Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
1985. július 2. » PETŐFI NÉPE * 3 Kitüntetett egészségügyi dolgozók Az 1985. évi Semmelweis-ün- nepség alkalmából szakmai munkája és közéleti tevékenysége elismeréséül az egészségügyi miniszter KIVÁLÓ ORVOS kitüntetéssel jutalmazta dr. Losoncz Mihályt, a Hollós József Megyei Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosát. KIVÁLÓ GYÓGYSZERÉSZ kitüntetést kapott Nagy Ágoston, a csengődi gyógyszertár vezetője. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT miniszteri kitüntetésben részesült: And- rássi Gyuláné szakácsnő, megyei, kórház Kecskemét;• Aranyi Tibor- né ápolónő, megyei kórház Kecskemét; Árva Jánosné bölcsődei mosónő Kecskemét; dr. Bakó Géza főorvos, Kalocsa kórház; Balázs Józsefné pénzügyi csoport- vezető, Bácsborsód szociális otthon; Bándi Szabolcsné ápolónő Baja kórház; Bodahegyi Istvánná közegészségügyi-járványügyi ellenőr, Baja; Bodor Mihályné fogászati asszisztens Tiszaalpár; Bogasov Istvánná bölcsődei gondozónő, Kecskemét; dr. Bordás Ferenc orvos szaktanácsadó, Kecskemét, megyei kórház; Bugyi Lászlóné osztályvezető főnővér, Kiskunfélegyháza kórház; Czigány Péterné gazdasági előadó, Kecskemét Egészségügyi Intézet gondnoksága; Dr. Csenki József körzeti gyermekorvos, Kiskőrös; Cserei Józsefné ügyviteli alkalmazott, Kalocsa bölcsőde; Duma Dénesné laboráns, Lajosmizse gyógyszertár; Endrődi Sándorné szakmunkás, Kalocsa kórház; Farkas Gergelyné gazdaasszony, Kecskemét bölcsőde; dr. Faragó Márta körzeti orvos Solt; Fekete Istvánná ápolónő, Kalocsa kórház; Feodor Miklósné ápolónő Bácsborsód szociális otthon; Fodor Andrásné pénzügyi osztály- vezető, Kalocsa kórház; Forczek Dánielné intézeti vezető főnővér, Kiskunhalasi kórház; dr. Gátay Ferencné gyógytestnevelő, Kecskemét; Géró Mihályné üzemi ápolónő, Kecskemét megyei kórház; dr. Gulyás József körzeti főorvos, Gara; Hajzer János bölcsődevezető, Császártöltés; Háhn Péterné főnővér, Bácsborsód szociális otthon; Horváth Józsefné bölcsődei gondozónő Baja; Horváth Józsefné főelőadó, Városi Tanács VB. egészségügyi osztály Baja; dr. Horváth Mária körzeti gyermek- orvos Baja; Jóka Ottóné osztály- vezető főnővér-helyettes, Kecskemét megyei kórház; Juhász Istvánná gazdasági osztályvezetőhelyettes, Kecskemét megyei KÖJÁL; Kalapos Anna körzeti ápolónő, Ajcasztó; Kalász Káz- mérné csoportvezető nővér, Kiskunfélegyháza szociális otthon, Karajkó Józsefné pénzügyi-számviteli osztályvezető, Baja kórház; dr. Kindl Imre osztályvezető főorvos, Kiskunhalas kórház; Kiss Józsefné körzeti védőnő, Kecskemét; Király Imréné szakácsnő, Baja, szociális otthon; dr. Rlájkó Kálmán körzeti orvos, Apostag; Kovács Józsefné tejkonyha-vezető, Kecskemét; B. Kovács Jánosné könyvelő, Kiskőrös GAMESZ; Kovács Miklósné gyógyszerész, Tiszakécske; dr. Kudron Nándorné bölcsődevezető, Kiskőrös; Madari Jenöné dr. Kiss Emőke körzeti fogorvos, Nyárlőrinc; Marozsi Imréné gondozónő, Kecsk,emét csecsemőotthon; dr. Molnár Árpád körzeti főorvos, Kunszentmiklós; Molnár Mária vezető asszisztens, Du- navecse rendelőintézet; Okner Lászlóné szociális intézeti vezető, Kalocsa; Dr. Pauli Péter szakfelügyeleti osztályvezető1, Kecskemét Gyógyszertári Központ; Páli Sándorné bölcsődevezető, Kis- szentniiklós; Pápay Jenőné részlegvezető, Kecskemét Gyógyszer- raktár; Perger Miklósné gondozónő, Kecskemét csecsemőotthon; Petrovácz Józsefné bölcsődei gondozónő Baja; Répa Jenőné városi vezető védőnő, Kiskunfélegyháza; Sarkadi Sándorné ápolónő, Baja kórház; dr. Scheibl József stomatológus főorvos, Kiskőrös ; dr. Sebők János körzeti főorvos, Kecel; dr. Seres Mihályné körzeti ápolónő, Pálmonosto- ra; dr. Sipkái Ibolya szakorvos, Kalocsa kórház; Szabadi Istvánná szociális gondozónő, Kalocsa; Szabó Jánosné csoportvezető asz- szisztens, Kecskemét megyei kórház; dr. Szabó Józsefné bölcsődevezető-helyettes Kecskemét; Szabó Mihályné röntgenasszisztens, Kecskemét megyei kórház; Szabó Tiborné osztályvezető főnővér, Kecskemét megyei kórház; Szalai Istvánná körzeti védőnő, Jakabszállás; dr. Szántó Vilmos- né gyógyszerész, Kiskunfélegyháza; Szekeresné Szabó Franciska körzeti védőnő, Kunszállás; dr. Szigeti Józsefné csoportvezető gyógyszerész, Kecskemét; Takács Istvánná gyógyszerész, Kiskőrös; dr. Tamás József körzeti főorvos, Kalocsa; Tóth József egészségőr, Kiskőrös; Treszkity Sándorné osztályvezető ápolónő, Baja kórház; Verli György né gyógyszertári szakasszisztens, Baja; Végh Pálné bölcsődei bevásárló, Kecskemét; Zsíros Pálné bölcsődei gondozónő, Kecskemét; Zsnider- csity Antalné gondozónő, Egészségügyi Gyermekotthon Gara. Hetvenhárom egészségügyi dolgozó MINISZTERI DICSÉRETBEN részesült. A megyei Orvos-Gyógyszerész Tudományi Bizottság javaslata alapján hárman vehették át a BÁCS-KISKUN MEGYE EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT emlékérmet. A megyei ünnepségen osztották ki a bizottság tudományos pályázatának idei pályadíjait is. MIÉRT NINCS MOZGÖSZOLGÁLÁT? Vihar után, nyaralás előtt az ü vegezőknél Műhelycsarnokok újraüvege- zése, vihartól vagy éjszakai rongálok kezétől betört kirakatok üvegének pótlása és más közületi megrendelések teljesítése — kétharmadrészt ezeket a munkákat végzi a kecskeméti ÉPSZISZ Szegedi úti üvegezőrészlege. Jóval kevesebb, heti 8—10 alkalommal dolgoznak lakásokban egyéni bejelentés alapján. A közelmúltig ötezer négyzetméter hőszigetelő, huzalbetétes, sík-, katedrái- és még hatféle üveget használtak fel. • Tánczos Elek és Szórád Györgyné szakmunkások munka közben a Nagykőrösi utcai üvegezőműhelyben. (Somos László felvétele) Nagyobb mértékben, négyötöd részben a lakosság veszi igénybe a szövetkezet széchenyi- városi és Nagykőrösi utcai képkeretező és üvegezőműhelyének szolgáltatásait. Az utóbbi előterében jelenleg is harminc ablak várja, hogy a szakmunkások keze nyomán újra használhatókká váljanak. Főképp vihar után és mielőtt nyaralni mennek az emberek, akkor növekszik meg az üzlet forgalma. Ilyenkor nem ritka, hogy 50—60 ablakot is elhoznak javíttatni. Két dolog azonban zavaró ebben a szolgáltatásban. Az egyik: a Szegedi úti műhely a város legnagyobb részétől távol esik. Ezért, és a közelében levő so- rompós vasúti átkelőhely miatt, az egyébként is sűrű járműforgalomban, nehezen közelíthető meg. A másik gond — s ez szintén a lakosságé —, hogy a szövetkezetnek nincs mozgójavítója, aki házról házra járva a kisebb üvegesmunkákat helyben elvégezné. K — 1 Több iskolai taneszköz Az elmúlt tíz évben mintegy, kárommilliárd forint értékű taneszköz került az általános iskolákhoz. Ezzel a hazai iskolák taneszközállománya jelentősen gyarapodott, de egyes iskolákban még mindig jelentősek a hiányok. Az 1985 —86-os tanévben befejeződő .