Petőfi Népe, 1985. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

1985. június 3. é PETŐFI NÉPE • I Á tapasztalatok hasznosításával ÉSÍB8 AphI Beszélgetés dr. Molnár Frigyessel Pedagógusként kezdte életpályáját. A bajai taní­tóképzőben végzett. Mikor a közigazgatás átszerve­zésekor, 1950-ben4 megalakult Bács-Kiskun megye, köznevelési felelősnek nevezték ki. Nem szívesen jött Kecskemétre. Szeretett Baján, és amikor meg­érkezett áz új megyeszékhelyre, nem tűnt vonzónak a város. „Ki sem csomagolok” — fogadkozott, mi­kor az állomásról befelé haladt. Ma már tősgyöke­res kecskemétinek vallja magát dr. Molnár Fri­gyes. Kitűnik ez beszélgetésünkből is. — Melyek voltak életútjának főbb állón isai, és hogyan lett kecskemétivé? — Az ellenforradalom időszakában, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi vezetőségének megalakulását követő napon Kecskeméten is lét­rejött az ideiglenes megyei intéző bizottság, mely­nek elnökévé, majd később a megyei pártbizottság első titkárává választották. Az akkori zűrzavaros napokban demokratikus szavazással esett szemé­lyemre a választás. A bizalom óriási felelősséget rótt rám. Munkatársaimmal és a szocializmus hí­veivel összefogva segítettük a konszolidációt, egy­ben fogadalmat tettünk a tanulságok hasznosítá­sára és a megújulásra. Szerencsére jól felkészült ve­zetők kerültek a párt- és a tanácsi intézményekbe, a népfrontba, valamint a vállalatok és a szövetke­zetek élére, akik jó partnereknek bizonyultak a la­kossági kapcsolatok kiépítésében, a feladatok meg­oldásában. Nagy gondot fordítottunk a továbbkép­zésünkre, én is elvégeztem a főiskolát, megszerez­tem a kertészeti tudományok doktora címet. — Több mint negyedszázada á város országgyű­lési képviselője« — Ez az előbb; kérdés második feléhez tartozik. Csaknem két évtizedes, igen komoly munkával let­tem kecskemétivé, melynek során 13 évig voltam a megyebizottság első titkára, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának a tagja és 1958 óta — mint ahogy említette — a város országgyűlési képviselő­je. A párt VII. és XII. kongresszusa között tagja voltam a Központi Bizottságnak, illetve az utolsó ciklusban a Központi Ellenőrző Bizottságnak. Elha­tároztuk a megye vezetőivel összefogva, hogy kor­szerűsí tjük'az ország legnagyobb megyéjét és méltó székhelyévé fejlesztjük Kecskemétet. — Nagy jelentősége volt annak, hogy kidolgoz­ták a megye távlati fejlesztési tervét. Mikor volt ez? — Erre 1959-ben került sör. Figyelembe vettük Bács-Kiskun sajátosságait, a három termelési táj­körzetet, a Homokhátságot, Duna-melléket és a bácskai részt. Számoltunk őseink örökségével, a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztésével, a korszerű homoki gazdálkodás kialakításával a lét­rejövő szocialista nagyüzemek keretében. Tervün­ket a kormány gazdasági .bizottsága elfogadta és beépítette az országos elképzelésekbe. A megye en­nek alapján Sokoldalú támogatást kapott a megvá- lósításhoz. A megyei sajátosságokat a mezőgazda­ság szocialista átszervezésénél is figyelembe vet­tük. — Miben nyilvánult ez meg? — A jobb minőségű földeken termelőszövetkeze­tek, a Homokhátságon és a mostoha gazdasági kö­rülmények között termelő községekben az adottsá­goknak jobban megfelelő termelőszövetkezeti cso­portok, a szőlős körzetekben szakszövetkezetek ala­kultak. Nagy gondot fordítottunk a háztáji terme­lésre, az anyagi érdekeltségre. Mindez megkönnyí­tette a szövetkezeti mozgalom kibontakozását, va­lamint az ezt követő nagyarányú szőlő- és gyü­mölcstelepítések megvalósítását. A Homokhátságon mintegy 50 ezer hektár szőlőt és gyümölcsöst tele­pítettünk széles körű társadalmi összefogással. — Akkoriban a megye egyik jellemzője volt az is, hogy alig volt ipari üzem. — Valóban nagy volt a munkanélküliség, ezért dolgoztuk ki az iparfejlesztési tervet, növeltük az élelmiszeripari feldolgozást, gépgyártást. Bővült az ipari szövetkezetek tevékenysége. Tanácsi vállalato­kat létesítettünk. Mindez elősegítette a foglalkoz­tatást, 1963-ban megszűnt a munkanélküliség Kecs­keméten. — Más léma. A megye kezdeményezte a település­fejlesztési versenyt, amely ma már elterjedt az egész országban. — A községfejlesztés 1957-ben bontakozott ki a megye lakosságának egyetértésével és támogatásá­val. Kecskeméten is széles körű társadalmi mun­kát végzett a lakosság. Gyors fejlődésnek indult a megyeszékhely. Az első modern házak a Rákóczi úton épültek, majd új városrészek létesültek. Több szövetkezeti kereskedelmi egység mellett itt épült az ország első megyei szövetkezeti áruháza. Három főiskola létesült, kialakult a városközpont. Kecs­kemét az ország egyik legszebb városa lett. Mind­ezt a párt és a tanács, az üzemek és az intézmé­nyek vezetőinek jó együttműködésével, helyes nép- frontpoliitikával lehetett elérni. Ehhez tartozott az is, hogy az egyházakkal, a pártonkívüli lakosság széles köreivel is jó együttműködést alakítottunk ki a közös célokért. — On 1968-ban elkerült a megyeszékhelyről. — Igen, megválasztottak a SZÖVOSZ elnökének. Kecskeméttel azonban továbbra is szoros kapcsola­tot tartottam, eleget téve képviselői megbízatásom­nak. Üj beosztásomban is igyekeztem nagy figye­lemmel és odaadással segíteni a helyi áfészek, a ta­karék- és lakásszövetkezetek munkáját. Részt vet­tem az új agrár- és szövetkezeti politika kialakítá­sában. Jelenleg is tagja vagyok a Hazafias Népfront Országos Elnökségének és Titkárságának. Vezetem az elnökség agrár- és szövetkezetpolitikai bizottsá­gát. — Mint a SZOVOSZ nyugdíjas elnöke, sokféle politikai munkát végez. Mi ösztönözte arra, hogy ismét elfogadja az országgyűlési képviselői jelölést? — Az illetékes megyei szervek felkértek, hogy vállaljam el. Jól ismerem Kecskemétet és a vá­lasztókerületem gondjait. Sok ismeretet, tapasztala­tot gyűjtöttem itteni munkám során. Híve vagyok a szocialista demokrácia fejlesztésének, helyeslem a kettős jelölést, mert az előrehaladást segíti. Azt a tényt, hogy a népfront jelöltjeként a választók elfo­gadtak, a bizalom jelének tekintem. Részese voltam eddig is a megyeszékhely fejlesztésének. Számos magas szintű jogszabály kidolgozásában vettem részt, mint például a tanácstörvény, területfejlesz­tési törvény, a tanácsi pénzügyi alapok növelésére vonatkozó jogszabályok és így tovább. A felelőssé- gem"is°flőfle,’ S ez megköveteli, hogy erőmhöz képest dolgozzam tovább. Ha megválasztanak, igyekszem segíteni a népfront programjának megvalósítását a kecskeméti 3. számú választókerületben. Az ország- gyűlésben végzett munka mellett segítem a lakos­ság gondjainak gyorsabb megoldását. Fontos tenni­valónak tartom a családok gondjainak csökkenté­sét, a gyermekintézmények fejlesztését, a lakás­építés segítését, a kisnyugdíjasok anyagi helyzeté­nek javítását, mert ők tették le a mai fejlődésünk alapjait. Fontosnak tekintem a város peremkerüle­teinek megkülönböztetett fejlesztését — hangoztat­ta végezetül dr. Molnár Frigyes. Kereskedő Sándor FONTOS TUDNIVALÓK A VÁLASZTÁSHOZ A szavazás állampolgári jog A jelölőgyűlések és választási gyűlések sdk tízezer lakost moz­gósító Időszaka végén, a most következő napokban már min­den figyelmünk magára a válasz­tásra irányul. Megyeszerte 'nyil­vánosságra kerültek a választási hirdetményeik, amelyék tartal­mazzák a választás napját, a sza­vazás kezdetének és ibefejezésé- nek időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi 'beosztását, a szavazóhelyisiégek megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes sza- vázókörökben mely választókerü­let választói szavaznak. Aki a hirdetményeket figyelmesen át­tanulmányozza, az jó eligazítást kap hiszen a szavazással kap­csolatos 'minden lényeges kér­dést tartalmaznak az ismertetők. Ezek közül, a legfontosabbra kü­lön is kitérünk. értesítés a választóknak A választás napján a szavazás a választási törvény szerint reg­gel 6 órától este 18 óráig tart. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a helyi választási elnökség — amennyiben az ot­tani körülmények indokolják — elrendelhesse a szavazás reggel 5 órakor való megkezdését és es­te 19 óráig való meghosszabbí­tását. Ezt minden településen a választási hirdetmény tartalmaz­za. « A választók személyi igazol­ványukat mindenképpen vigyék magukkal —" ha megvan, akkor az értesítő lapot is — és azt a szavazáskor mutassák fel. Elő­fordulhat, hogy a választók egy részelnem tartózkodik a szava­zás napján állandó lakóhelyén. A választási törvény lehetőséget ad arra, hogy ilyen esetben a választó az állandó lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bi­zottságától kapott igazolás és sze­mélyi igazolványának bemuta­tásával szavazhat a tartózkodási helyén az országgyűlési képvi­selők országos listájára. A szavazás lebonyolítása a választókerületekben erre a célra létrehozott szavazóhelyi­ségekben történik. Azok bejára­tánál mindenütt ki lesz téve egy olyan tájékoztatás, amelyből egyértelműen kitűnik,, hogy ott melyik választókerület válasz­tói szavaznak, és a választókerü­letbe mely utcák — lakóházak — tartoznak. Szavazólap: kék, sárga, rózsaszín Szavazni csak a 'hivatalos sza­vazólapokkal lehet. A szavazóla­pokon olvasható a választókerü­let száma és a nyilvántartásba vett jelöltek neve. A szavazás megkönnyítése és gyakorlati le­bonyolítása érdekében a törvény úgy rendelkezett, hogy az or­szággyűlési 'képviselőik és a he­lyi tanácstagok megválasztására különböző szavazólapok készül­jenek- Ennek megfelelően min­den választópolgár háromféle szavazólapot ' kaip kézibe a sza­vazatszedő bizottság elnökétől. Az országos választási listán induló képviselők választására szolgáló nagyobb formátumú kék színű szavazólapon az „Or­szágos Választási Lista” megje­lölése, a választás éve, hónapja és napja (1985. június 8.), vala­mint az országos listán szereplő 35 képviselőjelölt neve található. Az egyéni választókerületben induló képviselőik választására készült kisebb formátumú, rózsa­szín szavazólap az országgyűlé­si választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját és napját, továbbá a képviselője­löltek nevét tartalmazza. A helyi tanácstag választásá­hoz szükséges kisebb formátu­mú sárga szavazóláp tartalmazza — éljünk vele! a tanácstagi választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját, napját, valamint a tanácstagjelöltek nevét. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznák. Az sza­vazhat, aki a választókerületben a választók nyilvántartásában szerepel. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszedő bizott­ság elnöke átadja a szavazólapo­kat, és szükség, kérés esetén megmagyarázza a szavazás mód­ját. De a tényleges szavazás, amikor valamelyik nevet, vagy neveiket áthúzzák, a titkosság feltételeinek biztosítása érdeké­ben szavazófülkében történik. Előfordul', hogy egyes válasz­tók egészségi állapotuk, idős ko­ruk miatt mozgásukban olyan mértékben akadályozottak, hogy •nem tudnak elmenni a szavazó- helyiségbe, szavazni pedig csak személyesen lehet. A hozzátarto­zó kérése alapján a szavazatsze­dő bizottság két tagja felkeresi az ilyen helyzetben levő válasz­tópolgárokat, magával viszi a szavazóurnát és ,a helyszínen te­szi lehetővé a beteg részére a szavazást. Hogy érvényes legyen A szavazási eljárásnak az a legfontosabb mozzanata, ami­kor a választópolgár felelőssége teljes tudatában, saját elhatáro­zása alapján választ a jelöltek közül. Ez csak akkor teljesül, ha szavazata érvényes. Általános szabály, hogy a szavazólapon a jelöltre Szavazni a jelölt nevé­nek meghagyásával, a jelölt el­len szavazni pedig nevének át­húzásával lehet. Az országgyűlési képviselők országos választási listáján 35 jelölt neve szerepel. Aki a je­löltek megválasztását támogatja az mindjein változtatás nélkül te­gye ia borítékba a szavazólapot. KÉTÓRAI VÁSÁRLÁS: NYOLCSZÁZEZER FORINT! Áruházi kínálat nyugdíjasoknak Tavaly, egy hétfő reggelen az áruház KISZ-fiataljai fogadták a kecskeméti Qentrumba belépő nyugdíjaskorú vevőket. Az óra 8-at mutatott. Annak a kétórás, kedvezményes árusításnak a kez­detét, amely az idősebbeknek 30 százalékkal olcsóbban lehetővé tette különféle öltözködési cikk: kabát, cipő, fehérnemű és kötött­áru vásárlását. A szakszervezeti napok rendezvényei közé sorolt kereskedelmi akció nyolcszázezer forint bevétellel biztató sikernek számított. Az átlagos napi forga­lomnak körülbelül felét adta az eltelt két óra. , Lábbelik, olcsóbb élelmiszerek Elhatározták: máskor is szer­veznek hasonló rendezvényt. így került sor az idén áprilisban, a Tudomány és Technika Házában az idősek divatbemutatójára, amelyre a kecskeméti Imre Gá­bor nyugdíjasklub küldött ma­nökeneket. A nézők így láthatták az áruház tavaszi felsőruha-, ci­pőajánlatát, s a nők 35 pár Pöms-cipőt vásároltak az eredeti árnál húsz százalékkal keve­sebbért. Korántse gondoljuk, hogy al­kalmi megnyilvánulás a Cent­rumban a nyugdíjaskorúak áru- szükségletének figyelemmel kí­sérése. A cipőosztályon ezekben a hetekben is kínálnak számukra többféle, kényelmes lábbelit. Ház körüli munkára, locsolásra, kertgondozásra való az egyik faj­ta női szandál. Fájós lábúaknak javasolják. Parafatalppal, sza­bályozható felsőrésszel készült egy másik. Lapos sarkú Favorit papucs is kapható. A választékon látszik, hogy a Centrumnak szál­lít az ország szinte valamennyi cipőgyártója. Kozma Sándorné osztályvezető pedig — harminc­éves áruházi gyakorlatával — szaktudását is felhasználva, se­gít a vevőknek a választásban. Az idősebbek ellátásának több •kedvező jelét tapasztaljuk. He­lyes, hogy az élelmiszerosztályon kaphatók olcsó árúk: másfél szá­zalék zsírtartalmú tej 1,20 forint­tal csökkentett áron, zsírszegény tejföl 7,70 helyett 5,20 forintért, s egyszerűbb csomagolású lisztes­áruk és konzervek, egy-két fo­rinttal kevesebbért. Jó dolog lesz, hogy júniusban a földszinten egy-egy osztály árengedményes cikkeivel „elébe megy” a nyugdí­jas vásárlóknak. Az utcai bejá­rathoz közeli árusítást az is in­dokolja, hogy a fájós lábúak, Szavazata érvéríyes, minden jelölt esetében egy szavazatot jelent. Előfordulhat, hogy valamelyik jelölttel nem ért egyet, ezt azzal juttathatja kifejezésre, hogy annak nevét áthúzza. Szavazása az országos választási listára eb­ben az esetben is érvényes, de az áthúzott név vonatkozásában ellenszavazatnak számít. Az egyéni választókerületben induló országgyűlési képviselők és helyi tanácstagok esetében csak aktív cselékvéssel fejezhető tó a választó akarata. Nevezete­sen úgy, hogy a két vágj több jelölt közül; akire a szavazatun­kat adni kívánjuk, annak a ne­vét érintetlenül hagyjuk, a töb­bi — egy-kettő, vagy ritkán há­rom — jelölt nevét pedig áthúz­zuk. A szavazás érvényességének egyik igen fontos követelménye, hogy az egyéni választókerület­ben induló országgyűlési képvi­selők és helyi tanácstagok sza­vazólapjain csak egyetlen egy név maradjon áthúzás nélkül, mégpedig annak a neve, akire a választó a szavazatát adja. Azok a szavazatok, amelyeket nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyekből nem lelhet egyértelműen megállapí­taná, hogy a Választó kire sza­vazott, mert például az egyéni választókerületben és a tanács­tagi választókerületben egynél több nevet hagyott áthúzatlanul, érvénytelenek. A szavazólapokat borítóba helyezve kell a szava­zóurnába bedobni. Megyénkben a választási név­jegyzékekbe több mint négyszáz- ezer állampolgár neve került be. Minden választópolgárt várnak a szavazóhelyiségek, a szavazat­szedő bizottságok. Szavazzon mindenki meggyőződése szerint arra a jelöltre, amelyik jobban élvezi bizalmát. Ehhez az kell, hogy éljen a törvény által bizto­sított jogával, amelyre általános választások esetén öt évenként, most június 8-án van lehetősége. Dr, Greiner József a jogászszövetség megyei szervezetének elnöké vagy az egyedül közlekedők óva­kodnak a mozgólépcső használa­tától. Szűcs Istvánná konfekcióósz- tály-vezető szerint, amikor még a régi áruházban dolgoztak, több időskorú vevő kereste fel őket la­minált 'kabátokért, mint az új-) ban. Ezen a helyzeten úgy pró-; bálnak változtatni, hogy sok; nyugdíjast megtanítottak a moz­gólépcsős közlekedésre, illetve személyfelvonóval fel- és lekísé­rik őket. Néhány, keresett termék árá-j val gondok vannak. Barfcóczij Györgynétől, a darabosztály ve­zetőjétől megtudjuk, hogy a pa-í műt térdzokniért — amelyet fő-1 ként idősebbek viselnek — a fo­gyasztók sokallják a 73,50 forin­tot. Hasonlóképp, az import fla- nelilpizsama ára sem nyugdíjas­pénztárcához való. Jön a nyár — hol a termosz? Alföld Áruház* Kora délután. A vas-edényosztályon idős vá­sárlók és Molnár Sándor osztály- vezető között ilyen párbeszédet hallani: — Literes termosz van? — jön a ménteleki Almási Lajosné. / — Sajnos, semmilyen sincs. Se literes, se másfeles. Az idén csu­pán kétszer kaptunk hőpalackot, hatvanat. — Termoszbetét? — Ebben az évben egy darab sem érkezett. Nyár 'kezdetén lehűti az em­bert az efféle nincstelenség. — Félliteres zománcos bögre? — érdeklődik egy tanyai lakos. — Nincs. — Rosszabb a zománcosedény- I ellátás, mint két éve — fordul fe­lénk az osztályvezető. Gönczöl Ferencné Tiszakécs- kéről próbál szerencsét. Szifon­fejért jött. Hiába. Így jár egy né­ni is, aki kávéfőzőjében alkat­részt szeretne cserélni. Idősebb férfi tréfásan szépasszonyzárnak is nevezett félfordítót keres a csi- beólijára. Nincs. Végre, egy meg­könnyebbülést okozó válasz is el­hangzik: „Függönycsipesz van!” Ballagnak... Ballagó emberek nyomába ere­dünk ezután. Két csoportra oszt­hatjuk őket. Az egyik, amelyik élete fontos eseményére, balla­gásra készül, de nem talál alka- lomlhoz illő ruhát. Reggel óta a készruhaosztályon tízen kértek kamaszöltönyt Varjú Jánosné el­adótól — eredménytelenül. A másik csoport, az idősek vásárló- kőrútja sem végig „diadalmenet”. A nyári női ruhák derékban tűz­deltek — inkább fiataloknak valók. A méteráruosztályon hiá­nyoznak a pamut- és a gyapjú- jersey anyagok. Függönyszövét­ből fél éve sem választékban, sem mennyiségben nem tudják kielégíteni az igényeket. Csak háromméteres függönyanyag kapható; 2,60 és 2,20 méteres már nem. — Mikor volt utoljára nyugdí­jasok részére kedvezményes árusítás? — kérdezzük Nagy Sándorné osztályvezető-helyet­testől. — Még tavaly — feleli. Itt, a pult előtt látható ötféle méter­árut viszont most negyven szá­zalék árengedménnyel kínáljuk. — Egy kényelmes papucsot kérek! — érkezik a cipőosztályra a szabadszállási Halász Lajosné. Zelei Józsefné helyettes osztály- vezető segít neki a választásban. Közben elmondja, hogy kétféle szandált tud idősebbeknek aján­lani. Nemrég volt műanyagból készült fajta is ezt páronként 190 forintért gyorsan megvették. Méret, minőség, ár — A mérettel van a legtöbb •gondunk — magyarázza Zeleiné. — Igen kevés a nagy szandál. Egy ötvenpáras szállítmányban csupán két-hárorp a 44—46-os; Ezen az arányon feltétlenül változtatni kell. Hiszen a nyugdí­jasok egy’ része — ha anyagilag nem is —, de egyébként, öröklött tulajdonságainál fogva, nagy lá­bon él. Ugyancsak a nagyobb méretű­ek hiányoznak a divatosztály női hálóingei és férfiköntösei közül. A flanell kombinék méretben nem jók az idősebb korosztály- belieknek. Szabó Istvánná osz­tályvezető a női alsónadrágokat mérethiányosnak tartja. Fekete nyakkendő egy sincs. Kalapért Szabóné ötször utazott Budapest­re, a Módi Kereskedelmi Válla­lathoz, és egyszer sem kapott. Vé­gül sikerült beszereznie vala­mennyit — ám ezeknek csak egy­ötöd része felel meg az idősek íz­lésének. — Mezőőr-, vagy erdészkalapot mégsem vesznek ünnepi alka­lomra! — mondja az osztályve­zető. — Nincs egy „normális” me­legítő — jegyzi meg Fekete An- talné eladó a kötöttáruosztályon. — Tele van cicomázva mind­egyik. Az idősek az egyszerű, be­iül bolyhos, meleg, és főleg tartós melegítőket vennék. Helyettük viszont olyan vékonyakat gyár­tanak, ami szinte már nevetsé­ges. * Kezembe veszem az egyik, fe­hér melegítőt. Az ára 1400 forint. Bántó ellentmondást érzek. Ahogy vékonyodnak ezek az öl­tözékek, úgy „vastagszik” az áruk! Hazánk politikai és intézményi rendszere megbecsüléssel, széles körben támogatja az aktív kere­sőképes koron túl levő lakossá­got. Különböző módon képviseli és védi érdekeiket. A nyugdíjas­pénztárca azonban ennek ellené­re is körültekintő beosztást kí­ván. Az volna jó, ha ehhez a ter­melők és a forgalmazók a maguk eszközeivel az eddigieknél na­gyobb segítséget nyújtanának! Kohl Antal KESZTYŰK ÖKÖLVÍVÓKNAK • Pécsi kesztyűben vívták az idei, Budapesten megrendezett ökölví­vó EB mérkőzéseit. Az európai ökölvívó szövetség által hitelesített versenykesztyűkből 240 párat készítettek a Hunor Kesztyű- és Bőr­ruházat! Vállalat siklósi gyárában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom