Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. június 17. BERUHÁZÁSOKRÓL JELENTJÜK Már érezhető az új létesítmények haszna Helvéciái Állami Gazdaság A sajátos termékszerkezetű Helvéciái Ál­lami Gazdaságban az egymilliárd forint ér­tékű termelés 60 százalékát a borászati ver­tikum adja. Ha ugyanezt a jövedelmezőség szempontjából vizsgáljuk, akkor még na­gyobb a szőlő és a bor részesedése. Tavaly a 35 milliós eredmény 90 százaléka ebben az ágazatban képződött. Az elmúlt négy esztendőben a külpiac igényei­nek megfelelően módosították a termékszerkezetet. Emellett az évenkénti 120 ezer hektoliteres értékesí­tést 190 gzer hektoliterre növelték. Ebből 120 ezer hektoliter palackban hagyja el az országhatárt. Sok egyéb mellett új terméknek számít, amit Hel­vécián csak „hatos garnitúrának" becéznek, az Egyesült Államokba szállított — hatféle ízű — h- kőrcsalád. Ebből tavaly, az első évben hatvanezer palackot töltöttek. Idén, úgy tűnik már 150 ezer el­adására lesz lehetőségük. • ősszel már must forr ezekben a saválló acéltar­tályokban. A könnyűszerkezetes épület hőszigete­lése 50 centiméter vastag téglafalnak felel meg. Ilyen előzmények után érthető, hogy szinte gaz­dasági kényszer a borászati beruházás. Az elmúlt nyolc évben ilyen célra alig fordított — anyagi le­hetőség híján.— valamit a gazdaság. A palacko­zóban és a pincészetben a gépek, berendezésiek fe­le már csak a műszakiak állandó gondoskodása mellett tartható üzemben. így pedig igen nehéz az igényes exportpiacra termelni. A teljes képhez hoz­zátartozik, hogy az évente feldolgozott 190 ezer hektoliter bor mellett csak 90 ezer hektoliteres táro­lótérrel rendelkeznek. Mivel a gazdaság legjelentősebb tevékenységéről van szó, kiemelt fontosságot tulajdonítanak a fej­lesztésnek. A rekonstrukciót összekapcsolták 31 ezer hektoliteres tárolótér-bővítéssel. Az építkezés már az elmúlt esztendőben megkezdődött és az 55,8 millió forint értékű — jelenleg félidejénél tartó — beruházás 1986-ban fejeződik be. Idén ősszel már dolgozik az öt új VP—50 típusú szőlőprés és palackozógépsor is. így végre sikerül a különböző minőségű szőlőt gyorsan és tökéletes színanyag- és aromakinyeréssel feldolgozni. Az idő­közben elkészülő tízezer négyzetméteres készáru­• Az új cimkézögép megérkeztéig ez — a Buda­foki Pincegazdaságtól vásárolt — NAGEMA típusú végzi a munkát. Fülöp Sándor éppen működését ellenőrzi. (Somos László felvételei) raktárral jobban szervezhető lesz a szállítás. Mind­ez eredményezi, hogy az évenkénti húszmillió he­lyett 24 millió palack italt értékesíthetnek. Tulajdonképpen ‘a Helvéciái Állami -Gazdaság termelésfejlesztési beruházásainak sorába tartozik az iparvágány készítése is. Az öt éve folyó munka összesen 60 millió forintba kerül, de végre meg­valósítható régi álmuk: minden termék gyorsan ys ütemesen hagyhatja el a mezőgazdasági nagyüze­met. A 2500 folyóméter vágánnyal, a vasúti mérleg­gel, a saját dízelmozdonnyal, 25 vasúti konténer­rel, és a hatezer négyzetméteres „rámpával”, va­lamint rakodógépekkel valóságos kis teherpályaud­vart alakítottak ki. Szakembereknek többet mond a várható forgalom. Ugyanis évente 163 ezer ton­na árut indítanak útnak, illetve fogadnak. A hároméves helvéciai — 55,8 millió forint érté­kű — borászati beruházás döntő része az őszi szü­retkor már a termelést szolgálja. A költségek meg­térülését nyolc év alatt várják. Egy másik „mu­tató” szerint a száz forint fejlesztési költségre ju­tó nyereség 11 forint 45 fillér lesz. Czauner Péter SAJTOPOSTA Fogadószoba r ^ Hányszor ki mondtuk, leírtuk már. hogy alkotni, értékei elő­állítani, gyarapítani lehet úgy is, hogy közben ne szenvedjen kárt a környezet. Ez utóbbi vé­delmében már régóta van ér­vényben törvény, ám néha — például ebben az esetben — úgy tűnik, .mintha nem is lenne. Hadd induljak ki az örvende­tes tényből: városunk közepén folytatódnak a nagyarányú la­kásépítkezések. melyekhez ter­mészetesen kapcsolódnak az úgynevezett járulékos létesítmé­nyek is. A fejlesztés büszkeség­gel tölti el a helyi polgárokat, nem egészen így vélekednek azonban a vele kapcsolatos ki­vitelezési munkálatokról, melyek első fázisa az építési anyagok helyszínre fuvarozása. De ho­gyan történik ez? Dübörögve, érkeznek a hatal­mas teherautók, s hogy még na­gyobb legyen^ a csinnadratta, gyakran adnak kürtkoncertet. Majd felbőgnek a járművek mo­torjai, mire megbillennek a pla­tók és lecsúszik róluk — valami furcsa surrogó hangot . hallatva — a sóder. E művelet néha ak­kora porral jár, hölgy az ottani Kossuth lakótelep legmagasabb emeletén levő otthonok ablakait is be kell zárnli. A zaj és port hétköziben is szinte alig elviselhető, ha pedig vasárnap és éjfél körül terjeng — mert sajnos, erre . többször volt példa —, az meg egyenesen felháborító és tarthatatlan. Egyébként nemcsak ránk. la­kókra nincsenek tekintettel a szállítók, de a közlekedési sza­bályra sem. Bizonyíték erre a Eocskai utca eleie, ahol jól lát­ható a zsákutcát jelző tábla, mégis keresztül-kasul gördülnek arrafelé a teherjárművek, me­lyek járdát és útszegélyt tesznek tönkre. Igénybe vehetnék a so­főrök a szomszédos Bundzsák utcát — elvégre ott a kiírás: építési terület —, de azon át hosszabb idő szükséges, míg el­jutnak a rendeltetési helyre, így aztán önként választják a rö- videbb és számukra kényelme­sebb megoldást, a Bocskai ut­cát. Sok család nevében mondom: egy ideje nagyon keveset al­szunk, pihenünk az anyagfuva­rozók „jóvoltából”, akik a csend- rendeletre és a környezet tisz­taságára egyaránt fittyet hány­nak, s úgy tűnik, arra a hatósági figyelmeztetésre is. mely éppen a kellemetlenségeik megszünte­tése céljaiból jutott el hozzájuk. Gondoljuk mi azt: a kemény tél miatt összetorlódhattak a be­ruházók—építők munkái, és tud­juk, sok más okból is sürgetheti őket a határidő, de azt nem hisszük, hogy egy egész lakókö­zösséget megkeserítve tehetnek csak eleget feladataiknak ... (El­mondta: Harmos Jenő kiskun­halasi olvasónk.) A kiégett hűtőszekrény és tanulsága Ma már aligha van villamosított háztartás, ahol ne lenne valamilyen tartós *fogyasztási,eszköz, például por­szívó, mosógép vagy hűtőszekrénv. Nélkülözhetetlen segítőtársaink ezek, és sokáig szolgálják a kényelmünket, feltéve, ha a kezelésükre és a (kar­bantartásukra egyaránt gondot for­dítunk. Persze még ekkor is okoz­hatnak meglepetést. Ezúttal ilyen ese­tet adunk közre, legfőképpen máso­kat is érdeklő tanulsága miatt. A lajosmizsei Novák Györgyné pár éve vásárolt 280 literes hűtőgépet, több mint € ezer forintért. Tavaly de­cember közepéig rendeltetés szerint működött, s a család egészséggel fo­gyasztotta a polcain „tartósított** te­jet, tejterméket, húsárut, gyümölcsöt. Azon a péntek délután ismét meg­telt a hűtő a hétvégére szánt élel­miszerrel. Akkor dehogyis gondolta a tulajdonos, hogy a csaknem 1000 forint értékű árut többé nem látja. Pedig ez történt. Másnap kora hajnal lehetett, ami­kor furcsa, orrfacsaróan erős szagra ébredtek Novákék. akik a lakás min­den szegletét átvizsgálták, de nem tapasztaltak rendellenességet. Végül is pusztán véletlenül kukkantottak be a hűtőbe, s szinte elakadt a lé­legzetük a látványtól: a belső rész koromfekete volt, az ennivaló utolsó grammja Is elégett. A hívásra azonnal megjelent sze­relő közölte, hogy a fokozatszabá­lyozótól indult a tűz, s gyakorlati­lag elpusztított minden mű- és egyéb anyagot. Csak a külső részen levő motor maradt sértetlen. A nagyon kellemetlen bűz annyi­ra maradandónak bizonyult a kony­hában, hogy szükségessé vált a he­lyiség teljes fertőtlenítése, kifestése. E kiadáson túl elsősorban a hűtő sorsa foglalkoztatta a tulajdonost, akit elkeserítettek a biztosítónál, mondván: ők csak a külső hatás miatti kárt térítik meg. ám a hűtő valamiféle öngyulladástól ment tőnk­re, ezért nem áll módjukban . adni anyagi támogatást. • Évente kilencezer vagon „fordul meg" az állami gazdaság kis állomásán. Utánanéztünk a dolgoknak: a biztosító vállalási feltételei valóban nem terjednék ki erre a körülményre. Az elutasító álláspont tehát jogszerű, amit ugyan lehet vitatni, de megváltoztatni egyelőre nem, a szükséges szabályozás híján. így hát önként adódik a kérdés: miután a szóban forgó termék jótállási ideje már lejárt, a történtek következtében óhatatlanul egyedüli károsult a tulajdonos? A válasz: szerencsére nem ennyire reménytelen a helyzet. Tudni kell ugyanis, hogy a hosszú használatra készült iparcikk — például a hűtőgép — gazdája a vásárlástól számított 3 éven belül élhet a szavatossági jogával. Ennek keretében — az előre nem észlelhető műszaki hiba miatt — mód nyílik a tönkrement hűtő, s a benne megsemmisült élelmiszer árának visszatérítésére. Termé­szetesen a csere is lehetséges. Az Igényt a gyártó cég vevőszolgálati osztályához, importált eszköz esetén pedig a forgalmazó nagykeres­kedelmi vállalathoz kell benyújtani. Az ügyintézéshez célszerű segít­séget kérni a fogyasztók tanácsától. AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS MELLETT Fontos a társadalmi munkavédelem is! Az idén niem történt baűeset a Gabonáiorigalmi és Malom­ipari Vállalat kecskeméti Halasi úti koncentrátumgyárában. Mi­nek köszönhető ez, háromszáz- harminc ember munkahelyén? Legfőképp annak, hogy a jól gépesített üzemben tizennégy, választott társadalmi munkavé­delmi őr vigyáz dolgozótársai testi épségére. A sérülések meg­előzéséért ők és a termelésirá-' nyílók együttműködnek. „Elfogadtak bennünket” — Hibás, balesetveszélyes a nagy alkatrészek cseréjénél használt láncos emelő, Javítása halaszthatatlan. A hegesztőa&z- taljoklra árnyékolók keUemek, hogy az ívfény ne zavarja az ott dolgozók látását. Olajfoltos a kövezet. Biztonságos közlekedés végett szórjanak rá forgácsot! Néhány bejegyzés őrszolgálati naplónkból. Többet is felsorol­hatnék, hiszen csak nekem, mint karbantartó lakatosnak és mun­kavédelmi őrnek, volt jó néhány hasonló esetem a gyárban. A silóban például a süllyesztett szalag fölött, szerelés után nem fedték be a nyílást. Máskor, ék­szíjait cserélve, leszerelték a ke­verőgép védőburkolatát, de azt nem tették 'ismét a helyére. Mind a kétszer szóltam a mu­lasztóknak. Figyelmeztettem őket, milyen balesetveszélyes így dolgozni. Ugyanígy cselekedtem akkor is, amikor egy külső vál­lalat emberei az egyik vasajtó alatt vezették el hegeszitőkészü- lékük kábelját, ahelyett, hogy felfüggesztették volna. „Mit gon­dolnak. mi történne, ha a cső az ajtó nyitogatásáitól elszakad­na? Hanyagságukkal emberek testi épségét veszélyeztetik.” Be­látták. hogy hibáztak. A he­gesztőkábelt kivették az ajtó alól. és máshol vezették el. Talán azt gondolja, hogy mi, munkavédelmi őrök folyton csak figyelmeztetünk és naplóba írunk? Nem. Amiben tudunk, magunk intézkedünk. Sok min­denre kell figyelnünk. Az a kö­rülmény, hogy nálunk a gépek jórészt távirányítással működ­nek, és csak villanymotorból : több mint ezer darab van, érzé­kelteti felelősségünket. Én tizen­negyedik éve vagyok az üze- • mp munkavédelmi szervezet tag­ja. s azt tapasztalom; elfogad­tak bennünket, jelzéseinkre hall­gatnak a dolgozók. A gyáregység vezetője is számít ránk. A kö­zépszintű irányítókat kötelezte, hogy havonta tanulmányozzák az őmaplókalt, s nyújtsanak se­gítséget a balesetmentes mun­kavégzéshez. Elmondta: Lefor Gyula munkavédelmi őr Az üzemen belül — és kívül... — Ha már rólunk, középveze­tőkről is szó esett, hadd mondjam el: nélkülözhetetlenek a munka- védelmi őrök a balesetmegelőzés­ben. Mozgó gépek, forgó alkatré­szekkel mindenfelé. Ahol én dol­gozom, a szolgáltató üzemegység­ben, harminc ember tartozik hoz­zám és hetven gép. Havonként közös szemlén ellenőrizzük az őrökkel: milyen az emelőgépek műszaki állapota. Jó-e a targon­cák fékje, kürtje és világítása? Van-e javítani való a dízelüze­mű gépek hűtővíz-rendszerében? Megnézzük a köszörűgépeket és a tárgy tartó-asztalokat: megfele­lően rögzítették-e azokat? Ne­kem. mint műszakvezetőnek, a fi­gyelmem kisebb hiányosságok fe­lett talán elsiklana. de á munka- védelmi őröké Nagy Ferencé és Kiss Sándoré — már nem Jónak tartom, hogy a kiválóan tevékenykedő őröket időnként pénzjutalomban részesítik, s hogy Bognár György személyében füg­getlenített vezető szervezi-irányít- ja a gyár munkavédelmét. Egy — rajtunk kívülálló — ok miatt azonban nyugtalankodunk. A környékben három italbolt és még ennél is több bögrecsárda működik. Az a tapasztalatom: a reggel hat és kilenc óra előtti féldeci zésnek korántsem sikerült úgy gátat szabni, ahogván azt a termelés érdeke és az egészségvé­delem megkívánná. Egyik volt dolgozónkat azért kellett elbocsá­tani, mert reggel, munkába jövet mindig egy deciliter pálinkát fo­gyasztott. és az alkoholtól „báto­rodva” belenyúlt a gépekbe. Amíg a zugmérők már 3—4 órakor ki­nyitnak, s vendéglátóhelyeken a „szőrös feketének” nevezett, fe­kete kávéba töltött konyakkal ki­játsszák a kilenc óra előtti szesz- tilalmat, gyárkapun kívüli — kül­ső — veszélyforrással is számol­ni kell. Ennek az utóbbinak a vissza­szorítására egy üzem munkavé­delmi őrhálózata . már kevés. Többre, nagyobb társadalmi ösz- szefogásra és rendszeres munka­hely környéki italmérői ellenőrzé­sekre lenne szükség! Elmondta: Trungel Tibor művezető Lejegyezte: Kohl Antal Táblán is tájékoztat a MÁV Év elején tettük szóvá e rova­tunkban, hogy a kecskeméti vas­útállomás . peronján szükséges lenne elhelyezni — a szomszédos megyék székhelyein, Szegeden, Szolnokon stb. már régóta hasz­nálatos — olyan táblát, mely a vonatok érkezési, indulási idejé­ről, s a vágányok számáról tájé­koztatna. Mivel írásunkra nem érkezett reagálás az Illetékesektől, a té­mára nem tértünk vissza. Olva­sóink viszont arra biztattak, néz­zünk körül a helyszínen, érde­mes volt-e tollat ragadnunk. Nos, többektől — így Bálint Ist­ván nyugdíjas vasutastól, aki szó­szólója volt e hiányosság pótlásá­nak - úgy tájékozódtunk, hogy a vasút már hónapokkal ezelőtt eleget tett az utasl^lzönség igé­nyének, s az a bizonyos tábla (magunk is láttuk) mindig ott ta­lálható friss információival az ál­lomás legforgalmasabb területén. Bár kissé megkésve szólunk e jó hírről, de annál szívesebben tesszük — egvúttal pedig megkö­szönjük a MÁV Intézkedését! Nem azonos... Május 27-én e hasábokon je­lentettük meg a katonatelepi Nagy István bíráló észrevéte­leit a kecskeméti Volán-pálya­udvar tisztaságával kapcsolato­san. A napokban felkeresett ben­nünket Nagy István, aki Ka­tonatelepen, a Zsigmond u. 5. szám alatt lakik, és közölte: a cikk óta sok gratulációt kap. meg kritikus megjegyezéseket is, ezért szinte lépten-nyomon magyaráznia kell. ő — a Vo­lán egykori dolgozója — és a közérdekű bejelentő nem azo­nos, noha vele egyetért. Végül kért bennünket, hogy a név­rokonság tényét — a tovább1 kellemetlenségei megelőzése végett — tárjuk a nyilvános­ság elé. íme, megtettük. ÜZENJÜK „Előre is köszönöm” jeligére: A Munka Törvénykönyve, vala­mint a végrehajtását tartalmazó 17/1979. (XII. l.j MüM számú ren­delet értelmében a munkaszüneti napon (január 1-én, húsvéthétfőn, április 4-én stb.) végzett mun­káért a napi átlagkereseten felül az aznapi bér is megilleti a dol­gozót, feltéve, ha nem szabályoz­za másképp a túlmunka javadal­mazását a kollektív szerződési 11 letve a munkaügyi szabályzat, E dupla díjazásra azonban nem tarthat igényt az, akinek a heti pihenő-, vagy a' szabadnapja esik egybe a munkaszüneti nappal és mégis dolgoznia kell, mert ilyen­kor a pihenőnapra járó díjazás­ban részesülhet, esetleg szabad időt kaphat. Másik kérdésére vá­laszolva közöljük, hogy a munka- szerződés a munkaadó és a mun­kavállaló közötti legalapvetőbb kétoldali megállapodás, melynek ki kell térnie a bérezés feltételei­re is. Ez utóbbit köteles betarta­ni a cég. Ha azonban nem így tesz, vagy egyéb módon okoz munkajogi sérelmet az alkalma­zottjának, célszerű a helyi, vagy a területi szakszervezeti bizottság seg'tségét kérni a panasz kivizs­gálásához és a szükséges intézke­déshez. Hamvasnénak, Kiskőrösre: Ha­zánkban intézményes rendszerű a szociálpolitikai ellátás, melynek keretében anyagi támogatást igé­nyelhetnek az emberek. Söraibó1 úgy ítéljük meg, hogy az önnel közös háztartásban élő, s igen kevés özvegyi nyugdíjban része­sülő édesanyja is nehéz egziszten­ciális körülmények között él, s pénzbeli segítségre szorul. Emnek érdekében forduljon a kiskőrösi Városi Tanács szociális ügyekkel foglalkozó hatóságához, mely in­dokolt esetben határoz az ideigle­nes (egyszeri) szociális segély fo­lyósításáról. Ami pedig a másik, nevezetesen a magas összegű eb­adóval kapcsolatos kifogását ille­ti, arra vonatkozóan — miután a helyi illetékesek álláspontját nem találja elfogadhatónak — . kérjen vizsgálatot a megyei tanács pénz­ügyi osztályától. Beadványéban hivatkozzon a körülményeire, pél­dául a család egy főre jutó havi jövedelmére, melynek figyelem­bevételével döntés születhet az adókötelezettsége mérsékléséről vagy törléséről. IS VAN, GÖDÖR IS VAN... Virágos jókedvemben, no meg a tények kedvéért is erre a dal­ra kellene fakadnom a szűkebb lakóhelyemen, ahol igen furcsa a panoráma: szinte mindenütt felbontott, egészen, vagy félig lezárt úttestek—járdák vannak, s ott sok-sok árok és gödör. E balesetveszélyektől nappal még óva Int a Vigyázó szem, ám éjjel bárki pórul járhat az ilyen helyeken. Hát persze, hogy kell a gáz­vezeték, a szenny vízeilvezető­csatornia, meg minden, ami miatt most használhatatlanok ezek a közterületek, de tenni kellene végre valamit azért, hogy a különféle munkálatok ne húzódjanak el hónapokig, éve­kig ... — írja itöibbek nevében Jánoshalmáról N. I. olvasónk. Szerkeszti: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom