a végelszá­moláskor kiderül, csak gondót okoz többet, de nem hoz több jövedelmet. — Milyen az idei aratás? Tamás Imre, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz elnökhelyet­tese fogalmazta meg a legreáli­sabb választ; — Sosem volt ez könnyű, min­dig' nagy figyelmet kívánt, akár­mennyire gépesített és szervezett a munka. Nyáron az érdeklődés középpontjában áll. A táblák gyomosabbak, néhol megdőlt a kalász, de a megyében nincs na­gyobb gond... A rémi Dózsa Tsz-ben Fiisze- nccker János pedig így válaszolt: — Boldog vagyok, hogy aratha­tok. Ebből nekem most van elő­ször részem... Nagyon szép munka. Az biztos: á tavalyinál na­gyobb erőfeszítést kíván' a mos­tani aratás embertől, géptől. A búza mégis csak az életet jelen­ti: a kenyeret. Az aratás hétköznapi pillana­tait a 3. oldalon villantjuk -fel. Fotó: Somos László most, július közepén, Bács-Kiskun megyében, semmi „különleges” sincs a nyári munkák töre­im­lett. Sajtótájékoztató' Színes kínálat iPÉflH a művelődési házakban előkészületeiről A moszkvai XH. Világifjú­sági és Diáktalálkozó előké­születeiről tartottak sajtótájé­koztatót szerdán a Demokra­tikus Ifjúsági ■ Világszövetség I székházában., A július 27-én kezdődő fesz­tivállal kapcsolatban Valid Maszri. a DÍVSZ elnöke egye­bek közt elmondotta: mintegy ; 130 országból 20 ezer fiatal ér-/’ kezik Moszkvába. . ■ Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a sajtótájékoztatón eL mondották: a helsinki záróok­mány aláírásának tizedik év- | fordulója egybeesik a feszti-1 vál megrendezésével. . Ennek . szimbolikus . jelentősége is van, s.a találkozó idején kü­lönös figyelmet faBPHÜBf azokra. az eseményekre, \arne-.:;! lyék az envhuléu folyathat te- * töpontját jelentő helsinki kon- * ! ferenciasorozatra (emlékeznek. Végre igazi nyár van. Sok he­lyen újra felvetődik-a kérdés: le­het-e, kell-e nyári programokat szervezniük a falusi művelődési házaknak? Érvek és ellenérvek tucatját sorakoztatják fel az érintett népművelők, akiknek nem könnyű a dolguk, hiszen az utóbbi években sokat változott a falvak társadalma. A kérdést úgy is föltehetnénk: van-e igény nyá­ri programokra? A lakosságnak az a része, amelyet a szervezők közönségükként mozgósíthatná, nak, elérhető-e ebben az idő­szakban? A javarészt a mezőgaz­daságból élő falusi lakosság leg­főbb elfoglaltsága ilyenkor az aratás, a gyümölcsbetakarítás és a növényvédelem. Vannak per­sze olyan rétegek, korosztályok, amelyek igényelnék a közösségi foglalkozásokat. Elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó szülők gyermekei. Nagyrészük az isko­lai szünetben — szervezett prog­ramok híján — tétlenül tölti sza­bad idejét. Érdemes megfigyel, ni, milyen lehetőségeik vannak a közművelődési szakemberek­nek ilyenkor a programszerve-, zéshez. Többen panaszolták pél­dául, hogy a jelenlegi bérezés szinte kikényszeríti az intézmé­nyekben, hogy a nyarat „ubor­kaszezonnak” tekintsék. Az egy­két alkalmazottal dolgozó kul- túrházakban például nincs lehe­tőség helyettesítési díjak fizető, sere. A szabadságok idején így sok helyen zárva tart a kul- túrház, vagyis több három­négyszáz négyzetméteres kö­zösségi épület áll kihasz­nálatlanul. Nem mindenütt nyug­szanak bele ebbe az állapotba. Jó néhány népművelő új for­mákkal, szervezési megoldások­kal kísérletezik. A cél: megte­remteni a nyári szabad idő hasz. nos eltöltésének feltételeit. Me- (Foly tatás a 2. oldalon.) Hálozatbóyites Tiszakecsken Több mint kétmillió forint értékű villanyhálózat-bőví­tést végeznek a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dol­gozói Tiszakécskón. A mun­kából részt vállaltak a szom­szédos Kunszentmárton sze­relői is. A rekonstrukció érinti a Kossuth, a Béke, a Ságvári utca, a Főtér és a Szabadság tér, valamint a Tisza-sor lakóit. A munkát a harmadik negyedév végére fejezik be.' A hazai termékeknek — az Állami Biztosító becslése sze­rint — mintegy tíz százaléka károsodik a csomagolás hiá­nyosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy-egy termék szakszerűt­len, taszító hatású burkolása miatt hányán állnak el a vá­sárlástól. A jó áru önmagá­ban nem elég,'öltözékének is hűen kell tükröznie a béltar­talmat. A jól csomagolt áru szállításkor nem sérül meg, elhelyezése, mozgatása köny- nyűszerrel megoldható, mind­ezek tetejében még vonzza is a vásárlók szemét, kínálja ma­gát. Vitathatatlan, az elmúlt 15—20 évben sokat fejlődött a hazai csomagolási kultúra, ám még mindig nem érte el az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980-ban az egy főre jutó csomagolószer­felhasználás 56 dollár értékű volt. Svédországban 164, Hol­landiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vá­sárlók —íi itthon és külföldön — egyre igényesebbek. A márkák versenyében . csak azok a cégek számíthatnak je­lentős üzleti sikerre, amelyek a tartalommal is jól harmoni­záló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra. Nekik — hovatovább — lét­kérdés lesz, hogy a kegyetlen iramú versenyben a követel­ményeknek milyen gyorsan és milyen színvonalon tudnak megfelelni.’ A csomagolásban élenjáró országokban a színek, a for­máik, az anyagok gondos meg­választása mellett ma már a csomagolóanyagok energia- tartalmára is ügyelnek. Lé­nyeges szempont, hogy a föl­használt anyagok mind na­gyobb mértékben új rahasz- nosithatók legyenek. Ezt* a környezetvédelmi szempon­tok mellett az anyagtakaré­kosság is megköveteli a terve­zőktől. Újrafelhasználásra el­sősorban egyes papír és üveg csomagolóanyagok alkalma­sak, mégpedig viszonylag kis ráfordítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumini■+ umból készült italosdobozokat is visszaveszik, természetesen automaták segítségével. Külföldön az új csomagoló­anyagok tervezésénél, formá­juk kialakításánál egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a fogyasztók védelmének is. Esi egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást je­lent. A fejlett országokban mindinkább tért hódítanak a „gyermekbiztos", csak a fel­nőttek által felnyitható gyógy­szercsomagolások. Sajnos, a KGST-országokban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles körben megoldani. A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hát­ráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább cso­magolóanyagokat teszik fe­lelőssé a fogyasztói árak emel­kedéséért. Az ilyen véleményt hangoztatók túlságosan le­egyszerűsítik a kérdést, való­jában figyelmen kívül hagy­ják a csomagolás nélkülözhe­tetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a pa­pír csomagolószer-ellátásban két vállalat termésbővítő fej­lesztése. A Csepeli Papírgyár­ban új hullámpapirlemez- gyártó gépsort telepítenek, el­végzik a meglevő gyártóberen­dezések rekonstrukcióját, s újabb feldolgozógépeket állí­tanak üzembe. Ennek révén 13 ezer tonnával megnő a hullámtermékek termelése. A Nyíregyházi Húllámdoboz- és Zsákgyárban 630 millió fo­rint értékű korszerűsítést haj­tanak végre. A fejlesztés ered­ményeként 8 ezer tonnával emelkedik az impregnált, il­letve a kimetszett hullámter­mékek mennyisége. Cseh János . V. T. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom