Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

1985. június 6. » PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS ISPÁNOVITS MÁRTON SZÖVETSÉGI FŐTITKÁRRAL A télen egy napra szerkesztőségünk felköl­tözött Budapestre, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének székházába. Egy „élő”, vagyis papír- és" nyomdafestékmentes lapot készítettünk, s bemutattuk Bács-Kiskun me­gyét az érdeklődőknek. Rendezvényünkre azok közül a régi jó ismerősök közül is sokan eljöttek, akik egykor évekig, vagy évtizede­kig Bács-Kiskunban dolgoztak, kiváló ered­ményeket elérve szűkebb hazánk fejlesztésé­ben, aztán elkerültek Budapestre, vagy az or­szág más tájaira. Jó volt velük kezet szoríta­ni, s szót váltani. — A múlt héten szerkesztőségi vendégeinket kísérve Katymá- ron jártunk — kezdtük a beszél­getést, nem minden célzatosság nélkül, ugyanis ott született. — Két hete voltam a szülőfa­lumban — vette át a szót. — Ami­kor tehetem, hazautazom. De ez nemcsak azt jelenti, hogy elme­gyek a katymáriakhoz vagy Csá- volyra, ahol négyéves koromtól nevelkedtem, s szabósegéd let­tem, hanem átlépve a megyeha­tárt, mindenfelé otthon érzem magam a Duna—Tisza közi tele­püléseken. — Mégis, melyiket érzi igazi otthonának? — Elsősorban Kecskemétet, ami azért is nyilvánvaló, mert a fővárosba költözés előtt a MÉ­SZÖV elnökeként ott dolgoztam, s gyermekeim, unokáim most is a megyeszékhelyen laknak. Szí­vemhez nagyon közel állnak a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és környékbeli lakosok is, ugyan­is hosszú ideig e két járás párt- bizottságának első titkára vol­tam. — S mikor leit a MÉSZÖV el­nöke ? — 1975-ben. Nagyon szép em­lékeim vannak erről az időről. Visszakerülve a szövetkezeti moz­galomba — ahol a pályámat kezd­tem — lehetőségem nyílt az egész megyét, a kisebb-nagyobb településeken élő emberek ered­ményeit, gondjait megismerni. — Milyen tapasztalatokat őriz emlékezetében? — A községek lakóinak min­dennapos kapcsolatuk van az ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel. Elmennek a boltba vásárolni, s közben*nied­- mondják,., .örömüket, gondjaikat. Sokan elpanaszolják például, hogy kevés a fizetés, nem telik erre, arra. Igazuk van, de észre­veszi az ember azt is, hogy csi­nos, új ruhájuk, cipőjük, kabát­juk van. A TÜZÉP-telepeken gyakran szidják az építőanyag-el­látást, ami tényleg sokszor aka­dozik, de ugyanakkor azt is lát­ni, hogy az emberek építkeznek, s ez jelzi az életszínvonalukat. Az üzletekben a forgalom, a taka­rékszövetkezetekben a betétállo­mány növekedése is arra enged ' következtetni, hogy . gondjaink, problémáink ellenére nem lehet panasz az életszínvonalunkra. . — Véleménye szerint ytelyek azok ß problémák, amelyek meg­oldása halaszthatatlan? — Megítélésem szerint az idő­sek helyzetének, életkörülmé­nyeinek rendezése nem tűr halo­gatást. Mint már említettem, je­lenleg is gyakran járok Bács- Kiskun megye településein, s nyugdíjasokkal is beszélgetek. Elszorul a szívem» ha ?.. — Ha? • — Szóval tudomásul kell ven­Az antifasiszta hagyományok ébrentartása A vendégek között üdvözölhettük Ispáno- vits Mártont, aki több évtizedig Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason, Kecskeméten és más településeken dolgozott. Valahogy így fogalmazott: „Végre otthon lehetek egy napra Budapesten is”. A fővárosba 1982-ben költözött. A Szabadság téren levő egyik épü­let homlokzatán viszonylag új a tábla: Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Vi­szonozva látogatását, felkerestük Ispánovits Mártont, a szövetség főtitkárát. lem felrobbant egy akna, szilánk­jai életveszélyesen megsebesítet­tek. .Hosszú ideig ápoltak Jugo­szláviában, s 1948-ban jöttem ha- za véglegesen. — önhöz hasonlóan hány ma­gyar katona vett részt a fasisz­ták elleni harcban? . — Pontosan nem tudom, de a lakosság létszámához viszonyítva kevesen. Amikor a németek meg­támadták Franciaországot, ötezer magyar ellenálló fogott fegyvert a fasiszták ellen. A francia váro­sokban több utcát, teret neveztek el róluk. Említhetném Belgiu­mot, ahol önálló magyar ellenálló­egységek is létrejöttek. A Szov­jetunióban két és fél, háromez­ren vettek részt a fasiszták elle­ni harcban, illetve jártak a par- tizánképzö iskolába. Sorolhat­nám tovább a csehszlovákiai, ju­goszláviai felkelésekben részt ve­vő magyar önkéntesek igen nagy számát. — És idehaza miért nem __'! — ... dehogynem. Talán csak nem értékeljük megfelelően. Mi­hail Gorbacsov, az SZKP főtit­kára május 9-én mondott beszé­dében hangsúlyozta a magyar ka­tonák segítségét a fasiszták elle­ni harcokban. Nem véletlenül említette ezt a főtitkár. A budai önkéntes ezred például a harcok során alakult meg, s a győzelmet jelentő vörös zászló mellett a mi nemzeti színű lobogónk is a bu­dai várra került. — Kik lehetnek a szövetség tagjai? — Megváltozott a felvétel a szövetség átalakulás^ után. Ta­gok lehetnek azok, akik fegyver­rel vagy niás eszközökkel részt vettek, illetve ! 1 dokuínehtumok,- kal bizonyíthatóan részt akartak venni önként a fasiszták elleni harcban. — Milyen programja van a hat­ezres tagságnak ? — Egyik fő feladatunk, hogy a fiatal generációval megismertes­sük könyvekkel, kiadványokkal, filmekkel az ellenállás és az an­tifasiszta harc hiteles történetét — biztonságos jövőjük érdekében is. — Van-e kapcsolatuk a külföl­dön működő antifasiszta szerve­zetekkel? — Rendszeres kapcsolatban vagyunk a szocialista, valamint a tőkés országok antifasiszta szö­vetségeivel, s ez nagy segítséget jelent kutató munkánkban, a do­kumentumok összegyűjtésében. Ennek érdekében én is nagyon sokat járok a külföldi társszövet­ségeknél. Útjaim során az orszá­gok vezetőivel is van módom ta­lálkozni. Nemrég Pertini köztár­sasági elnökkel tárgyaltam, aki annak idején részt vett az olasz ellenállási mozgalomban. Tárnái László nünk, hogy az idősek helyzeté­nek megfelelő rendezése nem szí» vesség, hgnem kötelesség. Vala­mennyien rászolgáltak erre. Eb­ben nagyobb segítséget várunk az államtól, s a helyi szövetke­zetektől, bár az utóbbiak sem tét­lenkedtek eddig sem. Az elmúlt időben különböző fórumokon so­kat beszéltünk erről. A tetteken a sor. — Három évvel ezelőtt kelt fel a MÉSZÖV-elnöki székobi. Meg­változott a munkaköre ... — Igen, kezdetben a feladat is­meretlen volt előttem, /hiszen 1982-ben a Partizán Szövetséget váltotta fel a jelenleg hatezer fa­gy szövetségünk, melynek élére kerültem. De régóta bennem él a szövetség alapeszméje, az an­tifasiszta hagyományok ébren­tartása,^ béke megőrzéséért foly­atatott: küzdelem., A fasiszták elle- ■ ni -fegyveres felkelésben történt sebesülésein! emléke, az akna­szilánkoktól ma sem hajlítható karom, a testemen hordott varra­tok csak erősítik ezt az érzést, illetve munkakedvemet. — Hogyan került kapcsolatba az illegális mozgalommal? — Baján a Vaskúti úti lakta­nyával szemben volt az internáló­tábor. A szabómesteremet gyak­ran behívták katonának, s a lak­tanya műhelyeiben internáltak is dolgoztak. Sűrűn meglátogat­tam a mestert, s ilyenkor lopva megkértek levelek feladására. Én ezeket mit sem sejtve zsebre vág­tam, aztán feladtam a postán. Később szinte rendszeressé vált ez a munkám, majd 1944 őszén Csávolyon felkeresett egy parti­záncsoport^ melynek tagjai ko­rábban a bajai .internálótábor­ban voltak. Nagyon megijedtem, féltem .tőlük. Közeledtek felém ... és megöleltek. Mentem velük. 1945 szeptemberéig szüleim nem is tudták, merre vagyak. — És merre volt? — Kemény harcokban a fasisz­ták ellen. Aztán nem messze tő­IZSÁ K—ÁGASEGYHÁZA wöSwr.*, *„ .. . 7 ...... . - % ~*s. ' i&rfSms&rZJSt, nhmmM - -V t. Keddi lapszámunkban megír­tuk hogy lakossági társulást szer­veznek Agasegyházán. A kérdés az: van-e lehetőség arra, hogy már az idén hosszú távra szólóan egészséges, jó ivóvize legyen Ágasegyházának? Mit kell tenni azért, hogy ősszel gyerekkezek nyithassanak csapot az iskolában? Tény, hogy annál többet tesz ki a port áruk énti hozzájárulás — várhatóan 12—14 ezer forint — minél késeibb alakul meg a helyi társulás. Azért is kértünk fel hoz­záértő szakembert a nyilatkozat­ra, hogy javítsuk az érdekeltek tájékozottságát, segítsünk az egyé­nenként bizony nem könnyű dön­tésben. Az ágaisegyházi lakosok egy ré­sze nehezen érti meg. hogy miért építenek 7 kilométeres távvezeté­ket Izsákra, s miért nem önálló vízmű létesül a községben. Nos, kiderült, hogy a saját vízmű drá­gább lenne, s nem is biztos, hogy megfelelő minőségű vizet találná­nak kedvező mélységben. Vagyis a megoldást a minden helybeli érdekét szolgáló célszerűség és takarékosság vezeti. Ugyanakkor az izsákiakat az •foglalkoztatja bizonyos körökben erőteljesen, hogy miért tőlük vi­szik a vizet Ágasegyházára. Mint­ha ezzel meglopnák őket. Hiszen — mondják többen — annak ide­jén átlagosan nyolc—nyolcezer fo­rinttal járultak hozzá családon­ként a fejlesztéshez. S ha a be­ruházás előnyeit mások is élve­Kié a víz? zik — folytatódik a gondolatme­net —. akkor akár vissza is kö­vetelhetnek az általuk befizetett összegből. — Ilyen okoskodással a magyar állam, a megyei tanács és az Észak-iBács.megyei Vízmű Válla-, lat 31 millió forintot kérhetne vissza. Pontosan annyit, kamatok nélkül, amennyivel hozzájárult a létesítmény elkészüléséhez — vá­laszolja a felvetésre Sándor Béla, a Bács-Kiskun megyei Tanács építési és vízügyi osztályának ve­zetője. Ma már nehéz szétválasztani a nagyobb arányú központi támo­gatásból és ennél kisebb mértékű helyt hozzájárulásból összegező- dött forintokat Kinek a pénzéből mii épült, és mi az enyém, mi a mienk? Sándor Béla tájékoztatá­sa szerint a lakossági hozzájáru­lások általában — ha már firtat­juk a sorsukat — és elsősorban az utcai hálózatot fedezik. Ezt mindkét település lakéi megfize­tik, A magyar állam területén, a föld rétegeiben levő víz pedig nemzeti kincs, nem csupán azo- ké, akik fölötte laknak. Izsákon pillanatnyilag három mélyfúrású kút van. Az első.napi nyolcszáz köbméter kapacitással működött csúcsfogyasztás idején, de ennek a másfélszeresére is ké­pes. Hozzátartozik egy ugyanek­kora tartalék. És ugyanitt elké­szült az idén Bács-Kiskun legna­gyobb hozamú, naponta legalább 3 ezer köbméter víz felszínre ho­zására alkalmas kútja. Ezt viszont már abból a megyei támogatás­ból építették, amelyet az ágas­egyházi fejlesztés kap, tehát még az árnyéka sem eshet rá annak, hogy az Izsákon élő polgárok fo­rintjainak köszönheti létrejöttét. S persze nem Izsákon lenne — állandóan rendelkezésre állva —. ha nem innen vezetnék a vizet a sokkal kisehb Ágasegyházára. De a megoldás Ágasegyházának is megéri, mert nem az ő térségük­ben, hanem itt van a jó minősé­gű és elegendő, olcsóbban hozzá­férhető össz-nemzeti víz. Vagyis a teljesítőképességeket összeadva, nagyon nehezen kép­zelhető el, hogy Izsák víz nélkül maradjon a leendő távvezeték miatt, vagy akár a nyomás visz- szaessen rendeltetésszerű haszná­lat mellett. A terv az. hogy ha növekszik a fogyasztás, hiszen to­vábbi utcákat kötnek be Izsákon is a hálózatba, épp a harmadik­nak létrejött új kutat fogják mű­ködtetni, mert így lesz a leggaz­daságosabb. S akkor Izsáknak nem egy, hanem két itartalékkút- ja is marad helyben az igények még biztonságosabb kielégítésére. Őszintén reméljük: na valami mind a két községnek jó. akkor az nemi lehet rossz. H. F. Június 8-án, szombaton belpolitikai életünk kiemelkedő je­lentőségű eseményére — az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztására — kerül sor. A választók nyilvántartásában szereplő állampolgárok ér­tesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavaz­hatnak. A választók a május 29-én kifüggesztett hirdetmé­nyekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhelyiségek. A szavazás reggel 6 órakor kez­dődik és 18 óráig tart. A válasz­tási elnökség, ha a helyi körül­mények indokolják, elrendelhe­ti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bi­zottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. . A fővárosi kerületekben, a városok­ban, valamint az üdülőhelyi és turistaforgalmú községekben — az ideiglenes tartózkodási helyü­kön igazolással szavazni kívánók érdekében — a helyi választási elnökség kijelölt egy-egy szava­zókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyil­vántartásába felvett valameny- nyi választópolgár már szavazott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazó­helyiség bejáratánál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Válasz­tójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ezért a választók vi­gyék magukkal személyi igazol­ványukat, valamint a választói nyilvántartásba történt felvéte­lükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bi­zottságnak. Azok, akik ideiglenes tartózkodást helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartá­sának lezárása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat és ad­ják át á választójogosultságról szóló igazolást. Az állandó lakhelyükön szava­zók három szavazólapot kap­nak. E három szavazólap az or­szágos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek HAZAFIAS NÉPFRONT MsUGGtCLUi KtrmasvAunrii 1985. június 8. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI LISTA Szavazólap BARCS SÁNDOR BASTHA TIBOR BtRO IMRE BOGNÁR JÓZSEF dusche* urant Gáspár sAndor GTENE8 ANDRÁS HAVASI FERENC HÁMORI CSABA JAKAB RÖBBRTN* KATONA IMRE KAPAR JAKOK KÁLDY ZOLTÁN kállai raune KALLA] GYULA KISS JÁNOS LAKAR GYÖRGY Losonca FAL MÁNorrr marin MAKK GYÖRGY NÁNAS LÁSZLÓ NEMETH KAROLY ÓVÁRI MIKLÓS PEST A LÁSZLÓ PETER JAKOK POZSGAY IMRE REGER ANTAL SALDO LÁSZLÓ SARLÓS IRTVÁN STRAUB F. MONO SZARÓ ISTVÁN SZAKÁCS JÓZSEF szkntagothai jAnor TRAUTMANN RZZSÓ VARGA IMRE 1 (nagyobb alakú, világoskék szí­nű); az országgyűlési választóke­rületben induló képviselőjelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); valamint a tanácstagjelöltek (ki­sebb alakú, sárga szinű) megvá­lasztására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási he­lyükön szavazók csak az országos választási lista szavazólapját kap­ják meg. Az országos választási listán szereplő jelöltdere szavazni ne­vük meghagyásával lehet. A választókerület országgyű­lési képviselőjelöltjére és tanács­tagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak an­nak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát ad­ja, a másik jelölt nevét pedig át­húzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a szava­zó, ott háromét kell áthúzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvény­telen. A szavazólapra a jelöltek neveit ABC-sorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz borítékot is kap. A szavazás a titkosságot biztosító szavazófül­kében történik, ahol a szavazó a fenti szabályoknak megfelelően jár el, és ezt követően a szavazó­lapokat a ‘ borítékba teszi. A sza­vazófülkében a szavazón kívül senki sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezek­ben az esetekben ugyanis más választójogosult, esetleg a sza­vazatszedő bizottság egyik tagjá­nak segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartal­mazó borítékot a szavazatszedd bizottság előtt az urnába helyezi. A kórházban, illetőleg a laká­sukon fekvő betegeket szavaza­tuk leadása érdekében — kéré­sükre — a szavazatszedő bizott­ság két tagja felkeresi. A szava­zás titkosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatszedő bizottság valamely intézkedésé­vel nem ért egyet, kifogásával a helyi választási elnökséghez for­dulhat. Ennek címe a szavazóhe­lyiségben megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk három szavazólapmintát. Az egyik az országos választási lis­ta szavazólapja. A másik kettő pedig a választókerületek ország- gyűlési képviselőjelöltjei és ta­nácstagjelöltek olyan szavazólap- mintái, amelyeken kettő, illetőleg három jelölt neve szerepel. Az országos választási listán szereplő országgyűlé­si képviselőjelöltekre a vi­lágoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változat­lanul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólap- mintán az országos válasz­tási lista jelöltjeinek nevei szerepelnek.) HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1985. június 8. Szavazólap BUDAPEST FŐVÁROS . számú országgyűlési választókerület jelöltjei: lOHOll jAMOQMfc» TÓTH ZOLTÁN I • S } HAZAFIAS NÉPFRONT TANÁCSTAG VÁLASZT As 1985. június 8. Szavazólap SZEGED MEGYEI VÁROS 201. számú tanácsi választókerület jelöltjei: FODORNÉ RODER ANNA üAWOONft aAMBom­TOTll HOLTAN A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek meg­választására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kí­vánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanácstagok kettős jelölésének eseté­ben is a sárga színű szavazólappal.) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöl­tekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési választókerület kép­viselőjelöltjeinél, csak egyetlen név marad­hat érintetlenül; a többi nevet ki kell húz­ni. (A kettős és hármas jelölést feltüntető szavazólapmintán a feltüntetett nevek kép­zeletbeliek.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom