Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. június 19. # PETŐFI NÉPE 0 3 TRAGIKUS KIRÁNDULÁS A BÁCSKA ÁRUHÁZ .TÍZ ESZTENDEJE! Mitől modern egy áruház? — A kérdés most, amikor gazdasági életünkben egyre szélesebb teret, egyre na­gyobb súlyt és meghatáro­zóbb szerepet kap a keres­kedelem, általában is indo­kolt lehet. Ám a Bácska Ke­reskedelmi Vállalat vezetői és dolgozói számára — akik májusban ünnepelték cégük büszkeségének, a Bácska Áruház megnyitásának tize­dik évfordulóját — kikerül­hetetlen feladat az ilyesféle kérdésekre (is) válaszoló számvetés. m if É KÖTELESSÉGE Óvjuk, védjük a közterületet! Állja a versenyt Szükség szorításában született Horváth József igazgató első érve: a Bácska Áruház attól modem —, hogy van! Bizonyságul két számot mond: az irányítása alá tartozó baljai üzletek 1974-ben 258 millió fo­rintot forgalmaztak, két évvel később pedig 372 milliót. Az ug­rásszerű növekedés magyarázata: időközben — 1&75. májusában — átadták ’rendeltetésének a mint­egy 35 millió forintba kerülő, négyszintes, 3 ezer 170 négyzet­méter alapterületű új áruházat. A számszerűség persze ho­mályban hagy néhány, csöppet sem mellékes körülményt, hi­szen ilyen léptékű — több mint negyven százalékos! — ugrást egyetlen új egység bekapcsolá­sa távolról sem indokol, legyen az bármilyen impozáns méretű is. Mindjárt világosabbá válik azonban a helyzet, ha megem­lítjük: ia hetvenes évek elejére Baja elvesztette azt a kivételes ' pozícióit, amelyet még a felszaba­dulás után is sokáig élvezett —, hogy tudniillik itt működött a megye legnagyobb áruháza. (Sőt: szinte a déli részeken egyetlen, egésze**'addig, amíg nem épült ikisárubáz, Bácsalmáson, Kiiskő- -rösön1’isi)' Ennek a „hegemóniá­nak” a kecskeméti Álföld Áru- . ház átadása vetett véget 1971- ben, s ezt a szekszárdi Korzó Áruház belépése Vsak súlyosbí­totta. amennyiben a Duna-parti falvak (Bátaszék, Mórágy, Lány. csók és a többiek) érdeklődését is elfordította Bajától.- Létkérdéssé vált szinte a föl­zárkózás. A megoldás keresésének idő­pontjában a „mitől modern ...” kérdésre az volt a válasz: legyen minél nagyobb és mozgólépcső­vel is fölszerelt. Mozgólépcsők, természetes fény Ez megint magyarázatra szo­rul: akkoriban csak 2 ezér négy­zetméteresnél nagyobb létesít­mények építését támogatják álla­milag. Volt persze számtalan egyéb kikötés 'is, például, hogy mozgólépcső föltétlenül legyen benne, s majdnem ilyen előírás- szerű volt az á tervezői elkép­zelés is, hogy a modern áruház csak teljesen zárt lehet, s ter­mészetes fényt még véletlenül sem kaphat. Ez utóbbi nézettel sokáig hadakoztak a bajaiak, míg végre elkészült a természe­tes fényt is kapó betonpillérvá­zas épület, amelynek eloxált alu­míniumdobozokkal díszített felü. lete máig a városkép egyik jel­legzetes — képeslapokon is gyak­ran szereplő — momentuma. Igaz, akadtak kisebb problé­mák — . a. padiót burkoló, met- lachi' - lápók,T' egyike-ínásika föl- púposodott, iJeváit, a'-léghűtő ép­pen a legkn'itiküäabb’ időpontok­ban csütörtököt mondott, a túl- érzékeny riasztó már a nagyobb teherautók közeledtére is kihív­ta a tűzoltókat, ám a berende­zések zöme — így például a mozgólépcső — alapjában véve megbízható, s az épület üzemel­tetése (fűtése, szellőztetése, tisz­tántartása) viszonylag olcsó és egyszerű. Azaz: modern, még most, a megépülése után tíz évvel is. Korszerű érdekeltségi rendszer Ám a Bácska Kereskedelmi Vállalat dolgozói aligha ezért büszkék az áruházra: sokkal inkább azért, mert a cég for­galmának egyötödét — évente 250 millió forintot — még min­dig ez az áruház hozza. Mégpe­dig alig százhúsz dolgozóval! Az egy eladóra 'jutó forgalom a leg­magasabbak közé (tartozik. Ez eléggé ritka jelenség, hiszen a gyakorlati tapasztalat általában azt bizonyítja, hogy minél ki­sebb egy üzlet, annál nyilván­valóbb a benne dolgozók anyagi érdekeltsége, s annál intenzívebb a- forgalom növelésére fordított igyekezet. Ezt az összefüggést fölismer­ve alakították ki a Bácska Áru­ház érdekeltségi rendszerét, amelyben minden osztály telje­sen önálló egységként működik, s amelyben a keresetet döntően befolyásolja a forgalom alakulá­sa: van olyan osztályvezető, aki­nek a 82 ezer forintos tavalyi jövedelméből 30 ezret a forga­lom szerződésben vállalt növe­léséért kiutalt nyereségrészese­dés tett ki. De akad olyan is, akinél ez az összeg az 5 ezret sem érte el. A végzett munka, az eredmé­nyesség szerinti, merész diffe­renciálás — ezi az,, ami'^tabUlá „ tette a Bácskíj tQjótéhXÍ'» ségét, S aminek köszönhetően sem a tőle pár száz méternyire megépített áfész-áruház, sem az új vállalati áruház közeljövőre tervezett belépése nem veszé­lyezteti a bajai ellátásban be­töltött, meghatározó szerepét. ' Káposztás János Mennyit bosszankodunk, sőt felháborodásunkban telefonálunk, még levélírásra is kaphatók vagyunk, ha az általunk rendben tartott parkba, zöldterü­letre rááll egy autós, nótán sódert, szemetet önt a szomszéd. A város rendjére, utcáinak, tereinek hi­vatalosan szólva közterületének megóvására, a sza­bálysértők, a magukról megfeledkezett emberek hathatós figyelmeztetésére hozták létre a megye- székhelyen a közterület-felügyeletet. Azt felesleges bizonygatni, mennyire szükség volt erre; gondol­junk csak a téli járdatisztításra, vagy a személy- gépkocsi virágos parkban elvégzett olajcseréjére. Kecskeméti Sándorral, a felügyelet vezetőjével be­szélgettünk a megyeszékhelyen tapasztaltakról, a szabályismeret hiányáról, a gondokról. Helyfoglalási engedély A közterületet bárki, de csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Ennek számít a magán- és az állami lakóházak, középületek esetében a ke­rítéstől, a ház homlokzatától az úttestig terjedő — járda, zöldsáv, árok — terület, amelyet a tulajdo­nosnak, vagy az épület használójának kell rendben tartania. Ha valaki ezt a közterületet valamilyen ok miatt engedély nélkül elfoglalja — téglát, só­dert, homokot tárol rajta — vagy rongálja, kitöri a fákat; szennyezi a füvet mosószerrel, olaj­jal, vagy egyéb módon —, szabálysértést követ el. Sokan a szabályok ismeretének hiányában vagy hanyagságból ezt nem akarják tudomásul venni, sőt zaklatásnak, jogaik megsértésének veszik a ki­szabott' büntetést. Az építkezők olykor kénytelenek igénybe venni a közterületet. Az anyagok lerakása, rövid ideig való tárolása nem szabálysértés, az állampolgárt emiatt senki nem bünteti meg. A hosszabb ideig tartó köz­terület-foglaláshoz azonban engedély kell. Az igény­be vett közterületért négyzetméterenként havonta 4 forintot kell fizetni. Szemetelés, rongálás Nem vagyunk túlságosan kényesek a tisztaságra, amit bizonyít, hogy egy-egy szabadtéri rendezvény után teherautónyi hulladékot, szemetet kell elszál­lítani. A szemetelésre azonban sokféle más alkal­mat is kihasználunk. A kertes családi házak udva­raiból kikerülő fanyesedékek, lombok, levelek oly­kor kupacokba rakva „díszelegnek” a járda és az úttest között, várva a jó szerencsét. Ezeknek a hul­ladékoknak az eltávolítása a tulajdonos kötelessé­ge. A háztartási szemét begyűjtése a kommunális szolgáltató vállalat dolga, ahol erre már felkészült. S ahol nem? Ott a bérlemény használójára vár ez a tennivaló. Bérházak előtt, vagy azok közeli parkolóiban gyakran végeznek gépkocsijavítást. No nem holmi futó javításra, hanem karosszéria-, motor, vagy se­bességváltó cseréjére gondolunk. Egy-egy ilyen al­kalomkor szabályos autószerelő-műhelyt hoznak lét­re, ami éppen úgy tiltva van, mint a vasszerkeze­tek hegesztése, gyártása, vagy rendszám nélküli gépjárművek tárolása, illetve az utcai árusítás. Figyelmeztetés, bírság Kecskemét területileg, de a lakosság számához viszonyítva sem tartozik a kisebbek közé. A kör­nyezet védelmét hivatásszerűen négy közterület- felügyelő látja el. Mondani sem kell: ez a létszám kevés ahhoz, hogy az illegális területfoglalókat, parkrongálókat, szemetelőket, a zöldterületek tönk­retevőit tetten érjék, kordában tartsák. Mégis meg­próbálták. Megalakulásuk óta a szóbeli figyelmez­tetéseken kívül, április 30-ig 1061 intézkedést tet­tek. Ebből 478 írásbeli figyelmeztetés, utasítás ke­rült ki azzal a céllal, hogy a vétkesek a szabályta­lanságot szüntessék meg. Majdnem 600 esetben helyszínbírságot alkalmaztak, főként a járdák téli hó- és jégmentesítésének elmulasztásáért, utcai árusításért, parkrongálásért, területfoglalásért, környezetszennyezésért. Környezetünk, szűkebb lakóhelyünk védelme mindannyiunk ügye. A fákra, a parkokra szüksé­günk van, hiszen a jó levegőt, a felüdülést, a kelle­mes közérzetet jelentik számunkra. A szabályok betartása tehát egészségünket, lakóhelyünk tiszta­ságát védi, s ez a mai környezeti viszonyok között rendkívül fontos. Gémes Gábor Spaten gold a Borsodi Sörgyárban Együttműködési megállapodást kötött a Borsodi Sörgyár a mün­cheni Spaten céggel. Ennek értel­méből.— a bajor^sörgvár licence Jalhpfan^— várhatóan még -az -idén jfnjggfcezj£ík Borsod r. theíoaÉS üzemben a kiváló minőségű, kü­lönleges zamatú Spaten gold sór gyártását. A 12 balling-fokos. nemzetközileg ismert sörkülönle­gességből évente 50 ezer hektoli­tert (készítenek majd a hazai vá­laszték bővítésére. A licencért a borsodi sörgyár malátával fizet a müncheni cégnek. (MTI) Nemezelés Újvidéken Meghalt egy kislány a tőserdei strandon Újsághír: „Június 7-én a kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola tanulói a Tőser- dőbe kirándultak, ahol Tóth Éva II éves tanuló belefulladt a me­legvizes strand vizébe.” Mindig megdöbbenést és fájdalmat kelt, ha valaki el­távozik közülünk. Ám ha gyermektragédiáról értesülünk, a gyász még mélyebb az ér­telmetlen halál miatt, s nem szabad elmenni mellette szó nélkül. Különösen nem, ha az eset több száz gyermeket és szülőt rázott meg úgy, mint ez a tősfürdői tragédia. Mi tör­tént, mi történhetett aznap? Miért nem volt senki, aki se­gíthetett volna, s miként élték át az érintettek a szörnyű perceket. Azért, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre, s tisztázzuk az esetleges félreértéseket, felkerestük a kis­kunfélegyházi iskola igazgatóját, két tanárát, az egyik ta­nuló édesanyját és idézünk néhány szemtanú osztálytársat. Hideg volt a víz? Szendrey Lajos igazgató: — Testületi döntésünk volt arról, hogy a gyermeknapon az iskola tőserdei kirándulást szervez vala-, mennyi tanuló részvételével és valamennyi nevelő felügyelete alatt. Az eredeti időpont május 24. lett volna, de az esős idő miatt június 7-re halasztottuk. A kirán­dulás előtti napon beszéltem a fürdő vezetőjiével, hogy nagy lét­számmal jelenünk meg, mintegy négyszázan megyünk. A fürdő be­járatánál is, de még otthon is ok­tatást kaptak a gyerekek, a rájuk leselkedő veszélyről. A strand egyébként kellemes környezetben van, a medence vize mindössze 150 centiméteres, ami nem túl mély. Máskor is előfordult már, hogy egy-egy osztály eljött ide és akkor sem volt semmi gond. P. N.: — A kérdéses napon mi­lyen hőfokú volt a víz? Sz. L.: — A fürdőmedencét a vízhálózatról táplálják: így az elég hideg. Ahhoz képest, hogy csak melegvizes medence van ezen kí­vül. nyilván ezt hidegnek lehet érezni. De arról. ’ hogy emiatt probléma lett volna, még sohasem hallottam. A gyerekek szívesen belementék és nem panaszkodtak a víz hőmérsékletére. A nevelők­től tudom, hogy három kislány fürdött együtt. Iharosi Krisztina, Juhász Adrienn és Tóth. Éva. Krisztina így mondja: „Fürdő­ruhában érkeztünk a strandra, le­tettük a holminkat. Árvay. tanár bácsi volt velünk. Először a me­leg vízbe mentünk, onnan a hi­deg vízhez. Előbb a hideg tusoló - nál zuhanyóztunk. Olyan öten, hatan voltunk együtt Évávail. Mi a kisebb vízben voltunk, ők, mi­vel tudták úszni, belementek a mélyebb vízbe. Láttuk is, hogy úszkálnak. Addig maradtunk a vízben, míg 'Évát ki nem vettél* belőle. Két tanár néni ült a me­dence szélén.” Adrienn így folytatja: „A me­leg vízből mentünk át a hideg - vízbe. Előtte lezuhanyoztunk es úszkáltunk. Én fáztam, átmentem vissza a melegvizes medencébe, de Éva ott maradt. Jókedve volt. Az úszómestert és a két tanár nénit láttam a medence szélén.” Senki nem látta Sz. L.: — Amikor közöltem a szülőkkel a szomorú tényt, ők is mondták, hogy tavalyelőtt úszó­tanfolyamra járt Éva. A medence szélén, mivel az ötödik, hatodik osztályosok kisebb termetűek. Vén Judit és Rács Lászlóné tanárnő ültt mindkettő osztályfőnök. A férfiak közül Ár­vay János tanár —, aki Tóth Évának volt az osztályfőnöke — és Kiss Czakó László a medence túlsó szélén levő füves részen futballozott a fiúkkal. A medence előitt a tusaiénál három tanárnő volt. Dr. Kurgyis Ferenoné. Bibók Katalin és Marancsikné Némedi Erzsébet. Az ő feladatuk a bejö- vő-kimenő gyerekek szemmeltar- itása volt. A- körülöttük levő gye­rekek közül Fiosor László azt mondta, hogy ő úszás után kiült a medence szélére és néhány lé­pésre tőle látott valakit, aki nem mozog a vízben. Szólt egy isme­rős gyereknek, nézze meg. tény­leg van-e ott valaki. A fiú. Csuka Zoltán megnézte és ott volt egy test, majd elszaladt az úszómes­terért, aki a kislányt kihozta a vízből. Csuka Zoli pedig ígv mondta: ,.A medencében úszkál- \. va nem volt senki a közelemben, amikor a lábam hozzáért valami­hez. Lementem a víz alá és lát­tam. hogy ott van egy leány P. N.: — Azt a pillanatot ami­kor Tóth Éva alámerült, senki sém látta? Sz. L.: — A gyerekek közül senki nem tapasztalta, hogy a kislány a víz színéről eltűnt. Sem azt hogy kiabált, csapkodott vol­na. Egyszerűen lent maradt a víz alatt. Á boncolási jegyzőkönyvet nem láttam, így nem tudok sem­mit sem mondani a halál okáról. Amikor kihozták a 'gyermeket a medencéből, a biológia-tanárnő és az úszómester közreműködésé­vel elsősegélyben Dróbálták ré­szesíteni. Aztán valahonnan oda­került egy orvos is a fürdő terü­letéről. de már elkésett a segít­ség. * Az első órán P. N.: —A gyerekek miként vi­selik el egy társuk hiányát? Ér­ződik-e rajtuk, hogy megváltozott valami? Bányai Ferencné igazgatóhe­lyettes: Hétfőn reggel én voltam az ötödik b. osztályban az első órán. Ekkor beszélgettünk arról, hogy mi történt. Magát az érzést azt hiszem nem lehet leírni, ami akkor erőt vett rajtuk. A peda­gógiába vetett hitünk nem dőlt meg, ezért hisszük azt, hogy a szülök bizalma sem fog .bennünk megrendülni. Talán azt sem te­hetjük meg, hogy ezek után nem engedjük a gyerekeket vízbe. Nagy tragédia volt számunkra. Amikor bejöttünk az iskolába, csak ültünk némán és Pörgött szemünkből a könny. Ügy gondo­lom, nem vétkeztünk. P. N.: — Emlékszik Tóth Évá­ra, hogy nézett ki? Bi F.né: — Ebben az évben is­merkedtem meg vele. Tanítottam is. Aranyos, kedves, feketehajú kislány volt, jó közepes tanuló. Horváth Andrásné, az egyik gyermek édesanyja: — Bementem én is a gyermekekkel a vízbe, de hidegnek éreztem. Bár az idő fül­ledt meleg volt, mégis fázhattak a gyerekek a medencében. Egy. szer csak arra lettem figyelmes, hogy a Vén Judit tanárnő felug­rik. és rohanni kezd. Én is futot­tam, de akkor már kint volt a medencéből Éva, és többen pró­bálták masszírozni, életet lehelni bele. Aztán jött az orvos. Iszonya­tos volt az egész. Én ezek után is elengedem a lányomat a parádi táborba, mert az ilyen nem fordul elő minden­nap. Láttam, hogy a pedagógusok minden gyerekre vigyáztak, nem­csak a saját osztályukbeliekre. A többi szülőnek is az a véleménye, hogy ilyen dolgokat szinte ki sem lehet védeni. Talán még akkor is előfordulhat ilyen, ha fogom a gyermekem kezét. Tuza Béla Straszer András # Az Újvidéken működő Vaj­dasági Gyermekek és Fiatalok Képzőművészeti Központjának meghívására dr. Kriston Vízi József vezetésével a Szóraka­tén usz Játékműhely és Mú­zeum munkatársai június 12-én a kecskeméti intézmény anya­gából összeállított kiállítás megnyitóján vettek részt A Djordje Natosevic nevét vise­lő általános iskolában rende­zett bemutatót Stanko Susnjar. a városi társadalmi tevékeny­ségügyi bizottság elnöke nyi­totta meg. Ezt követően Nagy Mária és Váczi Mária vezeté­sével az általános iskola tanu­lói. valamint kulai, zsablyai és újvidéki pedagógusok ismer­kedtek az egyre népszerűbb nemezkészítés technikájával. v A

Next

/
Oldalképek
Tartalom