Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 151. szám Ári! 1,80 Ft 1985. június 29. szombat Megkezdődött a békéért , küzdő orvosok kongresszusa Kádár János felszólalása A nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi * mozgalmának 5. kongresszusa tegnap megkezdte munkáját a Budapest Kongresszusi Központban. A találkozót — amelynek jelszava „Együttműködés és nem szembenállás!" — első alkalommal rendezik meg szocialista országban. A konferenciára több faint 800 szakember érkezett a világ különböző országaiból, hogy a mintegy 135 ezer orvost tömörítő nemzeti csoportok szövetségét képviselve tanácskozzon az atomháború és a nukleáris fegyverkezési verseny lehetséges kö- v etkezmény eiről. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, ott voltak állami és társadalmi éle- 'tünk kiemelkedő képviselői, a mozgalom vezető tisztségviselői. A konferenciát Szentágothai János akadémikus, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Hollán Zsuzsa akadémikus, az IPPNW alelnöke, a kongresszus elnöke mondott bevezető beszédet. Felszólalt a kongresszuson Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja is, aki a következőket mondta: — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, országunk társadalmi tényezőinek nevében és a magam részéről tisztelettel köszöntőm a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozgalom V. kongresszusának minden résztvevőjét, s külön Jevgenyij Csazov szovjet professzort és Bernard Lown amerikai professzort, a mozgalom társelnökeit. Nagy tettet vittek véghez - a rendeltetése szerint leghumánusabb hivatásnak azok a kiváló képviselői,' akik a nukleáris há- ■ ború megelőzéséért küzdő orvosmozgalmat kezdeményezték és világméretűvé tették. Mozgalmuk résztvevői különböző társadalmi berendezkedésű országokban élnek, különböző nemzetiségűek, politikai és világnézeti kérdésekben sokféle, egymástól? eltérő álláspontot képviselnek. De összeköti önökef az a tiszteletreméltó törekvés, hogy megtegye- nek minden lehetségest az emberi * életet, a civilizációt, az emberiség létét fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében. ' Megtiszteltetés számuhkra, hogy ezúttal Budapestet, hazánk fővárosát választották kongresz- szustik színhelyéül. Az a kívánságunk, hogy önök, mint tisztelt vendégeink, érezzék jól magukat nálunk, és a kongresszus teljes sikerrel végezze el a tartós és szilárd béke után sóvárgó emberiség számára oly fontos munkáját. — Önök előtt jól ismert, hogy az emberiség válaszút elé érkezett. A tudomány és a technika jelentős vívmányai mára oly magas szintet értek el, hogy az emberiség eddig nem látott fejlődését, jólétét teremthetik meg, de pusztulását is okozhatják. Olyan világban élünk, amelyben a hagyományos és a nukleáris fegyvereknek máris túlságosan hatalmas tömege halmozódott fel. A fegyverkezési versenyben érdekelt önző, csak saját anyagi hasznukat leső körök semmibe veszik a népek elemi érdekeit, s hatalmi céljaikat katonai erőfölényük megszervezésével kívánják elérni. Még attól sem riadnak vissza, hogy a világűr mili- tarizálását szolgáló terveket- kovácsoljanak. Történik ez akkor, amikor itt a Földön, sok országban a gazdasági és társadalmi elmaradottság, a szegénység s a velejáró éhínség és járványok szedik áldozataikat. — Mindez arra int minden felelősen gondolkodó embert, hogy emelje fel szavát a fegyverkezési hajsza ellen, a világbéke megvédésének érdekében. Az Önök mozgalma fontos szerepet tölt be az emberiséget fenyegető veszélyek feltárásában, a népék béke- akaratának ébrentartásában, a nemzetközi közvélemény mozgósításában. Mozgalmuk rövid, néhány éves fejlődése bizonyítja, hogy nemes szándékaik támogatásra találnak nemcsak a különböző országok orvosai, hanem a békére vágyó népek körében, a felelősen és reálisan gondolkodó politikai tényezők soraiban is. A közvélemény szava olyan, mindinkább jelentős, reális tényező, amelyet sehol, senki nem hagyhat többé figyelmen kívül. — Idén, a második, világháború ’ befejezésének 40. évfordulóján a világ sok országában kegyelettel emlékeztek meg a fasizmus és a háború áldozatairól. A békeszerető emberek megerősítették azt a szilárd elhatározásukat, hogy nem engedik feledésbe merülni a háború tanulságait, és megőrzik a négy évtizeddel ezelőtt oly sok áldozattal kiküzdött békét. Egy hónap múlva megemlékezünk arról is, hogy az európai országoknak, az Amerikái Egyesült Államoknak és Kanadának a képviselői tíz esztendővel ezelőtt írták alá Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Záróokmányát, amelynek jelentősége földrészünkön messze túlmutat. Ez az okmány azt példázza, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok kormányai a politikai realitásokból kiindulva, közös akarattal, a megértésre, együttműködésre törekedve eredményesen munkálkodhatnak együtt népeik boldogulásáért, a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztéséért. A magyar nép békét akar, az a kívánsága, hogy megvalósíthassa országépítő terveit. Kormányunk, pártunk, társadalmi szervezeteink és mozgalmaink, a magyar egyházak képviselői a magyar nép érdekeinek és kívánságainak megfelelően nemzetközi tevékenységükben minden tőlük telhetőt megtesznek a háború elkerülése, a fegyverkezési verseny megfékezése, a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése és kapcsolataik fejlesztése érdekében. Ez mutatkozik meg abbán is, hogy a magyar orvosok ezrei csatlakoztak az Önök mozgalmához és aktívan dolgoznak céljaik érdekében. — Önök tudják, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista ország és a Szovjetunió, a többi szocialista ország közös békezkezdemé- nyezéseinek részese. A nukleáris fegyverek betiltásának, a leszerelésnek a hívei vagyunk. Arra törekszünk, hogy az érintett felek biztonsága a fegyverzet legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Bízunk abban, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján meg lehet oldani. Reméljük, hogy a Genfben folyó különösen fontos szovjet—amerikai tárgyalások is eredményt hoznak. Nagyra értékeljük. hogy a Szovjetunió érdemi megállapodások elérésére törekszik, de tudjuk azt is: a népek számára megnyugtató megegyezés csak mindkét tárgyaló fél konstruktív közreműködésével érhető el. — Meggyőződésem, hogy kongresszusuk hozzájárul az enyhülés eredményeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, a népek közötti kölcsönös megértés erősi(Folytatás a 3. oldalon.) t Megalakult az új %. ; ' \ ' , \ . % • Pénteken az Országházban — pontban tíz órakor — megkezdődött az új országgyűlés alakuló ülése. A Parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső államhatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Elénk érdeklődéssel kísérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudósítóin kívül az alakuló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgatócsoportok. Az ülést Losonczi Pál nyitotta meg: Programunk a fejlett szocializmus építése Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntöm képviselő- társaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóikat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve pótválasztáson népünk egyértel- >N műén tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XHI. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánult, személyünknek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk élkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. Az az eseménysor, amely pártunk munkakongresz- szusával kezdődött, és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el: a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyűléseken egyaránt. Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a választások demokratizmusának és népfrontjellegének erősítése társadalmunk valós igénye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfelelően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívásaira. N4m tudnánk eleget tenni a ránk háruló nagy feladatoknak Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki: választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat, a nép- képviselet jobb, alaposabb, pontosabb kifejezésének. A választások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. Nekünk viszont —'akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével — azzal is tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek' véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az országgyűlési képviselőkre éppúgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, va'- lamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkötó- készsége és -képessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozzá, hogy feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. „Az ország házában” — ebben az egykori képviselőházi teremA korelnök Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a koréinak vezeti mindaddig, amíg meg nem. választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölté a tör. vényhozó testület újonnan és újraválasztott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót —, Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló ország- gyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfront-jellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista; a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. ben is — gyakran hivatkoztak az ezeréves magyar alkotmányra, s ezen olyan törvények, illetve jogszabályok összességét értették, amely a nép tényleges’érdekeivel ellenkező politikai-állami szándékokat tükrözött. A Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya, illetve az arra épülő szocialista jogrendszerünk viszont á dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak szolgálatában áll. Azért hivatkozom erre a köztudott tényre, mert a most megalakuló ’ országgyűlésünkre az eddigieken túlmenő, új feladatok is várnak. Növekedik az ország életében betöltött szerepe, ami törvényalkotói feladataiban, a kormányzati tevékenység meghatározásában és ellenőrzésében, azaz alkotmányos funkciói következetes érvényesülésében is kifejezést nyer. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz. köszöntője akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az országgyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.) és Daniéa Márta (Bács-Kiskun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az országgyűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási _ törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke ^tartotta meg beszámolóját. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak,' hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. A választások politikai jelentőségét, az állampolgárok nagyobb személyes érdeklődését az is bizonyítja, hogy a választási előkészítő munkát, a választási eseménysorozatot és az eredmények megállapítását a korábbinál jnagyobb figyelemmel kísérte az ország lakossága. Társadalmi méretű vita, véleménycsere folyt a választások egy-egy eseményéről. Az Országos Választási Elnökség is több jelzést, véleményt, javaslatot kapott, mint az előző választások során. Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta népünk egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A Hazafias Népfront-bizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Ezeken több mint . másfél millió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mel- | lett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési • választókerületekben indult .873 képviselőjelölt közül 78-ra a választópolgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a 'választópolgárok. Összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölőgyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helft politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. ,A korábbiaknál nagyabb számban tartott választási gyűlesek és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecserére, a közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmával megszokottnál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag ala-' csony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pótválasztásokon két százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt körülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó ünnepélyesség jellemezte. Számos településen a korai munkakezdés vagy hétvégi kirándulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyiségeket. A csaknem 650 ezer első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol nem volt, annak ellenére, hogy első ízben a választás napjára nem rendeltünk el szesztilalmat. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választópolgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, véleménynyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett programot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások lebonyolításának szervezésében most kevesebb, erre a célra alakított szervezet dolgozott. A választási elnökségek, a szavazatszedő bizottságok tagjai feladataikat társadalmi munkában, esküjükhöz híven, felelősséggel látták el. A csaknem 70 ezer társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett. A választások sikeréhez nagyiban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivistája. Az országgyűlés fórumán az Országos Választási Elnökség nevében köszönetét mondok mindnyájuknak tevékeny és hasznos közreműködésükért, a választások zavartalan, eredményes lebonyolítását segítő, önzetlen munkájukért. (Folytatás a 2. oldalon.) Jó politikai légkörben Az Országos Választási Elnökség beszámolója
