Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
1885 május 14. • PETŐFI NÉPE • 3 NEMCSAK MEGHALLGATTÁK A GONDOKAT SEGÍTETTEK IS A tarifaemelés és utóhangjai Köztudomású, hogy február 1-én került sor Kecskeméten is a helyi közlekedésben a viteldíjak emelésére. — Túl azon, hogy az utazó közönséget írásos hirdetményeken tájékoztatták, arról is sikerült meggyőzniük a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hogy érdemesebb bérletet vásárolni, mint utazásonként 4 forintot fizetni. Mi magunk is bizonyítottuk: az összvonalas bérletjegy 130 forintosára 16 napi utazás árának felel meg. Most arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk, mi történt az árváltozás óta, hogyan alakult az utaslétszám az autóbuszokon, a csatolt községekben milyen visszhangja van a helyi díjszabás alkalmazásának? Az időjárás hatása Annak ellenére, hogy a tömeg- közlekedés egyik mérőszáma az utaslétszám, nem lehet egy negyedév eltelte után messzemenő következtetést 'levonni annak csökkenéséből, növekedéséből. Gondoljunk csak a februári kíméletlen, zord időjárásra, amikor az is autóbuszra ült, aki egyébként máskor kerékpárral, személygépkocsival vagy éppen gyalog közlekedett. Az időjárás hatására nőtt az utaslétszám, s ezzel párhuzamosan a zsúfoltság is. Az időjárás, a rossz útviszonyok rovására kell írni azt is, hogy késtek a járatok. A zsúfoltság, a késés, s az ezzel együttjáró idegeskedés, türelmetlenség nyilvánvalóan bosszantotta az utasokat. Nem a bizonyítvány megmagyarázása, csupán a teljes igazság mondatja ki velünk azt is, hogy az autóbuszok műszaki állapota — a kellően megalapozott műszaki háttér ellenére is, éppen a hideg miatt — nem volt mindig megfelelő. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az útfenntartó szervezetek sem álltak mindig hivatásuk magaslatán. Kedvező a helyi díjszabás A tarifaemeléssel egyidejűleg Hetényegyházára, Katonatelepre — a régi kívánságnak megfelelően — ma már helyi díjszabással, azaz 4 forintért lehet utazni. A Volán-vállalat számára egy év alatt a bevételkiesés — amely a távolsági tarifa eltörlése miatt következett be — több mint 8 millió forint veszteséget jelent, ugyanakkor a lakosság, az utazók több mint 4 millió forintot takarítanak meg. S ez a legfontosabb! E két településen nagy előny, hogy az utazók összvonalas bérletjeggyel utazhatnak, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy a megyeszékhelyen valamennyi autóbuszjáratot igénybe vegyék. Nem lehet csodálkozni, hogy mindkét településen csökkent a fizető, de ugyanakkor növekedett a bérletjegyes — főleg nyugdíjas — utazók száma. Az utazóközönség érdekében Hetényegyházán az első hónapban 4—5 helyen, s az autóbusz- járatokon is megszervezték a pénzváltást. Később ’ erre már nem volt szükség, éppen a bérletjegyek nagy száma miatt. A hetényiek véleménye A Kecskeméti Városi Tanács hetényegyházi kirendeltségének vezetőjét, Martonosi Józsefet kértük meg arra, foglalja össze a helyiek véleményét. — A Hetényegyházán lakók nagy többsége elégedett ezzel az Intézkedéssel. Eddig a bérletjegy 128 forintba került, de nem tette lehetővé a kecskeméti helyi autóbuszok igénybevételét. A jelenlegi bérletjegy ára 130 forint, s ezzel az összvonalas bérlettel bármelyik helyijáratú autóbuszon utazhatnak. A nyugdíjasok és a bejáró iskolások részére is kedvező a tarifa, mindössze 32 forint. A Volán-vállalat vezetőit dicséri, hogy a díjváltozás előtt megbeszélést kezdeményeztek a helyi vezetőkkel, ahol nemcsak meghallgatták a gondokat, de segítettek is. Az itt lakók dolgát köny- nyíti az is, hogy havonta egyszer a művelődési házban árusítják a bérletjegyeket, amelyekért nem kell a megyeszékhelyen esetleg órákat várakozni. A