Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 111. szám Ára: 1,80 Ft ms. május 14. kedd Gromiko-Shultz találkozó Bécsben Bécsben nagy érdeklődés és szigorú biztonsági intézkedések előzik meg az osztrák államszer­ződés 30. évfordulójának ünnep­ségeit, amelyek keretében sor kerül Andrej Gromiko szpvjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter újabb, beható tár­gyalásaira. Az amerikai diplomácia veze­tője tegnap érkezett — a Közel- Keletről — az osztrák fővárosba, ahol holnap délután találkozik a szovjet külügyminiszterrel. Andrej Gromiko ma érkezik Bécsibe, viszont tovább marad, a tervek szerint a brit, a nyugat­német és az olasz külügyminisz­terrel is megbeszélést folytat majd. Az államszerződést aláírt négy nagyhatalom külügyminiszterei mellett holnap a B él v ed e re- pa l o- tában, az aláírás színhelyén, ren­dezett ünnepségre meghívták az Ausztriával szomszédos államok külügyminisztereit — Várko­(Folytatás a 2. oldalon.) TÁZLÁR ÉS KUNSZENTMIKLÓS Először kiváló a szakszövetkezet Fennállása óta először lett ki­váló a Tázlári Béke Szakszövet­kezet. Az alig több mint kétezer lelket számláló községből legtöbb embernek a közös gazdaság ad munkát, 1981 óta ipari elfoglalt­ságot is. Akkor kezdett termelni a cipőfelsőrész-készítő üzem, amit az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyára létesített. Mit jelent hektáronként három ton­na rozsot, vagy öt tonna árpát termelni, egy esztendőben 13 mil­lió forint nyereséget elérni? Egy megyei kombinátnak, állami gaz­daságnak kisebb feladat ez, mint itt, Tázláron. A sikert megérdemlik azok a nyugdíjasok is, aKik tegnap ősz- , toztak az örömteli percekben. 25 éve, amikor a közös gazdálkodás mellett döntöttek, bíztak ebben, amit most megérhettek. Szénási Béla szakszövetkezeti elnök el­mondta, hogy miként dolgoztak, mit tettek a múlt években azért az eredményért, amely egyébként 77 százalékkal nagyobb nyere­séget jelent, mint amit 1983-ban elértek. „Szorgalmas az itteni nép, jó összhangban dolgozunk, együtt gyarapszik a község a szövetkezettel, a lakosság életkö­rülményei javulnak. Hasonló szellemben, egymást segítve, a jövőben is elérhetünk ugyanilyen eredményeket1’ — mondotta az elnök. Romany Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára érkezett Táz- lárra a kitüntetés átadására. Mi­előtt az ünnepségre ment volna, Ivanics Lajosnak, a kiskőrösi pártbizottság első titkárának, Ma­gány Imrének, a Kiskunsági Tsz- Szövetség titkárának és a község vezetőinek társaságában ismer­kedett a településsel, megnézték a cipőfelsőrész-készítő üzefnet, el­látogattak az iskolába. Az ün­nepi közgyűlésen gratulációval kezdte felszólalását örömmel ál­lapította meg, hogy az ország legjobb szakszövetkezetei közé jutottak a tázláriak. Megjegyez­te: nem szokta meg az ünnep­lést és a kitüntetést ez a közös gazdaság, a természet sem ké­nyezteti az embereket, de annál értékesebb ez a mostani elisme­rés, erejüket, helytállásukat bi­zonyítja. Köszöntötte az alapí­tókat, valamennyi tagot abból az alkalomból, hogy mint mondat­ta, „a szocializmus iskolájában” az első padiban ülhetnek. S síi­vel ott volt a körzet három kép­viselőjelöltje is, megemlítette; akit megválasztanak, ösztönöz­zék arra, hogy fél évszázados óhaj­tásuk megvalósuljon: megépül­jön az ötkilométeres bekötőút Pirtóig. Megtapsolták a tázlári szövet­kezeti gazdák az oklevél átadá­sát, valamint azokat a tagokat, akik kiemelkedő munkájukért különböző kitüntetésben része­sültek. Tegnap délután ünnepi gyű­lést tartottak a Kunszentmiklósi Egyetértés Szakszövetkezetben is, abból az alkalomból, hogy a kollektíva átvette a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium,) valamint a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa di­csérő oklevelét. Oklevél az Egyetértésnek Tohaí László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács általános elnök- helyettese a szövetkezet elmúlt évi tevékenységét méltatva el­mondta, hogy az Egyetértés Tsz évek óta kiegyensúlyozott, jó színvonalú gazdálkodást foly­tat, annak ellenére, hogy adott­ságai nem a legjobbak. Az el­múlt évet 32 milliós nyereséggel zárták, amelyet zömmel alapte­vékenységből értek el. A búza (Folytatás a 2. oldalon.) Elfogadható zöldségkínálat A melegebb idő lejjebb szorítja az árakat? Ha régebbi május eleji újságokban lapozgat az érdeklődő, arról is olvashat, hogy bőséges primőráru-kínálatból lehetett válogatni. Az idei ellátás sem nevezhető rossznak, mégis joggal panaszkodnak a vásárlók és a kereskedők: kevés az áru, és ami van, az nagyon drága. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy másfél hónapja még hó hullott. Az elmúlt héten a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat mint­egy 50 ezer csomó zöldihagymát, 170 ezer csomó retket, 100 ezer fej salátát, 20 ezer úgynevezett tv- és 112 ezer hegyes, erős pap­rikát vásárolt fel. Emellett a bol­tokba került 45 ezer karalábé, 30 tonna kígyó- és fürtös uborka, 20 tonna karfiol, valamint na­ponta 300—-400 kilogramm spár­ga. Volt elegendő kéziszedésü sóska és paraj is. Újdonság az idei gyökér. A tavaly megtermett zöldség­félékből is elegendő van még a raktárakban. A jonatán és a star- king alma néhány hétig kitart. A megyei és a hazai ‘boltok ellá­tásán túl szállítanak külföldre is, egyebek között spárgát, retket. Egyfajta szervezett, országon be­lüli „kivitelnek” számít, hogy a Bács megyei más Zöldért-válla- latokkal közös raktárakat üze­meltet. Egy ilyen megnyitására Zalaegerszegen a napokban ke­rült sor. A már tavaly is üze­melő alsóőrsi telep május 15-én nyitja meg kapuit. Ritkán fordul elő, ami az el­múlt napokban. Ugyanis a pri­mőrszezon kezdete után az árak általában lefelé mennek. Most azonban, a megszokottól eltérően, emelkedtek. A Zöldért-vállalat- nál megtudtuk, hogy ennek oka a korábbi hűvös idő. Ugyan­is a fólia alatti és a szabad föld­ben nevelkedő növények fejlődése leállt, illetve lelassult, ezért a felvásárlási árak emelkedésével növekedtek a fogyasztói árak is. Az idő javulásával remélhető­leg az árszint a fogyasztók ja­vára változik. Cz. P. 2500 SZÁMÍTÓGÉP AZ ISKOLÁKBAN Konferencia Baján Baján, a Bokányi Dezső Úttörő- házban tegnap megkezdődött a IV, országos technikai nevelési tudományos tanácskozás, amelyet a Művelődési Minisztérium meg­bízásából az Országos Pedagógiai ’Intézet rendezett. A háromnapos konferencián a megyei pedagógiai és középiskolai tanulmányi szak­felügyelők, a felsőfokú intézmé­nyek tanárai, s több nagyüzem számítástechnikai szakemberei vesznek részt. A tanácskozás célja, hogy átte­kintse a számítástechnika szere­pét, feladatait a hazai oktatásiban. Mint bevezető előadásában Páris György minisztériumi főtanácsos, a Tudományszervezési és Infor­matikai Intézet igazgatója mon­dotta, a számítástechnikai okta­tás az utóbbi években jelentősen fejlődött. Jelenleg két és félezer személyi számítógép áll a diákok rendelkezésére, ebből 1500 a kö­zépiskolákban. A tanév végéig 2500 tanár végzi el a számítás­technikai tanfolyamot, számos szakkönyv, példatár, kézikönyv jelent meg. Az egyre .növekvő igé­nyek kielégítésére a következő öt­éves tervre korábban előirány­zott fejlesztési keretet többszörö­sére növelik. A cél az, hogy min­den középiskolában legalább 18— 20 személyi számítógép legyen, -s kiterjesztik az oktatást az általá­nos iskolára és az óvodára is. A felsőoktatásban távlati cél, hogy szaktól függetlenül minden hall­gatóval megismertessék az infor­matika, az elektronika és a szá­mítástechnika alapjait. A három nap során előadások hangzanak el a számítástechnikai eszközök felhasználási módjairól^ a technika tantárgy oktatásában való alkalmazásukról, a robot­technikáról. a számítógép haszná­latának előnyeiről és lehetséges hátrányainak kiküszöböléséről is. Megismerkedhetnek a résztvevők a számítógép szerepével a vízgaz­dálkodásban és a mezőgazdasági termelés gyakorlatában. • Valkovics Edit, a kiskunfélegyházi Zöldért-kirendéltség admi­nisztrátora összeállítja a Vörös Hadsereg úti 19-es számú boltba ki­szállítandó „primőradagot”. 30 ÉVE ÍRTÁK ALÁ A VARSÓI SZERZŐDÉST Biztonságunk garanciája Parlamenti képviselők Budapesten — Czinege Lajos beszéde • A képen: a Ferihegyi repülőtéren virággal köszöntik a szovjet de­legáció vezetőit, Lev Tolkunovot és Avguszt Vosszt. A Varsói Szerződés megalaku­lásának 30. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa ünnepi megemléke­zést rendezett hétfőn a Vígszín­házban. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kállai Gypla, az Elnöki Tanács tagja, a HNF Országos Ta­nácsának elnöke. Oláh István vezérezredes, honvédelmi minisz­ter, Várkonyi Péter külügyminisz­ter, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarorszá­gi képviselője, Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsopor.t pa­rancsnoka, s ott voltak a VSZ-tag- államok parlamenti képviselői­nek budapesti találkozójára ér­kezett .küldöttségek vezetői is. Jelen volt az ünnepségen a párt-, az állami és társadalmi szervek több vezetője. Ott volt a Buda­pestre akkreditált diplomáciai testület több képviselője. A Himnusz elhangzása után Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket. Megnyitó beszédé­ben hangoztatta: a Varsói Szerző­dés betöltötte és betölti történel­mi hivatását. Az elmúlt évtize­dekben megtanultuk, hogy a bé­két néni elég óhajtani, azt véde­ni is kell. S azt is megtanultuk, hogy a jobb életre és a biztonsá­gosabb életre egyaránt kell töre­kednünk. Mindehhez szilárd gaz­dasági háttérre van szükség. Meggyőződéssel valljuk — hang­súlyozta —, hogy a Varsói Szer­ződés politikai, katonai támasza, védelmezője szocialista építő mun­kánknak és részvételünk e közös­ségben megfelel nemzeti érdeke­inknek. Ebben a szellemben fog­lalt állást pártunk XIII. kong­resszusa, az Országgyűlés és leg­utóbb a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Ezután Czinege Lajos minisz­terelnök-helyettes mondott ün­nepi beszédet. (Folytatás a 2. oldalon.) | / v FOLYTATÓDIK A MUNKA VERSENY Az Alföld brigádjai pótolják a terméskiesést Tavaly a kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben is fellendült a versenymozgalom. Hét brigád tett vállalást a pártkongresszus és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére. Munkájuknak köszönhető­en jórészt sikerült pótolni az aszály és a jégkár okoz­ta terméskieséseket. Már az elmúlt évben megkezd­ték az ipari üzemek kibővítését, hogy a még veszté­ségés alaptevékenységet ellensúlyozzák. A lakatos­üzem szocialista brigádjának tagjai szombati és va­sárnapi munkával elősegítették: a tervezettnél he­tekkel előbb üzembe tudták helyezni a szövetkezet nyomdáját. Az állattenyésztéssel foglalkozó szocia­lista brigád a tervezettnél 10 százalékkal több árut vásárolt fei. Az idén folytatódik a munkaverseny. A vasmun­kások vállaLták, hogy 15 százalékkal növelik a ter­melési értéket, változatlan áron számolva. Nemrég a LAMEX Külkereskedelmi Vállalattal megállapo­dott a szakszövetkezet baromfifeldolgozó-pálya és az ehhez tartozó kiegészítő berendezések gyártásá­ról. A szövetkezet ezeket már évek óta szállítja az ország minden részébe. A jó minőségű munkára fel­figyelt az említett külkereskedelmi vállalat szakem­bergárdája, és az egyiptomi megrendeléseknél fi­gyelembe vette. A gazdasággal 20 millió forint ér­tékű feldolgozógépsor gyártására kötöttek szerző­dést. Az ipari részleg szőlőfeldolgozó gépeket, baromfi- szállító ketreceket is gyárt. Mindezek jövedelmező­sége javítja a szövetkezet gazdasági mérlegét. Jelentős a háztáji üzemáguk, amellyel a Március 15. szocialista brigád foglalkozik. Az idén először 250 ezer nagytestű pulykára és 10 ezer hízott kacsá­ra szeretnének megállapodást kötni a kistenyész- tőkkel. A gazdák minden segítséget megkapnak a sikeres tenyésztéshez. A brigádmozgalom emberi vonatkozásai is emlí­tést érdemelnek. Íme egy példa: özv. Kovács István­ná szövetkezeti nyugdíjas házát Pólyák György rak­táros és Bódogh István kőműves társadalmi munká­ban rendbehozta. Mások tűzifáról gondoskodtak az idősek részére a téli hónapokban. Baromfifeldolgozó gépsor Egyiptomba • A baromfifeldolgozó gépsorhoz készült forrázó­kád üzempróbája. ff • •Smgkésfers?*- ■ a • a tr orszeru ismeretterjesztes ■■■ Az idősebbek emlékeznek arra, hogy jó harminc eszten­dővel ezelőtt mit jelentett ez a szó a népművelésben: isme­retterjesztés. Ez a tevékeny­ség akkoriban a fontos tudni­valók szóbeli továbbítására szorítkozott. Amikor a módszer továbbfejlesztésének ügye ke­rült szóba, csak azt hangoztat­ták az illetékes szakemberek, kulturális irányítók, hogy az irodalmi, földrajzi, történelmi stb. előadáshoz legyen fotó, ki­nagyított újságkivágás, grafi­kon. Azóta bizony nagyot fordult a világ. Film- és diavetítők, epidiaszkópok, videokazetták és egyéb masinák állnak az is­meretterjesztők rendelkezésé­re, persze egyelőre főként a városokban. Vagyis az auto­matika, az elektronika meg­annyi produktuma, berende­zése a legjobb értelemben vett ismeretbővítést szolgálja, hogy változzon, gazdagodjon az em­berek világképe, felfogása, gondolkodása. Az ismeretek bővítését célzó igyekezet egyáltalán nem ön­célú dolog. A legfőbb az, hogy amit az emberek az egyre szín­vonalasabbá váló ismeretter­jesztés révén úgymond „ma­gukba szívnak”, azt képesek legyenek valamiképpen hasz­nosítani munkájuk közben. S éppen itt kell megemlíteni, hogy mai világunkban egyér­telműen az olyan tudásanyag, ismeret, szellemi termék lesz igazán össztársadalmi érték­ké, mely részévé válik a ter­melésnek, a legjobb értelem­ben vett közösségi gondolko­dásnak. Ennek- felismerése nyomán, a mai ismeretterjesztés már nem szorítkozik a humán mű­veltséganyag terjesztésére — Kalocsa környékén népszerű­ek például az állattartásban segítő előadások — másrészt nem elégszik meg a régi szó­beli közlés és gyengécske szem­léltetés egyszerű eszközeivel. Jelentős átalakuláson ment át az utóbbi években Bács-Kis­kun megyében az ismeret ter­jesztő előadások tematikája, s az ismeretközlés módszertana. A leglátványosabb a számí­tástechnika előretörése. A tan­folyamok hallgatói magukon a gépeken gyakorolva tanulhat­ják meg a programozás fogá­sait. Újfajta lehetőségeket kí­nál a kecskeméti planetári­um, mely képes szemléletessé tenni elvont tudományos is­mereteket. Mindez együttesen azt is je­lenti, hogy ma, a nyolcvanas esztendőkben nem lehet már korszerű gépi-technikai beren­dezések nélkül a termelésre-, gazdálkodásra, valamint a tu­dat gazdagítására eredménye­sen kiható ismeretterjesztő munkát végezni. Ám anélkül sem, hogy meglegyen a kellő összhang mindazok között, akik .valamilyen formában a mindennapi életben haszno­sítható ismeretek bővítésén. fáradoznak. Varga Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom