Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

1985. június 14. » PETŐFI NÉPE • 5 M\ KILENC KECSKEMÉTI ALKOTÁST VETÍTENEK Rajzfilm a statisztikáról Érdekes metamorfózisok soro­zata. ötletes és dinamikus, ugyan­akkor igen egyszerű vonalanimá­ció jellemzi leginkább az Egeres­filmet, Hegyi Füstös László négy és fél perces egyedi alkotását, amelyet tegnap, az I. Kecskeméti Animációs Filmszemle első nap­jának versenyvetítésén mutattak be. Rövid és szép mese ez. Filo­zofikus mondandójánál csa'k el­mesélésének — képi megfogal­mazásának —V módja volt elgon- dol'kodtatóbb. Hegyi Füstös Lászlónak, a kecs­keméti rajzfilmes műterem 35 éves rendezőjének egy másik al­kotását is beválogatták a film­szemle versenyprogramjába. Ezt ma délután vetítik, Statisztikai Zsebfilm címmel. — Az volt a célom, hogy em- berközelibbé tegyem a száraz ada­tokat. számokat — mondja tíz­perces egyedi filmjéről. — Egyet­len nap történéseiben gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb gondjainkat sűrítettem a Statisz­tikai Zsebkönyv segítségével. Pró­báltam teljesen objektív marad­ni. Vagyis nem én tehetek róla. hogy égy kicsit pesszimistára si­keredett ez a munkám, hanem egyenként és együttesen azok a megoldást sürgető problémák, amelyek az életben is, a filmen is, egymásba kapcsolódva mutat­koznak. A számok könyörtele­nek ... A Statisztikai Zsebfilm három éve készült, de — ki tudja miért? — csak most. a filmszemlén mu­tatják be először. A mai verseny vetítéseken to­vábbi nyolc olyan alkotás látható még. amelyek a Pannónia Film­stúdió kecskeméti műtermében készülték. Közöttük az egész es- tés Vízipók—csodapók (Haiti József. Szombathy Szabó Csaba, Szabó Szabolcs rendezésében), amely az elmúlt év leglátogatot­tabb magyar filmje volt a hazai mozikban. A magyar néphagyományok megőrzését felvállaló; az eredeti, színes nyelvi fordulatokat, a kü­lönböző tájegységek népviseletéc. építő- és díszítőművészetét fel­használó Magyar népmesék soro­zatból ma délután A szegényem- ber szőlője című kilencperces epizódot vetítik. Jankovics Mar­cell és Horváth Mária rendezte. Húsz ország vásárolta meg ed­dig Tóth Pál Hogyan lehet meg­ijeszteni egy oroszlánt? című egyedi alkotását. Ez a szép siker arra ösztönözte, hogy sorozatot készítsen az ötletből, amely A Leo és a Fred címet kapta. A so­rozat egyik hétperces epizódját (Leo horkol) az esti versenyvetí­tésen mutatják be. Ahogy Molnár Péter kitűnő filmversét is. a Majd a tisztáson című kecskeméti alko­tást. amely 1983-ban első díjat nyert az espinhói animációs vi­lágfesztiválon. A grafikusművészként és rajz­filmesként egyaránt közismert, fiatal alkotó; Hegedűs László nyolcperces, két éve készült Mui- kalo zlotari (cigányballada) című egyedi filmje, továbbá Harris László és Orosz István kétperces fotóanimációs alkotása, az Apok­rif, valamint Kricskovics Zsuzsa egypercese, a Jegesmedve nyáron. és Tóth Pál Ne játssz a tűzzel! című sorozatának egyik epizódja (Karácsonyfatűz) látható még a kecskeméti műteremben készült animációs filmek közül a ma esti versenyvetítésen. az Erdei Ferenc Művelődési Központban. k. e. m a • Molnár Péter; Majd a tisztáson című filmjének egyik kockája. KIRURGUSOKTÓL A MODERN GYÓGYÁSZATIG* ,.Magát a Publicum előtt esmeretessé tévé” Évszázadokig a papok kivált­sága volt a gyógyítás. Mivel a földi életnél fontosabbnak 'hitték a túlvilága üdvözülést, összekap­csolták a testi bajok orvoslását a lelki gondozással. A kuruzslók- ban. a javasasszonyokban is bíz­tak. A XVII. század végén, a következő elején egyes céhek is föladatuknak érezték a betegek isitápolását. Kalocsán már 1332-ben physi- cusnak nevezték János kanono­kot. Tudunk XV. századi kirur­gusokról (sebészekről). A mai fogalmaink szerinti doktorokat a törökök kiűzése után alkalmaz­ták. Külön lakosztályt nyittatott orvosa számára gróf Csáky Im­re érsek a XVIII. század elején. Maga mellé ültette hintajáhan. Közegészségügyi problémákkal is foglalkozott alkalmazottja: rábeszélésére rendelte el a fő­pap a gyógyfürdők összeírását. A felvilágosodás tudatlanságot oszlató áramlata, a föld- és em­berközpontú világkép terjedése az evilági létre, következéskép­pen az egészség megóvására irányította a figyelmet. Mind nyilvánvalóbbá vált: az állam ereje, védelmi képessége, jóléte, gazdálkodásának színvonala megkívánja a betegségek, jár­ványok megelőzését, hatékony gyógyítását. Iskolai végzettség­hez, engedélyhez kötötték az or­vosi mesterség gyakorlását. írásiban rögz.ítették tennivalóit, kötelezettségeit. Féltették életü­ket arz uralkodó osztályok tagjai is: nem ismert társadalmi kü­lönbséget a kolera, az epemirigy, a torok lob. Megyei orvos alkalmazását 1752- ben rendelték el Bács-Bodrog vármegyében. Elsősorban a sze­gények ingyenes gyógyítása volt a feladata. 1825-ben már a szol­gába rákkal a megyei alügyé- szekkel azonos fizetési fokozatba sorolták a főorvosokat. (Koráb­ban a „szegődött szolgák” között volt a helyük; „díszes, s egy­szersmind igen becses tudori Süvegükkel egy glédában álltak a^ paszomántos Csákósokkal". 1784-ben ismételten szigorúan megparancsolták a gyógyító bor­bélyok vizsgáztatását. A gyógy­szerészektől is szakképzettséget követeltek, ezért szerette volna mindenáron megszerezni Grego- ri János kalocsai gyógyszerész a híres prágai egyetem medikus! fakultásénak koszorúját. Kiskunmajsán 1861-iben két Ma délután három órakor avat­ják fel Kecskeméten az Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeumot, és ennek Két évszázad orvos- és gvógy- szerésztörténeti emlékei Bács-Kiskun megyében című kiállítását. holdat kapott füvéSzkert kiala­kítására Torjai Pál gyógysze­rész. A következő évben már diplomas orvost alkalmaztak. Bármennyire érdekes, tanulsá­gos a bajai, a kalocsai, a kis­kunhalasi, a kiskunfélegyházi orvoslás története, a gyógyító emberek társadalmi helyzetének koronkénti változása, hely szű­kében most csak a kecskeméti doktorokról írhatok. A tanácsi jegyzőkönyvek már a XVII. százaidban feltüntették a borbélyok, kirurgusok neveit. 1752-ben nevezték ki Herpay Gábort, az első fizikust (belgyó­gyászt). Tudtommal a sokoldalú Zay Sámuel volt az első helyi származású doktor Kecskemé­ten. Magyar minerológáa (ás­ványtan) című művét Komá­romba költözése után, a dunán­túli városiban nyomatta ki. Szü­lővárosának küldöitt példányát a tanács „két pár Császár Arany­nyal’’ tisztelte vissza. Büszkék voltak „városunk doktorára”, aki a minerológia kidolgozásával „magát a Publicum előtt esme- relessé tévé”. Városi ispotály építését is javasolta Zay Sámuel Elgondolását utóda, Milhoffer István valósította meg. A diplo­máját prágai és pesti tanulmá­nyokkal kiérdemlő orvosról, az epreskerti kórház (utca emlé- keatet erre) alapítójáról és első vezetőjéről azt mondták: „min­den idő, óra, perc, hol a beteg­nek orvosi segélyre volt szük- • sége, ötét készen 'találta, s orvo­si segélyét sem gazdagtól, sem szegénytől meg nem vonta”. Forrásértékűek kollégájának, dr. Sé ni Jánosnak meteorológiai, hőlégtani feljegyzései. A XIX. század közepén már több magánorvos dolgozott a hí­rős városban. Nyolc doktort egy- egy ezüst serleggel jutalmaztak a kolerajárvány leküzdéséért 1855-ben. Fejlődött az orvostudomány, hála az új iskoláknak, tanultab- bá, okosabbá vált a nép. A kecskeméti orvosok egyéni ki­válóságukkal Is növelték társa­dalmi tekintélyüket. \Dr. Horváth János neve — például — foga­lommá vált a homok metropo­lisában. Fiatalon bejárta Nyu- gat-Európát, a leghíresebb pro­fesszoroknál bővítetté ismereteit. Oly sikerrel gyógyította Kossuth Lajos itt-.tartózkodó édesanyját a szabadságharc előtt, hogy a forradalom győzelme után a Honvédelmi Bizottmány elnöke magas méltóságot ajánlott föl számára. Kitért a megtisztelte­tés elől, mint ahogyan a föl­ajánlott kitüntetéseket, rendje­leket sem fogadta el. Mind sű­# Művészet és ifjúság: az alko tás pillanata a szabadban. FŐTÉRÉN, STRANDON, DIÁKCENTRUMBAN - VIT-ÉJ A TŐSERDŐN O A táncház nyáron is ked­velt a fiatalok körében. Növekvő költségek Hétfőn tábornyitás Például Kalocsán Nyári rendezvények fiataloknak 9 Pillanatfelvétel a közkedvelt Vízipók—csodapók című mozifilmből. rűbben szerepelt tanácsi fóru­mokon a közegészségügy. Lestár Péter polgármester je­lentése szerint 1880-ban tizen­három orvostudor, két sebészor­vos és huszonhárom szülésznő állt a rászorulók rendelkezé­sére. A helyi sajtó kevesellte számukat. Joggal. Itt 2500 em­berre, Nagyváradon 990-re ju­tott egy orvos. Egy évszázada kezdték munkájukat az első szakorvosok. A Kecskemét 1881. május 22-én adott hírt dr. Fo­dor Jenő fiaital szemész prakti- zálásáról. Érdekeik védelmére alakítot­ták meg 1898 márciusában a Kecskemétvidéki Orvos Egyesü­letet. Ma nehéz elképzelni: ke­ményen harcolniuk kellett jogos anyagi érdekeikért. A munkás­mozgalmi Magyar Alföld 1913. május 11-én A sebészorvos cí­mű, Hol van az orvosszövetség? alcímű cikkben így háborgott: „Mosolyra fordul az arcunk, amikor meghalljuk, hogy 800 fo­rintért akarnak egy sebészt hoz­ni Kecskemétre. Milyen képes­ségei lehetnek annak az em­bernek, aki a mai orvoshiányos világban Kecskemétre jön 800 pengőforintokért, amikor egyes rendelőintézetek 6—8000 fixu- möt, fizetnének egy megfelelő sebészorvosért, ha kapnának.” 1931-ben már 55 orvost tar­tottak nyitván. Napjainkban csaknem hatszázan állnak ké­szen a körzetekben, a kórház­ban, a rendelőintézetben, az üzemekben sérüléseink, bajaink orvoslására, megelőzésére. Heltai Nándor Milyen programok várnak a vakációzókra? Kérdésünkre el­sőként Hájas Sándor, a Bács- Kiskun megyei Tanács művelő­dési osztályának főelőadója vá­laszol : — Májusban arra kértük a ta­nácsok illetékeseit, hogy juttas­sák el hozzánk a fiatalok nyári foglalkoztatására kidolgozott terveiket, s számoljanak bs az előző esztendők tapasztalatairól. Sőt, arra is kíváncsiak ■ voltunk, milyen alapelveket érvényesíte­nek a programok összeállításakor. Rendszertelennek, kuszának véltük a nyári szünetre kínált kulturális és egyéb programo­kat. Módszertani segítséget ad­tunk a kollégáknak. Felhívtuk néhány dologra a figyelmüket, rendezvényeket ajánlottunk pél­dául a diákcentrumoknak. Ma már jó akciókkal, kezdeményezé­sekkel találkozunk. Kiemelném a szaktáborokat. Hercegszántón szerb-horvát, Kárászon német. Tatán szlovák és Balatonfenyve- sen orosz nyelvi táborunk lesz. A környezetvédő gyerekek Ba­ján, illetve Tiszakécskén talál­koznak . majd. A , Sugovica?parti városban rendezzük meg a'"Pro musica tábort, amely lassan nem­zetközinek mondható, hiszen ta­valy olasz vendégeink voltak, s most szintén várunk külföldie­ket. □ □ □ — A táborok költségei egyre növekednek, az anyagi támoga­tás pedig ugyanannyi, mint az előző években — magyarázza Hájas Sándor. — Miután nem várható, hogy emelkedjen a ren­delkezésünkre álló pénz összege, ezért egy-egy tábort több szerv patronál. Sok az önköltséges tur­nus, de arra is tudnék példát mondani, hogy a diákoknak fi­zetniük kell az ellátásukért. A művelődési intézményeknek is csak azok a programok érik meg, amire jegyet váltanak a fiata­lok. Nem szabad azonban elfe­lejteni, hogy a vakációzóknak nincs sok pénzük. Ezért örömmel vesszük a szabadtéri műsorokat a városok főterein, a strandokon, így is lehet hangulatot teremte­ni, ráadásul ingyen. Kiskunhalason évről évre gaz­dagabb a kínálat, a nyári napkö­zis programokat az úttörőház és a művelődési központ is segíti. Az idén „napjaik” lesznek a gyerekeknek: hétfő: játék-, kedd: túrázz velünk-, szerda: alkotó-, csütörtök: sport-, péntek: film­nap. Kaskantyún júniustól, szom­batonként Suli-bulin szórakoz­hatnak a helyi srácok, lányok. Akasztón a napközis foglalkozá­sokon például Móra-vetélkedőt rendeznek. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban az a tapasztalat, hogy a nyári rendezvények számát nem ér­demes szaporítani. A megyei bá­zisintézmény honismereti tábor­ba várja az érdeklődőket Ha­lasra, június 15—25. között. Kis­szálláson színjátszó, Lakiteleken bábostáboruk lesz. És még so­rolhatnánk tovább ... □ ü '■ Habuda Ibolya megyei úttörő- titkár első helyen említi a VIII. Országos Ifivezetői Találkozót, ami augusztus 15-től 18-ig lesz Baján. Mintegy háromszáz részt­vevőre számítanak, akik előadá­sokat hallgathatnak, s a KISZ— úttörő kapcsolatról elmondhat­ják véleményüket, módszertani kiállításon adhatják tovább ta­pasztalataikat. Színes progra­mot állítottak össze az ifiveze­tőknek: filmvetítés, bazár, kul­turális bemutató lesz, s fellép egy tűznyelő. — Hol lesznek úttörőtáborok az idén? . — Hétfőn kezdődnek az első turnusok Sikondán, Káptalan- füreden, Balatonakalin, Bala- tonberényben, Öbányán, Bükk­széken és a Szelidi-tónál. Még készül a lista, hogy a megye 175 úttörőcsapatából kik lesznek a táborozok. Egy biztos, valamilyen formában minden