tarifaemelés teljes sikert csak a csatolt településeken aratott. A helyi tömegközlekedés égető gondjait, az esetenkénti zsúfoltságot, a késést, az esetleges járat- kimaradásokat és későbbiekben a módosításokat ez az egyetlen intézkedés nem oldhatta meg, nem is ezt várták tőle. A helyi autóbuszközlekedés javítása érdekében — ezt nem tudjuk kellőképpen és eleget hangsúlyozni — nemcsak a Volánnak, de az üzemeknek, vállalatoknak, s talán az utazóknak is tenniük kell! G. G. IDEGENFORGALMI IDÉNY ELŐTT Növekszik az utasforgalom Hercegszántón A hercegszántói vámhivatal csendesnek tűnik, ez azonban csak látszat. Az útlevélke- zelés, a vámvizsgálat talán gyorsabb, mint máshol, s akad tennivalójuk az itt szolgálatot teljesítőknek. Az utasforgalomról, az idegen- forgalmi szezonra való felkészülésről, a vámhivatal munkájáról és természetesen a visz- szaélésekről iís beszélgettünk Farkas József pénzügyőr századossal, a hivatal parancsnokával. Csendes és zsúfolt napok — Az a tapasztalatunk, hogy a személyforgalom évről évre növekszik — kezdte Farkas József. — Tavasszal az idényre nagyon is tudatosan készülünk, igyekszünk megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. Az etilhez szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. A napi személyforgalom 1500—3000 között ingadozik, a legzsúfoltabb a csütörtök, a péntek és a szombat. Vannak különösen munkás napszakok, ilyen a csütörtök délután és a szombat délelőtt. A ki- és a belépők főleg magyar és jugoszláv állampolgárok, de jellemző a nyugati országok tranzitforgalma is. Nagyon sok osztrák, /NSZK, csehszlovák személygépkocsit kell ellenőrizni. Emellett naponta rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Székesfehérvár és Zombor között. Szeretném hangsúlyozni: az utasok zömével nincs gondunk, betartják a vám- és a devizarendelkezéseket, de akadnak néhányan, akik próbálkoznak ... Aki a tűzzel játszik... A vámhivatal parancsnoka na- igyon régen szolgál ezen a helyen, $ szinte féjből sorolja az eseteket. Matkó Lajos érdi lakos személygépkocsijának átvizsgálásakor a kesztyűtartóban egy borítékban egy ezerforintos és 5 darab ötszázforintds bankót találtak. A férfi megpróbált magyarázatot adni, de kevés sikerrel. Túl azon, hogy a 3500 forintot elkobozták, 4000 forint pénzbírsággal is sújtották. Ehy- nyit nem ért meg a rejtegetés. Kozik István jugoszláv állampolgár nem kis fáradsággal vásárolhatta meg azt a 10 darab 500 forintost, amelyet megpróbált becsempészni az országba, . nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy azon valami kurrens árucikket vásároljon. Nem volt sze3 Filákovity Radovan pénzügyőr zászlós vámvizsgálatot végez. rencséje, mert a pénzügyőrök az illegálisan behozott banjegye- ket megtalálták, elkobozták. Nagy Hedvig siófoki lakos egy különautóbuszon Törökországba utazott. A vizsgálatot végző pénzügyőrnő 2000 forinton felül' még 200 nyugatnémet márkát is talált nála. A magyar forint és a külföldi fizetőeszköz engedély nélküli kivitelé az elkobzáson túl még 3600 forintjába került. Hol a kávé, a konyak? Koncsarevics Rade zomborila- kos személygépkocsival kilépésre jelentkezett, s a pénzügyőr kérdésére kijelentette: nem visz semmit, ami a pénzügyőrt érdekelhetné. A yizsgálatot végző csupán „megszokásból” emelte fel a kocsi ülését, s talán maga is meglepődött, hiszen 20 dekás csomagokban 6 kiló kávé lapult az ülés alatt. A zombori fiatalember kissé lógó orral — de kár vé nélkül- távozott... Basto Gyúró ugyancsak zombori lakos belépésre jelentkezett. Csupán mosolygóit, amikor a pénzügyőr megkérdezte, hogy van-e elvámolni valója. Ugyan mi is lenne — válaszolta. Ennek ellenére a pénzügyőr megkérte: nyissa fel a gépkocsi motorházának tetejét. „Ez egy különleges gépkocsi?” — kérdezte a pénzügyőr, s az elrejtett nyolc Napóleon konyakot egymás után rakta a kocsi mellé. Az elkobzás után Basto Gyúró még ezer forint büntetést is fizetett. Erczeg Petár jugoszláv állampolgár alaposan felpakolt, de neki sem volt szerencséje. Nem kevesebb, mint 16 kiló kávét szedtek elő a pénzügyőrök a gépkocsi különböző üregeiből, dupla fenekű csomagtartójából. A kiruccanás, azaz a lelepleződés 2400 forintjába került. Főiskola és szakmaszeretet A következő történetet Filákovity Radován pénzügyőr zászlós mondta el, aki itt született Hercegszántón, s Pécsen a Janus Pannonius Tudományegyetem szerb-horvát nyelvű főiskolai karának népművelő szakán végzett. Két éve dolgozik a pénzügyőrségnél. Egy bajai lakos valótlan vámáru-nyilatkozatot tett, s gépkocsijában 12 300 forint értékű árucikket talált, ezért 5 ezer forint bírsággal sújtották. — A pénzügyőrséghez való belépésemnek több oka volt — mondta- a 25 éves zászlós. — A szerb-horvát nyelvet anyanyelvi szinten használom, s ebben a beosztásban igencsak hasznát veszem. Nagyon változatos a munkánk, s őszintén szólva, nagyon megszerettem. Ehhez hozzájárultak a korábbi pénzügyőr ismerősök is, meg az anyagi sem volt éppen mellékes. A korábbi kíváncsiság ma már hivatástudattá érlelődött ben"''"., a nagyon szép dolognak tartom az ország gazdasági rendjének védelmét ... Gémes Gábor Diákszóval a békéért A véletlen teremtett jelképet három esemény találkozásából május kilencedikén Kunszent- miklóson, a Damjanich János Gimnáziumban. Reggel nyolckor a szokásos rekvizitumok nélkül, csak egy-egy füzettel, tollal gyülekeztek a diákok az iskolában. A tantermekben tisztek, tiszthelyettesek fogadták őket: a közeli alakulat katonák A tantervben előírt honvédelmi oktatás második napja kezdődött meg avatott „szakmaibeliek” irányításával. Dél körül aztán véget ért az elméleti oktatás, az egész iskola fölkerekedett: átmentek a moziba. Itt két harmadikos társuk, Novak Pál és Garai Attila fogadta őket, majd kezdetét vette a nap második programja: a No- vák—Garai szerzőpár zenés lézerszínháza mutatkozott be. A közönség lélegzet-visszafojt- va bámulta a viliódzó, Vangelis- zenére hajladozó tűzpiros vonalcsodát, s közben fejükben kavaroghattak a bevezető mondatok: „A lézer itt ma látvány, szórakozás. De a lézer ennél több: gyógyítani is lelhet vele. Meg ölni is. És azt soha nem a lézer dönti el, hogy gyógyítani fog-e, vagy ölni ...” * * * Délután két órakor kezdődött a „harmadik felvonás”. A gimnázium KISZ-bizottsága kezdeményezésére még az év elején megalakult a Radnóti Miklós Békeklub. Ez a klub rendezte most az iskola győzelemnapi megemlékezését, amelyen Horváth Lászlóné, a békekongresszus kun- szentmiklósi küldötte mondott ünnepi beszédet, majd átadta a klub vezetőinek az Országos Béketanács által adományozott emléklapot. Ezt a klub tagjainak emlékezetes műsora követte. A békevágyat jelképező kék szalagot lobogtatva szavaltak, táncoltak, énekeltek a lányok, köztük a műsort összeállító és betanító két tanárnő: Polgár Sán- dorné és Szabolcsi Erzsébet. A lányok gitárkíséretet is kaptak. Molnár Sándor előadóművész követte őket önálló műsorává!, de előbb szívesen vállalta az Alkalmi feladatot: hangszerén kísérte a dalbetéteket. Saját műsorában aztán József Attila, Radnóti, Pilinszky, Juhász Ferenc verseit énekelte közvetlenül, melegen, szuggesztíVen. Közönségével mindvégig szoros kapcsolatot tartott, rendre együtt énekeltek vele, végül többször vissza tapsolták. • * • írásom elején a véletlent emlegettem — okkal. Mindhárom esemény, a honvédelmi nap, a lézerszínház és a békeklub műsora is „tervszerűen” épült az iskola programjába. Szoros összetartozásuk, egymásra épülésük mégis csak utólag tudatosulhatott sok résztvevőben. Az iskola és a békeklub vezetői joggal hihetik: ez a nap a kunszent- miklósi diákok számára közönyt apasztó, elkötelezettséget növesztő erejű volt. B. M. Növekvő tanácsi önállóság Az A országgyűlés tavaszi ülésszakán módosították a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvényeket. Ezzel megnyílt az út a tanácsi gazdálkodás és gazdaságirá- |jl nyitás — elvekben már korábban megfogalmazott — 1986-ban kezdődő korszerűsí- fjjj tése előtt. A helyi tanácsok önállósága elsősorban a kiadások feletti rendelkezésben nő. Megszűnik a felhasználási kötöttségek nagy része, például a lakás- és a kórházcélcsoport, az út—hídfenntartási előirányzat, és igazgatási béralap előírása. Negyven százalék Egységes tanácsi pénzalap keletkezik, amelynek felhasználásáról, a működtetési, a felújítási és fejlesztési feladatok arányáról a tanácsok középtávú és éves terveikben, illetve költségvetésükben döntenek. A helyi önállóságot növeli, hogy a gazdálkodás alapvető feltételeit már a középtávú tervezés koncepcionális szakaszában megismerhetik. Gazdálkodásukat erősíti, hogy az állam támogatással és a bevételek szabályozásával biztonságosabban gondoskodik meglevő intézményeik fejlesztési eszközeiről. A jövőben a nép- gazdasági tervben számított fejlesztési lehetőség — országos átlagban — mintegy 40 százaléka állandó népességük arányában a helyi tanácsokat illeti meg. A fejlesztésekhez szükséges eszközök további 25—30 százalékát a megyei tanácsok céltámogatása adja. A megyei tanácsok tervezési tartalékot képeznek, amelynek célja, hogy a népgazdasági, tervben feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között se szenvedjenek csorbát a helyi, testületi döntések. Éppen ez növeli a helyi tanácsok felelősségét; a lakosság, a társadalmi és érdekképviseleti szervek szerepét a döntések előkészítésében, a tervek kidolgozásában és megvalósításában. A megyei tanácsok feladata egyrészt a területfejlesztési politika meghatározása, másrészt a népgazdasági tervekben és az állami költségvetésben meghatározott célok és prioritások érvényesítése. Irányító tevékenységüket nem a helyi tanácsi feladatok közvetlen kijelölésével, hanem közgazda- sági módszerekkel látják el. Bevételi források Továbbra is a megyei tanácsok feladata a működés eltérő feltételeinek közelítését, a szakmai programok megvalósítását, továbbá a felújítási elmaradások behozását szolgáló eszközöknek a helyi tanácsok közötti elosztása. Űj feladatuk, hogy a középtávú nép- gazdasági tervben egységesen meghatározott fejlesztési lehetőséget (fejkvótát) hosszú távon megyei településfejlesztési tervük figyelembevételével differenciálják. Az a cél, hogy ily módon mérsékeljék a települések és vonzáskörzetük ellátási színvonala közötti indokolatlan különbségeket. A jövőben a tanácsok három bevételi kategóriával számolhatnak: a szabályozott, illetve az egyéb forrásokkal, valamint az állami támogatással. A szabályozott források a költségvetési szervek működési bevételéből, a lakossági adókból, a föld- és béradóból, továbbá a gazdálkodó szervezetek hozzájárulásaiból táplálkoznak. Az egyéb (érdekeltségi) bevételek mértéke a tanácsok tevékenységétől, a lakossági és a gazdálkodó szervek magatartásától függ. E tételt gazdagítja például a gyógy- és üdülőhelyi díj, a településfejlesztési, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telek tulajdoncseréjéből származó, a lakásépítéssel és -juttatással kapcsolatos bevétel, a bankhitel, a kötvénykibocsátás. Az állami támogatás forráskiegészítő szerepet tölt be, fedezetet nyújt a szabályozott és az érdekeltségi források által nem fedezhető kiadásokra. Fokozatos áttérés A korszerűsített tanácsi gazdaságirányításra való áttérés fokozatosan történik. A korszerűsített rendszer 1986. január 1-ével bevezethető, egyes elemei azonban' csak fokozatosan teljesedhetnek ki. A VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó népgazdasági tervezőmunka a koncepciók szakaszában tart. Még nincs véglegesen kimunkálva a nem?e-, ti jövedelem, a belső felhasz-’ ná’as, ä fogyásztáS~í“'használás aránya, a közkiadások le-_ hetséges növekedési üteme. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1986—90-es évek első szakaszában a tanácsok fejlesztési lehetőségei az idei szint körül alakulnak, az anyagi lehetőségek bővülésére csak a tervidőszak második szakaszában látszik lehetőség. A helyi tanácsoknak lehetőségük lesz a korszerűsített gazdaságirányítási rendszer gyakorlására alaposan felkészülni. Biztató, hogy a VII. ötéves központi és tanácsi tervezés már az új rendszer szabályai szerint folyik. Kulcskérdés, hogy a pénzügyi átmenet miatt sehol sem kerül sor folyamatban levő tanácsi beruházás leállítására vagy lassítására. G. B. LESZ ELÉG NYOMÁSCSÖKKENTŐ V' ' ' S' , ' ' s' ^ o'' , ' ' ' ' l ' v' < X ' ' ' ' , , " N. * i' C „ Ó 'í. >> '-V "í&Si' Ahova eljutott a gáz, ott mindenki kap Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy tavaly ősszel Bács- Kiskun megyében egy sor településen akadozott a gázbekötés. Kész volt az utcában a gerincvezeték, de a lakosok a nyomáscsökkentő hiánya miatt sokáig nem élvezhették a kényelmesen használható energiahordozó előnyeit. Mi lesz az idén? Lész-e elég gáz, s ha igen, nem akadályozza-e majd valamilyen szerelvény hiánya a bekapcsolásokat? Kérdéseinkre dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója válaszolt; — Köztudomású, hogy az elmúlt télen ipari üzemeinkben korlátozni kellett a gázfelhasználást. Előfordulhat-e Idén hasonló helyzet a lakossággal? — Nem. Gáz van és lesz az elkövetkező öt évben, a lakosság számára. — Ez azt jelenti, hogy azok a Bács-Kiskun megyei települések, amelyekben jelenleg még nincs gáz, a VII. ötéves tervben szintén hozzájuthatnak ehhez a kedvelt fűtőanyaghoz? — Annyit elmondhatok, hogy Kunfehértó és Kisszállás hamarosan meggyújthatja a gázfáklyát. Csávoly, Helvécia. Érsekhalma, Császártöltés és Pálmonostora pedig eséllyel pályázhatja meg az erre vonatkozó engedélyt Ennek kiadása azonban felsőbb szervekre tartozik. — Kalocsa, Kiskőrös, Soltvad- kert, Kecel? — Ez már nehezebb ügy, távvezeték-építés is szükséges a megoldáshoz. Meghaladja a hatáskörömet, hogy erről nyilatkozzam. — Térjünk vissza azokra a településekre, ahová már eljutott a gáz. de vannak még lakók, akikhez nincs bekötve. Ok mire számíthatnak? — Ezekben a helységekben minden reális igényt ki tudunk elégíteni. Reális annak az igénye, aki általunk nyomáspróbával ellenőrzött, kész belső csőhálózattal rendelkezik. Olyan nem fordulhat elő, mint tavaly, hogy az ilye« ügyfeleket — nyomáscsökkentő hiányában — csak jóval a munka elkészülte után tudtuk bekapcsolni a szolgáltatásba. Nyomáscsökkentő és gázmérő van elég. utóbbi hiánya egyébként sem lehet akadály, hiszen átalánydíjas fizetésben is meg lehet állapodni. Ígérhetem, hogy dolgozóink a legrövidebb időn belül rákapcsolják a hálózatra a jogos igénylőket. Aki most még gondolkodóba« van, nyugodtan rendelje meg a belső gázvezeték terveit, ennek jóváhagyása után pedig a kivitelezést. A sikeres nyomáspróba után néhány napon belül vezetékes gázzal főzhet. Bálái F. István Gondoljon a téli hidegre, vásároljon azonnal kapható olcsó, jó mátraaljai lignitet Gépkocsival szállítható Gyöngyös- visontáról, nagyobb távolságra vasúti szállítás! Megrendelés és részletes fel világ ősi tás a TÜZÉP-telepeken. 933