általános iskolai központi * taneszközellátási program, eredményeiről, a taneszköz-, ellátás jelenlegi' helyzetéről Bata Miklós, a TANÉRT vezérigazgató-helyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, az általános iskolák tervszerű, évente mintegy 120 millió forintos központi és tanácsi támogatással segített taneszköz-felsze- ; relésí programja áz 1972-es oktatáspolitikai partha i zat nyomán született meg. Az általános iskolák ellátottságának javítására, az egyers- löllc"s“grk k.’fiis/'»bol',s,!"‘c', valamin! nz ui tnnt-rvek tan- eszKoz-szukscgletenek biztosítására szolgáló „akciót" 1973 óta bonyolítja .lé a -TANÉRT. Ez idő alatt több mint 450- féle 'tanulókísérleti készlet, ogysogesomf-g. d.avetítő, mag- n stolon, i |Jj| j zlós, készülék. és írásvetítő került az iskolákhoz. * A lcg- }J > |1 9BM • I if•: SkÜrf* S. utóbbi, 1932-es .felmérés adatai szerint azonban — a beszerzéshez szükséges pénz és a szakszerű tárolásra alkalmas szertárak hiánya miatt — így is nagy az egyes iskolák, illetve megyék közötti különbség. Különösen a tanulókísérleti eszközökből van sok helyütt kevesebb a kelleténél; ennek pótlására a következő evben az újak mellett mbit- egy 30 típusú eszközt hoznak ismét forgalomba. |j A középiskolák 300-félé tanulást segítő instrumentum közül választhatnak. Egy részüket a Szovjetunióból portálják, így például a demonstrációs dinamóméiért, a hidraulikus sajtó modelljét, a fény hullamh >sszának megállapítására használható készüléket és csUlas.il z *i t?> csöve Lesz náhánv hazai újdonság is, A szétszedhető íőldgömbön metszeteikben tanulmányozható m.ud a Fold gombhéjas szerkezete, demonstrációs eszköz kes/ul i magfizikai jelenss- gek vizsgálatára, és. tervezik, a ||sziv, a bőr, az .agy- é" a szám — a mai tudomány állásának megfelelő — uj ;modelljeiljJ||§ Bővül az új lua^j^Mvglv- okialást segítő ' nia és köre. Sani KÓCSAGOK Tegnapelőtt hat, tegnap hét, ma reggel öt nagy kócsag ült az ablakommal szemközt levő fehérnyárra. Egyre bátrabbak. Három hete még rögtön elszálltak, amikor kiléptem a tanya elé, most pedig már akár énekelhetek is az udvaron — maradnak. Mintha félretett feladataim, gondjaim, gondolataim lennének ezek a lehetetlenül karcsú, égő- fehér madarak, oly nyugtalanítóan világítanak rám nap mint nap. Ma öt, tegnap hét, tegnapelőtt hat lámpa gyűlt ki a bokorra lomposodott nyárfán. De vajon miért épp ide ültek? Figyelnek? Ki lehetek és mit keresek itt, ahol az ö, törvénynyel védett birodalmuk kezdődik? Ügy hittem kezdetben, hogy csak ilyen különös élőlények lesznek társaim itt az I-i tanyavilág egyik legeldugottabb zugában, a K-tó óriás nádasai partján, ahová a világ elől bújtam, hogy teljesen a szellem univerzumának, a tudománynak szentelhessem magam. De e hazában elbújni nem lehet! Hiába hagytam otthon a televíziót és a rádiót, a megrendelt újságokat, a világ gondjai, örömei, reményei (vagy az én gondjaim? örömeim? reményeim?) mint valami hűséges eb, gazdájukra találtak. A PUSZTA Ha valaki csak órákra van itt, úgy láthatja: embertelen üres, félelmetes, magányos es elhagyott ,* a puszta. Aki azonban — ha csak Sf röpke néhány hétre is — ide köl- * tözik élni, tapasztalja ha a moz- gás más is, mint a'sűrűbben laMEGYEI TANÁCSTAG KECELRÖL A helyi tanácsok újjáalakulásával párhuzamosan megújult a megyei tanácstestület is. Az elmúlt hetekben — az alakuló üléseken — megválasztották a megyei tanácstagokat, akik a kpvetkező öt évben egy vagy több település szószólói lesznek a megye parlamentjében. A nyolcvanhat megyei tanácstag egyike Kecel küldötte: Udvarhelyi Istvánné. Az Általános Nevelési Központ tanára már az előző ciklusban is Kecel és a szomszédos Imrehegy képviselője volt a megyei testületben. Beszélgetésünk első perceiben — a nevelési központ egyik csendes irodájában — mi másról eshetne szó, mint a község büszkeségéről, a kí- vül-belül vonzó, 1981-ben átadott intézményről. A keceliek anyagi áldozatot is vállalva, társadalmi összefogással építették fel oktatási-művelődési központjukat. „Közös tettekre van szükség...” — Mint pedagógus, s mint tanácstag, bizonyára kivette a részét annak idején a szervezésből? — Első megyei tanácstagi felszólalásom is a nevelési központhoz fűződik. Amikor már minden felmérés, előkészület megtörtént, én kaptam a megbízást, hogy költségvetési ülésen megindokoljam, miért kérünk megyei támogatást az építéshez. Elmondtam, mi a célunk, beszéltem a „Két napot Kecelért” mozgalomról, a többezres" egyéni befizetésekről. Végtelenül jó érzés volt, hogy a testület elismerte kérésünk jogosságát, s megkaptuk a támogatást. — Felszólalt más kérdésekben is a megyei tanács ülésein az elmúlt öt évben? I— Szóltam például a hátrányos helyzetű gyermekek ügyében. Régen foglalkoztat, közel áll hozzám a kérdés. Kissé elkeserít, hogy sokat beszélünk a hátrányos helyzet megszüntetéséről, de kevesebbet teszünk, mint lehetne. Hozzászóltam a sport, az egészséges életmód kérdéséhez is. Nem mindegy, milyen egészséges lesz a felnövő ifjúság. Elmondtam a véleményemet tőlem távolabb eső terület, a mezőgazdaság vitájában is, és visszatérő témám az alapellátás színvonala. Az ifjúsági bizottság tagjaként pedig szinte minden alkalommal felszólaltam. — Milyen helyi fórumokon nyílt alkalma, hogy beszámoljon a megyei testületben elhangzottakról? — Sokféle lehetőség adódik: falugyűlésen, szövetkezeti közgyűléseken, az áfész igazgatósági ülésein. A helyi tanácsüléseknek mint községi tanácstag is teljes jogú résztvevője vagyok. A megyei testületben végzett munkáról évente összefoglalót is készítettem az elmúlt választási ciklusban. — A hatvanas években választották meg először helyi tanácstagnak, s azóta rendszeresen bizalmat kap a szavazóktól. A mostani választások elő fordulójában az országgyűlési képviselőjelöltek között is szerepelt. Közéleti munkájában mit tekint a legfontosabb feladatnak? — Nagyon sok idős ember lakik a választókerületemben, a község déli részén. Igénylik a gázpalack, a tüzelő házhoz szállításának bővítését, az úthálózat fejlesztését, megkerestek az üzletek nyivatartásával kapcsolatban is. Igyekszem népszerűsíteni a közös községi ügyeket: most például a nevelési központ harmadik üteme, az ezer adagos konyha építésére szervezünk társadalmi akciót. Közös gondunk a fásítás, a szemét elhelyezése. Szeretnénk elérni, ha valaki körülnéz a faluban, azzal az érzéssel távozzon innen — ezt a települést rendszerető, szorgos emberek lakják. Az az érzésem, jó úton vagyunk. Egyre többen érzik az itt lakók közül — a továbblépéshez közös tettekre van szükség. — Az előző választási ciklusban az alig ezer lakosú Imrehegyet is képviselte a megyei testületben. Napjainkban sok szó esik a településfejlesztési koncepció megújításáról. Hogyan látja a kistelepülések jövőjét? — Én hiszem, hogy enyhülni fognak a gondjaink, ha előrébb tudunk lépni a kistelepülések ügyében. Ügy tudjuk életképesebbé tenni őket, ha meghagyjuk önállóságukat és elegendő munkahelyet biztosítunk helyben — különösen a nőknek. Nem mindegy, hogy egy kisgyermekes anyának utazgatnia kell-e, ha dolgozni akar. Lehetővé kellene tenni a művelődési lehetőséget is az itt élőknek, hogy ne érezzék elzárva magukat a kultúrától. Fontos, hogy megmaradjanak az iskolák, legalább az alsó tagozat. Néhány pedagógus szellemi kisugárzása is biztonságot ad a kistelepülés lakóinak. Imrehegyen pár éve megszüntették az önálló iskolaigazgatóságot. Magam is felszólaltam megyei szakigazgatási ülésen ebben az ügyben, s végül sikerült visszakapniuk önállóságukat. — Szintén napirenden lévő kérdés az oktatás helyzete. Évzáró után, új iskolaév előtt — milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a nevelési központ pedagógusait? — Sokat vitatkozunk azon, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével a tananyag nem csökkent. Kevesebb idő jut a tanultak elmélyítésére. Itt változtatni kellene: nem csökkenteni az anyagot, hanem átrendezni, több órát szánni a gyakorlásra, elmélyítésre. Egy-egy új tankönyvhöz, például a nyolcadikos irodalomhoz nincs útmutató, kézikönyv, s nem minden könyv, gyakorlófüzet igazodik a tanulók valóságos ismeretszintjéhez. — Keceli születésű, ide tért visz- sza az iskolák elvégzése után, s több évtizede dolgozik a községben. Kezdettől bekapcsolódott a közéletbe is. Erezte-e hátrányát annak, hogy nő, a közéleti szereplésben? — Mint tanácstagot, testületi tagot mindig elfogadtak egyenrangú partnernek. Talán egy kicsit nagyobb teher nőként közéleti szerepet vállalni, mint egy férfinak. Helyt kell állni a munkahelyen és a háztartásban is. S az ember, 'ha már belefogott, bizonyítani is szeretne. Eddig még sikerült az egyensúlyt megtalálnom a különböző feladatok között. Most pedig, hogy a gyerekek 'megnőttek — s én ismét bizalmat kaptam — a felszabadult időm, energiám is a munkára, a .közügyekre fordíthatom. Lovas Dániel Lehet-e elbújni? kott településeken, van forgalom, amit sokszor kimondottan nyüzsgésnek is érezhet az ember. A kapcsolatok is másmilyenek. Ha a nagyvárosban valakinek az arcába tekintek, megijed, álmél- kodik, vagy kihívásnak tekinti. A pusztában mindenkinek az arcába kell nézni, és köszönni kell, és szólni, mert a puszta lakói igazoltatnak: ki vagy, miért jöttél? milyen ügyben jársz? kihez? hová igyekszel? Ha lesütött szemmel, hang nélkül .elhaladsz valaki mellett: gyanús vagy! Idegen maradsz ! BESZÉLNI KELL Ha tehát a tanyám előtt elmegy egy lovas kocsi, ha a szándéka jó, beköszön: „jónapot, hogy vagyunk?” Ebből aztán, ha nem vigyázok (s a kocsis sem vigyáz), akár másnap ■ hajnalig tartó eszmecsere is kialakulhat. Ki is alakul. És így van ez jól! Ha nem szakítja meg az ember a pusztalakók meséjét — néhány konkrét, a táj történetére, népességére, természeti kincseire, talajadottságaira, éghajlatára vonatkozó adattal, amellyel jelzi: „minek beszélsz annyit, én is tudok már itt sok mindenről” — az oktatásnak (amely sose kioktatás!) nem szakad vége. Aki itt többet tud e vidékről, az a „gazdagabb”, s annak a tudás jelvényeit mint a briliáns ékköveket, jól látható (hallható!) helyre kell helyeznie, kogy a gazdagságról az idegen, vagy az ismerős meggyőződhessen. | A tudás hatalom? Ez a tudás, itt: igen. A VILÁG — SZŰRVE Álltak meg udvarom előtt: vadászok, erdészeti dolgozók, szántó-vetők, szőlősgazdák, postások, szekerezők, szénakaszálók, nádkévekötők — már-már az egész világ: A párbeszédekből, melyeket egy-egy pohár fröccs ízesebbé tehet, kibontakozott mindaz, ami a nagyvilág zajából pusztai lakótársaim szívén-eszén átszűrődött. Milyen lesz a termés? A tavalyi rügyeket pokolnak adó fa-, gyos év után a gazdák most némi megelégedéssel tekintenek a szépen zsendülő gyalogszőlőikre. Jó termés mutatkozik. Az sem mellékes, hogy a hagyományos szőlőművelés most ismét bizonyított az Ausztriából hozott telepítési és termesztési divatokkal — a magasműveléssel — szemben. A kemény tél a takart tőkéken megkímélte, míg a kordonokról halálba fagyasztotta az életet. Azt is tudja mindenki, hogy ez évtől a helyi termelőszövetkezet közeli szőlőtáblája olyanná vált, mint egy könyv. Ha a pászták között gyalogol valaki, úgy olvashat benne, mint a nagy Bibliában. A közös gazdaság ugyanis — „mindibül!” — kiadta művelésre. Ki tíz, ki négy, ki harminc sort vállalt. Mostanra, júliusra szépen kiírták a „cégtáblára” a vállalkozó becses nevét. Van, amelyik sor szépen gondozott, horolt, kötözött, perme- telt — míg van olyan tábla is, amelyet meg sem metszettek, a szomszédját pedig felveti a gaz. Ilyjen a szőlő és ilyen az emberi - hűl arcképek, j És a választások!, Azok aztán kevertek port. Ki kiré és miért szavazott? Hogyan szervezték meg a jelölőgyűléseket? Kik estek ki a rostán, s kik maradtak benn? Aztán az intrikák: van olyan község — így a fáma —, ahol egy tanácsülésről nehezen lehetett eldönteni, hogy hivatalos népképviseleti fórum-e vagy szentestei összejövetel egy összetartó családban: olyan meghatározóak a rokoni szálak. Másutt — egy nem messzi faluban — a tanácselnököt akarták kibillenteni a székéből, ami végül — nyert a többség!? — nem sikerült. KOMISZ IDŐ Most már nagyon várom a postást. Azt ígérte, beugrik holnap, és hoz néhány újságot. A bejrúti túszdráma is nagyon érdekelne! A bogarat oly ügyesen elrejtette N. M. erdész barátom a fülembe, hogy azóta sem hagy békén. Szeretném tudni, mi lett a repülőgép még fogvatartott utasaival... Mert vendégem nem is pontosan emlékezett mindenre. Részletekre nem figyelt — mondta —, csak úgy fél füllel hallgatta a rádiót. És most egyébként is más az ő problémája. A mocsárból kellene kihozni-húzni az erdőt. Igen, a nyárast. Huszonöt éve, amikor az összeszántott földtúrásokra - elültették a nyárfacsemetéket, nem is gondoltak vele, hogy mi lesz majd, ha megnőnek a fák. Hogyan kerülnek a mocsár árkairól a papírgyári teherkocsikra? De elmúlt röpke huszonöt év. És most itt a fűrész ideje. „Huszonöt év — huszonöt év! Hogy rohan az idői” És milyen viszonylagos — toldom meg magamban. Az' én időm ugyanis most lassul. A postaautó hírekkel csak holnap délután jön... Két nap! — akár az örökkévalóság. Farkas P. József
