Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 11. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL* t> *<% *gT*” IPARI SZÖVETKEZETEINK EXPORTJA Együtt a községgel — A helyi, tejüzem főművezetője voltam megválasztásomig — válaszolta első kérdésemre Hídvégi Attila, a bácsbokodi községi pártbizottság titkára. — Voltam laboráns, csoportvezető, művezető. A pártba 1970-ben vettek fel, amikor sorkatonai szolgálatomat töltöttem. Nős vagyok, egy fiú és egy kislány boldog apukája. Feleségem a Tejipari Szállítási Vállalatnál adminisztrátor. 37 éves vagyok, 1963—1978 között KISZ-titkár voltam ... Most már mindent tud rólam — moso. lyodott el. Ami nagyon izgatott, miért vállalkozott a nem könnyű feladatra az az ember, aki már egy üzemben tekintélyt szerzett, párt- alapszervezeti titkárként részt vett az irányításban is? — Nem könnyű erre válaszolni. Régen dolgozom a mozgalomban. A tejüzemben kétszer szereztük meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az elmúlt ciklusban községi pártbizottsági tag voltam, s több olyan megbízatást kaptam, amely próbára tette felkészültségemet. Igaz, sokat segítettek a régi, rutinos elvtársak. Lassan áttekintést szereztem a pártmunka valamennyi ágáról. Vállaltam, mert megbíztak bennem, bár az előző munkahelyemen rengeteg sikerélményem volt, s nagyon eredményesen dolgoztunk. Tudóm, nagy fába vágtam a fejszémet, de a község állami és gazdasági vezetői fiatalok, tudunk együtt dolgozni. Ami az első nehézséget okozta, az a társadalmi munka megszervezése volt. A februári választást követően a végrehajtó bizottsági üléseken, a gazdasági vezetőkkel való tanácskozásokon megfogalmazódott a pártmunka legfontosabb tennivalója: a gazdaság segítése. A községi pártbizottság gazdaság- politikai munkabizottsága az elsők között értékelte az elmúlt esztendő eredményeit, hiányosságait. Megállapították: tovább kell csökkenteni minden gazdasági egységnél a költségeket, a téeszben és a tejiparnál be kell fejezni a megkezdett beruházásokat, támogatni kell az új termékek bevezetését, illetve a melléktermékek hasznosítását. S egy kbnkrétum: a gazdaságpolitikai munkabizottság javasolta, hogy a tejiparban keletkezett savót meg kall etetni a téesz sertésállo. mányával. A javaslat miatt át kellett alakítani a technológiát, de megérte, s ma már naponta az Aranykalász Termelőszövetkezetben 10 ezer liter savót fogyasztanak el a sertések. — Nem lehet panaszunk a tag- felvételi munkára, a pártépítésre — hallottam a titkártól. — Évente 8—10 új tagot veszünk fel a pártba. Az idén a nyolc alapszervezet 12 új tag felvételét tervezi. A jó pártépítés alapját abban látom, hogy a csoportok a követelményeknek eleget tesznek. Egy-egy pártcsoport? általában egy munkahelyen dolgozik, van lehetőség megismerni a fiatalokat, beszélni velük, nevelni őket. A tagfelvétel nem ötletszerű, alapos munka van mögötte, s mindig van, akit ajánlani tudnak. Azok, akik számításba jönnek, pártmegbízatást kapnak, sőt, beiskolázzuk őket. A pártbizottság titkárának bő. ven'van tennivalója. A sok fontos dolog közül mégis mi az, amire ügyelnie kell? — A pártdemokrácia fejlesztése napi feladat, ehhez ki kell ala. kítani a munkamódszert, a stílust. A témák végrehajtó vizsgálatát szeretnénk meghonosítani. A testületek több tagját vonjuk be egy-egy téma vizsgálatába, szélesítve ezzel a felelősséget. A tervezés ugyancsak fontos, legyen az községfejlesztés vagy gazdasági tervkészítés, ehhez szeret, nénk a jelenleginél több segítséget nyújtani. A párt XIII. kongresszusa anyagának feldolgozása, adaptálása, széles körű ismertetése is a tennivalók közé tartozik. Jó volna megvalósítani, hogy a tisztségviselők legyenek kiszolgálói a testületeknek. Még fél év sem telt el aióta, hogy megválasztották Hidvégi Attilát a bácsbokodi községi párt- bizottság titkárának. A községi párttestületek, a gazdasági és állami vezetők támogatása mellett a legnagyobb segítséget természetesen a bajai városi pártbizottságtól kapja, ahová egy évig minden testületi ülésre meghívják. A községpolitikai munkához segítséget nyújtanak a helybeli kommunisták. Gémes Gábor 1 • Egy kis terefere az) utcán. Szemben a titkár. _____________ MEZŐGAZDASÁG g I obb gép — növekvő gondokkal ,A. gazdaságokban keveslik a beruházásra fordítható összegeiket, mondván, hogy a szűkös ,fejlesztési alap gátja a termelés bővítésének. Javulására most nem is számíthatnak, hiszen az idei nép- gazdasági tervek szerint a beruházási lehetőségek megegyeznek a tavalyiakkal, ebből következően hasonló anyagi-műszaki ellátás várható. Jó néhány gazdaság az átlagosnál is nehezebb helyzetben van, mert a kedvezőtlen időjárás és a közgazdasági szabályozás elvonása miatt megcsappant nyereségük, tehát csökkentek saját forrásaik, s ezzel egyidőben az állami támogatások is mérséklődtek. Igaz, banki hitellel pótolhatnák a szűkös saját erőt, ám a hitelek magas kamatai miatt ez a megoldás nem vonzó a gazdaságoknak. Érthető is magatartásuk, hiszen a bank 13—14 százalékos' kamatra adja a hitelt, ugyanakkor az állattenyésztésben ennek harmada-negyede az elérhető eszközarányos jövedelem. Számottevő - fejlesztéssel ezért jórészt csak a gabonatermelésben számolnak a gazdaságok, ott ugyanis a gépvásárláshoz kedvezőbbek a feltételek. A mostaninál többet kellene tehát beruházásra költeni, ám azt is tudomásul kell venni, hogy a népgazdaság teherbíró képessége mit tesz lehetővé: Ebből az is következik: a jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a szűkös forrásokkal a lehető 1 legésszerűbben gazdálkod. janak a mezőgazdasági nagyüzemek. A szakemberek ismerik is az összefüggéseket, s a fejlesztéseket összehangolják a felhasználható forrásokkal: A beruházásra fordítható összegnek több mint a felét a gépesítés fejlesztésére költik, ott van rá ugyanis a legégetőbb szükség. Csalóka statisztika Statisztikailag bizonyítható, hogy a gépek száma az elmúlt évtizedekben nőtt, s a fejlődés nem is csak ebben mutatkozik, Innern a gépesítés hatékonyságának növekedésében, és a komplex gép-, rendszerek összeállításában is. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozó gépek értéke meghaladja a 120 milliárd forintot. A fejlődést leginkább a traktorok és a saját motorral rendelkező gépek motorteljesítményének változásával mérhetjük. Eszerint 1970-ben 3,8 millió kilowatt volt az összes mo. torteljesítmény, tíz év múlva 7,4 millió, az idei esztendő végén várhatóan 8,5 millió kilowatt lesz. Növekedett a tehergépkocsik száma, a korábbinál nagyobb a kombájnok motorteljesítménye is. Öröm — ürömmel Ha számszerűen vizsgáljuk a fejlődést, akár imponáló adatokról is beszélhetnénk. Ám, ha a gazdaságokban használt gépeket a világszínvonalhoz hasonlítjuk, már ellentmondásos képet festhetünk. A kertészeti és az állat- tÜÍÍ5*#ÉLtéhi ágázatök - gépésítésé- n<lügg$jt>hazai ipar elmarad, a mezőgazdaság szükségleteitől, ezért e gépek beszerzésénél az import a meghatározó. A takarmányozással kapcsolatos hazai gépgyártás ugyan megkezdődött, de a gépek minősége, üzembiztonsága nem kielégítő, ezért a gazdaságok nem szívesen vásárolják ezeket. A mezőgazdasági gépellátásban mintegy 40 százalékos arányban számíthatnak a gazdaságok a hazai mezőgépiparra, hasonló nagyságrendű a szocialista országokból származó import, a gépeknek csak kis hányadát vásá. rolják a legfejlettebb mezőgépiparral rendelkező országokból. A hazai ipar növekvő aránya ugyan kedvező a külgazdasági egyensúly javításában, ám e változásnak nem örülnek maradéktalanul a mezőgazdasági gépeket felhasználók. Kétségtelen, javult a hazai termékek műszaki színvonala, de még mindig sok a fogyatékosságuk. Túl súlyosaik a gépek, műszaki, üzembiztonsági mutatóik nem a legkedvezőbbek, üzemanyagfelhasználásuk indokolatlanul magas. A gyártók hivatkoznak alapanyaghiányra, a gépépítő elemek ellátási zavaraira, de a gyengébb műszaki színvonalban része van a gyártástechnológiai hiányosságoknak is. A közelmúlt, ban változott a mezőgépipar szervezete, remélhetően az önállóvá vált vállalatok mezőgazdasági kapcsolatai erősödnek, a gyár. tők a korábbiaknál jobban alkalmazkodnak a felhasználók igényeihez, s javult az eszközök műszaki .-színvonala és. minősége. Matuzsálemi korban Sok gazdaságban persze nem az új gépek műszaki színvonala okoz fejtörést, hanem a meglevő eszközök állapota. A traktorok és kombájnok állományában évről évre nő a nullára leírt gépek aránya: jelenleg ez a traktoroknál 47 százalék, a kombájnoknál 33 százalék. Az új eszközök hiányában ezekkel is kénytelenek dolgozni, feljavításukról gondoskodni, s ez mérhetetlenül meg. növeli a gazdaságok költségeit. Ráadásul ezek az adatok csak az átlagot mutatják, néhány gazdaságban ennél is rosszabb a géppark állapota. Különösen az aszálykárt szenvedett üzemekben kilátástalan a helyzet, mert pénz hiányában a kiutat sem látják. Igaz, kaptak segítséget, zárolt fejlesztési alapjuk egy kis részét felszabadították, s ezt a pénzt gépvásárlásra fordíthatták a nehéz helyzetben levő gazdaságok. Ezzel persze(,nem oldódtak meg a gondjaik, s 'főképpen nem hoz. háttá be hátrányát a mezőgazda- sági nagyüzemek többsége. A gépesítés elmaradása pedig odáig vezetett, hogy nem tudnak biztonságosan vetni, aratni, s nem lesznek képesek a megtermelt értékek minőségét megőrizni. V. F. J. A tartalékok hasznosításával Népgazdaságunknak továbbra is egyik legfontosabb feladata a külső és belső piaci egyensúly biztosítása. A kitűzött külkereskedelmi célok eléréséből az állami vállalatok és tsz-ek mellett az •ipart szövetkezetek is részt vállalnak. Bács-Kiskuln megye e gazdasági egységei 1985. évi külországa értékesítési feladatukat — a tavalyi teljesítéshez hasonlóan — 493 millió forintban határozták meg. A feladat jelentőségének megfelelően a KISZÖV megyei elnöksége is napirendre tűzte az expoiittervek időarányos teljesítésének értékelését. Az összesített adatok szerint ipari szövetkezeteink első negyedévi külkereskedelmi eladásaikat a tervezetthez képest 84 százalékra teljesítették. Ezen belül a tőkés 73, a rubelelszámolású árbevétel pedig az eredeti elképzelés 97 százalékát tette ki. Az exporttevékenységet ■ leginkább az alapanyagok beszerzési nehézsége és azok minősége ^gátolja. A nem megfelelő minőségű alapanyag miatt növekszik a hulladékhányad és a termék előállításához szükséges élőmunka, emiatt romlik a kivitel jövedelmezősége. Ez különösen a bútor- gyártásra jellemző. A kiváló árut igénylő külpiacon történő helytálláshoz korszerűbb eszközökre, s több — az összeszerelést elősegítő — kisgépre is szükség lenne. Különösen jóil kezdte az évet a Kecskeméti Alumíniumipari és a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet, feltűnően rosszul indult viszont a bajai BLÉVISZ. Jó minőségű ruházati termékekből a tőkés piac a jelenleginél többét is felvenne, megyénk ilyen profilú szövetkezetei azönban kapacitásgondokkal küszködnek. A KISZÖV-elnökség értékelése szerint az eddigi rubelelszámolású teljesítések és a folyamatosan megkötött szerződések reális alapolt adnak az előirányzat 35— 40 millió forintos túlteljesítésére. A koinvertdbiiis exporttervet csak a kedvezőtlen külpiaci feltételeket ellensúlyozó, a tartalék erőforrásokat feltáró, rugalmasan gazdálkodó szövetkezetek teljesíthetik, B. F. I. • A kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet ez évi rubelelszámolású export- tervét már az első negyedévben 88 százalékra teljesítette. PH f* w; I*. • A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet eredményes első negyedévet zárt. : i Tengerparti ajánlataink: ROMÁNIA Constanta augusztus 6—15-ig Utazás: vonattal Részvételi díj: 3950,— Ft Costinesti július 18—27-ig Utazás: vonattal Részvételi díj: 3950,— Ft BULGÁRIA Napospart, Sipka Camping július 13—22-ig Utazás: különvonattal (elhelyezés saját sátrakban) Részvételi díj: 2990,— Ft UTAZÁS NDK-BA Különvonat Berlinbe augusztus 4—10-ig Utazás: vonattal . • Részvételi díj: 2790,— Ft Lipcse szeptember 9—13-ig Utazás: repülővel Részvételi díj í 3180,— Ft Várjuk jelentkezésüket: Kecskeméten: Rákóczi út 32. Telefon: 23-050; 25-390 Baján: Béke tér 5. Telefon: 11-396 510 Megláttam egy padom napozó fiatalembert, odaléptem hozzá, s megkérdeztem: — Bocsásson meg, van itt ezen a lakótelepen vízvezetékszerelő? A fiatalember figyelmesem végigmustrált, és így válaszolt: — A lakossági szolgáltatások területén igen tarka a helyzet, ezért ebben a szférában kénytelenek vagyunk megküzdeni bizonyos nehézségekkel. A kézműipari tevékenység területén kritikus jelenségként kerültek előtérbe bizonyos egyenetlenségek, melyek az egyszerű, nehéz munkát végző állampolgárok kárára történő szertelen és jogtalan meggazdagodásra való törekvés formájában nyilvánulnak meg. Ázom állampolgárokról van szó, akiknek vállaiikon kell hordozniuk az ellátás és az emelkedő szolgáltatási végösszegek kínjait. Egy pillanatra abbahagyta, láthatólag azért, hogy levegőt vegyen, így sikerült közbeavatkoznom. — Talán tud egy vízvezetékszerelőt itt a közelben? — Személy szerint a mai napon nincsenek birtokomban konkrét adatok az említett profilú munkálatokat képviselő szakterület elhelyezkedésérőL — Ez annyit jelent, hogy nem tud senkit? — Senkit. Mégis az az érzésem, hogy bár a gazdasági szankciók jelentős mértékben megnehezítették lehetőségeinket, ennek ellenére van esély a válságból való kijutásra, amennyiben persze magunk is dolgozni fogunk! Kedvetlenül csóváltam a fejem. — Dolgozni fogunk... Vajon akaródzik az embereknek dolgozni? A semmittevést szeretik. Inkább sörözgetnek és napoznak! — Ha rólam van szó, ez a megállapítás nem állja meg a helyét. A sógoromnál dolgozom, most azonban betegállományban vagyok. Nehéz fiatalságom és a család széthullása miatt súlyos vegetatív neurózisban szenvedek, amit egy állami egészségügyi imtézményben kezelnek. Csak a háború utáni hatalmas társadalmi változásoknak köszönhető, hogy... — Jól van, jól. Sietek. Viszontlátásra. — Jól van? — kérdezte izgatottan. — Ügy gondolja, hogy jól sikerült? — Micsoda? — csodálkoztam. —i Hát... a felvétel? — Milyen felvétel? — Ugratni akar... Hiszen ön készítette! — Én? — Hát persze, nem Is a plébános... És ez mi? Nem mikrofon? Idegesen rámutattam a táskámból kikandikáló zuhanyrózsára, mely fürdőszoba-berendezésem egyik alkatrészét képezte, s melyet oly eredménytelenül próbáltam fölszereltetni egy vízvezeték-szerelővel. — Barátom... Milyen mikrofon? Nem látott még zuhanyzót? Amikor távoztam, hallottam, hogy a szájából az eddigi folyamatos szavak helyett káromkodások özöne zúdul elő, keretezvén hirtelen elkomorult arcának kelletlen fintorát. Janusz Oseka Laiígyélből fordította: Adamecz Kálmán