csapat kép­viselői kikapcsolódhatnak. Zán- kára, Csillebércre mintegy két­ezer megyei diák jut el az idén. Balatonfenyvesen hét turnus­ban üdülhetnek. A „béketábor­ban” például a Petőfi Népével közösen meghirdetett játék győz­tesei is ott lesznek. Jugoszláv, román, szovjet pionírokat is várnak, a megyebeli úttörők pedig az említett országokban nyaralhatnak majd. A vándortá­borok szintén népszerűek. — A megyei úttörőelnökség munkatársai jártak már a hely­színeken? Milyen állapotban fo­gadják a táborok a gyerekeket? — A sátor-váltótáborokat a hét végén állítjuk fel, a progra­mok is ekkorra készülnek el. Sok helyen gondot jelent a víz, bár csak ott üthetik fel sátrai­kat a táborozok, ahol a KÖJÁL engedélyezi. Az idén is tartunk ellenőrzéseket, . végigjárjuk a táborokat. Az előző években azt vettem észre, hogy a programok színesek, változatosak voltak, a gyerekekhez szóltak. Az idén a VIT-et köszöntik majd az úttö­rők, szinte minden tábor ezt tűzte ki célul. S ami szerintünk nagyon fontos: túrázzanak so­kat a pajtások, ismerjék meg ha­zánk tájait. Februárban kezdtük a szervezést, a táborok előkészí­tését. Így reméljük, nem lesz probléma a nyáron ... □ □ □ Lapunkban januárban, egész oldalon közöltük a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának éves munkaprogramját, rendez­vénytervét. Ha a nyári esemé­nyeket gyűjtjük ki, megállapít­ható: igen szegényes a KISZ ajánlata. Mi a véleménye erről Taracközi Katalinnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának? — Több szempontot vettünk figyelembe, amikor elkészítet­tük a fiatalok szabadidős prog­ramját. Például azt, hogy sokan nyáron kertekben, földeken szor­goskodnak, s a kedvünkért nem fogják félbehagyni a munkát. A közép- és felsőfokú tanintézetek diákjai a vakáció idején haza­mennek lakóhelyükre, sok eset­ben a kistelepülésekre. Mit te­hetünk tehát? Ott kell szervezni, ahol éppen tartózkodnak a KISZ- korosztály képviselői: a strando- 1 kon. az erdőben, a tóparton, az építőtáborokban stb. Ez így is lesz. ; . — Észrevehető, hogy egyre ke­vesebb a kimondottan KISZ-es rendezvény. Gyakran másokkal közösen ajánlanak elfoglaltságot 1 — Ez ott jellemző, ahol jó az együttműködés a művelődési há­zakkal. Akik feltalálják magu­kat, azoknak a nyár sem _ okoz gondot, ilyenkor is egyenlő te­herviseléssel dolgoznak. Említ­hetném a kalocsaiak példáját. A diákcentrumot a művelődési köz­pontban alakították ki, ahol a többi között információs szolgá­lat, filmvetítés, turisztikai köl­csönzés lesz. Okos kezdeménye­zésnek tartom, hogy Kecskemé­ten, a főtéren a tehetséges fiata­loknak bemutatkozási lehetősé­get adnak. A DIC szervezésében dobogóra lépnek az országos di­áknapokon sikerrel szereplő ama­tőrök. Nyári nagyrendezvénye­ink a VIT jegyében zajlanak. Június 22-én és 23-án lesznek a kunfehértói ifjúsági napok — nonstop kulturális és sportmű­sorral. Július 6-án és 7-én Kis­kőrösön találkoznak a megyé­ben élő szövetkezeti fiatalok. A szelidi ifjúsági napok ezúttal jú­lius 27-én és 28-án lesznek. A VIT-ihez kapcsolódóan Félegy­házán június 22-én rendeznek fesztivált, Kunszentmiklóson mini-VIT, a Tőserdőn pedig VIT-éj lesz. Jó lenne, ha a sok-sok ese­ményt megtalálhatnák a fiata­lok egy közös kiadványban, prog­rammagazinban. A megyei KISZ- bizottság tervez ugyan egy köny­vecskét, amiben a kulturális és sportprogramok sorakoznak, s munkalehetőségek közül is vá­laszthatnak a diákok. A hónap végén jelenik meg, s bizony: ké­sőn jut él az érdekeltekhez! Sze­repelnek ebben a KISZ-es kötet- - ben a táborok is. Baján július 29-től augusztus 9-ig tartják a Művészet és Ifjúság tábort fafú­vósoknak, társastáncosoknak, képzőművészeknek. A diákúj­ságírók, -rádiósok július 22-től 27-ig ismerkedhetnek majd meg a szakma titkaival, szintén Ba­ján. Vajon lesz-e elég érdeklődő a fentebb említett tengernyi ese­ményen? — Hamarosan kide­rül ... Borzák Tibor KMMM—I——MM— SZÁZÖTVEN ÉVÉ SZÜLETETT Emlékezés Nyikolaj Rubinsteinre A moszkvai Csajkovszkij-konzervatóri- um falán emléktábla látható egy férfifej reliefjével. A portré Nyikolaj Grigorjevics Rubinsteint ábrázolja, a hires zenei in­tézmény megalapítóját. Muzsikusok, diá­kok, zenerajongók most abból az alkalom­ból emlékezhetnek rá, hogy 150 évvel eze­lőtt született. Korának egyik legkiválóbb zongoraművésze és tanára volt. Édesapja kereskedéssel foglalkozott előbb a besszarábiai Volvotinec faluban Jassy mellett, aztán Moszkvába költöz­tek, ahol iróngydrat alapított. A Sziléziá­ból származó Kalerija Christophorosná- val kötött házasságból öt gyermek szüle­tett. Egy lány és négy fiú. Köztük kettő­nek, Anionnak és Nyikolajnak zenei te­hetségét zongorázni tudó édesanyjuk ko­rán felfedezte. Nyikolaj már négyéves ko­rában kezdte a zenélést. Az iróngyár azonban tönkrement. A két Rubinstein fiút anyja elvitte bemutatni Chopinnek. 0 azt ajánlotta, hogy mindkettőt tanít­tassa igazi professzorral. Bemutatkozá­suk nagyon tetszett a zeneszerzőnek, de figyelmeztetett arra, hogy a gyermekkor hamar elmúlik, felnőttek számára pedig nem elég ez a tudás, Rubinsteinné ezután felkereste Meyerbeert, sőt Felix Mendels- sohn-Bartholdyt is. Mindketten hasonló tanácsokkal lájtták el. Az 1829-ben született Antont és az 1835-ben világra jött Nyiko- lajt „Kis Liszt’’-nek nevezték. (És Anion­ból csakugyan világhírű orosz zeneszerző, karmester és zongoraművész lett, több- 1 szőr járt Magyarországon, fellépett Pes­ten, Sopronban, Pozsonyban és Győrött. Utoljára 1885-ben hangversenyezett ha­zánkban.) Az édesanyja az említett művészek ta­nácsára Vilioing professzort választotta tanítójuknak Párizsban. Tanáruk kisvár­tatva felléptette a fiatalokat. Hangverse­nyükön jelen volt Liszt Ferenc is. Mig Anton nemzetközileg elismert előadómű­vésszé és zeneszerzővé fejlődött, a hason­ló tehetséggel zongorázó Nyikolaj inkább a tanítást vállalta. 1865-ben benyújtott az illetékes hivatalnak egy tervezetet a Moszkvában létesítendő zenekonzervató­riumról. Egy évvel később javaslata meg­valósult, és Nyikolaj Rubinstein átvehet­te az igazgatói állást. Remek pedagógus­nak bizonyult. Tanítványai közül olyan zseniális zongoraművészek kerültek ki, mint Tanajev, vagy a századforduló ra­gyogó tehetségű Emil Sauerje, a budapes­ti közönségnek is egyik kedvence. Nyikolaj Rubinstein negyvenhét évet élt, Párizsban hunyt el. K. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom