Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

Félszavak a rajzfilmről Ha a különböző művészete- két nézzük, kéisé«íeleóül IMI ^ legfiatalabbak egyike az and- : ' máeiós film; alig 80,ééé^ J zel szemben például a festé­szet körülbelül i| ezer eszten­dős múltra tekinthet vissza, s hasonlóan ..agg" máé a zené vagy a tánc is. A filmtechnika. a grafika és a festészet, valamint később ; az irodalom sajátos ötvözete- 1 : ként létrejövő rajzfilm r*'>%//>, mozgás egymást követő mos-, zanataít rögzítő felvételsorozat,! í — kezdeti 'sikerei után igazig népszerűségét a húszas évek § végén érte el.„ az amerikai Wait Disney első hangosfilm- •'jelnek megjelenésével. IMsdÄp bájos, kedves figurái {Miki' i egér, Donald kacsa, Hófehérke és a hét törpe, Pinocchio e$' többi) hamar meghódították, a J világot — azaz a világnak, pzt I az úi műfajt.' ,• •:m Disney rajzfilmjei még ma ' is hallatlanul népszerűek ugyan, ám az eltelt évtizedek­ben stílusát, technikai lehető­sségeit, rendeltetését tekintve I egyaránt sokat változott, fej­lődőit az aminácio Az első . avantgarde unimátornak a skót , származású Norman %McLarent tartják, aki. már a harmincas évek legelején for­gatott absztrakt rajzfilmeket, elsődlegesen a képi megformá- iásban. kifejezésben rejlő ha- ?■ tártalán lehetőségeket kutatva az animáció számára. A húszas évek végére tehető / a . magyar rajzfilmgyártás je­lentősebb kibontakozása is. Az „úttörők” közül említést érde- * mel Macskássy Gyula, Kasso- - witz Félix és Halász János tig- ve. (ÄZ utóbbit ma John Ha­lasnak hívják, A Nemzetközi Animációs Film Szövetség el­nöke, aki holnap Kecskemétre érkezik, a filmszemlére.) Második és máig tartó ..for­radalmát” a televízió megjele­nésével érte el az animáció. Nemzetközi seregszemléket p világ több táján is rendszere­sen rendeznek azóta (Ottawa. Annecy, Zágráb. Várna), szá­mot adva a legújabb termései­ről. kísérleteiről e művészeti ágnak. . Mai és holnapi programok CSÜTÖRTÖK: A versenyve­títések színhelyén, az Erdei Fe­renc Művelődési Központban délelőtt 10 órakor nyílik meg a 30 éves a Pannónia Rajzfilm- stúdió című kiállítás. Fél órával később kezdődnek a verseny­programok a 66 perces rajz-já­tékfilmmel, a Háry Jánossal amelyet az Ad Astra, a Kérem a következőt, a Spirál, az Ege­resfilm, a Makk Marci, a Dimen­ziók és A nagy ho-ho-horgász (l.) című alkotások követnek. Este 6 óra 30 perces kezdettel az Ünnepeink, Az idő semmit ját­szik, a Mesék Mátyás királyról, az Ah, Amerika, az Ajtó, a Mar- tyn, a Sebaj Tóbiás és a szem­telen légy. az Ittas vezetés, a Magyar népmesék és a Riport- ré című animációs filmek sze­repelnek a versenyvetítés prog­ramján. Az Otthon moziban, ma dél­után 14 órától a szemlére érke­zett külföldi vendégek alkotá­sait vetítik, 15.30-tól az 1945 előtt készült magyar rajzfilmek­ből rendeznek díszelőadást. A Kossuth téren, 21 órakor, szabadtéri vetítés lesz. A könyvbarátok figyelmébe! Ma fél: 11-től délig, a kecske­méti Univer Könyvesboltban a Pannónia Fim stúdió alkotói de­dikálnak. BAJÁN, az Újvárosi Általános Iskolában ankéttől egybekötött bemutatót tartanak délután - fél 4-től Dargay Attila rajzfilmjei­ből. KALOCSÁN, az Otthon Film­színházban. 16 órai kezdettel Richly Zsolt alkotásait vetítik, akivel ugyancsak személyesen találkozhatnak az érdeklődők az előadást követő ankéton. PÉNTEK: Reggel 8 .órától nyilvános V’tát rendeznek a ma foemut i!. .‘ndó versf«y filmekről. A délután 4 órakor kezdődő ve­títésen a Vízipók — csodapók i(80 perces), az Auguszta férfit I. KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILMSZEMLE Minden bizonnyal beíratik majd a mai nap a magyar filmtörténelembe. Délelőtt tíz­kor, az Erdei Ferenc Művelődési Központban megnyitják az I. Kecskeméti Animációs Film­szemlét, e műfaj első hazai seregszemléjét. A négynapos rendezvény célja, hogy bemu­tassa, népszerűsítse és díjazza az utóbbi há­rom esztendő legjobb magyar animációs filmjeit, alkalmat teremtve az alkotók, a forgalmazók, a szakírók és a közönség ta­lálkozóira, (eszmecseréjére. Emellett ízelí­tőt ad majd a szemle az 1945 előtti és utáni hazai, illetve a legnívósabb külföldi animá­ciós filmekből — versenyen kívül. A Művelődési Minisztérium Filmfőigazga­tósága, a Magyar Film- és Televíziós Művé­szek Szövetsége, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács, a városi tanács és a Pannónia Film­stúdió közös rendezésében, valamint ti­zenhat országos és megyei szervezet, intéz­Szellemi pezsdülés Mikulás Ferenc, a Pannónia Filihstúdió kecske­méti műtermének vezetője, a szemle intéző bizott­ságának elnöke: — Régen szorgalmazzuk e seregszemle megvaló­sítását, tudva, hogy több tekintetben is nagyon je­lentős lehet számunkra. A magyar és külföldi rajz­filmesekkel, illetve filmjeikkel való találkozás, a viták, szakmai megbeszélések hasznosnak, tanulsá­gosnak ígérkeznek. Részt vesz a seregszemlén műtermünk vala­mennyi munkatársa, s meggyő­ződésem, hogy az a szellemi és anyagi tőke, amit belefektettünk ebbe a rendezvénybe, idővel meg­térül az alkotómunka során. Más­részt ez a filmszemle ország-vi­lág előtt jó hírverés műtermünk­nek, hiszen mindkettő előtt ott a kecskeméti jelző... — Hány itt készült alkotást ve­títenek a versenyprogramban? — A bemutatandó 85 film kö­zül 19 a mi műtermünkben szü­letett, és a szemle szignálfilmje is. Fennállásunk óta ez az első alkalom, hogy egyszerre ennyi alkotásunkat tárhatjuk közszem­lére, s hogy a helyi közönség tel­jesebb képet nyerhet arról, mi­lyen sokféle animációs film ké­szül a kecskeméti műteremben. S így kétségtelenül elősegíti ez a seregszemle, hogy alkotói közös­ségünk még szervesebb, aktí­vabb része legyen a város és a megye művészeti életének. — Több nemzetközi animációs fesztiválon részt vett már. Milye­nek a tapasztalatai a versenyve­títések lebonyolításáról? — Nem különösebben jók. Egy­szerűen azért, mert ilyenkor túl gyorsan követik egymást a kü­lönböző témájú, stílusú, hangu­latú és rendeltetésű filmek. Még felocsúdni sincs ideje a nézőnek az egyik mű hatása alól, már pereg a másik. Mindez eléggé za­varó, de ugyanakkor szinte el­filmfeszti­mény támogatásával bonyolítják le a film­szemlét, amelynek versenyvetítései során 85 alkotást mutatnak be az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban. Kecskeméten az Otthon moziban, továbbá Baja, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kecel és Ti- szakécske filmszínházaiban tartanak kihe­lyezett vetítéseket ez alkalomból, illetve an- kétokat neves magyar rajzfilmesekkel. Mi indokolta a Kecskeméti Animációs Filmszemle életrehívását? Miért éppen Bács- Kiskun megyeszékhelyére esett a válasz­tás? Milyen szervezőmunka előzte meg a se­regszemlét? Mennyibe kerül? Hogyan illesz­kedik be a megye kulturális életébe ez a jö­vőben háromévenként lebonyolítandó film­szemle? Milyen esély van arra, hogy évek múltán nemzetközivé fejlődhessen? — Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kértünk vá­laszt a legilletékesebbektől. kerülhetetlen válón. is egy I — A kecskeméti műterem ver­senyfilmjei közül egynémelyik már díjat nyert a korábbi évek nemzetközi seregszemléin. Most milyen sikerre számíthatnak? — Én már önmagában azit is jelentős sikernek könyvelem el, hogy ennyi filmünkéit beválogat­ták a versenyprogramba. Ami pedig a díjakat illeti: volt olyan versenyfilmünk, amelyik nyert az egyik neves nemzetközi fesz­tiválon, míg a másikon már az előzsürizések során kiesett. Az ilyesmi attól is függ, milyen összetételű a zsűri, tagjainak mi­lyen az ízlése stb. És még vala­mi! Vannak olyan kecskeméti filmek, amelyek soha sehol nem nyeritek, s talán a jövőben sem nyernek díjat animációs sereg­szemléken, viszont már a leg­több európai ország megvásárol­ta forgalmazásuk jogát. Ez sem akármilyen siker I,\Vagyfs^:#?ért mert * nem dl járnák egy alkotást, még nem jelenti ázt, hogy az nem jő ... — Mint a szemle intéző bizott­ságának elnöke, hogyan értéke­li az elmúlt hónapokat? — Rengeteg energiát felemész­tett a szervezés, illetve az a tö­rekvésünk, hogy igazán nívós, érdekes és hasznos legyen az el­ső magyar animációs seregszemle. Meggyőződésem azonban, hogy egy ilyen fórum rangját, hírne­veit elsősorban a bemutatott al­kotások színvonala határozza meg, illetve az, hogy milyen szel­lemi pezsdülést tud előidézni... • Egy kocka Horváth Mária kecskeméti rajzfilmrendező Ajtó című sorozatából, amelynek két epizódja is látható lesz a versenyvetítése­ken. Ezen kívül Az éjszaka csodái című, ottawai díjnyertes egyedi filmjét is bemutatják (szombaton) a Kecskeméti Animációs Film­szemlén. vár, a Pyranúdas, a Statisztikai zsebfilm, A nagy ho-ho-horgász (II.), az Unikorn és a Magyar népmesék (III.) című animációs filmeket, az este 19 órakor kez­dődőn pedig a Gravitáció, A testünk, a Mi a sí?, a Lego-ho- ki, A Leo és a Fred, az Alkal­mi Aruház (I—II.), a Majd a tisztáson, a Pom-pom, a Ne játssz a tűzzel!, a Mujkalo zlo- tari. a Stop! Közlekedj felnőtt módra!, a Gyermekstúdió (II.), a Statikus mozi, a Hófehér (82 perces), az Apokrif, az Auguszta sportol, A szobáról, a Módi-Mó­ni. a Raphsody in blue Jeans, a Jegesmedve nyáron. A hegedű és a La desodora című alkotá­sokat mutatják be a verseny­programban. A megyeszékhely Otthon mo­zijában holnap 15 órakor Dar­gay Attila filmjeit vetítik — aki ezt követően az úttörő- és if­júsági otthonban italáilkozik a gyerekekkel —. 16 órától pedig az elmúlt 30 év magyar animá­A zsűri Elnöke: Nemeskürty István, a Magyar Filmin­tézet igazgatója. Tagjai: Éri Gyöngyi, a Nemzeti Gaóéria főigaz­gató-helyettese, Bodó László, a Dunántúli Napló rovatvezetője, Simó Sán­dor filmrendező, Buda Ferenc költő, a Forrás főmunkatársa, Vekerdy Tamás pszichológus i és Zelnlk József, a Közmű­velődési Információs Köz­pont igazgatója. A zsürti 11 díj odaíté­léséről dönt. Ezenkívül a gyermek- és a felnőttkö­zönség 15—15 ezer forin­tos díjjal jutalmazhatja a (neki) ' legjobban tetsző alkotásokat. ciós filmjeiből mutatnak be né­hányat. A Szórakatén usz Játékmű­helyben — a kecskeméti film­szemle alkalmából — ötletes papírhajtogatásra várják a fia­talokat 16 órától. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, a Petőfi moziban ankéttal egybe­kötött vetítés ttesz Cakó Ferenc filmjeiből. 17.45-kor. KISKOROSON Foky ,Ottóval találkozhat a közönség, miután megtekintette bábfilmjeinek 18 óraikor kezdődő bemutatóját a Petőfi filmszínházban. KECELEN, a helyi moziban, ifj. Üjváry László és Hegyi Füs­tös László filmjeit vetítik 15 órai kezdettel. Utána személye­sen is tál átkozhatnak a gyere­kek a két kecskeméti rajzfilm­rendezővel. TISZAKÉCSKÉN,, a művelő­dési ház mozijában holnap este 20 órától külföldi animációs fil­meket vetítenek, s azt követően ankétot rendeznek. Hagyomány legyen! Dr. Geri István, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nökhelyettese, az animációs ^filmszemle igazgatója: — Megítélésem szerint nagyon népszerű műfaj ma már a rajzfilm a gyermekek és a felnőttek kó­réhen egyaránt. Az a fejlődés pedig, amely animá­ciós filmgyártásunkat az utóbbi évtizedekben jel­lemzi, igencsak szembetűnő. Vagyis vitathatatla­nul megérdemli ez a műfaj, hogy önálló hazai fó­rumot kapjon. Éppen ezért örömmel vállaljuk a filmszemle lebonyolításában a házigazda szerepét. — És gondolom azért is, mert Kecskemét sincs hagyományok híján, ami a rajzfilmkészítést illeti. — Így igaz. Bizonyára kevesen tudják, hogy ebben a városban már 1945 előtt is készültek rajz­filmek, egy amatőr alkotó: Má- tis Kálmán jóvoltából, akinek a nevéhez fűződik az első nemzet­közi magyar rajzfilmsiker: fel évszázaddal ezelőtt Londonban díjat nyert egyik munkájával. Valójában azonban csak a het­venes évek elején, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műter­mének létrehozásával honosod­hatott meg a megyében az ani­mációs filmgyártás. Azóta szám­talan — országhatárainkon beiül és kívül egyaránt népszerűvé vált — alkotás, valamint több nemzetközi díj öregbítette e fia­tal (14 éves) műterem hírnevet. — Mint a filmszemle igazga­tója, milyen jó, avagy kevésbé jó tapasztalatokat szerzett e ran­gos rendezvény előkészületei so­rán? — Akadt mindkettőből. A kel­lemetlenségekről csak annyit, hogy ezek minden úttörő munká­nak velejárói: többségük a ta­pasztalatlanságból adódott. Ugyanakkor sok tanulsággal is szolgáltak a következő filmszem­lék szervezéséhez. Ami örömte­li, hogy ezt a hagyományteremtő seregszemlét igen nagy lelkese­déssel fogadták a szakmabeliek, a rajzfilmesek. Ezt jelzi minde­nekelőtt a nevezett filmek és a szemlén részt venni kívánó ven­dégek nagy száma. A kellemes tapasztalatok közé tartozik to­vábbá, hogy a közreműködésre felkért partnerek — rszágos, me­gyei és városi szervek, intézmé­nyek, vállalatok — közül, szinte mindegyik segítő kezet nyújtott a szemle zavartalan lebonyolítá­sához. — Lát reményt arra, hogy idő­vel nemzetközi fórummá fejlőd­jön ez a rendezvény? — A legnagyobb garancia erre a magyar animáció fejlődése, nö­vekvő rangja. Vagyis meggyőző­désem, hogy az elkövetkezendő években nemzetközivé válik, s olyan hagyományos rendezvény lesz Bács-Kiskunban, mint ami­lyen például a Duna merni folklórfesztivál, vagy a nemzet­közi Kodály-szeminárium. Mi mennyi? Gaborják Csaba, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat fő- könyvelője, r®, filmszemle, /gazda­sági vezetője: — A kecske­méti animációs seregszemle legfőbb anyagi támogatója a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Pannónia Filmstúdió és Kecskemét vá­ros Tanácsa. Mindhárman 300 ezer forinttal segítik e rangos rendezvény sikerét. A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága 200 ezer, a Magyar Televízió és az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal 100 ezer, az országos és a megyei alkoholellenes bizottság 70 ezer, a Magyar Filmintézet 30 ezer forinttal támogatja a film­szemlét A külföldi vendégek utaztatásának, ellátásának költsé­geit fedezve, a Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége is jelentős anyagi terheket vállai, hasonlóképpen a megye idegen- forgalmi irodái — különösen az IBUSZ és a Pusztatourist —. a vendéglátóipari vállalat a mozi- üzemi vállalat és az Erdei Ferenc Művelődési Központ. Ezenkívül az SZMT, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, az Állami If­júsági Bizottság, a Magyar Hir­dető, az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács, a Video és Ama­tőrfilmesek Szövetsége, a helyi idegenforgalmi irodák és Bács- Kiskun több városának, nagyköz­ségének tanácsa — azok a hely­ségek. ahol a filmszemle idején kihelyezett vetítéseket amkétolkat szerveznek — ajánlott fel rangos díjakat. — Körülbelül hány vendég ér­kezik a kecskeméti filmszemlére? — Háromszázötven. — Mi kerül a legtöbbe? — A propaganda. Költségei mintegy 600 ezer forintra rúgnak. Hogy ez sok, avagy kevés, azon lehetne vitatkozni. Mindenesetre az volt a cél, hogy a hírverés is méltó legyen e rendezvény rang­jához. — S a díjak? — Összesen tizenhárom dí j oda­ítéléséről dönt majd a zsűri, ame­lyek értéke együttesen 200 ezer forint • Hegyi Füstös László 1976 óta dolgozik a kecskeméti műteremben. A szemlén két egyedi alkotása lesz látható. Ma délelőtt az Egeres­filmjét (melynek egyik mozzanatáról készült a fenti fotó), holnap délután pedig Statisztikai zsebfilm cimű művét vetitik. Ki kellett találni Dizseri Eszter, a Pannónia Filmstúdió propa­gandavezetője, az animációs filmszemle szervező­titkára: — Több évvel ezelőtt felvetődött már egy ma­gyar rajzfilmes seregszemle ötlete, de anyagi gon­dok miatt csak most valósulhatott meg. Ez ideig, akár a Miskolci Rövidfilm Fesz­tivált, akár a reklám- és propa- gandafilmek hazai versenyveitité- seit, akár a kőszegi ítévéfiimes seregszemléket nézzük, csak egy vékonyka szeletkét jelentettek a rajzfilmek. Ez az első olyan ma­gyar filmszemle, amelyre csak animációs technikával — kocká­ról kockára történő exponálással — készített munkákkal lehetett nevezni. — Hány nevezés érkezett? — A meghirdetett kategóriák­ban — egészestés filmek, egyedi és kísérleti filmek, sorozatok, reklámok, propaganda- és isme­retterjesztő alkotások, szigná­lok és amatőrfilmek — összesen mintegy 28 órányi anyaggal ne­veztek a hazai alkotók. Ebből az előzsüri 15 órányit válogatott ki, s ezeket mutatják be majd a ver­senyvetítéseken. — Kikből állt az előzsüri? — Az elnöke Féjja Sándor volt, a Magyar Filmintézet tudomá­nyos munkatársa, tagjai pedig: Hegedűs Istvánná, a MOKEP főelőadója és Balázsi Károly ad­junktus, a bajai tanítóképző tan­székvezető tanára. — Mennyi időt igényelt a se­regszemle megszervezése? — Lényegében már tavaly nyá­ron — amikor a Művelődési Mi­nisztérium pecsétet tett az ala­pítólevélre, a működési szabály­zatra — elkezdődött a szervezés, amelyben különösen sok segítsé­get nyújtott a Bács-Kiskun me­gyei Moziüzemi Vállalat, illetve a helyi rajzfilmes műterem. a legnagyobb erőfeszítéseket az jelentette, míg kiokoskodtuk, hogy valójában milyen is legyen ez a filmszemle: hogyan teremt­hessünk a magyar animációs fil­mek színvonalával adekvát lég­kört, hangulatot, milyen egyeD programokkal tehetnénk még tartalmasabbá. színesebbé... Vagyis ki kellett találni az egé­szet, szem előtt tartva a helyi sajátosságokat, s persze az anya­gi lehetőségeinket. — Előbb-utóbb mindig szóba jön a pénz. Végül is mennyibe kerül ez a négynapos filmszemle? — Körülbelül 1 millió 800 ezer forintba, díjakkal együtt. Meg­győződésünk azonban, hogy mind­ez meg is térül a jövőben, ha a filmszemle eléri a célját, ha a magyar animációs filmeket sike­rül még népszerűbbé tenni, a közönséget és a forgalmazókat színvonalasan tájékoztatni. Kül­földi vendégeket is várunk a kecs­keméti seregszemlére, s itt lesz­nek szinte minden megye és a főváros szakemberei, forgalma­zói. Ezenkívül az animációs fil­mek gyártásával foglalkozó va­lamennyi magyar cég is találko­zik ezen a seregszemlén, amely jó lehetőséget teremt kapcsolata­ik erősítésére. A Pannónia mel­lett a MAHIR, a VIANCO, az OKBT és a Balázs Béla Stúdió legjobb filmjeit is bemutatják a versenyvetítéseken. Említést ér­demel továbbá, hogy ezen a fó­rumon végre találkozhatnak a profi és az amatőr rajzfilmesek. Ez utóbbit illetően csak egyetlen érdekesség: a versenyprogram­ban vetítik egy 15 éves soproni diák rajzfilmjét is...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom