Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. i33. szám Ára: 1,80 Ft 1985. június 8. szombat 9 A Mihail Solohov-sorozat első filmje a Csendes Don, amelyet három részben mutat be a Magyar Televízió. Az első részt szerdán 16.05-kor láthatjuk. Gorbacsov és Zsivkov tárgyalásai Moszkvában pénteken került sor Mihail Gorba- csovnak, az S2KP KB főtitkárának és Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa elnökének megbeszéléseire. Tárgyalásaik középpontjában a szovjet—bolgár kapcsolatok további fejlesztésének kérdései állottak. Mindkét részről elismeréssel szóltak a két ország sokoldalú együttműködésében eddig elért eredményekről. A megbeszélések során, a két vezető nagyra értékelte a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami vezetőinek ez év áprilisában Varsóban megtartott találkozójának eredményeit. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy tovább kell erősíteni a szövetséges szocialista országok egységét és össze- forrottságát biztonságuk és az európai, illetve az egyetemes béke érdekeinek megfelelően. Mihail Gorbacsov és Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a világhelyzet minden bonyolultsága ellenére lehetőség van kedvező változásokra. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei késznek mutatkozzanak az igazságos megállapodások elérésére, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú tisztelet- bentartása alapján. A tárgyalást követően Mihail Gorbacsov átnyújtotta Todor Zsivkovnak a Lenin-rendet, amelyet a két nép közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejleszésében játszott kiemelkedő szerepéért, a béke védelme és a szocializmus pozícióinak megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységéért ítélt oda a bolgár vezetőnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Todor Zsivkov pénteken elutazott Moszkvából. ÁLLAMI GAZDASÁGI IGAZGATÓK MEGBESZÉLÉSE Bács-Kiskun mind a tizenegy állami gazdaságában megalakultak az új vállalatvezető testületek — egy kivétellel a vállalati tanács formát választották a nagyüzemek —, s megválasztották az igazgatókat is, akik tegnap Baján, a Mezőgazdasági Kombinátban tartottak megbeszélést. Az öt esztendőre bizalmat kapott vezetőknek Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára gratulált, majd időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta őket, bejelentve: a teendők egyeztetésére június 17-én 14 órára, Kecskemétre, aktívaülést hívott össze a pártbizottság. A feladatok addig is adottak: minden lehetőt el kell követni az év eddig eltelt szakaszában tapasztalható lemaradások csökkentéséért. Minden ágazatban jelentős pótolnivalók van. nak, s a külkereskedelmi mérleg egyenlege sem közelíti meg a tervezettet. Sokat segíthet a szigorú költséggazdálkodás, ám nem ár. tana az sem, ha — az állami gazdaságoknál maradva — igazi különlegességekkel jelennének meg a világpiacon. Persze nem növeli, hanem csökkenti a piac meghódításának esélyét a primitív csomagolás, s jót tenne bekapcsolódniuk az üzemeknek magába a kereskedelembe is, ahol a haszon nagy hányada „lefölöződik”. A következő tervidőszak kilátásairól szólva a megyei pártbizottság első titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy már most számítani kell a munkaképes korúak számának jelentős csökkenésére. „Kevesebb ember csak nagyobb tudás birtokában képes többre” — hangsúlyozta Romány Pál, s utalt arra: hazánk a gépesítettség tekintetében is elmarad az európai átlagtól. A mezőgazdaság fejlődése elérte az optimumot, a továbbiak, ban a tartalékok kiaknázása révén — a megyék közötti együttműködéssel, az ipartelepítés szempontjainak átértékelésével, kooperációs lehetőségek felkutatásé, val — lehet pótlólagos forrásokhoz jutni. Kezdeményezni nemcsak ajánlott, de kötelező — húzta alá a megyei pártbizottság első titkára, hangot adva annak a véleményének, hogy az állami gazdaságoknak is többet kell tenniük a jelenleginél. Az igazgatók hozzászólásaik, ban saját tapasztalataikról számoltak be, nehezményezve, hogy gazdaságaik munkája a vasúti kapacitás elégtelensége miatt veszélybe sodródhat. Jelenleg heti 800—900 vagon állami gazdasági árut nem tud elszállítani a MÁV Bács-Kiskunból, és a helyzet ennél csak rosszabb lesz. A tartalékok között a munkafegyelem erő. sítését szorgalmazta — például — Magyar Ferenc (Kecskemét-szik- rai A. G.) és Mészáros István (Helvéciái A. G.), és elhangzott az is, hogy egyetlen nagyüzem sem képes olyan nagyságú jutalmazásra, mint ami egy hétvégi maszek munkáért jár, márpedig anyagi érdekeltség nélkül nehéz többet követelni. A továbbiakban dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója számolt be az április 29-én választott vállalati tanács működé, sének eddigi tapasztalatairól, majd Simon Gyula, a vendéglátó Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezetője adott tájékoztatást a nagyüzem eredményeiről és terveiről. FILMFESZTIVÁL, FOLKLÓRTÁBOR, BAJAI NYÁR... Kulturális rendezvények, programok Harminc nap múlva aratnak a Duna—Tisza közén, ahol sárgulnak az őszi árpák, a rozsok, és színt váltott a búza is. A mezőgazdaság legnagyobb nyári idénymunkájára megkezdődtek az előkészületek a gabonatermelő gazdaságokban. A Bajai Mező- gazdasági Kombinátban megtartották az aratási gépszemlét, s egyeztették a termelési kerületek közötti munkafeladaitokat. Az ágazat fejlesztésére igénybevett világbank-hitelből új gépeket, gépsorokat helyeznek üzembe az idén a gabonaföldeken. A hat új kombájnnal együtt 23 dolgozik majd a húsz napra programozott betakarítási idényben. A vetőmagüzemet ' is készítik az új termés fogadására, bővítették a raktárteret, az osztályozó gépsorok kapacitását, összességében közel tízezer tonna vetőmagot indítanak innen külföldi megrendelésre, illetve a hazai mezőgazdaságnak. Célitermelés- sel árpát, rozsot szaporítanak állapot szerint kitűnő minőségű maghozammal számolnak a bácskai földeken. Minősítésére, csíraképességének ellenőrzésére új műszerekkel szerelték fel laboratóriumukat. A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben is teljes erővel készülnek a kalászos gabonák betakarítására. A hgrom E 516- os kombájnnak az idén is sok munkája lesz, 320 hektárról kell magtárba juttatni a búzát, 200 hektár napraforgó betakarítása vár rájuk, majd 380 hektár kukoricaföldet kell „letarolndok” és 120 hektár lucerna magtermését csépelik el. A jól felszerelt műhelyekben Kovács István üzemmérnök irányításával huszonket- ten foglalkoznak a kombájnok, traktorok és a különböző munkagépek előkészítésével. Uborkaszezon. — Ezzel a már- már közhelyszerű kifejezéssel szokták illetni nyaranta a köz- művelődési intézmények munkáját. Kétségtelen, hogy a művelődési házak kisközösségeinek jó része — klubok, szakkörök stb. —, különösen, ha az iskolákhoz kötődnek, mérséklik az összejövetelek számát nyáron, sőt olyan is akad szép számmal, amelyik szünetelteti, tekintettel arra, hogy tagjaiknak többsége ilyenkor üdül, táborozik, kirándul... Vagyis a diákok a nyár örömeinek hódolnak, vagy munkát vállalnak, míg a felnőtt korosztály — különösen a falvakban — a mezőgazdaság ez időben szaporodó teendőit végzi a határban. Tehát ez az évszak valóban uborkaszezon a közművelődési formák egynémelyikét tekintve. Ám sok egyéb lehetőséget is kínál. Gondoljunk az üdülőkörzetek benépesülésére, a szabadtéri rendezvények kedvező feltételeire, különböző — közművelődési törekvéseket is felvállaló — táborok szervezésére. Azaz a nyár sajátos lehetőségeit kihasználva, sok érdekes, tartalmas kulturális program lesz az idén is, megyeszerte. Néhány nagyobb rendezvény kétségtelenül kiemelkedik a kulturális megmozdulások tarka sokaságából. Ilyen az 7. Kecskeméti Animációs Filmszemle, amelynek versenyvetítései során, az utóbbi három év legjobb 64 magyar rajzfilmjét tekinthetik meg az érdeklődők a jövő héten az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A csütörtökön kezdődő, négynapos seregszemlén, versenyen kívül régi magyar filmeket és az utóbbi esztendők legjobb külföldi alkotásait is bemutatják. Ankétokkal egybekötött kihelyezett vetítéseket tartanak Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskörösön, Ke- celen és Tiszakécskén. A filmszemléhez több érdekes kulturális program — kiállítások, rajzverseny, koncert stb. — kapcsolódik majd. A Bajai nyár kulturális rendezvénysorozat május második felétől augusztus végéig tart. Jobbára a hagyományápolást, az igényes szórakozást, az ember és a természet kapcsolatának alakítását szolgálják a Sugovica- parti városban szervezett színes nyári rendezvények. íme közülük, néhány, riielyeket a közeljövőben bonyolítanak le: június 17- én környezetvédelmi és szerb- horvát nemzetiségi tábor „ver sátrat” Baján. Két nappal később amatőr képzőművészeti hét kezdődik a József Attila Művelődési Központban. Kiállítás nyílik a Rudnay Képzőművészeti Kör karászi alkotótáborának produkcióiból, a Duna Fotóklub és Bálint Attila grafikusművész munkáiból. Június 24-én rendezik az Aranyponty folklórestet a víziszínpadon, másnap pedig az Aranybogrács-díjért folyó hal- főzési versenyt. Lesz továbbá országos CB-rádiós találkozó is még ebben a hónapban, június 27-én pedig háromnapos ipari, illetve mezőgazdasági kiállítás és vásár kezdődik, amelyen bajai és zom- bori gazdaságok tárják közszemlére termékeiket. Hosszasan lefolytatás a 2. oldalon.) JÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK Tanácskoztak a nőfelelősök Az üzemi nőfelelősöket és társadalombiztosítási megbízottakat eligazító, tájékoztató, továbbképző kecskeméti tanácskozást a meghívón feltüntetettnél fél órával élőbb befejezték. Noha nagyon érdekes és tanulságos volt az SZMT Művelődési Központban rendezett pénteki összejövetel, mégis mindenki örült, hogy időben hazamehetett. Két beteg gyermeke várta az egyik előadót, má_ sok családi kiránduláshoz készítik elő a szükséges holmikat, az egyik dolgozó nehezen járó édesanyját kíséri el az orvoshoz. Demény Máriának, az SZMT munkatársának bevezető előadása szerint is az időhiány okozza a kétműszako.s asszonyoknak—Iá. nyoknak a legfőbb gondot. A vitában is nyilvánvalóvá vált, hogy áz utóbbi években — a yo- natkozó kormányhatározat ellenére — a kívánatosabbnál las• Az Amfora és az Univer szövetkezet hetény egy házi üzeme kiállítással, módszertani bemutatóval segítette a rendezett továbbképzést, a meghívottak tájékozódását. (Méhes! Éva felvétele) sabban változott a helyzet. Beve. zettek ugyan különféle szolgáltatásokat, de ezek többnyire drágák és nem mindénütt hozzáférhetők. A részmunkaidős foglalkoztatás iránt a vártnál kisebb érdeklődés mutatkozott. Az egyik konzervgyári asszony elmondta: alig várja a nyári tizenkétórázá- sokat, mert a többletkeresetből megvásárolhatja gyerekei iskoláztatásához szükséges eszközöket, ruhákat. Az előadásban szó volt a nők társadalmi megbecsü. léséről, esetenként ennek hiányáról. /Folytatás a 2. oldalon.)Másfél millió állampolgár vett részt a jelölőgyűléseken, tíz- és tízezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit összekapcsoló választási gyűléseken; az érdeklődés, az aktivitás meghaladta a várakozásokat. Felszabadulásunk óta ma tizenegyedszer választ a felnőtt lakosság országgyűlési képviselőket, és kilencedik alkalommal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, izgalmassá az 1985. évi választásoS kat nemcsak friss szemmel nézve, hanem .majd később, történelmi távlatból szemlélve is. A közéletiség mindany- nyiunk által járt iskolájának magasabb osztálya lett ez az időszak, nem csupáht azért, mert kétszázezren kértek szót, mondtak véleményt, fogalmaztak meg javaslatokat a je- lölögyűléseken; nem pusztán annak okán, mert több, mint nyotcvannyolcezer személy kapott bizalmat a jelöltségre, hanem azért is, mert igényességgel ötvözött megfontoltságról tett tanúságot az állampolgárok sok százezres tábora. 1 A realitások tisztelete, a megtehető lépések mérlegelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kiválasztását, az országos és a helyi politika eredményeinek, céljainak ösz- szevetését. Mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szükséges és lehetséges programjukról is folyt az eszmecsere, olykor vita. Nem a szocialista társadalomról és gazdaságról általában, hanem ezeket a konkrét tapasztalatok királyvizébe merítve ütköztek nézetek, vélemények, javaslatok, elképzelések. Tapasztalatok, várakozások rendkívül gazdag tárházából málházták fel az országos lista harmincöt, a 352 országgyűlési választókerület 766, és a 42 725 tanácstagi választókerület jelöltjeit. Nehéz ez a málha? Igen, az. Mert benne a felelősség súlya. De benne a hasznos cselekvés, a jól szolgálat nemes lehetősége is! Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni rang! Mert a megbecsülésnek, a közéleti- ségnek a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak köny- nyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi áltat előterjesztettek mellett négyezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú lakossági összejöveteleken, s a négyezer közül több, mint háromezer-hatszázan megkapták a kellő voksot, jelöltek lettek. Az országgyűlé1 si választókerületekben ötvennégy helyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem az alkalmasok és alkalmatlanok szembesítése ez az állampolgár részéről, hanem az alkalmasok közül a leginkább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy a lakosság körében egyre általánosabb a korparancs: többre van szükség! Értve ezt az állampolgárok közéleti tevékenységére éppúgy, mint képviseletére, a társadalmigazdasági fejlődés elefneinek tökéletesítésére. Ezért a választás napja nem végpontja, sokkal inkább kezdete valaminek. Szó sincsen arról, hogy ma, amikor választ Magyarország, bárki is azt gondolná; ellentmondásoktól, feszültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek éppen a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szocialista épitőmunka alapvető vívmányainak igenlése mellett —, a maga terepén és a maga eszközeivel, lehetőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze, hogy enyhülhessenek a feszültségek, köny- nyebbedhessenek a gondok a közösség sokféle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok elérésére összpontosítva. 1 Hatalmas erők rejlenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjében, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli — amiben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak — az érdekek egészséges ütköztetését, a nyílt vitákat, a kényesnek vélt kérdések száműzését, a határozatok végrehajthatóságát és végrehajtását. Mély, máig érvényes igazság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszor- szági kongresszusán elhangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” Ennél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasztanak választottjaik tevékenysége, helytállása, parlamenti, tanácsi munkában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részességet vár, követel, s kér majd számon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnapjáról van szó, lesz szó a rövidesen már alakuló ülésre gyülekező testű-* letekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a választót és a választottat, ami annak jogos reményét adja, hogy ma választ és holnap már célratörőbben cselekszik.